Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-15 / 164. szám

1959. JtLIüS 15, SZERDA ÄELETMAGTARORSZAG 5 'A szovjet kormány továbbra is harcolni fog a megegyezésért TASZSZ-jelentés a genfi értekezlet hétfői üléséről Genf, (MTI): A TASZSZ jelen­ti, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet hétfői ülésén Christian Herter amerikai külügyminiszter volt az első felszólaló. Herter nyi­latkozatában „összegezte” a tár­gyalások első hat hetének ered­ményeit. Herter beszéde azt mutatta, hogy ezt az időt az amerikai kül­döttség nem használta fel ne­gatív álláspontjának megvál­toztatására. Herter, miután látta, hogy az álláspontok nyilt összehasonlí­tása nem volna előnyös a nyu­gati hatalmaknak, azt javasolta, hogy a nyilt ülés után térjenek vissza a zárt ülésekhez. Utána Couve De Mur vilié fran­cia külügyminiszter szólalt fel. Hagoztatta, hogy egyetért Herter beszédével és helyesli amerikai kollégájának a zárt ülésekre vo­natkozó javaslatát. Azt állította, hogy ez lenne a legjobb módszer a pozitív eredmények elérésére. Selwyn Lloyd angol külügy­miniszter rövid beszédében meg­állapította, hogy a genfi „felvn- násközben” több okmányt nem tanulmányoztak kellőképpen. — Lloyd szerint a résztvevők első feladata, hogy a meglévő „tisztá­zatlanságokat” megszüntessék, mert így lehet közelebb hozni a két fél álláspontját. Hangoztatta, hogy a június 16-i nyugati javasla­tok és a június 19-i szovjet tervezet között több érintke­zési pont van, s nem lenne helyes a vitát vala­mely okmány alapján folytatni. Ehelyett inkább tanulmányozni kellene magukat a kérdéseket pontról pontra. Befejezésül kijelentette, hogy egyetért Herternek a zárt ülé­sekre tett javaslatával. Ezután Gromiko szovjet kül­ügyminiszter emelkedett szólásra. Emlékeztetett azokra a problé­mákra, amelyeket az értekezlet­nek meg kell oldania. Ezek közül első helyen említette a . német kérdést, különösen a Nyugat-Ber- lmben kialakult veszedelmes helyzetet. Megállapította, hogy a június 19-én beterjesztett szovjet javas­latokra a nyugati hatalmak első válasza azon melegében készült és nem volt, elfogultságtól men­tes, később vißzont Nyugaton erő­södött az a felismerés, hogy a szovjet kormány új javaslata növeli a megegyezés esélyeit. Emlékeztetett rá, hogy a javas­lat lényege; kössön a négy nagyhatalom egyezményt Nyugat-Berlin ideiglenes jogállásáról. Ennek értelmében csökkentsék jel­képes méretekre a három nyugati hatalom Berlinben tartózkodó fegyveres erőit, szüntessék meg a Nyugat- Berlinben folyó aknamunkát és ne tároljanak sem atom- sem rakétafegyvereket Nyu- gat-Berlinben, A vállalt kötelezettségek teljesí­tését egy négyhatalmi bizottság ellenőrizze. E javaslat elfogadása esetén fenntartható Nyugat-Ber­lin jelenlgjp összeköttetési vona­lainak használata. Az ideiglenes jogállás szabá­lyozása bizonyos időre szólna, s ez idő alatt az össznémet bizott­ság. vagy a németek számára elfogadható más szerv megvitat­hatná az újraegyesítés előkészíté­sét és a békeszerződés megköté­sét, valamint a két német ál­lam egymás közötti kapcsolatait. Gromiko megállapította, hogy ezek a javaslatok jelentősen meg­közelítik a nyugati hatalmak ál­láspontját, s ha összehasonlítjuk a szovjet kormány javaslatait a június 16-i amerikai-angol-fran- cia javaslatokkal, kiderül, akad­nak pontok, amelyek igen közel állnak egymáshoz, így hát a szovjet javaslatok elegendő