Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-26 / 179. szám

2 KFLETMAGVARORSZAO 1959. JÚLIUS US, VASÄRNAP \piii titok többé-TEGNAPRÓL Kinek az érdeke? Mennyi könnyes arc, összeszorult szív maradt már év­tizedek hosszú során a lángnyelvek után. Tűz van . .. ! — söpört végig a hír a falvak és városok utcasorain, és az emberek százai álltak az omló, égett gerendák mellett, sok verejtékcsepp eredményének sírjánál... Most érkezett meg újra a Tűzrendészeti Osztályparancs­nokság szokásos nyári felhívása: „Óvjuk terményeinket a tűzkártól!” Nagy jelentősége van e háromszavas mondat­nak napjainkban, mert az évek tapasztalatai igazolják, hogy a hordás és a cséplés napjaiban esik a legtöbb baj, történik leggyakrabban végzetes tűzeset. Parancs talán a tűzoltók felhívása? Az is, mert az egyes emberek köteles­ségének megszabásával a közösség javát is szolgálni kí­vánja. De embertársi, jóhiszemű figyelmeztetés is. amely­ből leggyorsabban éppen az egyénnek lehet haszna, vagy — ha nem talál megértésre — egész életére kiható kára. Böngészzük a felhívás sorait: „Kalászos terményt épületek­től és szomszédos kazlaktól csak húsz méter távolságra le­het rakni, ha a hordási engedélyt kiadta a községi tanács... Az asztagsorok között 8 méter tűztávolságot kell hagyni... Minden termény tulajdonos köteles 200 literes, vízzel telt edényt, egy lapátot és vasvillát a kazal mellett elhelyezni... A kazal és a termény közelében dohányozni tilos... A csép­lés megkezdésére, a korábbi kétszáz liter vizet minden gazda köteles ötszázra kiegészíteni, három darab vedret és szikracsapót készenlétben tartani... A közös szérűn csépe- lők tartsák be mindenkor a szérűőr utasításait... Fokozot­tabban ügyeljenek a terménytulajdonosok a gyermekek já­tékára, legyen körültekintőbb a felügyelet...” Még nem késő, lehet pótolni a mulasztottakat. Aki a füle mellett engedi el csupán ezeket az intéseket, az magá­ról mond véleményt: még a saját érdeke sem foglalkoztatja. — gyal — DCít téesz - kétféle. yeudűLkadái Jövedelemelosztási tapasztalatok a nyíregyházi Dózsa és a császárszállási Üj Alkotmány téeszek bői A zt hiszem, minden ember ^ életében előfordult már, amikor egyedül maradt az éj­szakában, s maga felett látta a milliárdnyi csillagot sziporkázni a végtelen űrben. S akkor el- fogódott. szíve összeszorult. Mert kicsinek, védtelennek ta­lálta 'magát a nagy világmin­denséggel szemben, a kis, sötét Föld peremén. Hogyne rémült volna meg az ókor embere, szembetalálva ma­gát a fejlődő értelmének meg­foghatatlan természeti tünemé­nyekkel, a‘ villámlással, a hi­deggel, a tengerrel, betegség­gel, s az állandó létküzdelem­mel. Nagyon kicsinynek, véd­telennek érezte magát, hatal­masságra vágyott, amely, vagy aki leveszi válláról a magára- utaltság félelmesen nehéz fel­adatát. így született meg az ókor istenségeinek fogalmai. Némely vallás oly tökéletesen igyekezett minden gondtól, fe­lelősségtől megszabadítani az embert, hogy szinte mindennek, gazdasági életnek, kereskede­lemnek. betegségnek, erdőnek, víznek, szerelemnek, fogamzás­nak, esőnek és sok-sok másnak külön-külön istent jelölt. Szem­betűnő, hogy minden vallás, így a keresztény vallás is, igyeke­zett megmagyarázni néhány alapvető fogalmat is, amely az ember létezésével függ össze, így az élet keletkezését, az élet