Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-26 / 179. szám

195S. jtfUUS ?«. VASÁRNAP s KELETMAGYARORSZÁG Kincs határa a terméseredmények növelésének Ezt mutatja az idei nyár tapasztalata Tiszavasváriban Tizenkét „menyasszony“ a tárgyaláson Képletes ugyan a jelző, de nem lehet elvitatni a gazdaság ered­ményeit a növénytermelésben. Az idén húsz mázsa volt 150 holdon az őszi árpa termésátlaga. (Telje­sen száraz állapotban.) Az öntözé­ses módszerrel termelt lucernát eddig már háromszor kaszálták, s még kétszer fogják. Ez azt jelen­ti, „hogy egy hold hozama 35—40 mázsa, lesz a imegye átlagos húsz mázsájával szemben. Tavasszal kísérletképpen létesítettek egy ön'özéses „szputnyik” kukorica- parcellát, s minden valószínűség szerint 60—70 mázsa csöveskuko­ricát termelnek itt egy holdon, amj 35 mázsás termést jelent má­jusi morzsoltban. Ez nagyon nagy eredmény. És még van hozzá hasonló. Néhány napja mértek meg egy megfejelt, Ti* év! börtönre ítéltek Debrecenben egy szélhámos „orvost“ fejési átlaga ebben az évben 3200 liter, ami ugyancsak követésre méltó példa. Ami érdekes még: a megyében legelőször ők állítanak be teljesen gümőkórmentes szarvasmarjia-állGniányt, és csak 3poo 11 er tejet adó anyától nevel­nek üszőt. Ezeket aztán a ’erme- lőszövetkezelekbfc és az állami gazdaságokba küldik a törzsállo­mány kialakításához. A jövő: automata nagyüzem A tervekkel kapcsolatban je­gyezték meg iit a szakemberek, hogy talán a legfontosabb a jó ve­tésforgó, az istállótrágyázás és a talajjavítás más módszerének fejlesztése. Itt nagyban bövrik a szántóföldi öntözést. A kertésze­tet teljesen modernizálják, s azt szjn'.e gombnyomásra működtetik majd. A jövp: az automata nagy­üzem- Persze, addig még sokat kell tenni, de mindenképpen el kel} jutni iaáig, ha le akarják dönteni a termelési korlátokat. Az idei nyár tapasztalata Tisza­vasváriban az, hogy nincs határa a terméseredmények növelésének- Csak bátran kell alkalmazni a lehetőségeket, Kopka János Felgöngyölíthető üveg Egy oslói norvég üvegkészítő mester felgöngyölíthető üveget ta­lált fel. E csodálatos üveg készí­tésének receptjét az üvegkészítő szakmai titokként kezeli. Kirándulást szervezett csütörtö­kön mintegy száz gyermek részé­re a városi nőtanács a kerületi nőtanácsekkal. Az egész napos kiránduláson jól érezték magukat a gyermekek. Találkoztak a Sós­A debreceni járásbíróság hat­napos tárgyalás után ítéle et hir­detett Zsadányi Jánqs 38 éves, több mint tízszeresen büntetett előéletű egyén ügyében, aki az elmúlt év októberétől ez év ja­nuárjának végéig az ország kü­lönböző vidékein szélhámosaodott. A villanyszerelő képesi ésü Zsa­dányi János, dr. Zsolnai főorvos néven egyszerű C-vitamin injek­ciókat úgy adott be hiszékeny embereknek, mint csodás ameri­kai, vagy svájci gyógyszereket. Dr. Barabás rendorszázados né­ven Miskolcon lakásszerzéssel csapta be hiszékeny áldozatait, mint dr. Bodnár Pál főbíró, bűn­ügyedben ígért hozzá' artozóknak közbenjárást. A hatóságod elöl egy ideig úgv bujkált, hogy min­den városban vagy faluban, aho­vá érkezett, rögtön „menyasz- szonyt" szemelt ki magának. Sok hiszékeny nőt csapott be így. Ti­Léjfcsőzeíes zivatar-front érkezett a Földközi tengerről Szombatra virradó éjszaka a Földközi-tenger térségeiből újabb zivatar-front nyomult hazánk fölé. A jelek szerint a délnyugatról lépcsőzetesen érkező zivatarok vasárnapra már megritkulnak, szórványossá