Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-16 / 165. szám
2 KEEETMAO Y AKOKS&Atj 1959. JÜLIUS 16, CSÜTÖRTÖK Megkezdték Nyírbátorban az ásatási munkákat már eddig is szép faragott kőoszlopot mesterjeggyel, reneszánsz korabeli kályhacsempéket, ;makk, lölgyfalevél és kehely alakú díszítéssel) valamint nagyhírű olasz mesterek faragványait találtuk meg. A cserépedények és kőoszlop- fejek mellett még emberi csontmaradványok is előkerültek. A tárgyakat beszállítottuk a múzeumba és tovább dolgozunk. Ebben az évben nem tudjuk befejezni a nagyfontosságú ásatási munkát és minden reményünk az, hogy mostani fáradozásunkat, is siker tetézi. Fontos intézkedések a szállítási nehézségek megoldására A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Központi Szállítási Tanács rendezésében kedden országos szállítási értekezletet tartottak az Űt- és Vasúttervező Vállalat székházában. A tanácskozást Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára nyitottá meg, majd Kossá István közlekedési és postaügyi miniszter mondott beszédet. A miniszter elmondotta, hogy az idei jó termés és az ipari dolgozók nagyobb teljesítménye eredményeként a MÁV, Ahol jól és ahol rosszul gondoskodnak a dolgozók egészségvédelméről Egészségügyi őrjáraton négy gépállomáson Sok szó esik napjainkban a dolgozók egészségvédelméről. Arról, hogy az üzemekben fokozottabb gondot kell fordítani az egészséges munkafeltételek megteremtésére, és nem utolsó sorban arra, hogy a dolgozók napi munkájuk után rendesen tisztálkodhassanak, tiszta munkásszállásokon pihenjenek. Egészségügyi őrjáratunk során négy gépállomást tekintettünk meg és meg kell vallanunk, az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. Tiszaszalka Elsőnek a Tiszaszalkai Gépállomást kell említenünk. Amit itt láttunk, például szolgálhat a megye gépállomásai számára. Az egészségügyi felszerelést rendben találtuk. Láttuk, hogy korszerű fürdő áll a dolgozók rendelkezésére és a fürdőt igénybe is veszik a dolgozók. Dicséretet érdemel a gépállomás 15 ágyas munkásszállása. Otthonos, tiszta szobákban pihennek a dolgozók, s az ágyakon mindig tiszta az ágynemű. A gépállomás vezetői tudják, hogy felelősek a dolgozók egészségéért. Minden műhelyben van mentőláda és az aratás, cséplés idejére mintegy 2000 forint értékben vásároltak mentőfelszerelést. Minden cséplőgépet ellátnak mentőládával. Csak helyeselni lehet, hogy a dolgozókat külön ivópoharakkal látták el. Kisvárda Megfelelő a tisztaság a Kisvár- dai Gépállomáson is. Sainálatos azonban, hogy a nagy költséggel megépített, felszerelt fürdők, mosdóhelyiségek vízvezeték hiányában használhatatlanok. Belekezd- tek ugyan a vízvezeték építésébe, ez a munka azonban befejezetlenül maradt, s ezért nem a gépállomást kell okolnunk. Nagy hiba, hogy az itt dolgozók nem használják a részükre kiosztott ivópoharakat, hanem kannafedélből isznak valamennyien. Nagy feladat vár még a gépállomás egészségügyi megbízottjára. Meg kell értetnie a dolgozókkal, hogy a közös ivóedény használata komoly betegségek előidézője lehet. Demecser Hasonló kép fogadott bennünket a Demecseri Gépállomáson is. A tisztasági és egészségügyi rendszabályokat pontosan betartják, felszerelésük azonban még hiányos. Javítanivaló akad még itt is, de a legjobb úton haladnak a hiányosságok megszűntetése felé. Nyírmada Utolsónak kell említenünk a Nyírmadai Gépállomást, ahol egyáltalán nem dicsekedhetnek azzal, hogy mindent megtettek a dolgozók egészségvédelme érdekében. Ellenkezőleg. Nincs lehetőség tisztálkodásra. A műhelyekből hiányzik a mosdófelszerelés. A dolgozók elmondották, hogy csak otthon, a napi munkából hazatérve tudnak megmosakodni, munkahelyükön még étkezés előtt sem tudnak kezet mosni. Kiábrándító a kép a munkás- szálláson is. A 9 ágyas szobában napok, talán hetek óta nem aka- rítottak. Az ágyneműek piszkosak, égettek. A földön cigarettavégek, a szekrény teteje meg valóságos paradicsomuk a ragályt terjesztő legyeknek. Ételmaradékok, kon- zervesdobozok hevernek ott. A gépállomás egyik