értelmét, a halált, s „ami utá­na van”. Nem egyéb ez ugyan­csak az ember félelmének gör­csös erőlködésénél, ahogy a számára érthetetlent igyekszik megmagyarázni, mert világos tudata van arról, hogy él, s hogy meg is kell halnia. A z élet keletkezését általá­'í*p ban egyszerűen intézi el minden vallás. Abban meg­egyeznek, hogy valamilyen A, városi Vöröskereszt és a vá­rosi- nőtanács július 31-én dél­után 6 órakor egészségügyi film­vetítést rendez a IV. sz. iskolá­ban (Luther u. 17. sz. alatt.) „Amiről a nőknek beszélni kell” címmel. Itt mutatják be a nem­rég készült filmet, amely a fo­gamzásgátlásról szól. Ez a nép­szerű film sok asszony kérdései­re, ad választ és hasznos ismere­Igen, ezt kérdezhetnénk a gépállomásoktól: mikor, ha most sem teljesítik idejében a tarló- hántási tervüket? Ebben az esz­tendőben nemcsak „idő”, tehát idejük, hanem időjárás is van hozzá. Most a csapadékos idő­járás módot adott arra, hogy mindenki kedve szerinti eszköz­zel végezze a tarlóhántást. Sem a tárcsát, sem az ekét nem „kapta hátára” a kőkemény tar­lóföld. A megyét járva mégis azt ta­pasztaljuk, hogy a tarlóhántás­sal igen-igen elmaradtunk. Ezt bizonyítják a gépállomások je­lentései is. A július huszadiki állapotnak megfelelő adat azt igazolja, hogy a tervüknek csu­pán egyharmadát teljesítették a gépállomások. Erre az időpont­ra pedig az aratás lényegében befejeződött. Még júniusban megismerked­tek a gépállomásokon is azzal a határozattal, amit a párt- és a tanács megyei végrehajtó bizott­ságai hoztak, miszerint a tarló­isten, ilyen, vagy amolyan mó­don teremtette. A keresztény vallás szerint a semmiből, illet­ve az így teremtett porból „al­kotta” magát az embert. S az emberbe az isten külön a maga lelkét lehelte belé, hogy éljen. Végtelenül egyszerűsítve van így az élet, főként az emberi élet keletkezése. De csak látszó­lag. Mert a problémák, a lehe­tetlenségek végtelen sorát állít­ják ezek a mondái szavak. Sem­miből: valami. Amikor az anyag örök. Mi az a lélek? A barlangi ősember közvetlen elődje Ádám volt? Miért csö- kevényesedik akkor az ember vakbele, ami valamikor erős növény evést tételezett fel? Miért van mandulája, amely nem egyéb átalakult és csöke- vényesedett kopoltyúnál, ami valamikori vízalatti életmódot bizonyít? Vagy Ádám azonos volt azzal a kétéltűvel, amely (és még nem aki) valamikor először mászott ki a vizekből a partra? Lehetne folytatni a kér­déseket unásig. A tudomány az utolsó év- ^ tizedben megtalálta a vá­laszt. Nem olyan egyszerű, mint az előbbiek, de kézzelfogható, igazolható, bizonyítható. Egy­előre csak ennyi: egy bizonyos sav jelenléte szükséges az élet­hez, a nukleinsav, amely önálló akciókra, szaporodásra teszi ké­pessé a legegyszerűbb szerveze­teket. Az anyagok és szerve­zetek hoszú láncolatában, vala­hol a válaszfalnál, bár az nem éles és csak feltételezett, fog­lalnak helyet a vírusok, ezek a sokáig szervetlennek tartott mikroszkopikus lények.. Kikris- tályosíthatók, mint a szervetlen anyagok, de szaporodnak is, lét­funkciót mutatnak. Legfőbb al­kotó anyaguk a nukleinsav, s bizonyos fef rjék. A vírusok világa az tehát, amely még teket nyújt. Az előadást csak asz- szonyok részere rendezik, belépő­díj nincs. A város asszonyai nem csalódnak, ha megnézik a rövid filmet. Ez ae első lépcsője az e téren kifejtendő