Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-31 / 183. szám
As embereket nevelni kell (Cikk a 4. oldalon.) ★ Vetélkedés Nagydoboson (Tudósítás a 6. oldalon.) ttllég prmlmtéritr«<4IJ«HÍ> XVI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ara 50 fillér 1959. JÍJLIUS 31, PÉNTEK Hruscsov elvtárs beszéde (5. oldfil) Regényfolytatás (4. oldal.) Folytatta tanácskozásait az országgyűlés Kállai Gyula elvtárs beszéde az országgyűlés első napján Mint ismeretes. az ország- gyűlés első tanácskozási napján Kallai Gyula, az MüZlVlP Politikai Bizottságának tagja, állam- miniszter is felszólalt az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában. Beszédét az alábbiakban közöljük: — A pénzügyminiszter elvtárs beszámolójából világosan elénk tárul hazánk gazdasági fejlődésének képe. Az elmúlt esztendőben sikeresen folytattuk tovább a szocializmus építését, előbbre haladtunk a szocialista társadalom gazdasági alapjainak megteremtésében — mondotta elöljáróban, majd így folytatta: — Itt, az országgyűlés színe előtt nyugodtan elmondhatjuk, bőgj’ a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának helyességét', a magyar dolgozó tömegek ragaszkodását a — Az elmúlt időszakban számottevően haladtunk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Hazánk szántóterületének 50.3 százaléka termelőszövetkezetek és állami gazdaságok birtokában van, tehát a népgazdaság szocialista szektorához tartozik. — A párt politikája, a mező- gazdaság szocialista átszervezésére tett intézkedései helyesnek bizonyultak. — A termelőszövetkezetek megszilárdítására, a mezőgazdasági termelés támogatására tett intézkedéseink hatása jelentkezik a várható terméseredményekben. Az ez évi termésátlagok — a becslések szerint — kenyérgabonából, takarmánygabonából, cukorrépából, és kukoricából meghaladják a múlt évi eredményeket és nagyobbak lesznek a tervezettnél. Az évi terv előirányzatait az állattenyésztésben is túl fogják teljesíteni. Az idei terméseredmények azok igazát erősítik, akik az szocializmus ügyéhez, valamint a vezetés és a tömegek szoros kapcsolatát ma már nemcsak a néphatalom helyreállításának és megszilárdításának politikai sikerei jelzik, hanem azok a vitathatatlan eredmények is, amelyeket a szocializmus építésének meggyorsításában értünk el. Jó úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemét tovább gyorsítva, még nagyobb eredményeket érjünk el és viszonylag rövid idő alatt végleg lerakjuk hazánkban a szocializmus alapiad, hogy a környező népi demokratikus országokkal azonos történelmi időszakban befejezzük á szocializmus építését. év elején megoldhatónak vélték a kettős feladatot: a me- zőgazd.aság szocialista átszervezését és a termelési színvonal egyidejű növelését. .Most minden erőt meg kell feszíteni, hogy — a kedvezőtlenné vált időjárás ellenére — nagyobb vesztesség nélkül befejezzük az aratás és betakarítás munkálatait. — Szólnom kell itt — tisztelt országgyűlés — arról a rendelkezésről is, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány két héttel ezelőtt hozott. A párt és a kormány, szem előtt tartva a parasztság érdekeit, a jó termés ellenére sem változtatta meg az alapvető mezőgazdasági termékek felvásárlási árait. Az állam, a munkásosztály most elvárja a dolgozó parasztságtól, hogy felesleges terményeit az állam által biztosított kedvező áron, a felvásárló szerveknek adja át, s így járuljon hozzá a munkás- osztály, a városi lakosság élelmiszer ellátásához. — Az állam és a termelőszövetkezeti tagság érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a jó termésből képzzzznek közös tartalékokat. S ami különösen fontos: az idei jó takarmány-gabonatermésből megfelelő takarmánybázist alakítsanak ki, hogy a termelő- szövetkezetek közös állatállomá- ryát az őszi és téli hónapokban jól elláthassák. — Az idén a tavalyinál jobb termésátlagokat érnek el az gyenileg dolgozó parasztok is. Az állam támogatását élvezték ők is és élvezni fogják ezt a jövőben is. A párt és a kormány változatlanul a barátság fenntartására és elmélyítésére törekszik az egyéni parasztokkal. Az