Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-19 / 168. szám
1959, JCUUS 19, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZAG s Nincs olyan nemzetközi kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani Hruscsov elvtárs beszéde Szczecinben Szczecin, (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, a szczecini néptanács rendkívüli ülésén a város díszpolgárává választották Nyi- kita Szergejevics Hruscsovot, a lengyel-szovjet barátság erősítésében, a lengyel határok védelmében, a békéért vívott harcban szerzett nagy érdemeiért. A néptanács ülésén megjelentek a lengyel párt és kormány vezetői. Az ülés után 150.000 dolgozó részvételével nagygyűlés volt, amelyen Cyrankiewicz miniszter- elnök és Hruscsov szólalt fel. Wroclawból sohasem lesz Brssiau Hruscsov beszédében méltatta a lengyel nép nagy sikereit, majd Lengyelország fennállásának ezredik ’ évfordulójáról szólva emlékeztetett az 550 évvel ezelőtt lezajlott grünewaldi csatára, amelyben oroszok és lengyelek együtt harcoltak a német lovagok ellen. „Azért beszélünk a múlt tanulságairól, mert vannak emberek, akik megfeledkeznek róluk, vannak szervezetek, lapok és rádióállomások, amelyek a revizio- nizmust szítják, vannak államférfiak Bonnban, sőt nemcsak Bonnban, akik megtűrik és támogatják ezt a revansista propagandát, mert nem ismerik el Lengyelország nyugati határait. Úgy látszik, ezek az urak teljesen elvesztették valóságérzéküket. Arról ábrándoznak, hogy Wroclawból ; megint Breslau, Gdanskból ismét Danzig, Szczecinből ismét Stettin lesz. De hadd tudják meg ezek az urak, hogy ezek lengyel várósok, s örökre azok is maradnak” — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocialista országok nyugati határa az NDK és az NSZK között húzódik, s ez közös határunk, amely elválasztja a szocializmus óc o Iro r-vi (• n 1 ! '/ m ne inládát Ez a határ éppen olyan szent és sérthetetlen a varsói szerződés valamennyi résztvevője számára, mint az egyes országok saját határai. S ismét azt kell mondanunk, hogy ezt a határt minden ellenéégtől megvédjük — jelentette ki. A nemzetközi helyzetről azt mondotta-, hogy ma a legfontosabb feladat a béke megőrzése, a hidegháború megszüntetése. Míg a Szovjetunió békés tárgyalásokkal igyekszik megoldani a vitás kérdéseket, az amerikaiak raké- tatámaszontokat építenek.. több nyugati országban, Nyugat-Né- metországot gyors ütemben hagyományos és atomfegyverekkel látják el. A helyzet azonban nem a katonai kalandok > híveinek kedvez. A szocialista tábor ereje és ’egysége, a világ népeinek béketörekvése, az imperialista tábor gyengülése lehetővé teszi a háború elhárítását. A szovjet miniszterelnök ezután méltatta a Balti-tenger, Skandinávia, Kozép-Európa, a Balkán és az Adriai-tenger atom- és rakétamentes övezetté változtatásának terveit és megállapította, hogy e tervek megvalósítása esetén kiterjedt békeövezet alakul ki a NATO és a varsói szerződés fegyveres erői között. nincs olyan nemzetközi kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani. A szovjet párt- és kormányküldöttség szombaton Poznanba utazik és a város megtekintése után környékbeli termelőszövetkezeteket látogat meg. Glezo§zt ötévi börtönbüntetéssel akarják sújtani Két társára halált kért a főügyész ATHÉN, (MTI): A Reuter jelentése szerint szombaton Glezosz perében a katonai bíróság főügyésze kérte, hogy GlézOszt öt évi fogházbüntetésre, nagyobb pénzbüntetésre, három évi száműzetésre és polgári