felvilágosító munkának, amely . annál is in­kább időszerű, mert ijesztően magasra emelkedett az abortu­szok, s az ezzel kapcsolatos be­tegségek száma. hántás az aratás tartozéka, más szóval az aratás akkor tekint­hető befejezettnek, ha a tarló- hántást is elvégezték. Úgy lát­szik, erről kint a gépállomáso­kon megfeledkeztek. Igaz, hogy példátlan, kirívó eset, de nem hihető, hogy valamivel is ma­gyarázni tudják a Kölesei Gép­állomáson azt a végtelen elma­radásukat, amit a legtúbbi je­lentés dokumentál, a gépállo­más gépei Július 20-:g 105S holdról takarították le a gabo­nát. Maguk a termelőszövetke­zetek is arattak valamennyit, tehát a tarló ennél jóval tibb, A tarlóhántási teljesítésük pe­dig — írd és mondd — 6, azaz hat hold! Ehhez nem szükséges kommentár! Nem hisszük, hegy annyi pót­kocsival rendelkeznének a gép­állomások, hogy a kormos tsak- torck is mind hordanának, pe­dig alig-alig látni tarlóhántási végző traktort. Gépállomások! Nagyobb felelősséget a jövőévi termésért! Cs. B. élettelen, de már élő. A nuk­leinsav volna pedig maga az „élet”. Madách falanszter-jele- netbeli tudósa hiába küzd, hogy életet fakasszon. A ma tudósa pedig már képes erre. Egyszerű, mikroszkopikus életet hoztál? már létre a nukleinsav segít­ségével. S a tudósok ezzel ma­gyarázzák az élet születését itt a Földön. ]Vf ég csak a kezdeti lépések­hez ért el a tudomány, de máris látszik, hogy helyes az út, amelyen indultak. Anyagok vesznek körül bennünket, ma­gunk is anyag vagyunk. A ti­tokzatosság köde oszlik a tudo­mány fényénél, nincs szükség többé még erősebb ködbe vonni a megérthetetlent, mert érthetetlen nincs az ember előtt, legfeljebb olyan — még ismeretlen, amelynek megfej­tése a következő évtizedek, vagy évszázadok feladata lesz. Milliárd csillag a végtelen­ben... izgalmas, gyönyörű fel­adatok az emberiség előtt. Igen, nem titkok világa, hanem a jövő feladatai, hogy kilépjen az ember a világűrbe, mert hatal­mas. Nincs nála élő, nagyobb hatalom, mert millió és millió akarat munkálkodik e szó mö­gött: emberiség. S. B. Gazdag terméssel dicsekedhet­nek a nyíregyházi Dózsa Terme­lőszövetkezet tagjai. Búzából 21 mázsa, őszi árpából 22 mázsa, rozs­ból pedig 18 mázsa termeit hol­danként. Az aratást teljes egé­szében kombájnnal végezték és ennek köszönhető, hogy a szem­veszteség is egészen alacsony volt és gabonájuk az utolsó sze­mig el van csépelve. Sor kerül­hetett hát arra is, hogy gabonát A tagság többsége egyetértett a vezetőséggel, akadtak azonban olyan tagok is, akik keveselték a gabonát. Háztáji állatállomá­nyukra hivatkoztak. — Nekünk elsősorban a közös gazdaság érdekeit kell szem előtt tartanunk, — felelte az elégedet­lenkedőknek Suszta Sándor elv­társ, a termelőszövetkezet elnöke. A tagság többsége egyetért a ve­zetőséggel abban, hogy gabonater­mésük jó részét közösen értéke­sítsék. Az őszi vetőmagot bizto­sították maguknak. Búzából 16C mázsát, rozsból 55 mázsát, őszi ár­pából IlO mázsát, tavaszi árpá­ból meg 55 mázsát tettek félre. A termelőszövetkezet — nagyop helyesen — áruártékesítési szer­ződést kötött és a szerződésben vállalt kötelezettségnek eleget a császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben már más­képpen vélekednek. A termelő- szövetkezetben még folyik a cséplés és a számítások szerint mintegy 3000 mázsa kenyérgabo­nát