Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-26 / 179. szám
2 KFLETMAGVARORSZAO 1959. JÚLIUS US, VASÄRNAP \piii titok többé-TEGNAPRÓL Kinek az érdeke? Mennyi könnyes arc, összeszorult szív maradt már évtizedek hosszú során a lángnyelvek után. Tűz van . .. ! — söpört végig a hír a falvak és városok utcasorain, és az emberek százai álltak az omló, égett gerendák mellett, sok verejtékcsepp eredményének sírjánál... Most érkezett meg újra a Tűzrendészeti Osztályparancsnokság szokásos nyári felhívása: „Óvjuk terményeinket a tűzkártól!” Nagy jelentősége van e háromszavas mondatnak napjainkban, mert az évek tapasztalatai igazolják, hogy a hordás és a cséplés napjaiban esik a legtöbb baj, történik leggyakrabban végzetes tűzeset. Parancs talán a tűzoltók felhívása? Az is, mert az egyes emberek kötelességének megszabásával a közösség javát is szolgálni kívánja. De embertársi, jóhiszemű figyelmeztetés is. amelyből leggyorsabban éppen az egyénnek lehet haszna, vagy — ha nem talál megértésre — egész életére kiható kára. Böngészzük a felhívás sorait: „Kalászos terményt épületektől és szomszédos kazlaktól csak húsz méter távolságra lehet rakni, ha a hordási engedélyt kiadta a községi tanács... Az asztagsorok között 8 méter tűztávolságot kell hagyni... Minden termény tulajdonos köteles 200 literes, vízzel telt edényt, egy lapátot és vasvillát a kazal mellett elhelyezni... A kazal és a termény közelében dohányozni tilos... A cséplés megkezdésére, a korábbi kétszáz liter vizet minden gazda köteles ötszázra kiegészíteni, három darab vedret és szikracsapót készenlétben tartani... A közös szérűn csépe- lők tartsák be mindenkor a szérűőr utasításait... Fokozottabban ügyeljenek a terménytulajdonosok a gyermekek játékára, legyen körültekintőbb a felügyelet...” Még nem késő, lehet pótolni a mulasztottakat. Aki a füle mellett engedi el csupán ezeket az intéseket, az magáról mond véleményt: még a saját érdeke sem foglalkoztatja. — gyal — DCít téesz - kétféle. yeudűLkadái Jövedelemelosztási tapasztalatok a nyíregyházi Dózsa és a császárszállási Üj Alkotmány téeszek bői A zt hiszem, minden ember ^ életében előfordult már, amikor egyedül maradt az éjszakában, s maga felett látta a milliárdnyi csillagot sziporkázni a végtelen űrben. S akkor el- fogódott. szíve összeszorult. Mert kicsinek, védtelennek találta 'magát a nagy világmindenséggel szemben, a kis, sötét Föld peremén. Hogyne rémült volna meg az ókor embere, szembetalálva magát a fejlődő értelmének megfoghatatlan természeti tüneményekkel, a‘ villámlással, a hideggel, a tengerrel, betegséggel, s az állandó létküzdelemmel. Nagyon kicsinynek, védtelennek érezte magát, hatalmasságra vágyott, amely, vagy aki leveszi válláról a magára- utaltság félelmesen nehéz feladatát. így született meg az ókor istenségeinek fogalmai. Némely vallás oly tökéletesen igyekezett minden gondtól, felelősségtől megszabadítani az embert, hogy szinte mindennek, gazdasági életnek, kereskedelemnek. betegségnek, erdőnek, víznek, szerelemnek, fogamzásnak, esőnek és sok-sok másnak külön-külön istent jelölt. Szembetűnő, hogy minden vallás, így a keresztény vallás is, igyekezett megmagyarázni néhány alapvető fogalmat is, amely az ember létezésével függ össze, így az élet keletkezését, az élet