Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-12 / 162. szám
6 kelftmagvarorszAg 1959. .1ŰL1US 12. VASÁRNAP ^//tálként élni. .. Lsaladi harmónia, nyugodt családi élet. Milyen egyszerűen, természetesen hangzanak ezek a szavak. Könnyű és mégis milyen nehéz megteremteni. Nagyon sok mindentől függ, hogy a házastársak között megértés és békesség uralkodjék. Talán a szeretet és az egymás iránti megbecsülés a legfontosabb. Ha ezek hiányzanak, megpattannak a szálak, melyek egymáshoz fűzik a házastársakat. Az alábbi történet is híven igazolja az itt elmondottakat. Valahol „Nyírfalván” lakik N. N.. aki bizony kicsit későn szánta rá magát a nősülésre: ügy néhány évvel a negyvenen felül. Azt viszont rr.ég rosszabbul tette, hogy egy fiatal lányt vezetett az anyakönyvvezető elé. Teltek az évek mindkettőjük felett. Az ember most hatvan éves, a fe’esége pedig alig van felül a harmincon. A feleség — az egykori falusi fiatal lány — annak idején azt gondolta: „megállapodott embernek lesz a felesége, aki meg tudia majd becsülni a feleségét.” Hogy az ember milyen gndolatokkal nősült, arra csak következtetni lehet... Az első években meg is voltak, úgy-ahogy. Keményen dolgoztak. Az asszony vállvetve az urával, mindennap ugyanolyan fáradtan jött haza a mezőről. mint az embere. Munkájuknak meg is volt a látszatta, vettek egy kis földet, meg egyebet is, egyszóval, nem láttak szükséget. Közben két gyermekük született: egy leány meg egy fiú. Ahogy teltek az évek, úgy kezdett változni a férj. Egyre jobbad szekírozta az asszonyt. Ha va1 akivel szóba mert állni, napokig, nem volt nyugta. Nem győzte hallani: „Már megint gavallérok után nézgelődsz?” A ..gavalléroktól1’ féltette a feleségét reggel, délben, este. Ha az asszonv alkonyaikor kiment a kacsákhoz, már rohant utána, hogy kivel kapja rajta? tyTeg volt győződve, hogy a kacsahápogás titkos leiadás pz udvarlóknak. Mániékusságában odáig ment. hogy beszoaezte lakásának ablakait is, nehogy felesége az ablakhyitással is jelt adhasson valakinek. Petii" az asszonynak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a „gavallérokkal” törődjék. Elég gondot adott neki az egész napos munka a mezőn, onnan hazatérve pedig a két gyermek nevelése. Ezt sehr, gysem akarta a férj elhinni. Meg aztán más bogarai is voltak az embernek. Va'ahogv semmibe sem vette p feleségét, a családot. A föld. a jószág volt a mindene. Nyugodtan el lehet mondani, hogy a harminc, negyven évvel ezelőtti világból szakadt vissza. Mikor a kisfia született, igen furcsán fejezte ki „örömét” Valahogy .így: „Többre tartok én ; egy hold földet. Jobban örülök és vigyázok egy kisborjúra, mint egy gyerekre, mert az nagy értéket jelent. A gyereket csak tartani, kell. A borjú, ahogy a világra jön, hengergőzik egyet, s már futkározik is. A gyereknek meg hat-hét évig semmi hasznát sem veszem,” Mikor a lánya iskolássá serdült, s füzetekre kellett a pénz, nem állta meg szó nélkül, és elmondta a maga elmaradott álláspontját a következőképpen: „Azok is bolondok az iskolában. Mi az ördögnek kell több irka egy „ele- mistának”? Bezzeg az én időmben elég volt egy palatábla, míg kijártam az iskolát.” A felesé", mióta férjhez ment, nem volt moziban, szórakozni sosem járnak. Áz ember mindenre sajnálja a pépzt, Nem is sajnálja, . „hanem egyenesen félti. Volt olyan időszak, amikor nem is tartotta otthon, elvitte valamelyik ismerőséhez, nehogy az asszony elköltse. Féltékenységével, zsugoriságával elviselhetetlenné tette feleségének életét. Az asszony korábban azért nem tett semmit, mert a gyerekek kicsik voltak, s azokat tekintette. Inkább tűrt, hallgatott értük, s megpróbált komolyan beszélni az emberrel. Az meg is ígérte, hogy változtatni fog az életükön. Szavát be is tartotta, de csak egy hétig. Utána ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az asszony hosszas vívódás után elszánta magát. Elválik a férjétől. Perük mostanában folyik az egyik járási székhelyén. Az ember nem akar válni, csalja vissza a feleségét, ígéri, hogy minden más lesz, mint azelőtt volt, hogy szépen fognak élni. Hasztalanul, mert az asz- szony hallani sem akar róla. Másként