Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-31 / 183. szám
o mán növekedett nemzetközi tekintélye is. Erősödött a népek küzdelme a békéért, s növekedtek a béke fenntartásának, a háború elhárításának lehetőségei. A kapitalista államokban, meglévő reakciós erők természetesen mindent elkövettek és elkövetnek, hogy megállítsak a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát. Nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megtorpedózzák a genfi értekezletet. Különösen aktív tevékenységet feit ki ebben az irányban a nyugatnémet diplomácia. Űj és úi provokációs akciókat szerveznek a szocialista tábor országai ellen. Ilyen provokációnak lehet tekin'eni azt a tényt, hogy áz Egyesült Államok kongresszusa törvényt hozott az ú. n. „Rab- nemzetek hetének’* ünnepségeitől, amelynek. keretében az Amerikai Egyesült Államok különböző városaiban felvonulnak a dísszidensék és fellépnek a népi demókratikus országokból kiebru- dalt- bürzsoá politikusok — az olyan Nagy Ferenc, Mikolajczyk és Kéthly Anna-féíék — vissza siratják a tőkések és a földbirtokosok elvesztett hatalmát, visszasiratják birtokaikat és ha*almukat — (Marosán György: és a lovászi meg a kanizsiai olajat!) — miközben a magyar, lengyel és más, felszabadult népek „rabságáról” szónokainak. Ahogy azonban a régi magyar közmondás mondja: „Kutyaugatás, szamárordítás nem hal- ük a mennybe”. Ügy ettől sem a mi hazánk, sem a testvéri népi demokráciák társadalmi rendje nem változik meg, sót nemzetközi kapcsolataink sem szenvednek csorbát. Az eddigi jelek szerint a nyugati imperialista körök provokációs tervei a bécsi Nemzetközi Ifjúsági Találkozón is szégyenletes kudarcot vallanak. — A kapitalizmus erőszakkal, fegyverrel, atom- és • hidrogénbombával akarja megsemmisíteni a szocializmust. Egy dolog azonban á kapitalisták vágya és más dolog a reális történelmi helyzet. Vágyaik megvalósítására a kapitalistáknak már régen nincs erejük. A szocializmus megsemmisítésének u. n. „történelmi feladatáról” is már régen lekéstek. ezt a feladatot nem oldhatták meg 1918—1919-ben, nem oldhatták meg 1941—1945-ban, még kevésbé oldhatják meg most, 1959- ben, amikor a szocializmus világrendszerré vált, s a békeszerető népek erejével együtt hatalma nagyobb a kapitalizmusénál. — Mi, kommunisták természetesen szintén szemben állunk a kapitalizmussal. De nekünk nincs olyan szándékunk, hogy más államok társadalmi berendezkedését erőszakkal msgdönt- sük. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése politikájának vagyunk a hívei. — A . szocialista tábor fejlődése, a nemzetközi kapcsolatok alakulása reményt nyújt arra, hegy a Szovjetunióban a kommunizmus, a népi demokratikus országokban pedig a szocializmus építésének nagy, torteneim. műve nem a két világrendszer nyílt, háborús konfliktusain keresztül; hanem . a békés egymás mellett élés alapján, a két rendszernek békés versenyeiben oldódik még. Ez a világ fejlődésének reális perspektívája, a fejlődés egyik nagyon fontos lehetősége. De azért, hogy e lehetőség valósággá váljék, még kitartóan kell harcolni. Véleményünk szerint a magyar dolgozó nép igazán és eredményesen a szocialista társadalmi rendszer gyorsabb ütemű építésével és (Folytatás az 1. oldalról) a szocializmus felépítésével vehet részt és vesz részt ebben a küzdelemben. Az országgyűlés csütörtöki ülését Vass Istvánná, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Az országgyűlés először új tagokat választott a mezögazdasáAz országgyűlés ezután áttért a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója dr. Nez- vál Ferenc igázságügymimáfier volt. Bevezetőben hangsúlyozta: népi demokráciánknak dicséretes szokása, hogy sorba teljesíti mindazokat az évszázados tartozásokat, amelyekkel a letűnt uralkodó osztályok népünknek