értelmét, a halált, s „ami utána van”. Nem egyéb ez ugyancsak az ember félelmének görcsös erőlködésénél, ahogy a számára érthetetlent igyekszik megmagyarázni, mert világos tudata van arról, hogy él, s hogy meg is kell halnia. A z élet keletkezését általá'í*p ban egyszerűen intézi el minden vallás. Abban megegyeznek, hogy valamilyen A, városi Vöröskereszt és a városi- nőtanács július 31-én délután 6 órakor egészségügyi filmvetítést rendez a IV. sz. iskolában (Luther u. 17. sz. alatt.) „Amiről a nőknek beszélni kell” címmel. Itt mutatják be a nemrég készült filmet, amely a fogamzásgátlásról szól. Ez a népszerű film sok asszony kérdéseire, ad választ és hasznos ismereIgen, ezt kérdezhetnénk a gépállomásoktól: mikor, ha most sem teljesítik idejében a tarló- hántási tervüket? Ebben az esztendőben nemcsak „idő”, tehát idejük, hanem időjárás is van hozzá. Most a csapadékos időjárás módot adott arra, hogy mindenki kedve szerinti eszközzel végezze a tarlóhántást. Sem a tárcsát, sem az ekét nem „kapta hátára” a kőkemény tarlóföld. A megyét járva mégis azt tapasztaljuk, hogy a tarlóhántással igen-igen elmaradtunk. Ezt bizonyítják a gépállomások jelentései is. A július huszadiki állapotnak megfelelő adat azt igazolja, hogy a tervüknek csupán egyharmadát teljesítették a gépállomások. Erre az időpontra pedig az aratás lényegében befejeződött. Még júniusban megismerkedtek a gépállomásokon is azzal a határozattal, amit a párt- és a tanács megyei végrehajtó bizottságai hoztak, miszerint a tarlóisten, ilyen, vagy amolyan módon teremtette. A keresztény vallás szerint a semmiből, illetve az így teremtett porból „alkotta” magát az embert. S az emberbe az isten külön a maga lelkét lehelte belé, hogy éljen. Végtelenül egyszerűsítve van így az élet, főként az emberi élet keletkezése. De csak látszólag. Mert a problémák, a lehetetlenségek végtelen sorát állítják ezek a mondái szavak. Semmiből: valami. Amikor az anyag örök. Mi az a lélek? A barlangi ősember közvetlen elődje Ádám volt? Miért csö- kevényesedik akkor az ember vakbele, ami valamikor erős növény evést tételezett fel? Miért van mandulája, amely nem egyéb átalakult és csöke- vényesedett kopoltyúnál, ami valamikori vízalatti életmódot bizonyít? Vagy Ádám azonos volt azzal a kétéltűvel, amely (és még nem aki) valamikor először mászott ki a vizekből a partra? Lehetne folytatni a kérdéseket unásig. A tudomány az utolsó év- ^ tizedben megtalálta a választ. Nem olyan egyszerű, mint az előbbiek, de kézzelfogható, igazolható, bizonyítható. Egyelőre csak ennyi: egy bizonyos sav jelenléte szükséges az élethez, a nukleinsav, amely önálló akciókra, szaporodásra teszi képessé a legegyszerűbb szervezeteket. Az anyagok és szervezetek hoszú láncolatában, valahol a válaszfalnál, bár az nem éles és csak feltételezett, foglalnak helyet a vírusok, ezek a sokáig szervetlennek tartott mikroszkopikus lények.. Kikris- tályosíthatók, mint a szervetlen anyagok, de szaporodnak is, létfunkciót mutatnak. Legfőbb alkotó anyaguk a nukleinsav, s bizonyos fef rjék. A vírusok világa az tehát, amely még teket nyújt. Az előadást csak asz- szonyok részere rendezik, belépődíj nincs. A város asszonyai nem csalódnak, ha megnézik a rövid filmet. Ez ae első lépcsője az e téren kifejtendő felvilágosító