válnak, a vasárnap, hőmérséklet előreláthatólag meg­haladja a 25 fokot. A zivataros csapadékos idő szombaton az egész országra, sőt Csehszlová­kiára is átterjedt. A jövő hét el­ső napjai jobb időt ígérnek, több lesz a napsütés, erőteljesebb fel­melegedésre számíthatunk. tón az ott nyaraló német gyer­mekekkel is. A pajtások közös já­tékot rögtönöztek és jó barátsá­got kötöttek egymással. Sok cím cserélt gazdát, a barátságot levél útján fogják tartani. zenkét megtévesztett „meny§^zo^: nya” jelent meg a bírósági tgr-1 gyaláson, ameiyen ott volt törvé­nyes felesége is. Negyvenketrendbeli csalás, to-J vábbá sikkasztás, lopás, okiratba-' misítás, tizenháromrendbeli ku-í ruzslás, befolyással való üzérke­dés és közveszélyes munkakerú-j lés címén emeltek vádat az álqr-j vos Zsadányi János ellen, aki nem egészen három hónap alatL a1 hiszékeny emberektől 52 000 fo~: rintot csalt ki. A szélhámost, akt! egyébként mar 11 évig és 2 hó­napig volt börtönben, újabb tet­teiért tízévi börtönbüntetésre ítél­te a debreceni járásbíróság. így nem szabad nevelni A minap az egyik zsúfolt sós­tói villamos közönsége furcsa eset szemtanúja volt. Minden1 Ülőhely foglalt volt. Az egyik| ablaknál szóke fiatalasszony] ült, mellette tíz év körüli kis- lánya, előttük pedig egy kis-1 mama állt, szemmelláthatóan! roskadozva a fáradságos járás­tól, a nagy melegtől. Mi sem. lett volna természetesebb, mint az, hogy a fiatalasszony felállítja a kislányát, és leülteti a terhes mamát. Ám nem így történtJ Ekkor a szőke asszony melleit ülő negyven év körüli nő oda-1 súgta az asszonykának, jó len­ne, ha a gyerek átadná a he­lyét ennek a1 terhes mamának. Az asszony, min( aki se hall, sei lát, szóra sem méltatta a meg­jegyzést. Ekkor az idősebb női felállt és átadta helyét a kis-} mamának. A szőke asszony még; akkor se tulajdonított jelentő-' séget az egésznek, nem zavarta, őt senki ég semmi, a világ kin­cséért nem állította voina félj féltett gyermekét. A dologban az 3 furcsa, hogy az illető rá-1 adásul pedagógus, a gyermekeit: nevelője. Ezúttal bemutatta,’ hogy nem szabad nevelni ud­variasságra, előzékenységre. — i Csak az a kérdés, vájod az is-j kola padjai között nem vizet! prédikál-e.. .7 Német és magyar gyermekek találkoztak a Sóstón Tordai György: UBRYK BORBÁLA TÖRTÉNETE (Regény) (37) Üjra Ágota felé fordult: — Ágota nővér, Jelen volt ek­kor. amikor Ubryk Borbálát sze­ges ostorokkal megverték, felra­vatalozták és befalazták? Ágo‘a lábai inogni kezdtek. Szemeit a földre sütötte és dado­gott valamit. — Értelmesen válaszoljon... Az Isten megbocsátja magának- • • A védő közbekiálto't: — Ne kényszerítse a tanút val­lomásra! — A mennyei atyánkra való hi­vatkozás talán kényszer? A hallgatóságból néhányan ne­vettek. — Feleljen, Ágota nővér, ott volt? — Igen, ott voltam! — mondta Ágota, és zokogni kezdett. — Ott voltam... Ott... — ismételte el- csukló hangon. — Kérem, ügyész űr — mond­ta Doneckinek az elnök, akinek nyilván eszébe jutottak bécsi fö- lötteséi —, Ágota nővér fejinöult állapotára való tekintettel fejezze be a kérdezést... — Még egyetlen kérdést enged­jen meg, elnök úr! — Még egyet! — válaszolta az elnök. Donecki most egész közel ment Ágotához. Erősen a szemébe né­zett és lassan, szinte ünnepélyes komolysággal ejtette ki a szava­kat: Arra feleljen, Ágota nővér, őrü}t volt-e Ubryk Borbála, ami- .kor befalazták? Ágota egy lépést hátralépeth Megkínzqtt tekintettel