Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-19 / 168. szám

6 REt FTW Af?T ABnRSEAO 1959. JÜLIUS 19, VASÁÉNAK A „plusz műszakról" TÍZ JÓTAMCS a strandolok na k Egy asszony állított meg a napokban ' az ' ütőn, egy régi. is­merős, és.az-újságok elsorjázása után kényesebb“ ügyre tért át. Jobban mondva, a segítségemet kérte: „Ha ez így megy tovább, én nem is tudom, hova jutunk. Pedig én még most is nagyon szeretem. Bandit.. ” Nem valamiféle szenzációs új­donságról beszélt. Arról panasz­kodott, amiről már sok feleség hallatta szavát baráti körben és nyilvánosság előtt. A második i műszak ügye került újból terí­tékre. Ismerősömék családi har­móniáját is megzavarta ez a gond. Mert mi is a helyzet? Bandi felelős beosztásban van, . napjának jelentős részét lekötik a munka körüli tennivalók, sok­szor még odahaza is aktákat ■búj, késő éjszakáig. A felesége pedig négykor végez, akkor irány a bevásárlás, és onnan rohanás a bölcsődébe, tovább a napközibe, a két gyerekért és otthon újabb ezernyi te.endő vár rá... Mert ugye Bandi jön haza, meleg vacsorát kér. Az idő sür­get. De az sem ritka, hogy a férj barátjával, vagy munka­társával kopog áz ajtón és rend­nek keli lenni; nehogy széltében- hosszában sugdossanak róluk . .. Á feleségnek mintha . tíz keze volna, úgy serénykedik, hogy mindent ellásson, és rendben legyen a kis otthon. De egyedül ? Jól esik látni a férj elégedett arcát, hallani elismerő szavait. Csakhogy előbb-utóbb megszokottá válik mindez, de a munka, a főzés, a gyermeknevelés, a takarítás — a napi munka mellett — egyre fárasztóbb lesz. Ismerősömáknél is így alakult a helyzet. A fe­leség szólt, és Bandi kirohant, hogy van neki elég teendője, megkeresi a pénzt, a többi már nem az ő dolga. Üjra csak ismételni kell az intelmeket. Ma már előbbre tar­tunk, minthogy „szobalány” fo­gadásával oldjuk meg a ház­körüli teendőket. Ügy a szép, ha a felelősség ilyen irányban is megnyilvánul egy családnál. Nemcsak á közös szórakozás, vagy pihenés, de a közösen elvégzett- munka is szorosabb­ra fűzi két ember életét. Ne U1 kell erre hosszas bizonyítás, példák már van­nak szép számmal. De jó fel­vetni úgyis . a kérdést: hangoz­tathatja-e a szeretetet és a ra­gaszkodást az olyan férj, aki nyugágyból vagy rekamiéról szemléli a padlómosást, az ablak- tisztítást? A legkevesebb a segí­tés, amivel az örök hűség tanú­jelét adhatja egy férj. Vagy: aki kirekeszti magát a házkörüli munkák végzéséből, és csak a készre, a „van“-ra állít haza, az jogcs-e ,az apa jelző viselé­sére? Fontos, hogy egy dolgozó ellássa a feladatát, ne marad­jon adósa az üzemének, hivata­lának, de alaptalan állítás az, hogy nálunk nyolc óra alat* nem lehet elvégezni a napi teendőket. Van kivétel, azt meg­érti a feleség is, de ha a férj nem igyekszik haza a családhoz, a feleséghez, a gyerekekhez, az kézzelfogható bizonyítékát adja elhidegülésének, — bár lehet, hogy érzéseiben változás nem történt. A... „plusz műszak” okozott már elég bajt a családok éle­tében. Csak a férjek akaratától függ: meddig még? — tryal — 1. Sohase fürödjünk tele gyo­morral, hanem mindig várjunk egy—két órát étkezés után, és ak­kor menjünk a vízbe, a. strandra. 2. Ne ugorjunk felhevült testtel a vízbe, hanem levetkőzés után várjunk néhány percet. 3. Fürdés előtt és fürdés után használjunk hideg zuhanyt. 4. Ne ugorjunk olyan vízbe, amelynek nem ismerjük a mély­ségé'. Különösen fejes ugrásnál legyünk nagyon óvatosak. 5. Ha fázni kezdünk, rögtön menjünk ki a vízből. Ugyancsak hagyjuk el a vizet rögtön, ha aj­kunk megkékül, „libabört” ka­punk, vagy reszketni kezdünk. 