Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-05 / 156. szám
ÜNNEPI GONDOLATOK c4 Qlemzetközi (Szövetkezeti Qlap alkalmából köszönti ük a meqgt aalameangi szövetkezeti tag ját, és (latgo zó ját! A holnap mestere A megye kisipari szövetkezetei sok szakmunkást képeztek ki fennállásuk tizenegy esztendeje alatt. A képünkön megörökített fiatal tanulóhoz hasonlóan, sokszáZan sajátítják el a ktsz-ck műhelyeiben a szakma mesterfogásait. i (Foto: Hamme!) Új magyar szintetikus textilanyag, gyiirhetetlen gaUérú ing IYI egyénkben a mezőgazdasá- gi, földművesszövetkezeti és kisipari termelőszövetkezeti tagság ez évben is együtt ünnepeli meg július ötödikét, a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A mai napon harminchetedszer ünnepelnek a világon a szövetkezetekbe tömörült milliók. E napon emlékeznek meg a szövetkezeti gondolat erőteljes térhódításáról és a szövetkezetek közötti nemzetközi együttműködésről. A raugyar szövetkezők fontos feladatuknak tekintik, hogy mind a szocialista, mind a kapitalista országok szövetkezeti szerveivel cs szövetkezeteivel továbbfejlesz- szék, illetve kiépíthessék a megfelelő gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatokat. Szövetkezeti mozgalmunk fejlesztéséhez felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak a szovjet szövetkezetek és a népi demokratikus államok szövetkezetei. A z elmúlt években, de külö- nősen ez évben nagy lépésekkel haladtunk előre a mező- gazdasági termelőszövetkezeti mozgalomban. Ha csak annyit említünk meg, hogy január egytől május hónapig 280-nal nőtt a termelőszövetkezetek szama, és közel tízezer dolgozó lépte át a nagyüzemi gazdálkodás- határát: már ez a tény is önmagáért beszél. A határt járó emberek különösen észreveszik, hogy a termelőszövetkezetek tényleges minőségi változáson mentek keresztül. Nagy szorgalommal dolgozzák a földjeiket, s a tábláik szebb termést ígérnek, mint az egyéni gazdák parcellái. Ezek után érthető, hogy dolgozó parasztságunk tekintélyes része ma már világosan látja: a paraszti felemelkedés egyetlen helyes útja a szövetkezeti összefogás, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. Ennek a felismerésnek adták tanújelét a tavasz folyamán azok a dolgozó parasztok, akik ekkor választották a szocialista mezőgazdaság útját. Ma már egész sor termelőszövetkezetről elmondhatjuk, hogy gazdálkodásuk megfelel a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság elé állított követelményeknek és a tagok jövedelme eléri, sőt több helyen túl is haladja a középparasztok jövedelmét. Van olyan termelőszövetkezet, ahol már 30 forint előleget fizettek munkaegységenként, mivel szép termésük biztosíték a tervezett munkaegység-érték túlteljesítésére. * A földművesszövetkezetek dolgozói is jelentős mértékben vették ki részüket a falun végbemenő változásból, a szocialista falu kialakításából. Állandó fel- világosító munkát végeztek és végeznek az egyénileg dolgozó parasztok között, hogy ne csak a beszerzésre és értékesítésre, de a termelői munkára is szövetkezzenek. Segítséget nyújtanak — és jelenleg is ezt tekintik főfeladatuknak — a termelőszövetkezetek megszilárdításában, segítik őket a termelésben és az értékelésben. Huszonhat földművesszövetkezeti agronómus dolgozik a termelőszövetkezetekben és legtöbbjük állandó munkahelyéül választotta azokat. Vannak, akiket annyira megkédveltek a tagok, hogy elnöknek