nézett kö­rül a teremben. Pillantása talál­kozott Galecki érsek tekintetével. Mindenki tudta, hogy perdöntő kérdésről van szó, és néma csend volt a teremben. Galecki érsek hosszan nézett a kínlódó apácára, és min'ha akaratlanul törté it vol­na. bólintott a fejével. Ágota mély lélegzetet vett, s azután tisztán, érthetően mondta: — örült volt! A zsúfolt teremben mindenki lélegzetvisszafojtva hallgatott. Eb­be a csendbe vágott bele egy éles hang: a hatalmas ablaktábla csö­römpölésépek zaja. Egy jókora kő az elnöki emelvény elé gurult. A kitört ablakon át pedig hátbor­zongató zúgás hatolt be a térről. Többen az ablakhoz siettek. A téren fegyvereiket eldobálva me­nekültek a rendőrök, a térre tor­kolló mellékutcákból hatalmas tö­meg zúdult elő. — Űjabb tüntetés! — mondta sápadtan Donecki a melle te álló Grodzyskinek. — Az bizony! — mondta nyu­godtan az orvos. — De ezek a mieink! —; Honnan tudja?, — Hát lát közöttük csak egyet­len papot is. egyetlen templomi zászlót, hall zsolozsmát? Kiáradt a láva a félelmes vulkánból. Lát­ják, urak? Ez a nép teljes ha­ragjában. A teret elöntötte a tömeg, Ez­rek és eztek bunkója emelkedett fenyegetően a levegőbe, kóeső hullt a törvényszék épületére. — Le a jezsuitákkal! Ki velük! — zúgott az áradat, — Oszlassák fel a zárdákat. • ■ igazságos ítéle­tet Ubryk Borbála ügyében! A tárgyalás hallgatói ijedten bámul'ak a térre a törvényszék folyosójának ablakaiból, azután rémülten kerestek valami búvó­helyet. Kőzápor zúzta be a törvény­szék ablakait. Majd néhány em­ber kivált a sokaságból és botjuk­kal megdöngették a nagykaput. — Nyissák ki! Semmi válasz nem jött, — Nyissák ki, mert ha nem, mi nyitjuk ki! — hangzott a fe­nyegetés. Valaki, úgy látszik, válaszolha­tott belülről, mert csend állt be. Rövid alkudozás után négy férfit engedtek be a nagykapun. A töb­biek mint eleven koszorú vonták körül az épületet, és időnként hpl itt, hol ott halla'szctt a kiáltás: — Le g jezsuitákkal! Éljen Lengyelország! Ki az elnyomók­kal! Vesszen Becs! Kötelet a kor­mány nyakára! Bírák és urak, papok és höl­gyek a falhoz lapulva álltak. Koth fejbíró a vastag plüss függöny mögé bújt, onnan kandikált ki. A tér egyszerre újra felmoruj- lott. Egy öreg embert emeltek vállra: Juliusz bácsit. Az öreg harsányan kiáltotta: — Éljen a szabad Lengyelor­szág! Vesszenek a nép kizsákma- nyolóii E szavakat a tömeg felkapta, mint a szél a szikrát. Juliusz bá­csi pedig beszélt, beszélt, de fenn már egy szót sem értettek belőle. Egyszerre az áradat egy része megfordult és hatalmas lendület­tel tört a jezsuiták kolostora felé. Mire a küldöttség mögött becsa­pódott a törvényszék* kapuja, már majdnem üres volt a tér. Az orvos karonfogta Doneckit és Dirpitrijt. — Jöjjenek! Tartsunk velük! — Lesiettek a törvényszék lép­csőin és a tömeg után iramodtak. Az áradat a jezsuita zárdánál torpant meg. Kőzáport zúdítottak az épületre. Egyszerre az egyik erkélyen megjelent Baworski pá­ter, a jezsuiták rektora-• • Iszo­nyú hangorkán és közápor fogad» ta. Beszólni akart, de nem jutott* szóhoz. A tömeg belökte a nagykaput és behatolt az öpületbe. A csen» des hely folyosói megtél'ek re* hanó emberekkel. Baworski rek­tort keresték. A rektor remegve menekült, de már késéi volt! Néhányan megra­gadták és az erkélyre tuszkolták^ — Falazzátok be! — kiáltotta' valaki lentről. — Kár lenne a tégláért! —*] hangzott a válasz. — Kövezzétek meg, mint La­zárt! — kiáltozták