Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-08 / 158. szám
1059. rCLIUS 8. SZERDA KELETMAGYARORSZÄG 3 iett munkán alapul, mondjuk, amikor lapáttal és talicskával végeznek földmunkát. De ma, amikor ezt a munkát földkiemelő gépek és lépkedő ekszkaváto- rck végzik, lényegesen megváltozik a munkásléfszám és a. termelést kiszolgáló személyzet Számaránya. Ma már a kiszolgáló személyzet, műszaki dolgozók létszáma nagyobb, mint azoknak az embereknek a száma, akik közvetlenül dolgoznak ezekkel a gépekkel. Ha alaposan végiggondoljuk, kik szerkesztenek meg egy új automata gépsort, világosan . megértjük a szakemberek nagy szerepét. Azt is látnunk kell ebben az esetben, hogy az automata gépsort kiszolgáló munkások és a gépsort megalkotó szakemberek számaránya igen jellemző, 1:10 is lehet ez az arány. Egy munkás dolgozik a műhelyben, tíz meg irodában, dolgozószobában. De az utóbbiak korántsem bürokraták, hanem alkotó emberek. Újat alkotnak, á korszerű tudomány letéteményesei, akik a legújabb ismeretekét ügyesen felhasználják a termelésben, és előbbre viszik a technikát. (Hosszan tartó taps.) A termelés tökéletesítésire vonatkozó feladat megoldásában fontos szerepet játszik a fémöntés, a villanyhegeszlés, illetve a salakképző anyag alatt történő hegesztés. Komolyan hozzá kell látni az óntöipar átszervezéséhez, amely nálunk még . mindig elmaradott. Ezzel kapcsolatban sek felhívás hangzott el, de nem elegendő csupán felhívásokat kibocsátani, ehhez gyakorlatilag kell hozzálátni. Célszerű lenne, ha minden egyes népgazdasági tanács rendelkeznék központosított öntőiparral, ahol valamennyi műveletet gépesítenék. Sajnos,- elvtársak, nálunk még . most is vannak olyan öntödék, amelyek hasonlóak a 40 esztendővel ezelőttiekhez ahol túlsúlyban van a kézi erővel végzett munka. Ez a színvonal aligha illik korszerű termelésünkhöz. Nagy jövő áll a hegesztés előtt. A hegesztést jól meg kell szervezni a jelenkori technikai színvonalon. Minden egyes gazdasági kerületben kell hogy legyenek olyan specializált gyárak, amelyek hegesztő munkákat végeznek a nép- gazdasági tanács vállalatai részére, a megrendeléseket saját telepükön teljesítve, vagy úgy, hogy a hegesztőket kiküldik a helyszínre. Különös figyelmet érdemel a sz.srszámgazdálkodás megszervezésének kérdése, mert az, sajnos, sok helyütt kézműves jellegű. Rendszerint minden egyes gy,ár maga készíti a számára szükségest szerszámokat. Jó szerszámok nélkül nem lehet eredményesen dolgozni. íme, ezért kell sürgős intézkedéseket foganatosítani hogy a szerszámgyártást a korszerű módszerek alapján szervezzék meg jobban, biztos tsák a gazdag választékot és tömegesen gyártsák a szerszámokat futószalagon. Ezáltal meg fogják oldani a termékek minősége fokozásának és önköltsége csökkentésének feladatát. A népgazdasági tanácsoknak gondoskedniok kell arról,, hogy a rögzítőanyagokat — csapszoge- ket, csavarokat, szegecseket a helyszínen gyártsák. A népgazdasági tanácsok szamára valószínűleg kifizetődőbb lenne, ha specializált gyárat létesítenének, amely mindenfajta rögzítőanya- got gyártana és gépes tené a rög-, zitőanyagek termelését. Az ilyen gyárnak mindig sok lenne a megrendelése és teljes lenne a kihasználása. Nagy jelentőségű a rögzítőanyagok szabványos.tása is. Nemrég, a moszkvai amerikai kiállítás építkezésének meglátogatásakor megfigyeltük, hogyan építik a pavilon kupoláját. AZ egész kupolát azonos típusú alkatrészekből készítik és különböző helyzetben szerelik azokat össze. Ezeket az alkatrészeket kombinálják és így alakítják ki a kupolát. Nagyon érdekesen rögzítik egymáshoz az alkatrészeket. Nem szegecselnek, hanem pneumatikus eljárással sajtolják ösz- sze a menetes aluminiumcsavaro- kat. Ez tartós és könnyű rögzítés, mert az alumíniumot alumíniumhoz rögzítik. Az ilyen tapasztalatot tanulmányozni kellene. A konzervativizmus ellen, a technika tökéletesítéséért Fártmunkánk akkor lesz eredményes, ha az szorosan kapcsolódik az élethez, ha