munkának, amely . annál is inkább időszerű, mert ijesztően magasra emelkedett az abortuszok, s az ezzel kapcsolatos betegségek száma. hántás az aratás tartozéka, más szóval az aratás akkor tekinthető befejezettnek, ha a tarló- hántást is elvégezték. Úgy látszik, erről kint a gépállomásokon megfeledkeztek. Igaz, hogy példátlan, kirívó eset, de nem hihető, hogy valamivel is magyarázni tudják a Kölesei Gépállomáson azt a végtelen elmaradásukat, amit a legtúbbi jelentés dokumentál, a gépállomás gépei Július 20-:g 105S holdról takarították le a gabonát. Maguk a termelőszövetkezetek is arattak valamennyit, tehát a tarló ennél jóval tibb, A tarlóhántási teljesítésük pedig — írd és mondd — 6, azaz hat hold! Ehhez nem szükséges kommentár! Nem hisszük, hegy annyi pótkocsival rendelkeznének a gépállomások, hogy a kormos tsak- torck is mind hordanának, pedig alig-alig látni tarlóhántási végző traktort. Gépállomások! Nagyobb felelősséget a jövőévi termésért! Cs. B. élettelen, de már élő. A nukleinsav volna pedig maga az „élet”. Madách falanszter-jele- netbeli tudósa hiába küzd, hogy életet fakasszon. A ma tudósa pedig már képes erre. Egyszerű, mikroszkopikus életet hoztál? már létre a nukleinsav segítségével. S a tudósok ezzel magyarázzák az élet születését itt a Földön. ]Vf ég csak a kezdeti lépésekhez ért el a tudomány, de máris látszik, hogy helyes az út, amelyen indultak. Anyagok vesznek körül bennünket, magunk is anyag vagyunk. A titokzatosság köde oszlik a tudomány fényénél, nincs szükség többé még erősebb ködbe vonni a megérthetetlent, mert érthetetlen nincs az ember előtt, legfeljebb olyan — még ismeretlen, amelynek megfejtése a következő évtizedek, vagy évszázadok feladata lesz. Milliárd csillag a végtelenben... izgalmas, gyönyörű feladatok az emberiség előtt. Igen, nem titkok világa, hanem a jövő feladatai, hogy kilépjen az ember a világűrbe, mert hatalmas. Nincs nála élő, nagyobb hatalom, mert millió és millió akarat munkálkodik e szó mögött: emberiség. S. B. Gazdag terméssel dicsekedhetnek a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai. Búzából 21 mázsa, őszi árpából 22 mázsa, rozsból pedig 18 mázsa termeit holdanként. Az aratást teljes egészében kombájnnal végezték és ennek köszönhető, hogy a szemveszteség is egészen alacsony volt és gabonájuk az utolsó szemig el van csépelve. Sor kerülhetett hát arra is, hogy gabonát A tagság többsége egyetértett a vezetőséggel, akadtak azonban olyan tagok is, akik keveselték a gabonát. Háztáji állatállományukra hivatkoztak. — Nekünk elsősorban a közös gazdaság érdekeit kell szem előtt tartanunk, — felelte az elégedetlenkedőknek Suszta Sándor elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. A tagság többsége egyetért a vezetőséggel abban, hogy gabonatermésük jó részét közösen értékesítsék. Az őszi vetőmagot biztosították maguknak. Búzából 16C mázsát, rozsból 55 mázsát, őszi árpából IlO mázsát, tavaszi árpából meg 55 mázsát tettek félre. A termelőszövetkezet — nagyop helyesen — áruártékesítési szerződést kötött és a szerződésben vállalt kötelezettségnek eleget a császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben már másképpen vélekednek. A termelő- szövetkezetben még folyik a cséplés és a számítások szerint mintegy 3000 mázsa