innen is, oh-' nan is. — Ki a jezsuitákkal! Kergessé­tek ki őket Lengyelországból! Le’ az urakkal! Éljen az önálló Len-, gyelország! Baworski lehajtott fejjel hall» gáttá a számára rettenetes szava­kat. A tün'etés csak késő délután, ért véget. A bíróság elnapolta a.1 tárgyalást, mert a terem használ-| hatatlanná vált. Ez volt a ftiva’.a-j los indok, de valójában féltek aj további fejleményektől. Felsőbb* helyről azt tanácsolták, hogy ad-j dig ne is folytassák az Ubvyk- ügy tárgyalását, amíg a kedélyek] le nem csillapodnak, . , . I ★ (Folytatjuk.) J Harc a milliókért Szputnyikhal a csillagokig Ot és Jel mázsás „bébik“ letisztított cukorrépát, s az máris egy kiló húszdekás. Ha ’csupán 50 dekás lesz átlagban a cukorrépa, akkor is elérik a 300 mázsás ter­mésátlagot. A búzatermés á!laga 14—15 mázsás holdanként, s mi­nőségi vetőmag, amit rpost tisztí­tanak, ólomzárolnak és küldenek társgazdaságokba és termelő- szöve kezetekbe. Szó szerint kell érteni, ugyani a gazdaság rendszeresítetté a bé bi-bikahizjalást, s legutóbb har mine ilyen bébit küldtek külföld re, amelyek tizennégy nónapo korukban öt és fé}mázsás átlag súlyt értek el. Kétszáz tehénül kelkáposz'a, nyári, káposzta, nyár: alma, körte és zöldbab is. A külkereskedelmi emberek na­gyon elégedettek a tiszavasváriak termékeivel. — Azt gondolják sokan, bőgj az öntözés drága mulatság. Per­sze, nem olcsó, de kifizető. De mi gondoltunk arra is, hogy olcsóbt legyen — mondja Mester .elvtárs a főkertész. Kiderül aztán, hog} 100 holdas területen építik meg még ebben az évben a felszír alatti esőztető berendezést, amely lényegesen csökkenti az öntözé: költségeit. E melle t. gőz- és bio- fűtéses szaporító üvegházat is lé­tesítenek itt, hogy minél hama­rabb piacra vihessék termékeiket Ők ázt mondják, hogy a terü­letüknek legmegfelelőbb növé­nyekből óriási összeget lehet ki­hozni. Persze, megfelelő szakérte­lem és munka nyomán. Hoznak rá egy példát. Hat évvel ezelőtt öntözéses kertészetet hoztak lé're a Keleti Főcsatorna mentén. Az­óta milliókat hozott a gazdaság­nak az a föld'erület, amely aze­lőtt igen hálátlan volt gazdáihoz. Ebben az évben például húsz va­gon uborka, ugyanannyi paprika és mintegy 5 vagon paradicsom megy külföldre erről a területről. Jövőre teljesen exportnövények termelésére rendezkednek be. In­nen kerül majd a nyugati és népi demokratikus államok piacaira a vesznek karba, csökkennek a ter­méshozamok a sok eső után. — Igen, így is lenne, ha nerr tennénk az időjárás ellen. De mi minden lehetőséget megraga­dunk, minden percet kihaszná­lunk — még az éjszakákat is neu egyszer — így kezdi a beszélge- ‘ést Honvári János igazgató. Akik itt ülnek a tiszavasvári gazdasa' egyik irodájában, helyeslik av igazgató szavait. Nánási Pál íőag- ronómus és Mester János íőker- tész elégedettek a jelenlegi gaz­dasági évvel, Van rá okuk. Esik, csak esik... Minden nap zápor és zivatar itt a Tisza nyíri oldalán, mintha már októberben járnánk. S ha valahol megnehezí­ti a mostani szeszélyes időjárás az emberek helyzetét, a tiszavas- váriakét nagyon. Az állami gaz­daság földjének nagyobb része mély, talajvizes terület, s ilyenkor a termés szinte víz alatt áll. Egy nagy eső ütán itt nehézségekbe ütközik még a gépjármüvek moz­gása is. Csak természetes, hegy aki nem ismeri behatóbban az it'eni hely­zetet, arra gondol: a közel egy éves szorgos munka eredményei

Next

/
Thumbnails
Contents