adminisztratív dolgozója ezt mondotta: — ha nekik jó így, akkor mit csináljunk? Mondanunk sem kell, mennyire helytelenítjük ezt a felfogást. A gépállomások dolgozóinak többsége a falvakból, tanyákról került ki s tudnunk kell, hogy a falvak, tanyák népe a felszabadulás előtt hosszú évekig elmaradottságban élt. Ebből az elmaradottságból csak lépésenként jut előbbre. A vezetők feladata tehát, hogy gyorsítsák ezeket a lépéseket. S ha a gépállomáson tudtak ízléses klub- helyiséget berendezni, nem kerülne nagyobb fáradságukba a dolgozók egészségének védelméről való gondoskodás sem. F. J. a tehergépkocsiíuvarozás és a MAHART rendkívül nagy feladatok előtt áll. Különösen fontos — mondotta Kossá István, — hogy a vasút időben kiszolgálja az ipartelepeket. A közlekedés azonban fokozott segítséget vár a fuvarozta- tóktól. Kéri, hogy az üzemek egyes hónapon belül egyenletesen osszák el szállításaikat s a hét minden napján egyenletesen rakodja* nak. Különösen fontos a vasárnapi rakodások jó megszervezése. Tudomásul kell venni azt, hogy nincs elegendő nyitott kocsi, ennek ellenére természetesen az árukat el kell szállítani. Éppen ezért kényszerintézkedéseket kell bevezetni. Bírsággal kell sújtani a fuvaroztatót, ha a megrendelt kocsit lemondia. kast, a vasutikocsi álláspénzt 300 százalékra kell felemelni. Szükséges, hogy az eddiginél jobban elkerüljük az áruk szállításánál jelentkező károkat. Éppen ezért a fuvaroztatóknak a darabárukat mindenkor megfelelően kell cso- magolniok. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a hatalmas szállítási feladatok végrehajtása idején is gondoskodni kell a személy- szállító vonatok menetrend- szerű közlekedtetéséről, A közlekedés a nagy szállítási feladatok végrehajtására új tehergépkocsikat is szerzett be, mintegy ötszázat. Ez sem elegendő azonban valamennyi fuvarozási igény kielégítésére. Éppen ezért így például mind a fuvarozóknak, mind pedig a fuvaroztatónak a vállalt kötelezettseg megszegése esetén büntetést kell fizetnie. A fuvareszközöket jobban ki kell használni, fokozni kell az éjjeli szállításokat, valamint a szombati és vasárnapi fuvarozásokat. A tárca a szombat délutántól hétfő reggelig tartó fuvarozásokra díjszabási kedvezményt nyújt. Ma már az egész országot behálózó menetirányító szolgálattal rendelkezik a közlekedés. Nem szabad tehát annak előfordulnia, hogy félig rakottan, vagy üresen járjanak a teherkocsik. Arra is kell gondolni, hogy a mezőgazdaság fuvar-teljesítóképssségét teljes mértékig kihasználjuk. Meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy a gépállomások idegen fuvarozást végezzenek, s ugyanakkor a körzetükbe tartozó termelőszövetkezetek közhasználatú gépkocsikat kénytelenek igényelni. A vasút tehermentesítése érdekében jobban ki kell használni a hajózás-adta lehetőségeket. A miniszter a továbbiakban közölte, hegy a párt és a kormány ríiéltányolta a közlekedési dolgozók évi jó munkáját, s a további jó munka érdekében hozzájárult: a közlekedési vállalatok az elért többleteredmény alapján jutalmazási alapot létesítenek. A miniszter beszámolóját vita követte. ELLENZÉKI GERGŐ Gergő Jánost mindenki önfejű embernek tartotta a faluban. Olyan az, mint az apja — mondogatták. Annak is állíthatott tíz ember is akármit, csak a magáét hajtatta, mint a pereces. így lett aztán P. Gergő János. Vitatkozni fölöttébb szeretett. És hiú is volt. örült, ha körülajnározták, ha csak egyedül ő képviselhette mindenben az ellenzéki álláspontot. De azért szerettek vele tereferélni az emberek. Esténként, amikor kiültek a kapuba, alig várták, hogy P. Gergő is kihozza a kis sámedlit. Ilyenkor aztán régi históriák, katonaélmények, fronttörténetek keltek szárnyra. Ki így, ki úgy értékelte az eseményeket. P. Gergő teljesen külön álláspontot képviselt mindenben. Makacssága akkor sem hagyott alább, amikor már csaknem az egész falu a szövetkezeti utat választotta. A téesz községben alig három-négy család volt kívül a Petőfin, amikor egy reggelen azok is beállítottak a szövetkezeti irodába Bana Sándor