konkrét és célratörő lesz. Nálunk a pártmunka a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletére támaszkodik, amely , megvilágítja az előre vivő utat. De elvtársak, világosan kell látnunk, hogy « most, amikor az államhatalom a munkásosztály kezében van, amikor a párt az egész kommunista építést irányítja, azért, hogy megszilárdítsa ezt az elméletet az emberek tudatában, hogy erősítse államunkat- mindenképpen fejlesztenünk kell az anyagi termelést. Ezért a termelés megszervezésének kérdése a jelenlegi szakaszban az egész ideológiai munkánk nagyobbik részét képezi. (Taps.) Elvtáósak, amikor Marx megalkotta elméletét, amikor Lenin továbbfejlesztette ezt az elméletet, a munkásosztálynak még nem 'mit tapasztalata a szocialista építésben. Marx korában nem volt szocialista állam. Akkoriban a forradalmárok kénytelenek voltax csupán az elmélet tanulmányozásán és a tömegek szervezésén fáradozni, hogy véghez vigyék a forradalmat; hogy magukhoz ragadják a hatalmat, és reális lehetőségeket teremtsenek az új élet építéséhez a forradalmi elmélet alapján. Országunk munkásosztálya a marxizmus—leninizmustól vezérelve, élén a kommunista párttal, véghez vitte a szocialista forradalmat. Országunk népei immár 42 eSzendeje építik sikeresen a szocializmust. Az egekig emelkedtünk, amikor elsőként teremtettük meg a mesterséges holdakat és a mesterséges bolygót. Hogy eljussunk a végső győzelemig, mindenképpen fejlesztenünk kell termelésünket, több anyagi javat kell adnunk a szocializmust és a kommunizmust építő embereknek. (Viharos taps.) Nem1 csökkenthetjük teoret'ku- sairik szerepét, de elvtársak, semmi psetre sem szabad- esökkenle- nünk másfajta, emberek szerepét sem: a kommunista jelen kovácsainak szerepét, Ezek nagy munkát vegeinek t Min látják, senki sem vonta kérdőre Zaharov elvtársat azért, mert elavult szerszámgépeket gyárt. Kiderült, -hogy nálunk nem küzdenek azok ellen, akik elavult berendezéseket gyártanak, sót, néhol még meg is jutalmazzák őket ezért. Kérdezzék csak meg a szaratovi népgazdasági tanács elnökét, milyen indokok alapján premizálta a fogmaró szerszámgépek ■ gyárát és igazgatóját. Azt hiszem nem fog elfogadható választ adni. Hiszen vissza kellett volna tartania a gyárigazgató fizetésének cgv bizonyos százalékát azért, inert nemcsak hogy pazarolja az anyagot, hanem olyan szerszámgépeket honosít meg a termelésben, amelyeknél már teljes az erkölcsi kopás, s ezzel bizonyos kárt okoz a kommunista építésnek. Igen, ha csak egy ilyen Igazgató volna! Elvtársak! Olyan időben élünk, amikor a tudomány és a technika, az újítók és a feltalálók gyorsan új gépeket, műszereket és készülékeket teremtenek. Most a technikai gondolkodás megelőzi sok termelőfolyamat fejlődését. A Helyzet valahogyan kilátástalannak tűnik. Amíg egy gépet készítünk, s azt még nem tudjuk a termelésben meghonosítani, a tudósok és a feltalálók addig már jobb, tökéletesebb gépet készítenek az előbbi helyettesítésére. Talán néhány bürokrata ezért így vélekedik: nem volna-e jobb a régi gépeken ücsörögni, minek sietni, hiszen úgy sem lehet utolérni a műszaki fejlődés gondolatát. De csak a bürokraták vélekedhetnek így. Hiszen teljesen törvényszerű: a műszaki és a-tudományos gondolat mindig meg fogja előzni a gépek és műszerek megszerkesztésével kapcsolatos munkákat. De hiszen ebből nem az következik, hogy ragaszkodnunk kell a régihez! Nem, Létesítsünk laboratóriumokat a gyárakban, az üzemekben tudományos intézeteket és egyéb tudományos központokat a népgazdasági tanácsok mellett, ahova a tapasztalt, híres tudósok mellé emeljünk ki több fiatalt. Gondolkozzanak hát, elvtársak, e, kérdéseken és tegyék meg javaslataikat. Azt hiszem, ez az irányvonal helyes lesz. (Taps!) Gondoskodnunk kell arról, hogy az új tudományos központok számára olyan embereket válogassunk ki, akik előre tudják lendíteni a tudományt, akik munkájukkal megfelelő segítséget tudnaic nyújtani a termelésnek. Pedig ezt nem veszik mindig