egyéni gazdára mi elsősorban úgy tekintünk, mint a holnap szövetkezeti parasztjára, s ennek megfelelően alakítjuk vele viszonyunkat. De nem csinálunk titkot abból sem, hogy barátságunk még jobban elmélyül, még- inkább megszilárdul, ha a ma még egyénileg gazdálkodó paraszt belép a termelőszövetkezetbe. A szocialista mező* gazdaság megteremtése az egész nép érdeke — Napjainkban forradalmi erjedésnek lehettünk tanúi a magyar falvakban. Ez minden falusi, állami, párt és társadalmi szervezetre, minden kommunistára, ifjú kommunistára és a szocializmus ügyéhez' hű párton- kívülire azt a kötelességet rója, hogy szívós felvilágosító munkával, állandóan harcoljon a szövetkezeti eszme terjesztéséért, küzdjön á régi, megszokott, begyökefesedett paraszti életmód élő, de már idejétmúlt szemlélete ellen. A szocializmus hívei tudatosítsák a még egyéni gazdákkal, hogy a szocialista mezőgazdaság megteremtése az egész nép, s benne a parasztság, tehát minden egyes gazda egyéni érdeke is. — A történelmi fejlődés különben is azt mutatja, hogy a társadalmi kérdések megoldásában nem lehet megállni félúton. A párt és a munkásosztály azzal, hogy 1945-ben széttörte a félfeudális nagybirtokrendszer bilincseit és felosztotta a földet a nincstelen parasztság milliói között, történelmi mértékkel mérve, csak félmunkát végzett. Az egyéni parcella megszabadította ugyan az országot a hárommillió koldustól, megszabadította a parasztságot az emberpiac szörnyűségeitől, a 80 filléres napszámtól, gátat vetett a pusztító népbetegségeknek, s elindította a parasztok tömegeit az emberi élet útjain. De az egyéni1 parcella semmiképp sem biztosítja azt, hogy a parasztság modern, korszerű gazdálkodást folytasson, nem biztosítja azt, hegy állandóan fokozódó jólétben éljen, nem biztosítja azt, hogy mint osztály, felszámolja, a társadalom más osztályaihoz viszonyított kulturális, szellemi és politikai elmaradottságát. Ezért a földosztás nagy müvét be kell tetőzni a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, mert ez teremti meg az egységes, kultúrált, jómódú szocialista parasztosztályt, is. Az ellenforradalom kártevését felszámoltuk, s ezzel az eszmei politikai konszolidáció folyamata befejeződött a kulturális éleiben is. Az irodalom és a művészetek legjobb képviselői ma már eredményesen vesznek részt népünk szociális a nevelésében. — Kulturális életünk kérdései közül ezúttal csak az egyik legfontosabb kérdésről — az ifjúság szocialista nevelésének megjavításáról, közoktatási rendszerünk reformjáról kívánok részletesebben szólni. Az iskolarendszer reformját elsősorban azért határoztuk cl, mert közoktatási rendszerünk elmaradt az élet fejlődésének ütem 'tői, különösen az ipar és a mezőgrzdaság, a technika és a tcrnié-zéttu- dományok fejWtí'lVtőL Iskolarendszerünk legnagyobb fogyatékossága az, hogy felnövekvő nemzedéket nem tanítja meg dolgozni, s így nem készíti elő megfelelően az életre. — Mindennapos jelenség, tisztelt képviselőtársaim, hogy a középiskolát végzett ifjúság jelentős része húzódik a fizikai munkától. Sajnos, a szülők egy része is csak akkor Iá'ja gyermeke jövőjét biztosítottnak, ha az valamiféle szellemi, hivatali pályára lép. Jelentős rétegek még mindig nem becsülik kellően a fizikai munkát. E helytelen és káros jelenség ellen fel kell lépni és növelni kell a fizikai munka becsületét. amely a munkásosztállyal szövet-, ségben tovább halad a társadalmi fejlődés ranglé.ráján a szocializmus, majd pedig a kommunizmus felé. — Az elmúlt *vben A szellemi és fizikai munka közötti különbség nem úgy tűnik majd el, hogy csökken a fizikai munkások száma és mindenki értelmiségi lesz, hanem úgy, hogy a fizikai munkások szellemi színvonala állandóan növekedik, s megközelíti és eléri a szellemi! munkások színvonalát. Az iskolának ezt a feladatot kell megoldania és ezt a folyamatot kell segítenie. Ezért a megvalósítandó iskolareform alapelve az a követelmény, hogy az iskola adjon korszerű, általános alapműveltsége:,' adjon a tanulónak politechnikai' képzettséget és jártasságot a fizikai munkában, ismertesse meg velük