Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-11 / 161. szám
2 KELETM AGY ARORSZAG 1959. JŰLIUS 11, SZOMBAT ÄMI Ä FÄLUT JB Ä B> IE Kl JL JLí A nők arányssáma párt szer rezei cink ben 4 termelőszövetkezeti közös vagyonról Az új alapszabály előírja, hogy a szövetkezet közös vagyonához tartozik mindaz a vagyontárgy, amely törvényes jogcímen tulajdonában, állandó jellegű kezelésében, vagy használatában van. A nagyüzemi gazdaság fenntartása és fejlesztése érdekében a következő alapokat létesíti a termelő- szövetkezet : FEL NEM OSZTHATÓ SZÖVETKEZETI ALAP. Ennek rendeltetése, hogy a termelőszövetkezét megszilárdulását és szakadatlan 'fejlődését biztosítsa. Ezért az alapba helyezett vagyont semmilyen körülmények között nem osztják ki, sőt annak gyarapításáról évről-évre gondoskodnak. A szövetkezetek a fel nem osztható szövetkezeti alapba helyezik: — a belépő által a közösbe vitt vagyontárgy, állat, felszerelés 20 —35 százalékát, — a tagok közt kiosztható részesedésnek a közgyűlés által megállapított százalékát, amely 10 százaléknál kevesebb nem lehet, — az állóeszközök értékének a tehermentes részét, — az állóeszközökhöz tartozó állatállomány értéknövekedését és a termelési terv szerint tovább- tartásra szánt szaporulatát, — az ingyenes állami juttatásokat. ; ’■ VÉTÖMAGALAP. A növény- termeléshez szükséges vetőmag biztosítása érdekében évente olyan mennyiségű vetőmagot helyez erre az alapra a szövetkezet, ami a művelése alatt álló terület őszi és tavaszi vetőmagellátását zökkenőmentesen biztosítja. BIZTONSÁGI VETŐMAG- ALAP. Gyenge termés, vagy elemi kár által okozott terméskiesések pótlására erre az alapra évenként a, szövetkezetek az össz-vető- magszükségletnek általában a 10 i—15 százalékát helyezik. Az alapban tartalékolt terményeket csak a közgyűlés engedélyével lehet más célra felhasználni. TAKARMÄNYALAP. Ebbe az alapba évente annyi szálas- és abraktakarmányt helyez a szövetkezet, amennyi a következő termésig elég a közös állatállomány részére és annak szaporulata eltartásához. SZOCIÁLIS - kulturális ALAP. Ez az ötödik alap, amit a szövetkezetek létesítenek, ennek ' A saját traktort üzemeltető termelőszövetkezetek műszaki szempontból még segítségre szorulnak. Ezt a segítséget legkönnyebben a gépállomásoktól kaphatják meg. A gépállomás főmérnöke a traktor helyes kezelésére megtaníthatja a szövetkezet traktorosát. Az ily módon nyert tudás elegendő a gép mindennapos és hetenkénti karbantartásához. Á magasabb fokú karbantartásokhoz azonban már nem — ezeket helyes a gépállomás javító műhelyeire bízni. Az egyes géprészek megbontásához, utánállításához és javításához magasképzettségű szerelő és jó szerA Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda nemcsak elit és I.. törzskönyvi osztályú egyedeket, hanem tenyésztésre alkalmas kocákat és kocasüldőket is szállít a termelőszövetkezeteknek. Ezeket a sertéseket értéküknek megfelelő tenyészáron adja a TEGI. A szállítási költséget az állam megtéríti. A termelőszövetkezetek a tagok háztáji állományából közvetlen megvásárlás útján vehetnek át tenyésztésre alkalmas kocákat és süldőket. A termelőszövetkezeti tágok az államtól újszülött gyermekeik részére 400 forint értékű ingyenes csecsemőkelengyét kapnak. Ingyenes csecsemőkelengyét az az anya kap, aki a terhességével kapcsolatos előírt háromszori orvosi céljával, és felhasználásának