takarítanak be. Ebből 2000 mázsát osztanak ki a tagok kö­zött, tehát a termés kétharma­dát. A fennmaradó 1000 mázsából közös értékesítésre mindössze 400 mázsa márad. osszanak a tagoknak. A termelő- szövetkezet vezetősége úgy hatá­rozott, hogy búzából 4 kilót, ár­pából pedig 2 kilót osztanak ki. A termelőszövetkezet 218 tagjá­nak összesen 1.144 mázsa búzát és 560 mázsa árpát osztottak ki. A munkaegységenként kiosztásra tervezett újabb 5.50 kiló gabonát pedig pénzben kapják meg a ta­gok. akartak tenni. Ennek megfelelően összesen 900 mázsa búzát, 600 mázsa rozsot és ugyancsak 600 mázsa árpát értékesítenek közö­sen. Előnyös ez a termelőszövet­kezet számára, mert jó árat kap­nak a gabonáért. Az 1138 holdon gazdálkodó szövetkezetben ele­gendő takarmányt biztosítottak a közös állatállomány átteleltetésé- re. Ügy tervezték, hogy a terme­lőszövetkezet tagjai a munkaegy­ség 33 százalékát természetben kapják meg, a többi készpénzben kerül majd kifizetésre a zárszám­adáskor. Jól gondolkoznak hat a nyíregyházi Dózsa Termelőszövet­kezet tagjai. Azt tartják, a nagy­üzemi gazdálkodásnak az a fel­adata, hogy a fogyasztóknak, a lakosságnak termeljen. Hasonlítsuk csak össze a két termelőszövetkezet — a nyíregy­házi Dózsa és császárszállási Uj Alkotmány helyzeté:. A nyíregy­házi Dózsának 218 tagja van, a kalászosok vetésterülete pedig összesen 211 hold. Ebből 104 hol­don termeltek búzát, 34 holdon rizsot, 73 holdon pedig őszi és ta­vaszi árpát. S az Üj Alko.mony­ban? Az Üj Alkotmány csaknem ak­kora területen gazdálkodik, mint szomszédja, a nyíregyházi. Dózsa. A tagok száma jóval kevesebb, 98-an vannak. Ebben a termelő- szövetkezetben 271 holdról arat­tak kalászosokat. Búzájuk 208 hol­don yclt és aránylag jó termést értek el. Holdanként 14—15 má­zsa termett, őszi árpából 16 má­zsát arattak holdanként. És mé­gis mindössze csak 400 mázsa ke­rül a közös értékesítésre. Nem lehet mindent kiosztani Bátran elmondhatjuk, hogy csak magukra gondolnak a császárszál­lásiak. Meglátszik ez abból is. hogy a háztáji állatállomány sok­kal jobban gondozott, mint a kö­zösé. A termelőszövetkezet tagjai jóformán egyéni állattenyésztés­sel foglalkoznak. A háztáji ser­tésállomány 280 darab, a közösé alig 30 darabbal több. Ugyanez a helyzet a szarvasmarha-állomány­nál is. Míg a termelőszövetkezet tehenei gyengén tejelnek, a ház­táji gazdaságokból jut tej értéke­sítésre is, mert jól tejelnek a te­henek. A tagok igényt tartanak a gabonára és a takarmányfélékre. A munkegység 50 százalékát pél­dául természetben kapják. Leg­főbb gondjuk, hogy háztáji gazda­ságukban bőviben legyenek min­dennek. Mondanunk sem kell, mennyire helytelen ez az állás­pont. Jó lenne, ha a császárszál­lási Üj Alkotmány Termelőszövet­kezet tagjai is rájönnének: a kö­zös nagyüzemi gazdálkodásnak elsősorban az a célja, hogy olcsón és jól termeljen, mert így több jut nekik is. Ha mindent feloszta­nak, a közös gazdaságnak nem lesz pénzbevétele. Nem fejleszt­hetik gazdaságukat, nem vásárol­hatnak gépeket, márpedig az üj Alkotmányban is könnyebbé kell tenni a munkát, mert csak Így lesz szebb, gazdagabb, tartalma­sabb az életük, F.J. Amiről a nőknek beszélni kell Filmvetítés a városban, csak asszonyoknak Mikor, ha most sem?! Néhány kilométerrel távolabb, A tagság közös akaratából

Next

/
Thumbnails
Contents