meg­egyezési alapot kínálnak. A szovjet külügyminiszter han­goztatta, hogy a nyugati hatal­mak szintén foglalkoznak a nyu­gat-berlini aknamunkával és NDK-ellenes propagandával, de elferdítik a dolog lényegét, hi­szen egy kalap alá vonják a ke­let-berlini és a nyugat-berlini helyzetet, holott Nyugat-Berlin valóban az NDK-t támadó provokációs központtá vált. — Ennek bizonyítéka az is — mondotta Gromiko, — hogy a nyugatnémet hatóságok provoká­ciós céllal Berlinben rendezték az elnökválasztást, bár Nyugat- Berlin nem része a Német Szö­vetségi Köztársaságnak. Gromiko bírálta azokat a bon­ni köröket, amelyek minden esz­közzel a genfi megegyezés meg­torpedózására törnek. Bonnak ez az álláspontja csak azt mutatja, mennyire fontos a német béke- szerződés megkötése, a nyugat­berlini megszállási rendszer sür­gős felszámolása. — Aki helyesen akarja értel­mezni a Szovjetunió álláspontját a berlini kérdésben — folytatta Gromiko — egy dologról ne fe­ledkezzék meg: a Szovjetunió kérlelhetetlen és elvi ellensége annak, hogy Nyugat-Berlin életét örök időkre a külföldi megszállás kalodájába verjék. Ma, amikor Nyugat-Bsrlinben más életforma alakult ki, mint az NDK-ban, igazságos megoldás lenne, ha Nyugat-Berlin szabad várossá alakulna. Sajna.atos, hogy a nyugati hatalmak nem voltak képesek kellően mel á- nyolni a szabad város tervét, bár maguk is elismerik, hogy a nyu­gat-berlini helyzet rendellenes. — Az ilyen különböző állás­pontok mellett abban kell keres­nünk a kiutat, hogy egyelőre megegyezünk Nyugat-Berlin ideiglenes jogállásában és azok­ban a halaszthatatlan gyakorlati lépésekben, amelyek hozzájárul­hatnának a helyzet enyhítéséhez Éppen erre irányulnak a legutób­bi szovjet javaslatok — mon­dotta. — Az ideiglenes megegyezés határidejét azért javasoltuk más­fél évben, mert ezalatt a összné­met bizottság hasznos munkát végezhet, s megteremtheti a né­met kérdés gyökeres rendezésé­nek feltételeit — folytatta a szov­jet külügyminiszter. Ezzel kap­csolatban néha felvetik a kérdést: azt jelenti-e ez, hogy a határidő után a Szovjetunió egyoldalú lé­pést tesz? Nem, hiszen közismert, hogy tárgyalásokat javasolunk a határidő letelte után. — Azt is mondják, legjobb len- pe lemondani minden határidő­ről. Ez viszont azt jelenti, hogy örök időkre beleegyeznénk a nyu­gat-berlini megszállási rendszer fenntartásába, ez viszont nem is fog menni! Gromiko ezután hangoztatta, hoas> a nyugat-berlini kérdés idő­szerűsége és fontossága nem feledtetheti el, hogy a köz­ponti kérdés: a német béke- szerződés megkötése. Ha sikerül megalakítani az össznémet bizottságot, ez nagy­mértékben megkönnyíti a német kérdés békés rendezését, s ezzel együtt a berlini probléma meg­egyezésen alapuló megoldását. A Szovjetunió természetesen nem azt javasolja, hogy a béke- szerződés előkészítésével kizárólag a németek foglalkozzanak, s mintegy saját magukkal kössék meg a békeszerződést. A békeszerződés tervezetét minden érdekelt állammal, s elsősorban a jelen értekezlet résztvevőivel egyeztetni kell. A szovjet kormány ezenkívül azt javasolta, hogy a békeérte­kezleten minden állam résztve- gyen, amely fegyverrel harcolt Hitler Németországa ellen. Gromiko befejezésül hangoztat­ta, hogy a szovjet kormány to­vábbra is harcolni fog a meg­egyezésért, az értekezlet sike­réért. Joggal elvárhatjuk — mon­dotta — hogy a nyugati hatal­mak kormányai is késznek mu­tatkozzanak