választották őket. De emellett, a földművesszövetkezetek segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztok terméshozamának növeléséhez is. Termelési szerződést kötnek velük, gondoskodnak kölcsön kisgépekről. Tanácsadással látják el őket, felvásárolják felesleges termékeiket és más hasznos támogatást adnak számukra. Jelentős előrehaladás tapasztalható a földművesszövetkezeteknél a falu áruval való ellátásának, a kereskedelmi munka színvonalának emelésében és a felvásárlási munkában is. IV yomuk sincs már a falusi 1 ’ Hangya szövetkezeteknek, ahol a boltvezetők részére kiadott kézikönyv a következőket írta elő: „Az egyszerű vevőt a nevén, a jobb családból való vevőt pedig társadalmi rangján kell szólítani”. Ma már tizennégy ön- kiszolgáló és önki választó boltba térhetnek be a Hangya szatócs- üzletei helyett a vevők. S az ilyen új típusú üzletek száma hónapról-hónapra tovább gyarapszik. A földművesszövetkezet a falusi dolgozók önkéntes társulása. Célja, hogy a benne önként egyesült dolgozók közös erővel tovább fejlesszék falun a szocialista kereskedelmet, kiszélesítsék a város és a falu közötti kölcsönös áruforgalmi kapcsolatot, továbbá elsősegítsék a mezőgazdasági termelés növelését. A földmüvesszövetkezetek éppen a szövetkezeti tulajdon jellegéből adódóan széleskörű önállósággal rendelkeznek. Irányításukat, vezetésüket a szövetkezeti demokráciának megfelelően maga a tagság, illetve a A megye kisipari termelőszövetkezetei eleget tesznek a párt és a kormány határozatainak, teljesítik a rájuk bízott feladatokat. A termelési eredmények mellett ez elősorban abban mutatkozik meg, hogy igen nagy súlyt helyeznek mindenütt az új cikkek gyártására. Az örvendetes fejlődés eredménye, hogy kisipari termelőszövetkezeteink például már kombinált famegmunkáló gépet, egyengető gyalugépet, szalagfűrészt és más hasznos cikkeket gyártanak a megye lakossága ellátása érdekében. A nyíregyházi vegyes szakipari szövetkezet például megkezdte a függő neon fénycsővel felszerelt lámpák és rádió-transzfermáto- rok sorozatgyártását. A fejlődés tehát ezen a téren komoly. Ebben az esztendőben — a KISZÖV tájékoztatása szerint nagy fejlődésnek indult a szövetkezeti fiókhálózat. Eddig már tizennégy fiókrészleggel bővitették a szövetkezeti hálózatot, így Sza- boIcs-Szatmár területén közel tagság által választott vezetők végzik, s ezek a vezetők olyan dolgozó emberek, akik két kezük munkájával érdemelték ki a tagság bizalmát és megbecsülését. A kisipari szövetkezetek el^ sősorban a közszükségleti cikkek termelésében fejtenek ki komoly munkát. Termelő és szolgáltató tevékenységük jelentős szerepet játszik a megye szükségletetek kielégítésében. Csak az elmúlt évben mio'cgv 141 millió forint értéket termeltek. Állandóan szilárduló gazdasági életük, szövetkezeti demokráciájuk fokozatos kiterjedése egyre vonzóbbá válik a városi és falusi magánkisiparosok számára. Tavaly is közel kétszázan kérték felvételüket. Az idén még hatalmasabb feilődést, előrehaladást akarnak elérni. Ma, amikor megyénk szövetkezeteinek tagjai és dolgozói megünneplik a Nemzetközi Szövetkezeti Napot, mélységes bizalommal vannak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány politikája iránt. Ügy végzik munkájukat, hogy azzal is bizonyítani tudják a szövetkezésben rejlő erőt, a szoc'alista nagyüzemi gazdaság fölényét. Lelkesen csatlakoznak a kongresszusi versenyhez, s minden