jogainak hét évre szóló megfosztására ítéljék. A főügyész halálbüntetést kért Glezcsz két társára. Két társára életfogytig tartó fogház, egy vádlottra 15 évi, egyre Pedig 4 évi börtön kiszabását kérte. Végül indítványozta 10 vádlott felmentését. Lemondott Fidel Castro kubai miniszterelnök és Urrutia köztársasági elnök Osvaldo Doríico ax új elnök Havana, (MTI)': Mint előző jelentések már beszámoltak róla, Fidel Castro kubai miniszterelnök Revolucion című kubai lap pénteki számában közölte, hogy még az esti órákban lemond. Nyugati hírügynökségek hajnali tudósításai szerint Fidel Castro pénteken késő este televíziós nyilatkozatban ismertette lemondásának okait. Castro beszédének befejezése előtt — nyila'kozatát félbeszakítva — közölték, hogy Urrutia köztársasági elnök is megvált tisztségétől. A külföldi atom- és rakétatámasz- pcntckról Hruscsov azt mondotta, hogy az imperialisták álláspontja e kérdésben teljesen érthető. Hiszen háború esetén ezekre a támaszpontokra zúdulnak majd a viszavágó csapások, az atombombák, s kevesebb hull majd az ő országukra. Végül kijelentette, hogy ß munkások sztrájkkal álltak a lemondott miniszterelnök mellé dón elhagyhatja az országot. Közvetlenül a Castro lemondásáról elterjedt hírek után a munkások sztrájkot indítottak és hatalmas felvonulásokon nyílt ánították ki a lemondott miniszterelnök iránti ragaszkodásukat. A banktisztviselők szintén csatlakoztak a munkások mozgalmához és felszólítottak minden szakszervezetet, hogy támogatásukról biztosítsák Castrot és politikáját. A havanai televízióadó Castro beszédének elhangzása után közölte, hogy Fidel Castrót a hűségnyilatkozatok százaival árasztották el, kérve lemondásának visszavonását. A Reuter iroda jelentése szerint Havana utcáin a mozgalmas politikai események ellenére nyu* galom van. Mit hoz a másik félidő? Ez a kérdés foglalkoztatta a világ közvéleményét a külügyminiszteri értekezlet háromhetes szünetében. A tanácskozások első szakaszának befejezésekor nyugati személyiségek és nézeteiket tolmácsold lapok árasztották magukból a „hivatalos” pesszimizmust. Ismét felelevenedtek a „szovjet ultimátumról” költött regék és a tanácskozást mindvégig ellenző körökben kórörvendően hangoztatták — a tárgyalások zsákutcára jutottak, s nem bizonyos, hogy egyáltalán folytatják az|- kat. A mesterségesen szított ze- ne-bona azonban csak a nyugati táborban keltett zavart, még jobban kiélezve az ellentéteket a kelet-nyugati megbeszéléseket heBedöglött a bonni akna ? A hét nemzetközi eseményei A második íelidő kezdetén Grcöiiko szovjet külügyminiszter a nyugati küldöttek kérésére ismét Összefoglalta a szovjet javas- lat lényegét, s megállapította, ho&y két alapvető kérdésben: Nyugat-Berlin ideiglenes jogállásának rendezésében, valamint a nemet vegyesbizottság létrehozásában a két fél álláspontja „igen k.°íel..l411 egymáshoz”. A hétfői első ülés valóban ezt tükrözte. A derűs légkörben azonban váratlan vihar kerekedett. Az esetleges megegyezés lehetősége kétségbeesett lépésre késztette a nyugatnémet revansistákat. A bonni kormány memorandumot, intézett a nyugati, hatalmakhoz, amelyben azt javasolja, hogy a német újraegyesítés problémáinak megtárgyalására ne hozzanak létnyelv is a konferencia hivatalos tárgyalási nyelve legyen, most viszont Bonn kiadta a „Hinaus mit uns!” a „Ki velünk!” jelszót. Mi volt Bonn célja ezzel a javaslattal és általában milyen törekvésekkel tért vissza Brentano Genfbe? Adenauerék