6. Aki nem tud úszni, le,;fel- jebb mellig érő vízbe menjen. Még mentőövvel se menjen nagy Fuchs új expedícióra készül Vivian Fuchs, aki. a múlt évben a Brit Nemzetközösség országai­nak antarktiszi expedícióját ve­zette, kijelentette, hogy még eb­ben az évben új délsarki útra készül. vízbe, aki abszolút nem, -vagy csak kicsikét tud úszni. 7. Csak addig ússzunk, amíg kellemes fáradtság nem vesz erőt raj'unk. Semmiesetre sem aduig,1 amíg kimerülünk. 8. Ugródeszkát, ugrótornyot; csak a legnagyobb óvatossággal használjunk, és soha se ússzumt' alatta. 9. Aki „tréfából” segítségért kiabál, vagy úgy tesz, mintha vízbe fúlna, számíthat arra, hogy­ha komolyra fordul a dolog, sen­ki sem fcg segí.ségére sietni, mert azt gondolják, hogy akkor is tr-é-. fái. 10. Nincs kivétel: a fent, emlí­tettek érvényesek a szabadtéri és a fedett úszómedencében történő1 strandolásra. Kérdések Feleletek Nyertesek Paj'ások! Fimúlt heti képrejt­vényünk helyes megfejtése a következő: Hattyú, Párduc, Ku­tya, Spárta. Igen sok pajtás kül­dött be helyes megfejtést az el­múlt hét folyamán. Hibás meg­fej lés nem is érkezett. A szeren­cse ezúttal ifj. Kolláth László (Papos), Endresz István (Nyíregy­háza, Kossuth u. 32.) és Huszti Elek (Tarpa, Széchenyi ú. 43.) pajtásokhoz szegődött, mert az ő nevüket húztuk ki. így a -‘jövő héten ezekhez a pajtásokhoz fog bekopogtatni a postás bácsi egy- egy szép könyvvel. A kővetkező pajtásokat megdicsérjük a helyes megfejtésért': B. Pál Zsigmcnd (Nyírmada), Tomasovszki Zsuzsa (Nyíregyháza), Gyetvai József (Ti- szaeszlár), Bodnár Endre (Tisza- adony) és Blanár Mihály (Nyír­egyháza). EGY CSODASZER Jókedvű sorok Az árnyékfürdö A kísértés Politika — Árnyékfürdő...? Hát az meg mi a csodabogár? — tárják szét kezüket csodálkozva sokan. Mert, hogy még napfürdőt emlege­tünk, az. rendben van, de=ez az ár... Aki így vélekedik, az még so­ha nem érezte, milyen jó'ékony hatású árnyékban feküdni, élvez­ni az ezzel járó nyugalmat. Az árnyékfürdő elsősorban nők, va­lamint túldolgozott, ideges embe­rek részére ideális. Így tehát az árnyékfürdő idegnyugtató. De emellett jó ha' ássál van a szem­re is, megnyugtatja látósze.-vün- ket. Ha őszinték akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy nagyon sok­szor kedvünk támad napozás közben az árnyékba húzódni. Saj­nos, ennek' az egészséges ösztön­nek azonban nem szoktunk ele­get tenni, mert mi is lenne ak­kor, ha nem indiánszínűre bar- nulva mennénk s:randolás után munkahelyünkre, ’vagy a rande­vúra? Emellett azt is meg kelle­ne gondolnunk, hogy a napfürdő­zés nem minden embernek tesz jót, elsősorban nagyon sok nőnek ártalmas.. Miután. az emberek Igen gyakran káros túlzásba vi­szik a napozást, nincsen azon csodálni -váló, hogy ennek követ­kezményei sokszor testi és lelki he'egséggel, gyakran lázzal, szé­düléssel, rosszulléttel járnak. Ezzel szemben árnyékfürdőt Fehér angolna n Egy koldingi (Jütland) halász fehér angolnát fogo t. Az angolna meglepő álattani furcsaság: nem csak hogy krétafehér. színű, ae ezenfelül sárga uszonyai is van­nak. mindig vehetünk, függetlenül at­tól, hogy süt-e a Nap, vagy nem. Fáradtan, kedvetlenül, idegesen lefekszünk az árnyékba, és fris­sen, üdén kelünk fel.. Ám vigyáz­ni kell: egy napernyő árnyéká­ban nem lehet igazi árnyékfür­dőt venni. Erre alkalmasabb egy sűrű lombú fának az árnyéka. Nagyon fon'os, hogy változékony idő esetén árnyékfürdő vételekor ne aludjunk el, mert a hirtelen hőmérsékletcsökkenéskor megfáz­hatunk. Tehát: ha azt akarja, hogy idegei megnyugodjanak, for­ró nyári napokon fogadja meg a jól bevált módszert, vegyen ár­nyékfürdőt! — Péterke — szól az anya a kisfiának — mit csinálsz a kam­rában olyan sokáig a befőttek előtt? — — Harcolok