akar élni, mint eddig. Szabadulni akar a bilincsektől. Az állandó rágalmazástól, a, maradi, kibírhatatlan életfelfogástól. Ügy akarja nevelni gyermekeit, hogy azok a mai világban nőjenek fel, amelyben minden más, mint évtizedekkel ezelőtt volt. Fiatalkori tévedéséért, meggondolatlanságáért nagy árat fizetett. Nem kapta meg férjétől a megbecsülést, a szeretetet — amit várt. (Bézi) Kérdések Feleletek Nyertesek Kedves pajtások! Múlt heti képrejtvényünkre szép számba érkeztek válaszok. Ügy látszik, kedves szórakozást nyújtott valamennyiő- töknek, mert a legtöbben szép színes papírokra vágták ki a rejtvényben elbújtatott állatokat és gondos kiállításban küldték el hozzánk. Ezúttal is a korábban beérkezett megfejtések között sorsoltuk ki a meséskönyveket Ezek szerint Biró Csilla (Nyíregyháza, Kossuth Lajos utca 30), Debreceni Emőke (Nyírbátor, Kossuth út 20), Dévai Katalin (Mán- dok, Petőfi út 18) és ifj. Kolláth László (Papos) pajtások nyertek könyveket. Dicséretben részesítjük Bodnár Endre tiszaadenyi, Takács Berta tiszacsécsei, Kovács László kis- várdai, Varga János és_ Papp János nyírbátori, Símen Ida, Fel- leg Jolán és Nagy Lujza tiszacsécsei, Csernus Gabi máriapócsi, Gurzó Éva borbányai, Tóth Józsika rakamazi, Szabó Valika ibrá- nyi, Tóth Katalin mátyusi, Gulyás Anna tiszalöki, Dezső Márta tiszavasvári, Szilágyi Aranka bal- kányi, Tokár Katalin, Balogh Andor, Horváth Mária, Füredi Sándor, Tomasovszki Zsuzsa, Gyugos István, Boros Valéria, Mándi Kornélia, Dóránt Imre, Gozman József, Kiss Gábor, Deák Vera, Kecskeméti Katalin, Endrész István, Laczkó Lajcs, Erdei Sándor, Rektor Mária és Pankotai István nyíregyházi -pajtásokat. Ezúttal betűrejtvényeket közlünk. Figyeljetek jól is fejtsétek meg azokat: tyu tyu tyu ___? tyu tyu tyu ! 2 I DUC DUC I = ? ! = ? 1 LlüjlJ ==: * Cím: Keletmagyarország szerkesztőség Nyíregyháza, „Gyermekrovat”, Nehéz kívánság A fogorvos így szól nagyon ijedt pácienséhez: „Most egy kicsit fájni fog, de hamar vége lesz. Szorítsa csak jól össze a fogait és közben nyissa ki a száját”. ★ A jó trükk — Köszönöm., nem rendelek semmit! — szólt a fiatalasszony és be akarta csukni az előszoba ajtaját látogatója előtt. — Egy pillanatra, asszonyom! — mondta az ügynök. — Ha csak egy pillanatra is beenged, akkor el fogom mondani, hogy mit láttam a szomszédasszonyánál. Az ügynököt beengedték. ’■ ★ A lakbér Honoré Balzac bérbevett egy gyönyörű lakást, ahol felkereste egy régi barátja. „Micsoda remeit lakásod van — szólt a híres íróhoz — bizonyára hatalmas összeget is kell fizetned érte.” — „Na és? — hagyta helyben Balzac mosolyogva,, — de az a legjobb benne, hogy a háziúr mindennap jelentkezik a lakbérért.“ A lófarok-frizura veszélyei Az utóbbi időben a bőrgyógyászok is felfigyeltek a híres lófarok frizurára. A század elején R. Trebisch osztrák orvos grönlandi kutatásai sósán megfigyelte, hogy az ottani nők, akik hagyományos „lófarok” frizurát hordtak, hajhullásban szenvedtek és ez a betegség főképpen a halántékot és a tarkó-részeket érintette. Dániában Niels Hjorth, Japánban psd g Aramaki ismét tanulmányozta ezt a problémát és mindketten hasonló bőrbetegséget fedeztek fel a lófarok-frizura kedvelőinél. A raa- gjarázat: ha a hajszálakat más irányba kényszerítik, mint a ter- méfztes növési irányuk, akkor a hajgyókér elsatnyul. Mese az arafásról A nagytábla búza ott volt, a héttornyos, nyárfás uradalmi kastélytól balra, a kis folyón túl, de a legelőn innen. Nyár volt már, meleg nyár, hogy az embereknek pirosra, meg feketére égett a meztelen hátuk, ha reggeltől estig görnyedtek a föld felett. Lurkó kölyök voltam, nádszálvékony inakkal a lábamban, amikor az apámmal, no meg a szomszédék Rozi lányával kimentünk a rora- menciós táblába rendet vágni. Gyalog mentünk, mert szekerünk nem volt mezítláb, mert cipőre nem. tellett, és tarisznya nélkül, mert anyám csak, reggel ka- po't darab szalonnát a cselédtgpyán a tekintetes uraktól. Egyszóval kimernünk,/ beálltunk és arattunk. Énrám a kötélcsinálás jutott. Apám kedvetlenül odaintett magához — nem mondta, de én tudtam, hogy az éhség miatt szomorú — megmutatta, hogy kell kötelet