módjával a következő tanácsadónkban részletesebben foglalkozunk. szám kell, amiveljelenleg még kevés szövetkezét. rendelkezik. A traktorok fő javítása kizárólag a gépállomások feladata. E célból helyes, ha a termelőszövetkezet szerződést köt a gépállomással gépeinek tervszerű javítására. Az alacsonyabb karbantartás biztosítása végett pedig megkéri a főmérnököt, hogy oktassa ki a traktorost. A gépállomásoknak kötelességük, hogy á termelőszövetkezeteket kiszolgálják, s az is az ő dolguk, hogy a szövetkezetek traktorainak és más mezőgazdasági gépeinek -javítását elvégezzék. Az állatforgalmi által hizlalásra szállított süldőkből a tenyésztésre alkalmas süldőket a szövetkezet kiválogathatja. Az állami gazdaságok, a TEGI révén, 18 forintos kilónkénti áron, több ezer darab fehér hússertést adnak át a termelőszövetkezeteknek. A felsorolt tenyészsertés-beszer- zések mindegyikére a szövetkezet igénylése alapján középlejáratú hitelt folyósít a bank. re szóló utalványt a tsz-tagsági könyv felmutatása alapján a terhes nő lakóhelye szerinti illetékes tanács végrehajtó bizottsága a terhesség kilencedik hónapjában adja ki. p árt-alapszervezeteinkben a nők aránya az elmúlt években alapjában véve egészségesen fejlődött. Pártszervezeteink többségében a nők aránya jó. Megyeszerte az tapasztalható, hogy a pártszervezetekben, a nőtanácsokban igen aktívan dolgoznak, segítenek a .mindennapi politikai életben, az embe, rek nevelésében. A pártszervezetek . többsége igen helyesen foglalkozik • a- pártonkívüli nőkkel, a kommunista nőkön keresztül, hogy még nagyobb támogatást nyújtsanak, a pártnak. A helyes foglalkozás következtében és a nők aktivitásának eredményeként számos pártszervezetben — például Űjfehértó, Kék községi alapszervezetekben — javult a munka, erősödött a pártszervezet. Azonban az egészséges fejlődés mellett néhány helyen fogyatékosság tapasztalható. Például Gesz- teréd, Vasmegyer községi alapszervezetekben, vagy néhány termelőszövetkezetben, például a nagykállói Dózsában, az újfehértói Vörös Hajnalban, ahol nagy lehetőség van a párt sorait erősíteni példamutató, a munkában élenjáró asszonyokból annál is inkább, mert ezekben a termelőszövetkezetekben a nők kiveszik részüket a közös munkából és a tsz-tagságnak 20—30 százaléka nő. Ha visszatekintünk az ellenforradalom utáni időre, akkor azit látjuk, hogy a nők is — éppúgy, mint a férfiak — aktívan bekapcsolódtak az ország gazdasági, politikai konszolidálásába. Az azóta eltelt időszak még fényesebben igazolja, hogy a nők politikai tevékenysége napról-napra növekszik. Számtalan nőtanácsban dolgozó asz- szony munkájával érdemelte ki, hogy a pártnak tagja lehessen. Nem egy helyen viselkedésükkel, magatartásukkal ’ növelik pártszervezeteink tekintélyét, erősítik pártunk egységét. Sajnos, van olyan jelenség is, mint például Nagykállóban, ahol a pártszervezet egyes tagjai idegenkednek a nők felvételétől. — Pedig semmi okunk idegenkedni azoktól, akik munkájukkal, helytállásukkal, magatartásukkal rászolgáltak arra. hogy a pártnak tagjai lehessenek. Nagyon káros és ezért el kell vetnünk azt a téves nézetet — amit a múlt rendszer hagyott ránk és még má is él egyes elvtársakban, — hogy a nők ne foglalkozzanak politikával és maradjanak a főzőkanál mellett. Az ilyen nézetek nagyon károsak a mi rendszerünkben, mert a nőket is ugyanaz a jog illeti