a kölcsönös megér­tésre és építő módon vitassák meg a Szovjetunió legutóbbi ja­vaslatait. Gromiko után Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere emelkedett szó­lásra. A német újraegyesítést csak a két német állam közeledé­se útján lehet megoldani — mon­dotta — Nyugat-Berlinről szólva Bolz hangoztatta, a kérdés ha- laszhatatlan voltát. Végül kife­jezte azt a reményét, hogy a jú­nius 9-én és 19-én beterjesztett szovjet javaslatokat teljes meg­értéssel fogadják majd az érte­kezlet többi résztvevői. Az ezután felszólalt Grewe nyugatnémet megbízott beszédé­ből kitűnt, hogy a bonni kormány minden eszközzel gátolni igyek­szik a megegyezést. Ezután Gromiko válaszolt Her­ter javaslatára. Kijelentette, a szovjet küldött­ség hajlandó szőkébb körben tárgyalni, de a tárgyalásokon le­gyen ott a genfi érfekeleten részt­vevő valamennyi ország küldött­sége. Ezután elhatározták, hogy a következő plenáris ülést szerdán fél négy órakor tartják. II szovjet párt'és kormány' küldöttség megérkezett Varsóba VARSÓ, (MTI): A szovjet párt- és kormányküldöttség, Hruscsovnak, a Minisztertanács elnökének vezetésével kedden re­pülőgépen hivatalos látogatásra a lengyel fővárosba érkezett. A szovjet államférfit a varsói repülőtéren Gomulka és Cyrankiewicz fogadta. A szovjet vendégek üdvözlésére sokezer főnyi tömeg je­lent meg és éltette a két ország barátságát. Athén. (T ASZSZ): Az athéni bíróság hétfő déelőtti ülésén to­vábbra is a védők tettek fel kér­déseket Szakelariu rendőrtisznek, a vád tanújának, majd megkez­dődött a védelem tanúinak ki­hallgatása. A törvényszék elnöke másod­szor kihallgatásra rendelte Fa- paszpiropulosz vádtanút, hogy valami módon „rendbehozza” a védelem támadásai nyomán meg­ingott vádat. A védelem ezúttal nem tett fel kérdéseket Papaszpi- ropulosznak, mivel máris elegen­dő bizonyíték volt arra, hogy a kémkedési vád alaptalan. A tárgyaláson jelenlévők nagy- érdeklődéSsel várták a védelem tanúinak vallomását Ismeretessé vált, hogy a védeiem tanúinak száma már meghaladta a százat. Felhívás Mindazok az iparosok és ke­reskedők : a. akik adóköteles kereseti te­vékenységüket 1959. I. félév fo­lyamán kezdték meg, vagy szün­tették meg, továbbá b. akiknek az 1959. II. félévi adó alapján megállapított és az adóelőleg alapjául is szolgáló jö­vedelmük az adóév folyamán legalább 25 %-kal emelkedett, végül c. akiket az adóhatóság 1959. július hó 31. napjáig külön fel­hív 1959. JŰLIUS HÓ 31-IG adóbevallást kötelesek adni. Az adózó, a fentiektől eltekint­ve adóbevallást 1959. július 31-ig önként is adhat és kérheti adójá­nak újabb megállapítását. A bevallási nyomtatványok a községi (városi) tanácsok pénzügyi csoportjainál (osztályoknál) sze­rezhetők be, ahol az adózók bő­vebb felvilágosítást is kaphatnak. Megyei Tanács VB. 1. Pénzügyi Osztálya (1087) A hétfőn felszólaló tekintélyes politikai és közéleti személyiségek részletesen beszéltek a vádlottak hazafias tevékenységéről. A bíró­nak arra a kérdésére, hiszik-e, hogy a vádlott, akinek védelmé­ben felszólalnak, elkövethette-e a kémkedés bűntettét, egyönte­tűen ezt válaszolták: „Nem hisz- szük”. A bíróság elnöke a tárgyalás során több kérdéssel olyan vá­laszt akart kicsikarni a védelem tanúitól, amelyek később alapot szolgáltathattak volna az ő per- befogásukhoz. . A bíróság elnökének magatartá­sa általában igen kedvezőtlen be­nyomást tett a jelenlévőkre, s