adósai maradtak. A munkásosztály vezetésével valósult meg a demokratikus földreform, a kulturális forradalommal a műveltség egész dolgozó népünk közös kincsévé vált és — hogy a jog területéről is említsek példát — a Magyar Népköztársaság alkotta meg a magyar nép alkotmányát. A tisztelt országgyűlésnek bejelenthetem: a polgári törvény- könyvet amelynek megalkotásét az első magyar forradalmi országgyűlés az 1948. XV. törvénycikkel elrendelte, s amelyet a magyar burzsoá-feudális uralkodó osztály száz éven keresztül, több kísérlet ellenére sem tudott megvalósítani, szocializmust építő államunk elkészítette és a törvényhozás elé bocsájtja. Beszélt azokról az okokról, amelyek miatt a burzsoá törvényhozás nem volt képes elkészíteni a polgári törvénykönyvet, majd röviden összefoglalta azokat a megfontolásokat, amelyek szükségessé' és időszerűvé tették a polgári törvénykönyv javaslatának kidolgozását. — Népi demokráciánk olyan magánjogi jogrendszert kapott örökségbe, amely alkalmatlan volt arra, hogy az épülő szocializmus viszonyai között a jog előrevivő szerepét betöltse. Ez a magánjog ugyanis nemcsak gyökerében eltérő társadalmi-gazdasági viszonyokon nyugodott, hanem — egységes kódex hiányában — a százesztendős bírói gyakorlat szövevényéből ál lőtt. Ilyen jogrendszerben csak a beavatottak igazodhattak el. Ilyen áttekinthetetlen, bizonytalan és bonyolult jogrendszer — függetlenül a szabályok kapitalista tartalmától — már formája miatt sem alkalmas a szocialista törvényességet követelő és megvalósító állami és társadalmi rendszer számára. — A régi magyar magánjog nemcsak tormája, hanem tartalma miatt is alkalmatlan népi demokratikus társadalmunk számára. A megváltozott társadalmi viszonyok eddig is halaszthatatlanná tették sok új részletsza- oály megalkotását. Ezek a részletjogszabályok rendkívül hasznos feladatot töltöttek be, a polgári jog rendszerét azonban tovább bonyolították.1 Szükség volt tehát a rendszerező, kodifikációs munkára, amely ezeket önmagukban helyes és haladást jelentő részletszabályokat a szocialista jogrendszer elvi alapjain egyséjes egésszé ötvözi. — Az országgyűlés előtt fekvő javaslat messzemenően számot vet azzal a ténnyel, hogy átmeneti korszakban élünk, s nálunk — különösen a mezőgazdaságban — még jelentős mértékűek a nem szocialista jellegű Igi, illetve a szociális “ és egészségügyi bizottságában elhalálozás folyamán megüresedett helyekre. A mezőgazdasági bizottságba Németh Imre, a szociális és egészségügyi bizottságba Vass József képviselőt választották meg. életviszonyok. Az 1928. évi magánjogi ‘ törvényjavaslatnak több mint 2100 paragrafusával szem; ben javaslatunk csupán 685 paragrafusból, áll. Javaslatunk szabályozza a jelenlegi életviszonyokat, ds előre is mutat és segíti a fejlődést. — Az ellenforradalom fegyveres leverése óta a párt és a kormány intencióinak megfelelően jelentős eredményeket értünk el a szocialista törvényesség megszilárdításában. Állami szerveink egyre következetesebben szigorúan a törvények alapján, járnak el. A szocialista törvényességnek azonban ez csak egyik oldala. A szocialista törvényesség teljes szilárdsága csak akkor biztosítható, ha nemcsak az állami szervek, hanem az állampolgárok is messzemenően betartják a jogszabályokat. A polgári jogi kódex megalkotása, amely világosan és félreérthetetlenül leszöge- gezi az állampolgárok és az álami szervek jogait és kötele- ettségeit a , vagyoni viszonyok terén, minden bizonnyal segíti a jogok bírói kényszer nélküli érvényesülését és a kötelezettségek önkéntes teljesítését. A polgári törvénykönyv komoly nevelöhatást fejt majd ki az állampolgárokra és az állami szervekre, a jogkeresőkre és a jogalkalmazókra. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hegy a polgári törvénykönyv javaslatának első tervezetet a kormány határozata alapján az Igazságügyminisztérium kinyomatta és széleskörű vitára bocsátotta. A vitában — amelynek megszervezésében a Hazafias Népiront tekintélyes részt vállalt — többezer észrevétel hangzott el, nemcsak jogászok, hanem a'lakosság széles köréből is. Ez jól mutatja, hogy népünk magáénak tekintette a polgári törvénykönyv javaslatát. Nezvál Ferenc ezután a javaslat fogalmazásáról, stílusáról, kifejezésmódjáról szólt. A burzsoá törvényszakértők — mondotta — megelégedtek azzal, ha a jogszabályokat csak egy szűk réteg, a „kiváltságosak” érthették meg. Mi úgy szövégezzük meg törvényeinket hogy a dolgozók köny- nyen eligazodjanak a különböző szabályokban és, hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel. Ezután hangsúlyozta, hogy a javaslat főleg az állampolgárok és a szocialista szervezetek vagyoni viszonyait szabályozza. A javaslat kimondja a társadalmi tulajdon fokozott védelmének elvét és a társadalmi tulajdon megóvását minden állampolgár . kötelességévé teszi. Nagy gondot fordít, a . javaslat a szövetkezeti ’tulajdon védelmére is. A javaslat azonban nem csupán a társadalmi" tulajdont részesíti védelemben. Védi a dolgozók személyi tulajdonát is. A párt politikájának tesz eléget a javaslat, amikor" a magántulajdonos dolgozó parasztok és kisiparosok számára is megteremti a termelési . biztonságot, feltéve, hegy tevékenységük nem sérti a köz érdekeit. Az igazságügyminíszter ezután Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter beszéde az új szocialista erkölcs követelményéit kielégítő jogi megoldásokról beszélt, hangsúlyozta, hogy a törvény egyfelől a köz érdekének tiszteletére, másfelől embertársaink megbecsülésére nevel. — A szocialista építómunka mcst soronlevő legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaság terén is megvalósítsuk a szocialista termelési viszonyokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére és a termríü- szöVetkezetek megszilárdítására a pplgári jog eszközeit is tel kell használnunk. A törvényjavaslat megadja a szövetkezetek működésének alapvető szabályait. Hangsúlyozza a szövetkezeti politika legfontosabb alapelveit: az önkéntességet és a tagok jogainak egyenlőségét, a szövetkezeti demokrácia megvalósulása érdekében pontosan rögzíti a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezetek szervezetét és vagyoni felelősségét. Rendez olyan kérdéseket, mint például a megalakulás módja és feltételei, valamint a jövedelemelosztás alapvető módjai. — Az országos vitában a tervezet leginkább vitatott része az öröklési jogot szabályozó anyag volt. A javaslat öröklésjogi vonatkozásban lényegében a jelenlegi joget tartja fenn, kiküszöböli azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a gyakorlatban jelentkeztek és egyszerűbb megoldást ad. Az igagságügyminiszier a továbbiakban a polgári törvénykönyv politikai jelentőségét méltatta. Ezzel összefüggésben megemlítette, milyen jelentős szerepük volt a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtésében az igazságügyi szerveknek, ; a jogászi munkának. A polgári törvény- könyv javaslata és az előkészületben lévő többi jelentős Hör-yény azt a cél; szolgálja, hegy még,jobban alátámasszuk a politikai és gazdasági stabilizációt; még fokozottabban megteremtsük a jogi élet terén is a stabilizációt, a kulturált bírói, ügyészi és államigazgatási munka előfeltételét. Dr. Nezvál Ferenc kiemelte,' hogy az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának tagjai az előkészítés munkájában messzemenően részt vettek, két ülésen foglalkoztak a nagyterjedelmű törvényjavaslattal és annak in-; dokolásával. A bizottság módosító. illetve kiegészítő javaslatokat terjesztett az országgyűlés elé. Ezeket a javaslatokat a képviselők