figyelembe. Köztudomású pl., hogy Novoszi- birszkbén sejt- és származásiam intézet épül, amelynek igazgatőr jáva Dubinyin biológust nevezték ki, aki a micsurini elmélet ellenfele. E tudós munkája nagyon kevés hasznot hajtott a tudománynak és a gyakorlatnak. Ha Dubi- nyin valamiben híres, akkor ezt azon cikkeivel és fellépéseivel érte el, amelyekben szembe száll' Liszenko akadémikus elméleti tételeivel és gyakorlati javaslataival. Nem akarok e tudósok munkájának bírája lenni. Mint ismeretes, maga a gyakorlat és az ólet a bíró. A gyakorlat pedig Micsurin biológiai iskolájának és műve folytatójának, Liszenko akadé- mius védelmében szól. most előre kell törnünk a tudomány és a technika rendkívül gyors fejlődésében és mindent meg kell tennünk ahhoz, hogy minél gyorsabban honosíthassuk meg az új gépeket, az új műszerekét, az új készülékeket. Valószínűleg itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk a tudomá- | nvos akadémia munkáját is. Azt hiszem, hogy a tudományos akadémia némelyik tudományos intézményében súlyos helyzet alakult ki. Egyes tudósok megtehetik, hogy ne értsenek velem egyet, de — úgy vélem — értelmetlenség volt, amikor a tudományos akadémia hatáskörébe utalták a kohászat és a szénipar problémáit. Hiszen ezelőtt nem voltak ilyen tagozatok a .tudományos akadémián. De magukhoz vették Bargyin elvtársat, a nagyszerű mérnököt és kiváló tudóst. Bargyin elvtárs felépítette a kuznyecki kombinátot és mcst beültették az akadémiára. Ö pedig helyesen törekedett arra, hogy Moszkvában számára megfelelő intézetet létesítsenek. Körülbelül ugyanez volt a helyzet Sevjakov akadémikussal is, a hírneves szénipari szakemberrel. Jól ismerem Sevjakov clv- társat. Amikor a juzovkai gyárban tanultam, Sevjakov elvtárs előadásokat tartott a diákok számára, azelőtt pedig DnyepropetA szovjet tudósok nagy érdemeket szereztek a nép előtt. Az élet új feladatokat tűz a tudomány elé. Ezért ezután is nagy figyelmet kell szentelni a tudomány fejlődésének. annak, hogy erősödjék a kapcsolata az élettel. Arra kérjük a Szovjet Tudományos Akadémiát és elnökségét, hogy dolgozzék ki javaslatokat az akadémia osztályai,' tagozatai és intézetei • tevékenységének további megjavítására. Elvtársak! Külön figyelmet érdemel a termékek minőségének növelése. Ügy gondolom, szigorúan ellenőriznünk kell a gépek kibocsátását. hogy azokat hiánytalanul szállítsák le. hogy minőségük kifogástalan legyen. A gépekre garancialevelet kell kiadni, hogy tudjuk, ki gyártja az alkatrészeket, ki ellenőrizte azolzat, ki irta alá a garancialevelet. Azokat, akik hiányos, vagy befejezetlen, vagy selejtes terméket bocsátanak ki, nagyon szigotúan meg kell büntetni, a rossz-szándékú selejt- gyártókat pedig el kell ítélni. . Harcot kell hirdetnünk a Se- lejtgyártók ellen. Nekünk kiváló minőségű gépekre, elsőrendű termékekre van szükségünk. Hiszen magunknak dolgozunk. Jártam a szovjet népgazdaság eredményeinek kiállításán, ahol együtt vannak a legjobb gép- és berendezéstípusok, a legjobb kiállítási tárgyak. Ezen a kiállításon berendeztek egy pavilont azzal kapcsolatban, hogy a központi bizottság teljes ülése megtárgyalta a műszaki haladás kérdéseit. A pavilonban összegyűjtötték azon elavult berendezések egy-egy példányát, amelyeket még Számos vállalatunknál használnak. Olyan látvány ez, elvtársak, hogy azívszélhüdést kaphatna tőle az ember. Hiszen a rossz, vízözön- elötti szerszámgépeket és berendezéseket, amelyek a pavilonban láthatók, a mi üzemeinkben gyártották, ahol kommunisták is dől-' gozn-k. E gyárak pártszervezetei sok jó határozatot hoztak, olyan határozatokat, hogy az ember szíve repes az örömtől, a termelésben viszont náluk a helyzet siralmas. Ha továbbra is .így dolgozunk, sokat, kell feleslegesen verejtékeznünk, ha viszont végrehajtjuk az átszervezést, kicseréljük ezeket a gépeket, akkor micsoda óriási ehetőségek nyílnak meg előttünk! Hiszen egyes gépek annyira elavultak, hogy már dédszülőknek számítanak. Ügy látszik, ki kell :alálnunk valamilyen rendszert a oerendezés felújítására. Ma még lines nálunk ilyen rendszer. .