az ügyész a nagyszámú külföldi je­lenlétére való tekintettel többször is azt tanácsolta az elnöknek, bogy „viselkedjék nyugodtabban”. Mint az Anexartitosz Tiposz clmű lap jelenti, Karamanlisz gö- rök miniszterelnök kifejezte elé­gedetlenségét amiatt, hogy „a közbiztonsági minisztérium meg­bocsáthatatlan. könnyelműséget követett el, amikor nem készült fel egy ilyen fontos perre, amely­ben a vádnak találgatásokra, gyanúsítgatásokra, feltételezések­re, hivatali titokra kell támasz­kodnia, és nem tud olyan adato­kat szolgáltatni, amelyeken meg­állna egy ilyen súlyos kémkedési vád”. Genf, (MTI): A gén. ..úeien- c;a második szakaszána. :ső nap­ja után a megfigyelők nagy ré­sze várakozó álláspontra helyez­kedik. Sokan úgy vélik, hogy a következő napok eseménye: és elsősorban a nyugati hatalmak képviselőinek magatartása- mu­latja máj1 ' meg, milyen .rányt vesz a továbbiakban a konferencia. Nyugati megfigyelők a hétfői nap eseményei közül kiemelik G:'omi- konak azt a kijelentését, hogy az átmeneti időszak eltelte után, ha a felállítandó német vegyes bizottságon nem jut­nának megegyezésre, a Szov­jetunió nem tervez egyoldalú lépést, hanem továbbra is tárgyalni kíván. A Gazette De Lausanne kom- í wert árjában megjegyzi, sok jel mutatja,, hogy a külügyminiszteri értekezlet második szakasza a kormányfők találkozóját eredmé­nyezi. E találkozóra legkésőbb az­ősszel kerül sor. Általános benyo­más, hogy az amerikaiak az értekezlet második felében közelebb vannak az angol állásponthoz, mint kezdetben voltak. A New \’ork Herald Tribune genfi tudósítója rámutat: Bonn­ban meg vannak győződve róla, hogy az angolok a szovjet javas­lat elfogadására sürgetik az Egye­sült Államé ;at. A nyugatnémet Bernal professzor felhívása London, (MTI): J. D. Bernal professzor, a világhírű angol tu­dós, a Béke Világtanács elnöke nyilatkozatot adott ki. Felszólítja a genfi erteicezleten résztvevő négy külügyminisztert: ne engedjék, hogy bármi is akadályozza a csúcstalálkozó mielőbbi összehívását, mert csak ez oldhatja meg az el­lentétéket, amelyek oly sok éven át a háború örvényének szélén tartották a világot, A csúcstalálkozó megállíthatja a végzetes fegyverkezési versenyt, megszüntetheti az atom- és hid«j rogénbombák állandó fenyegetés sét és a világháború veszélyét; Bernal végül felszólítja a vi­lág összes békeszervezeteit: Gerti­be küldött nyilatkozataikkal és határozatokkal követeljék a csúcs- értekezlet összehívását, A görög miniszterelnök elégedetlen Több mint száz tanú vonul fel Glezosz védelmében uromiko szovjet külügyminiszter beszede Nem lehet Nyugat-Berlint örökre a külföldi megszállás kalodájába verni! kormány attól tart, immár nem rendelkezik elegendő súllyal a nyugati szövetségben ahhoz, hogy megakadályozhassa ezt a lé­pést, amely szerinte diplomáciai katasztrófát jelenthet, A nyugat­németeket aggasztja, hogy a csúcsértekezlet vágya, amely erős Angliában és növekszik az Egyesült Államokban, végül ar­ra indítja Nyugatot, hogy a né­met vegyesbizottság felállítását csekély árnak tekintse a berlini rendezésért és a legmagasabb szú.tű találkozóért; A nap eseményeiből. — Ha­társzemle. — Félévi mérleg egy üzemben. — Debreceni tudósí­tónk jelenti. — A zene nagymes­terei. — Gyermekműsor. — Ke- ringők szárnyán. A nyugati küiügymiríiszterek magatartásától függ, hogyan ^ikui a genfi értekezlet második szakasza

Next

/
Thumbnails
Contents