elnökhöz és kérték a felvételüket. így aztán egyedül maradt P. Gergő. Bántotta a falusiakat, hogy ez az ember csúfot űz velük, és a faluból. Mikor megérkeztek a járási székhelyről a népnevelők, a következőképpen szólt hozzájuk Bana, az elnök: — Van itt egy ember. Kötéllel sem lehetne behúzni a szövetkezetne, Azt próbálják megagitálni az elvtársak. No, majd mi beszélünk vele — jelentette ki Tóth István. Ügy is volt. Hárman keresték fel p. Gergőt a lakásán, Az ellenzéki paraszt futott a pincébe borért, jó száraz kolbász- szál, füstölt szalonnával invitál, ta asztalhoz vendégeit. Tóthék előbb szabódtak, de nem utasították el a szívességet. S ezután már sűrűn koccantak a poharak, fogyott a kolbász, szalonna, de biz’ Gergő csak nem puhult. így ment ez két héten át. A bort elapasztották a vita hevében, a kolbász is megcsappant, Tóthék türelme fogyott, P. Gergő azonban kitartott. Bana meg minden nap érdeklődött Tóth- tól. — No, mi az eredmény, elvtársak? — Kemény dió ez a . Gergő. Nehéz feltörni. Igaza volt. — Ugye mondtam! Az elnököt is kegyetlenül bosszantotta a dolog. Hogyne, hiszen valahányszor megkérdezték tőle a járásnál, „hány család van még kint?”, mindig csak a P. Gergőt tudta említeni. Csóválták is a fejüket a járásiak. — Tán magnak akarjátok meghagyni? — érdeklődtek Ba- nától. — Már úgy néz ki a dolog — válaszolta. Ha nem akar a falura hallgatni, mi már letettünk róla. Mert, úgye, nem erő-, szak a disznótor, így hát nem kényszeríthetj ük .,, Kíváncsian voltak P, Gergőre a járásiak is. i‘elkeresték;, beszélgettek vele, koccintottak az egészségére, s amikor elbúcsúztak tőle, az volt a megállapításuk, hogy szorgalmas gazda, csak öniejú. S koteiessegtudo ember is, Nincs'egy fillér adótartozása sem. De azt is észrevették, hogy mindezek ellenére a falu csait nevet rajta, Gergő persze nem sejthette ezt. Csak akkor kezdte furcsán érezni magát, amikor a tanácsházára ment adót fizetni. Az adóügyes, meg a többiek bosszankodtak. Hogyne, hiszen csak miatta kellett a kimutatásokat, az adó- könyvet vezetni. Kinevették, „No, jön már a „falu” adót fizetni.” A fiatalok kacagták, a kisbíró is kuncogott, amikor egyedül neki pergette a dobot, mikor a egyéniekre vonatkozó rendeleteket tette közhírré. Szóval ő volt a „köz”, Furcsa, mókás helyzetet teremtett P. Gergő. Még a családja is nevette. Fia feleségestül belépett a szövetkezetbe, míg aztán Gergő János magára maradt feleségével. Már Maris néni is ráúnt bogaras, örök ellenzékieskedő viselkedésére. Szidta, mint a bokrot, — Bolondot csinál magából János?!! Hát nem veszi észre, hogy az egész falu magán kacag? — Bánom is éa> hadd aevají Rövidesen tető alá kerülnek Lukács István és Kovács Mihály házai. Szépen kerestek az idén is a nyíregyházi Dóssá Termelőszövetkezetben, (Foto: Hammel) A napokban kezdték meg a nyírbátori Báthori-várkastély és a jelenlegi református templom mellett lévő egykori kápolna ásatási munkálatait. Szalontay Barnabás a következőket mondja a nagyjelentőségű eseményről: — A múlt évben megkezdett munkát folytatjuk, ami máris igen szép eredményeket hozott. A gimnázium udvarán a Báthoriak kastélyának kiásását és feltárását a gimnázium tanulóinak lelkes és szorgalmas munkája nagyban elősegíti. A hajdani kápolna maradványait próbáljuk feltárni. Még csak a munka elején vagyunk, de Növelni kell az irányvonatok számát fi V CiOU tlguZjgdt<JbugUA.i\ui Ul értésben a Posta azokban a hely ségekben is köteles ügyeletet tar tani, ahol egyébként a szolgálato 16 órakor befejezik. A fuvaroztatóknak a rakodást az előírt időn belül éjjel-nappal, vasár- és ünnepnap is el kell végezniük. A késedelmes kirakások msgelő zésére, — az átvevő felelősségé re — a vasútnak fokozott mér tékben élnie kell a kényszerkira kásra vonatkozó felhatalmazással Ha a vasút látja, hogy a váílala nem fog hozzá a kirakáshoz, má a rakodási idő első órájában kö teles elrendelni a kényszerkira kást. Azokon a helyeken és ipar telepeken, ahol rendszeresen ké sedelmesen oldják meg a kira szervezési intézkedések szükségesek