vágyuk az, hogy a Szovjetunió által képviselt külpolitika; vagyis az országok egymással való normális gazdasági és kereskedelmi kapcsolata jusson érvényre. Óhajuk, hogy megvalósuljon a világ többszázmilliós táborának kívánsága, hogy a hábarus törekvésekkel szemben megteremtődjék a szövetkezetek működésének és fejlődésének is nélkülözhetetlen feltétele: a béke! ACZÉL BÉLA a MÉSZÖV Igazgatóság elnöke száz helyen szolgálják a lakosság érdekeit a kisipari termelőszövetkezetek, A KISZÖV vezetőinek helyes törekvése, hogy a közeljövőben a fehérgyarmati, kisvárdai és vá- sárcsnaményi járások területén fejlesztik nagyobb ütemben a szövetkezeteket, hiszen ezek a járások nem rendelkeznek megfelelő szövetkezeti aparátussal, s ma még nem tudják a lakosság szükségleteit megfelelően kielégíteni. Az elmúlt két esztendő során közel 350 dolgozó lépett a kisipari szövetkezetekbe tekintélyes részben kisiparos — Tlszabercelen és Leveleken két új ktsz. alakult. A ktsz-ek jelenleg legfontosabb feladatuknak tartják segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A kongresszusi felajánlások közül — amelyeket ötven termelőszövetkezet tagjai tettek — különösen említésre méltók az építőipari szövetkezetek vállalásai, A belkereskedelem új iparcikkeket hoz forgalomba. A Nyer- gesújfalusi Magyar Viscosa-gyár Az építőipari ktsz-ekben ugyanis azt vállalták, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ez év végére szerződött építkezéseit a pártkongresszus tiszteletére jóval korábban befejezik. Az építőipah szövetkezetek a tsz-ek építkezéseinél 12.8 millió forintos eredeti tervlétszám helyett, 14 millió forint értékű munkát végeznek. A megye kisipari termelőszövetkezetei ebben az évben mintegy 150 ezer pár cipőt gyártanak, s abból 60 ezer párt a Lengyel Népköztársaságba, és a Német Demokratikus Köztársaságba küldenek. A ktsz-ek ebben az évben 600 hálószobát gyártanak, fényezett hálókat készítenek megrendelésre. E mellett nagymennyiségű más bútorokat is készítenek. A nyíregyházi építőipari ktsz. perlit- üzeme a lakásépítkezést könnyíti meg. Naponta máris 35—40 köbméter duzzasztott perlitst állít elő, megkezdte a danulon elnevezésű, szintetikus textilanyag nagyüzemi gyártását. A vizsgálat szerint az új magyar anyag minősége vetekszik a külföldi árukéval és sokféle ruházati cikk készítéséhez alkalmas. Többek között bemutatták a kereskedelemnek a danulonnal tömött paplanokat, amelyek ötven százalékkal köny- nyebbek a vattapaplanoknál. Ebből az anyagból tetszetős és tartós szőnyegeket is lehet készíteni. A fehérneműgyár módosított gyárástechnológia bevezetésével az eddigi osztályon felüli ingeknél is jobb minőségű ingek gyártását kezdeményezte. Újdonságuk az ingeknek, hogy a gallérba külön bélést helyeznek és ennek következtében a gallér 20—• 30 mosásig nem gyúródik. Arai jólí a búsát Kér sem jenben A kérsemjéni Üttörő Termelőszövetkezet tagjai az elműt napokban fejezték be az őszi árpa aratását. Ezután 40 holdon aratógép kezdte vágni a búzát s úgy számítják, hogy a hét elején már végeznek is az aratással. Az előzetes becslések szerint 11 mázsás termést várnak holdanként. Ez a termésátlag a tavalyihoz képest másfélmázsás többletet jelent, Új gyártmányokat készítenek, minden községbe eljutnak, segítik a tsz-ek építkezéseit a kisipari szövetkezetek XIV. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM Ara 60 fillér 1959. JŰLIUS 5, VASÁRNAP