• Elvtársak! Most minden attól függ, hogy még szaporább léptekr vei haladjunk előre, fnivgl ezáltal r kommunizmus felé tesszük lö- videbbé az utat. Mint ahogy a lovasságnál mondják — Szemjoa ne kelljen felújítaniok termelésüket, mert ez a tőke felújítása! követeli meg. A kapitalistáknak megvan a maguk elképzelése a gazdasági rendről. De van-e nálunk valamilyen akadálya a műszaki haladásnak a bürokrácia akadályán kívül? Míg a kapitalistának gazdasági jellegű elképzelései vannak — például fel kell újítania szerszámgépparkját, de c monopolista, s ezért ez számára nem előnyös —, addig nálunk másfajta bürokraták hozzászoktak a régi gebéhez, nem akarnak átülni a jól futó lóra, mert az nekiiramodhatik. a. kanyarban, < — ez nem lenne rossz —- kiboríthatja őket a szánból! Ezért* az ilyen emberek foggal-körömmel kapaszkodnak az öreg gebe farkába. Nem tudom, jelen ■ van-e Zaharov elvtárs, a szaratovi fogmarc gépgyár igazgatója. Ez a gyár elavult, alacsony termelékenységé szerszámgépeket gyárt, amelyek a kúpcs fogaskerekek marásárí szolgálnak, bár már 1955-ben létrehoztak olyan új automata szer- számgép-modelleket, amelyeknél termelékenysége 50 százalékkal nagyobb a jelenleg gyártottakénál. A régi szerszámgépek gyártását megszervezték, belerázódtál ebbe a munkába, ha pedig á kellen térniök az új szerszámgé pék gyártására, akkor módosítani kellene az egész szervezetet. £ miért is tennék ezt meg, amikoi a szaratovi népgazdasági tanác: több százezer rubel préniiumo fizetett ki a gyár dolgozóinak köztük magának . a gyárigazgató nak 21.000 rubelt, a termelési ten túlteljesítéséért? • • Ossxpoiilosítsuk figyel műn kei a berendezés félti jítására rovszkban dolgozott, most pedig Moszkvában lakik. Talán elvtársak, a tudomány rosszabbul fejlődhet Szverdlovszkban, Sztálinéban avagy Dnyepropetrovszkban, mint Moszkvában? Ez nem igaz, mert ahol élet van, ott tudomány is van. Az életet a tudománytól és a tudományt az élettől nem lehet elszakítani. Mi történik hát? Az egyik jelenlevő elvtárs egy cédulát küldött hozzám: „Hruscsov elvtárs, miért beszól mindenki felszólalásában az iparról és senki sem beszél a pártmunkáról/’ Drága elvtársam, ha abban a gyárban, amelyben ön pártmunkát végez, selejtes alkatrészt gyártanak és ön ezalatt előadást tart a kommunizmus építéséről országunkban. . . (Derültség a teremben.) Nem jár-e több haszonnal, ha, ön nz emberek tudományos, m'fnőságű munkájának ml'gs'zervezésével foglalkozik?! Hisz az is pártmnnka, ha mindenki helytáll a maga munkájában, jól ismeri szakmáját. jó alkatrészeket készít, jó gépeket szerel. ön pedig azt javasolja, hogy tartsanak előadást arról, milyen lesz az .ember gondolkodása körülbelül száz év múlva, miután győzött a kommunizmus Ez, igaz, nagyszerű előadás és ne gondolja rólam, hegy ellene vágyók a jó előadásoknak, ae az ilyen előadásokkal és beszámolókkal várhatunk vagy 50 vagy 80 évet. (Nevetés, taps.) De ha selejtes gépeket, rossz minőségű gyártmányokát bocsátunk ki, akkor nem jutunk mesz- szirc. A központi bizottság jelen plénumán sok elvtárs szólalt fel és ahány szónok, annyi gazdag gondolat. A vitában sokan iratkoztak fel hozzászólásra, de nincs lehetőség mindenkinek szót adni. Amennyiben az elvtársiknak vannak elkészített beszédeik, átadhatják azokat a szerkesztőbizottságnak és a beszédeket lejegyzik. Azt hiszem, ki kell adnunk jelen plénumunk gyorsírásos beszámolóját, amely hasznos lesz párt- és gazdasági aktíváink számára. De ha csupán arra szorítkozunk. hogy beszélünk, majd eltávozunk, ha szcrvczcti'cg nem biztosítjuk a ho-ott határozatok végrehajtását, nem 1 sok hasznát látjuk. Jól meg kell szerveznünk a plénurn határozatainak megmagyarázásával és végrehajtásával kapcsolatos munkát. A kapitalistáknak nem . mindig érdekük a további. műszaki halá- jdás. Gyakran felvásárolják a &za- ' badalmakat, elrejtik azokat, hogy