megkapták. Az igazságügyminiszter a bizottság nevében az országgyűlés' ügyrendjének 32. paragrafusa' alapján azt indítványozta, hogy1 az országgyűlés a polgári törvény- könyv javaslatát általában és részleteiben együttesen tárgyalja és azt a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el. A miniszter nagy tapssal fogadott előadói beszéde «után elsőnek' dr. Dabronaki Gyula képviselő szólalt fel. A képviselő a polgári törvény-1 könyvről szóló törvényjavaslatot a módosítással együtt elfogadta* Majd Sási János képviselő a polgári törvénykönyv mezőgazdasági vonatkozású rendelkezéseivel foglalkozott. A törvényjavaslatot a módosításokkal együtt elfogadta. Bodonyi Pálné képviselő szó-; lalt fel ezután,. . aki a javaslat törvénybeiktatását ugyancsak megszavazta. Dr. Tatár Kiss Lajos, Hajdú- Bihar megyei képviselő, felszólalásában a polgári törvénykönyvnek a társadalmi tulajdonnál kapcsolatos fejezeteivel foglalkozott. Végül a Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport és a maga nevében a polgári törvénykönyvjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter válaszolt a vitában elhangzott felszólalásokra, majd az országgyűlés a Magyar-'Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal, általánosságban és részleteiben- egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Ezután megkezdődtek az interpellációk. Az első interpellációt Szcbek András képviselő intézte az építésügyi és a földművelés- ügyi miniszterhez _ a mezőgazda- sági építkezések meggyorsításáról és javításáról. Megkérdezte a minisztereket: felkészültek-e az idei mezőgazdasági építkezések, különösen a magtárpadlásos te- hénistállck időben való befejezésére, hogyan készültek fel az 1960-as, az ideinél nagyobb feladatok megoldására? Trautmann Rezső építésügyi miniszter Dögéi Imre földművelésügyi miniszterrel egyetértésben válaszolt az interpellációra. Mint mondotta, az idei termelőszövetkezeti építkezések jelentős hányadát az építőipar az 1959-es terv jóváhagyása után, terven felül vállalta el. Innen származtak azok az átmeneti nehézségek, amelyekről Szobek András beszélt. — Kijelenthetem — mondotta a miniszter, hogy az idei építési pregrafnot még a tél beállta előtt teljesítjük. A ' miniszter ezután közölte, hogy előkészítik már — az idei tapasztalatok felhasználásával — a termelőszövetkezeti építkezések jövő évi programját. A tervezett intézkedések segítségével 1960-ban nem lesznek az ideihez hasonló nehézségek. Így tovább erősítik elsősorban a helyi mezőgazdasági és építésügyi szak- igazgatási szerveket, a tervező, a beruházó és a kivitelező vállalatokat egyaránt. Támogatják és ösztönzik a tér-1 melöszövetkezeti építőbrigádok szervezését, fokozottan gépesítik; az építkezéseket. A közös gazda-’ Ságokat érdekeltté teszik a helyi építőanyagok gyártásában és fel-' használásában, meggyorsítják és megjavítják a típustervezést. Az* előregyártó üzemek már a téli1 hónapokban nagymennyiségű te-! tő- és födémelemet állítanak elő,1 hogy a jövő évi szükségletet folyamatosan kielégíthessék, Az interpelláló Szobek András képviselő, valamint az ország- gyűlés az együttes választ elfogadta. Dr. Sáró András képviselő a földművelésügyi miniszterhez in-, tézett kérdést: Mit kíván tenni' Békéscsaba város, megyei székhely szennyvízlevezetésének és1 szennyvízderítésének megoldásé- ra? Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszát az interpeilálój képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. A harmadik interpelláló, Péti János, Tolna megyei képviselő,- a Koppány- és a Kapos-csatorna Uszítását és a két csatorna rendszerébe tartozó vízfolyások rendezését kérte a földművelésügyi kormányzattól. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vetta, majd Rónai Sándor elnök az ülésszakot bezárta,