az ipari és mezőgazdasági munka alapjait, s továbbtanulás-: ra jogosító érettségi bizonyítvány, mellett egy szakmában nyújtsoni olyan képzettséget, amelynek birtokában az ifjú nemzedék tehet-, ségének és hajlamainak megfelelő életpályát választhat magának. — Iskolarendszerünk átalakítása az egész társadalom ügye. Ezért iskoláink átalakítására mozgósítani kell a társadalom valamennyi osztályának, rétegének, valamennyi szervezetének erőforrásait. A kormány nemrég társadalmi bizottságot küldött ki az iskolai reformjavaslat kidolgozására. A reformjavaslatot széleskörű társadalmi vitára bocsátjuk, majd fel-j használva e vita tapasztalatait, a jövő évben az országgyűlés elé terjesztjük. — Az elmúlt év eredményeiben nagy szerepe volt az állami igaz- ga ási szervek munkájának is. \z államapparátus munkája javult. elvégezte feladatait. A szocializmus építése meggyorsításának feladatai azonban megkövetelik azt, hogy az államhatalom és az igazgatás központi és helyi szervei, az országgyűlés, a minisztériumok, főha óságok, valamint a tanácsok, tovább tökéletesítsék munkájukat. Száműzni kell az adminisztrációból a bürokratikus huzavonát, s olyan ügyintézési rendet kell meghonosítani, amely a feladatokat az ös*- szes lehetséges közül a leggyorsabb, legegyszerűbb, legolcsóbb és leghatékonyabb módon oldja meg. — A szocializmus építésének meggyorsításában igen nagy jelentősége van a társadalom önkéntes tevékenységének. Az állami szervek s különösen a tanácsok munkaprogramjukban olyan, a tömegek mindennapi érdekeit szolgáló feladatokat tűznek ki, amelyekért a harcot, a fáradtságot, a, munkát, százezrek és milliók vállalják, mert e munka gyümölcseit is .százezrek és milliók élvezik. Kállai Gyula ezután budapesti problémákról beszélt, majd rámutatott, hogy a helyi szervek által irányított társadalmi tevékenység méreteit tovább kel! szélesíteni. Az állam helyi szerveit arra kell nevelni, hogy ne várjanak mindent a központi hatalomtól, hanem a helyileg megoldható feladatokat végezzék el a lakosság társadalmi tevékenységének kibontakoztatásával. Ez az útja an-' nak, hogy magasabb fokra emeljük a tömegek társadalmi, közös-j ségi tudatát, növeljük saját erejükbe vetett hitüket, ez az útja annak, hogy eltéphetetlenné tegyük az állami szervek és a tömegek kapcsolatát. a szocialista taDor gazaasagi cs| politikai hatalma és ennek nyo(Folytatás a 2. oldalon)! Tovább javult Iparunk szerkezete és műszaki színvonala — Pártunk Központi Bizottságának márciusi határozata az egész nép érdekeit fejezi ki, s éppen ezért végrehajtásáért a párttagok és a pártonkívüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt dolgoznak. Az eddigi eredmények alapján joggal számíthatunk arra, hogy a verseny lendülete az év hátralévő részében fokozódik, s elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában kitűzött célt, az éves terv négyszázalékos túltelj- .iesítését. Ahhoz azonban, hogy a Központi Bizottság márciusi határozatában javasolt termelékenységi mutatót is elérjük, az év hátralévő részében nagyobb lépéseket kell tennünk a termelékenység területén. Bízunk abban, hogy iparunk szervezői és vezetői — a műszaki értelmiség segítségével támaszkodva a munkásosztály versenymozgalmának nagy lendületére — megoldja ezt a fel■datot is. Hangsúlyozta ezután, hogy a szocializmus építésének meggyorsítása érdekében megnövekedtek az egyes iparágak feladatai, majd rámutatott: — Az elmúlt évben — és 1959. alső felében — tovább javult iparunk szerkezete és műszaki színvonala. Jó úton járunk a hazánk adottságainak jobban megfelelő ipari struktúra kialakításában. Meg kell azonban gyorsítanunk a dieselesítési program végrehajtását, valamint egyes újtipú- sű gyártmányok bevezetését. Mindent egybevetve azonban, iparunk fejlődése bíztató, s ami ennél is fontosabb, kezünkben vannak a lehetőségek, a gyorsabb előrehaladásra. Eredmények a mezőgazdaságban egészségesen fejlődött a kulturális élet A nemzetközi helyzetről — Az elmúlt évben általában ; javult a nemzetközi helyzet, s ] erősödtek hazánk nemzetközi kapcsolatai is. Tovább erősödött