meg, mint bárki mást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nők a párt- és'a-tömegszervezetekben igen aktívan tevékenykednek és ezt az aktivitást a pártszervezeteknek segíteni, növelni kell azzal is, hogy bátran vegyék fel az arra érdemes pártonkívüli nőket a párt soraiba. Egyes elvtársak , néhány helyén talán azért idegenkednek, mert nem ismerik kellően a nőtanácsok munkáját, nem vesznek részt rendezvényeiken, üléseiken, nem ismerik megfelelően problémáikat. Az ilyen helyeken van elhanyagolva leginkább a nőkkel való foglalkozás. Nem lehet közömbös számunkra, hogy a nők állásfoglalása milyen, hogyan kapcsolódnak be a szocializmus építésébe, hogyan vesznek részt az ideológiai nevelésben stb. A kommunista nők nagyon sokat tudnak segíteni, különösen az ifjúság nevelésében, s úgy, mint anya a gyermeke szocialista szellemben való nevelésében, mert bizony ők nevelik gyermekeinket, az utódokat. Pártszervezeteinknek tehát arra kell törekedniök, hogy növeljék a nők arányszámát, vonják be a vezetésbe, bátran bízzák meg feladatokkal, hallgassák meg véleményüket és tegyék lehetővé, hogy soraikból megfelelően erősödjön pártunk. Együd Andra«. Hogyan növelhetik a termelőszövetkezetek kocaállományukat? Ki kaphat csecsemökelengyét? Milyen segítséget kaphatnak a gépállomástól a saját traktort üzemeitetö termelőszövetkezetek? „Szakállas" íagj.elölfek harminc fokos hőséggel. Érthető, hogy a délutáni órákban sokan keresik fel a Sóstót, hogy napi munkájuk után egy kis felüdülést, felfrissülést szerezzenek. A hús vízben valóban kellemesen el lehet tölteni néhány órát. De jaj a nagymamáknak, idősebbeknek és békésebb természetű embereknek. Hazajutni a Sóstóról... ez ugyanis valóságos kálváriával jár. Általában két kocsiból álló viliamosszerelvény közlekedik a késő délutáni órákban a város és Sóstó között, s az emberek százai akarnak fürdés után minél hamarabb hazajutni. Sokan — főleg a fiatalok — már a váltóknál igyekszenek „elcsípni” a villamost. A felszállóknál pedig valóságos közelharc folyik, melyben nem tekintenek sem gyermeket, sem idősebb embert. Az Se gyakori, hogy a kocsikról fővizsgálaton részt vétt, illetve orvosi igazolvánnyal igazolja, hogy koraszülés miatt a háromszori vizsgálaton nem vehetett részt. Az ingyenes esecsemőkelengyéPanaszos sorok villamosügyben tökben csüngnek az emberek. Ha ezeket leszállítják — ez gyakran tizenöt—húsz perces késést, s újabb bonyodalmakat jelent. Ez a helyzet vasárnapokon csak fokozódik. Igen sokan fordultak hozzánk az elmondottakhoz hasonló panasszal. Tudjuk, nem könnyű megoldani a város és a Sóstó közötti kielégítő közlekedést. Mégis megkérjük az illetékeseket, hogy segítsenek. Mert nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a sok bosszankodás mellett a jelenlegi közlekedés .gyakran élet- veszélyes. Talán meg lehetne oldani, hogy az esti órákban — hat és nyolc között — megerősített, vagy dupla járatokat közlekedtessenek. Ez a javaslatunk. Nem vagyunk szakemberek, de kérjük az illetékeseket, hogy valamilyen módon és sürgősen segítsenek! A város lakói hálásak lesznek érte. (Bézi) Hiába keresnénk ilyen minősítést a tagjelöltekre vonatkozóan a szervezeti szabályzatban, nem találnánk. Nem találnánk, mert »mines ilyen. A szervezeti szabályzat csak tagjelölteket ismer, minden egyéb jelző nélkül. A tagjelöltségre vonatkozóan többek között a