mindenáron meg akarják akadályozni a német vegyesbizottság megteremtését, mert úgy látják, hogy ez „újabb lépés az NDK nemzetközi elismertetése felé”. Márpedig semmitől sem rettegnek jobban, mint ennek a gondolatától. De nem kevésbé tartják fontosnak, hogy megakadályozhassanak mindenféle megegyezést Nyugat- Berlin kérdésében — vagyis ahogy ők mondják, „Berlintelení- teni a genfi konferenciát”. E céljuk eléréséért sok mindenre kaphatók. Még olyan „áldozatokra” is, hogy helyeseljék a csúcs- konferenciát — csupán a hozzá- vívő utat kívánják felrobbantani. Brentano cáfol Az első hét tanulságai azonban azt mutatják, hogy a bonni aknának nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A nyugati hatalmak úgylátszik maguk is kezdik megelégelni,, hogy nyugatnémet partnerüknek minden pozitív elképzelésre dacos „nem” a válasza. Kezdik felismerni, hogy az adenaueri „makacskodás” még ingoványosabb utakra csábíthatja őket. A bonni memorandum nyugati fogadtatása arra vall, hogy ma már nemcsak az angolok igyekeznek elhatárolni magukat a nyugatnémet „kemény politikától”, hanem Washington is új utakat keres. A Washington Staar szerint kutatják azt a keskeny mesgyét, amelyen Járva „megfelelő mértékben elismernék a kelet-németeket anélkül, hogy ugyanakkor elidegení- tenék Adenauert”. Ez az elképzelés mindenesetre jelentékeny eltávolodás az eredeti Adenauer- koncepciótól. t Bonn obstrukciós kísérleteinek kudarcát egyébként mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Brentano nyugatnémet külügyminiszter megcáfolta azt a hírt, miszerint Nyugat-Németor- szág „elszigetelődött volna” nyugati szövetségeseitől. E cáfolatról önkéntelenül is az a megállapítás jut az ember eszébe, amit egy nyugati újságíró úgy fejezett ki: „ne hidd el a hírt addig, amig meg nem cáfolják”. nyugatnémet „szerelem”* amely annyira jellemzője volt az elmúlt időszak politikai csatározásainak, lassanként elhűvösödik. „A mézeshetek elmúltak’’ — írják a lapok, az AP tudósítója pedig megállapítja, hogy a francia-nyugatnémet kapcsolat ma még nem „válságos, de a politikai barométer vihart jelez”. Ezek még csak találgatások. Az azonban tény, hogy a genfi francia küldöttség, amely eddig fenntartás nélkül helyeselte Adenauerék minden javaslatát, a héten átnyújtott bonni emlékiratot „meglehetőseri hűvös fogadtatásban” részesítette. Lehetséges, hogy Párizs felismerné, mégsem kifizetődő érdekházasság? • Elmúltak a megeshetek? Genfi remények Mit hoz a jövő? A genfi értekezlet második félidejének első hetéről elmondhatjuk, hogy eredményesen zárult. A tanácskozások megtorpedózására irányuló kísérletek kudarcot vallottak.'-Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a hidegháború hívei kifogyhatatlanok a megegyezést akadályozó ötletekben. Az első hét pozitív mérlege után csak akkor várhatók további eredmények, ha a nyugati hatalmakban nemcsak a szándék, hanem az akarat is megvan ahhoz, hogy elhatárolják magukat Bonnobst-1 rukciós törekvéseitől. Ezék a-remények nem alaptalanok* A Kuba politikái vezető köreiben lappangó és pénteken kirobbant válság körülményei teljes egészükben még nem világosak — állapítja meg a Reuter tudósítója. Fidel Castro péntek esti televíziós beszédében Urrutia elnök és közte támadt nézeteltérésekkel indokolta meg lemondását. Az AP tudósítása szerint Castro hangsúlyozta, hogy Urrutia szabotálta a forradalmat az új forradalmi törvények aláírásának halogatásával. Éles szavakkal ítélte el