a- kísértés ellen. ★ Siegfried halála Amikor Max Reger egyszer kis­sé megkésve megérkezett egy ün­nepi bankettre, a háziasszony azonnal leült a zongorához és ka­limpálni kezdett rajta. — Ez Siegfried halála — súgta a büszke anya Reger fülébe, mire az gúnyosan így válaszolt: — Ha még él, akkor egész bi­zonyosan! — Péterke csúnyán összeveszett a nővérkéjével. — Rögtön lekeverek neked egy hatalmasat — szólt gonoszul — ha tudnám, hogy ebben az eset­ben apuka semleges marad. ★ A bécsiszelet — Hogy ízlik önnek a bécslsze- letünk? — kérdezi a pincér a ven­dégtől. — Hát éppenséggel ettem már jobbat is. — De nem minálunk! — vála­szol öntudattal a pincér. A relativitás Prominichi úr a törzsasztalnál ezzel a kérdéssel fordul: egy jelen lévő tanárhoz: „Tanár úr kérem, magyarázza már meg. hogy mi is az a relativitás-elmélet?” A tanár közérthetően akarta elmondani, ezért így szólt. „Tessék nézni, ha önnek egy csinos lány ül az ölé­ben, akkor két óra mindössze két percnek tűnik. De ha ön egy tü­zes kályhára ül fel, akkor éppen fordított az eset. Mire Prominichi úr felsóhajt; „Micsoda? És ezt is Einsteinnek kellett kitalálnia?” Fogfúrás ultrahanggal Kclcszov mérnök, az orvosi mű­szerekkel és berendezésekkel fog­lalkozó összszövetségi tudományos ku'atóintézet munkatársa elmés ké­szüléket szerkeszted a fogorvcsOK számára. Az írógép billentyűjéhez hasonló készülék ultrahanggal fúrja a fogat, mégpedig a fúró­gépnél sokkal gyorsabban és fáj­dalom nélkül. Az emberek moso­lyogva nyitnak be az ilyen fogá­szatra. LLLNJ7 m ÜT í ,B’ í * I IBI* * * 9 I I IBI10 i I Vízszintes sorok: 5. Van ilyen tagozat. 0. Kecses erdei vad. 7. Rövidí'ett gépkocsi.' 8. Kilométer, 9. D. U. A. 10. Szór. Függőleges sorok: 1. Idegen he­lyeslés. 2. Nehéz fém. 3. Agy ter­méke. 4. A rossz ellentéte. 7. Iró­nia. 9. Német névelő. 10 Horváth Rezső. Mai feladatul újra rejtvényt kaptok, pajtások. Beküldendő a vízszintes • 1. — a nyil irányában folytatva. Cím: Kde*magyarország szer­kesztősége, Nyíregyháza, Sztálin ér 21. „Gyermckfovat”, A szegény ember és a rabló Volt egyszer egy szegény, de igen agyafúrt ember. Egy szép napon megbe­tegedett a felesége, s nem volt mit tennie, el kellett adnia a te­henét, hogy felesé­gét meggyógyítassa. Nem is töprengett sokat, hajnalban fel- kerekedett, és be- haj otta a tehenét a városba, ahol éppen piacos nap volt.- Sze­rencséje is tolt a szegény embernek, mert rövid alkudo­zás után, jó áron el tudta adni a tehenét. Gyorsan megvásárol­ta az orvosságokat, amiket az orvjs lel­írt, sí elindult • szapo­rán haza a. falujába.. Az út egy nagy, sű­rű erdőn vezetett ke­resztül. Amikor jól bent járt az erdőben, hirtelen elébe ugrott egy rabló, ráfogo t egy pisztolyt a sze­gény emberre, s úgy kiáltotta: — Ha kedves az életed, add ide a pénzedet szépszeré­vel, ha ellenkezel a halál fia vagy! Az ember nem ijedt meg. Azt mondta a rabló­nak: — Nem bánom te rabló. Én neked adom a pénzemet, de cserébe te előbb mu­tasd meg, hogy ügye­sen tudsz bánni a pisztollyal. Lőjjél ne­kem öt verebet s én akkor átadom neked a pénzt. A rabló szorgalma­san elkezdett lövői-1 dözni. Persze, hogy egyetlen verebet sem tudo't lelőni. Egy­szer, ahogy célbavett egyet, nem durrant a pisztoly. Kifogyott a tölténye. Ekkor azt mond a a szegény ember: — Na, te híres rab­ló. Most hetvenkec- jél, most vedd el a pénzemet ha tudod, mert bíz én oda nem adom. De ha sürgő­sen el nem nordod magad, még jól el is páhollak. A rabló erre úgy megijedt, hogy ha- hyat-homlcfc elfutott. A szegény ember meg gúnyosan kine­vet e, s a történtek után épségben haza­érkezett beteg felese­déhez, Kedves műsorunk a rádióból

Next

/
Thumbnails
Contents