következőket írja elő: „A tagje- löltségi idő kezdetétől számított hat hónap elteltekor a tagjelölt felvételéről az alapszervezet vezetőségének előterjesztésére a taggyűlés határozhat: a tagjelöltségi idő kezdetétől számított egy év elteltekor a pártszervezet köteles taggyűlésen dönteni a tagjelölt tagfelvételi kérelméről.” A szervezeti szabályzat előírásával ellentétben mégis találkozhatunk imitt-amott ú. n. „szakállas” tagjelöltekkel. A gyakorlatban hívják így azokat a tagjelölteket, akiknek lejárt a tag'jelöltségi idejük, mégsem történik velük semmi. Nyilvánvaló, hogy bírálat csendül ki a „szakállas” megjelölésből, melynek éle nem is elsősorban a tagjelöltre irányul, hanem arra a vezetőségre, amely megfeledkezik a szervezeti szabályzat IV. 8.. pontjának végrehajtásáról. A vicces hangnem azt jelenti, mintha ezek a tagjelöltek a szó szoros értelmében nagy szakállt növesztettek volna. Bár — tegyük fel — ha a tagjelöltségi idő lejárta óta nem borotválkoztak volna, akkor némelyikük akár „rőfös” szakállal sétálhatna az utcán. Ez persze ma már egyáltalán nem divat és eléggé megbámulnák az illetőket. Máskülönben nők is vannak itt érdekelve, akikről általánosságban ismeretes, hogy nem a szakállas nemhez tartoznak. Az az értelme tehát, hogy túlhaladtak a hat hónapos, sőt egy éves terminuson is, ami rendellenes dolog. Rendellenes, mert vagy taggá kellett volna felvenni, vagy — mint a követelményeknek meg nem felelőket — ki kellett volna zárni őket. Nos, hol vannak ilyen „szakállas” tagjelöltek? Julius 8-án Kisvárdán a járási pártbizottság kibővített ülésén nyert megállapítást, hogy ,a járásban 38 olyan tagjelölt van, akik túlhaladták a tagjelöltségi időt. A dögéi alapszervezetnél például-11 ilyen tagjelöltet tartanák nyilván. Köztük szerepel Szűcs Tibor tanácstitkár elvtárs is, aki több, mint egy éve tagjelölt; a nőtanács elnöke, a HNF elnöke, KISZ-tagok és dolgozó parasztok várják, mi lesz a sorsuk. A kisvárdai Vulkánban 5 fő, a lö- vőpetri községi alapszervezetben 5 fő tagjelöltsége felett járt el az idő. Más járásokban is lehet-, ne ilyen., példákat ..találni. De nem ez a lényeges, 'hanem az. hegy az e havi taggyűléseken ideje lenne az érdekelt pártszervezeteknél felülvizsgálni a tagjelöltek helyzetét. S ez a párt- vezetőségeken múlik elsősorban. Szükséges vezetőségi ülésen megvizsgálni egyenként a tagjelöltek körülményeit, pártmunkáját, termelőmunkáját, magatartását, képzettségét, a nekik adott segítséget stb. és a szervezeti szabályzat előírása szerint előterjesztést tenni a taggyűlésen további sorsukat illetően. A taggyűlés pedig döntsön. Ez a döntés a tagjelölt körülményei szerint a következő lehet: 1. Taggá való felvétel abban az esetben, ha a tagjelölt a jelöltség ideje alatt munkájával és magatartásával méltónak bizonyul a párttagságra. 2. A tag jelöltség meghosszabbítása — ha a tagjelölt saját hibáján kívül egyelőre alkalmatlan a párttagságra. 3, Törlés a tagjelöltek sorából, ha kitűnik, hogy a tagjelölt méltatlan a párttagságra. Természetesen a tagjelölteken is. múlik az, hogy „kifutnak az időből.” Nemcsak tagjelöltségük alatt végzett munkájuk és magatartásuk fontos tényezője ennek, hanem az is, hogy nekik írásban kell kérniük tagként való felvételüket az alapszervezet vezetőségétől. Tegyenek ‘ hát ők is lépéseket, hogy ne mondhassa senki rájuk: „szakállas’' tagjelöltekig