Urrutiát, azért mert Castrot kommunistának igyekezett feltüntetni. Castro ismételten kijelentette, hogy nem kommunista. Urrutia elnök lemondását Martinez honvédelmi miniszter jelentette be. A rendkívüli hír közlése után Castro kijelentette, hogy Urrutia távozása „a forradalom megszilárdulását” jelenti és hozzájárul a „problémák megoldásához”. Hozzáfűzte, hogy Urrutia — kívánságának megfelelően — szabaKérik Castro lemondásának visszavonását A kubai minisztertanács az éjszakai órákban tartott ülésén Osvaldo Doracot nevezte ki Urrutia utódául köztársasági elnöknek. A minisztertanács teljes támogatásáról biztosította Fidel Castrot és felkérte, hogy vonja vissza lemondását. A TASZSZ részletes jelentésben kommentálja az utóbbi időben egyre élesebb hangú Kuba-ellenes amerikai rágalomhadjáratot. Több lap kommunista befolyás alatt lévő diktátornak és demagógnak nevezi a kubai forradalom hőset. Az amerikai sajtóhadjáratba htva talcs washingtoni körök is bekapcsolódtak. Mint ismeretes, az amerikai külügyminisztérium legutóbb jegyzékben követelte a kubai kormánytól 3 földreform-törvény felülvizsgálását. Ezenkívül néhány nappal ezelőtt az amerikai szenátus belbiztonsági kérdésekkel foglalkozó albizottsága kihallgatta jUís Diaz Kubából megszökött jrnagyot, aki azzal vádolta Castrot és a kubai kormány több más agját, hogy kommunisták. Az amerikai kampány nagy felháborodást keltett Kuba lakosságában és sajtójában. A Revolucion, i július 26-i forradalmi mozgalom lapja kiemelte, hogy az amerikai szenátus eljárása leplezetlen be- jvafKűZást jelent Kuba belügyeibe V lap felszólította az egész kubai lépet, hogy fogjon össze a kubai örradalrm vívmányok védelmében íz amerikai imperializmus elleni íarcban. lyeslők és a hidegháború mindenre elszánt hívei között. Ámde a szovjet diplomácia nem várta tétlenül a „kényszerszünet” végét, s az őszinte tárgyalási készségről tanúskodó nyilatkozatai nem maradtak hatástalanok. A kezdeti nyugati „borús” hangulatot mindinkább bizakodás váltotta fel, s amikor a külügyminiszterek visszaérkeztek Génibe, az AP amerikai hírügynökség így jellemezte a légkört: „Az óvatos optimizmus szellői lengenek a nyugati tábor felett. Kezdenek kibontakozni a megegyezés lehetőségének körvonalai”. Bonn memoranduma re német vegyesbizottságot — bál ezt az elgondolást a nyugati hatalmak is belefoglalták híres „csomagtervükbe” — hanem a négy ^agyhatalom alakítson bizottságot, amely mellett az NDK és Nyugat-Németország csak mint tanácsadók szerepelnének. Bonn az elmúlt évben már jó- néhányszor tanúj elét adta annak, hogv semmitől sem riad vissza, ha hidegháborús törekvéseit veszélyeztetve látja. Arra azonban kevés példát ismer a történelem, hogy egy állam vezetői .nyilvánosan degradálják saját népüket, s csökkenteni kívánják saját beleszólási jogukat országuk jövőjének eldöntésébe. A külügyminiszteri értekezlet kezdetén a nyugatnémet küldöttség még az ellen is hadakozott, hogy a német kulása. A francia polgári sajtó arról ír, hogy a heves francíaA legérdekesebb* azonban a fraíicia-nyugatnémet viszony alaNem a megértés hiányzik „Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy olyan emberek, akik szívükön viselik hazájuk függetlenségét és tartós békét kívánnak népüknek, nem értik, meg rendkívül emberséges javaslatainkat. Ügy. látszik, nem a megértés hiányzik, hanem ezek az emberek érdemet akarnak szerezni bizonyos köröknél, amelyeknek érdeke « nemzetközi feszültség kiélezése”.