kenyérgabonát takarítanak be. Ebből 2000 mázsát osztanak ki a tagok között, tehát a termés kétharmadát. A fennmaradó 1000 mázsából közös értékesítésre mindössze 400 mázsa márad. osszanak a tagoknak. A termelő- szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy búzából 4 kilót, árpából pedig 2 kilót osztanak ki. A termelőszövetkezet 218 tagjának összesen 1.144 mázsa búzát és 560 mázsa árpát osztottak ki. A munkaegységenként kiosztásra tervezett újabb 5.50 kiló gabonát pedig pénzben kapják meg a tagok. akartak tenni. Ennek megfelelően összesen 900 mázsa búzát, 600 mázsa rozsot és ugyancsak 600 mázsa árpát értékesítenek közösen. Előnyös ez a termelőszövetkezet számára, mert jó árat kapnak a gabonáért. Az 1138 holdon gazdálkodó szövetkezetben elegendő takarmányt biztosítottak a közös állatállomány átteleltetésé- re. Ügy tervezték, hogy a termelőszövetkezet tagjai a munkaegység 33 százalékát természetben kapják meg, a többi készpénzben kerül majd kifizetésre a zárszámadáskor. Jól gondolkoznak hat a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai. Azt tartják, a nagyüzemi gazdálkodásnak az a feladata, hogy a fogyasztóknak, a lakosságnak termeljen. Hasonlítsuk csak össze a két termelőszövetkezet — a nyíregyházi Dózsa és császárszállási Uj Alkotmány helyzeté:. A nyíregyházi Dózsának 218 tagja van, a kalászosok vetésterülete pedig összesen 211 hold. Ebből 104 holdon termeltek búzát, 34 holdon rizsot, 73 holdon pedig őszi és tavaszi árpát. S az Üj Alko.monyban? Az Üj Alkotmány csaknem akkora területen gazdálkodik, mint szomszédja, a nyíregyházi. Dózsa. A tagok száma jóval kevesebb, 98-an vannak. Ebben a termelő- szövetkezetben 271 holdról arattak kalászosokat. Búzájuk 208 holdon yclt és aránylag jó termést értek el. Holdanként 14—15 mázsa termett, őszi árpából 16 mázsát arattak holdanként. És mégis mindössze csak 400 mázsa kerül a közös értékesítésre. Nem lehet mindent kiosztani Bátran elmondhatjuk, hogy csak magukra gondolnak a császárszállásiak. Meglátszik ez abból is. hogy a háztáji állatállomány sokkal jobban gondozott, mint a közösé. A termelőszövetkezet tagjai jóformán egyéni állattenyésztéssel foglalkoznak. A háztáji sertésállomány 280 darab, a közösé alig 30 darabbal több. Ugyanez a helyzet a szarvasmarha-állománynál is. Míg a termelőszövetkezet tehenei gyengén tejelnek, a háztáji gazdaságokból jut tej értékesítésre is, mert jól tejelnek a tehenek. A tagok igényt tartanak a gabonára és a takarmányfélékre. A munkegység 50 százalékát például természetben kapják. Legfőbb gondjuk, hogy háztáji gazdaságukban bőviben legyenek mindennek. Mondanunk sem kell, mennyire helytelen ez az álláspont. Jó lenne, ha a császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai is rájönnének: a közös nagyüzemi gazdálkodásnak elsősorban az a célja, hogy olcsón és jól termeljen, mert így több jut nekik is. Ha mindent felosztanak, a közös gazdaságnak nem lesz pénzbevétele. Nem fejleszthetik gazdaságukat, nem vásárolhatnak gépeket, márpedig az üj Alkotmányban is könnyebbé kell tenni a munkát, mert csak Így lesz szebb, gazdagabb, tartalmasabb az életük, F.J. Amiről a nőknek beszélni kell Filmvetítés a városban, csak asszonyoknak Mikor, ha most sem?! Néhány kilométerrel távolabb, A tagság közös akaratából