tekerni, amivel a kiszedett markot kévébe köthetik. Csudára tetszett a dolog, mindjárt megpróbáltam, azután meg ment mint a karikacsapás. Már jól fent járt a nap az égen, benn voltunk becsületesen a nagy táblában, amikor a torony felől por gomoly- gott az úton. Nem telt bele néhány perc, a tekintetes úr hintája csikorogva állt meg mögöttünk: — Hallod, Sándor — intett az apámnak — azt gondolod, kölykökre van nekem szükségem? Mifene?! Penderítsd haza a lurkót azon nyomban, mert ha nem, te is leteheted a kaszát. — De tekint... — Semmi tekintetes uram! Nekem munkaerő kell, Izmos kar, nem ilyen erőtlen pulya, hal- lcd-e? Na gyorsan, gyorsan. .. Nem bírtam várni tovább, odaálltam a hintó elé, kihúztam magam és mondtam az úrnak, hogy különb kötelet csavarok én, mint bármelyik felnőtt. Előbb vörös lett az úr, mint a pulyka orra, majd meg felkacago't és azt mondta: „Na, ha ilyen hős vagy, hadd látom, mit tudsz.” Az apám csak nézett szomorúan, merthát még mindig éhes is volt, én meg pillára meg pillára megtekertem a kötelet. Aztán azt mondtam; „Tessék, méltó,ságos uram.” Ö megnézte. ahogy úgy tartottam neki, még mindig mosolygott, aztán azt mondta a kocsis-.ak: — Na, próbáld ki. Kösd a nyakára, ha megtartja, akkor maradhat a kölyök... Megrettentem és az apám kezében is rándult egyet a kasza pengéje. Bán'am már, hogy erősre kötöttem a kötelet, és arra gondoltam, hogy még megfullaszt majd. Odaadtam a kocsisnak, az meg felülről a nyakamra illesztette. Közben az úr újra, meg újra felkacagott, az apám arcén verejték gyöngyözött. Meg sem vártam a húzás*. A kalászkötelet az államhoz csúsztattam és megrántottam... A kötél elszakadt, én arccal a tarlóra buktam, és hallottam a tekintetes úr hangját: „Na ugye? Takarodj a fenébe. Sok esetben így van — Ügyvéd úr — kérdezi az ügyfél — jogában áll a férjnek a feleségének címzett levelet;, kinyitni? — Joga, az van. hozzá. J-r válaszolt a tapasztalt jogász — csak bátorsága nincs. Találó válaszok Neumann professzor, a hírei : bécsi bőrspecialista sosem jött- zavarba, ha találó válaszokat kel. lett adni. Egyszer félkersste "őt egy igen, csinos fiatal hölgy és megmutatott neki egy meglehetősen .elmérgesedett kelést a térde felett. Neumann röviden megvizsgálta, s előhozta az operációs kést. A hölgy felkiáltott: — Tényleg vágnia kell,, professzor úr? — Nem látok más lehetőséget. — hangzott a válasz. . — De ugye nem fog látszani mindenki előtt a seb hege? — Ez teljesen önön múlik, kis.- asszony — felelt röviden a professzor. Jókedvű sorok A rendszeres arcápoíásról Sok nőolvasónk fordult hozzánk kérdéssel: hasznos-e a rendszeres , arcápolás, nem egészségtelen-e a kozmetikai szalon sűrű látogatása, és nem lesz-e ennek u.oiago? kényelmetlen hatása? Illetékes szaktekintélyektől sze-. reztünk választ. Általában min-; den nyíregyházi kozmetikus- megállapította: „Nem haza akarok beszélni, de a rendszeres kozmetikai kezelés használ az arcnak.” Mivel indokolják ezt a kozmetikusok? Azzal, hogy a városi nők,, akiknek még jelenleg nagyobb, lehetőségeik vannak a rendszeres . arcápolásra, mint a falusi asszonyoknak, lányoknak, később öregszenek, tovább ifjodik arcuk,. Természetesen ez nem véletlen dolog. Különösen a száraz bő- rűekre nézve okos dolog a rendszeres kozmetikai kezelés. A száraz, bőrűek orcái ugyanis az év nagyobb szakában fokozottabban vannak kitéve az időjárás viszontagságainak. Ha fúj a szél, vagy ha bő napfény hull a bőrre — ugyancsak kényelmetlen helyzet állhat elő. A száraz arcbőrű nőknek általában kéthetenként ajánlatos a'a- pos kozmetikai kezelésben rész.t- venni. Ez az eddigi tapasztalat.. Ilyenkor arcmasszázst vesznek, zsíros, csuszamlós krémmel, és ezáltal a bőrben fokozott vérkeringés indul meg. így lesz színesebb, üdébb, fiatalabbnak tetsző az arc, és ezáltal az egész ember. Természetesen, közbejöhetnek ünnepi alkalmak, rendezvények is. Nem kell húzódozni a kozme- . tikai kezeléstől ekkor sem, hiszen ha valaki egy kozmetikushőnek állandó vendége, az már tudja, hogy milyen mértékben szabad az arcot kezelni hogy az utóhatások-' kai ne járjon, hanem az alkalomnak megfelelően a hölgy javára
