Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-19 / 168. szám
4 KELFTMAGYARORSZÁG 1959. JŰL1US 19, VASÁRNAP Jön Marika. Fehérpettyes, nylongalléros nyári ruhája hullámzik a délutáni gyenge szélben, Kicsit meglepődik, egy kicsit elpirul, amikor üdvözlésre kinyújtja olajbarna kezét. Mondom, hogy honnan vagyok, mire a pillantásából és meleg hangjából kibuggyan az izgalom: jaj, ö még sose szerepelt az újságban! Hogy érzi magát itt, Nyírgyu- lajban, megtalálja-e a fiatalkori évek szépítő szórakozását, milyen terveket, álmokat babusgat és titkol? — szinte egymást érik kíváncsiskodó kérdéseim, hogy mindettől Marika még nagyobb zavarba jön. Mégis, a mosollyal teli pillanatok feloldják a feszességet és Illés Marika, a gyulaji Petőfi téesz fiatalja elmondja élete első interjúját. Miért maradok itthon ? , Rágyújt? — kínálom cigarettával. De bár ne tenném, mert mit képzelek én — mondja — ő -még „nagyon kislány“, meghát a falu ..; Mit mondanának az emberek? Igaz, már egyre több rúzs fogy el a boltban, de az más, az hasznára van a lányoknak, megszépíti őket, — de a cigaretta... Látom, örül, ahogy vége a tréfálkozásnak és mindennapjairól szólhat. Tekintete csupa bizakodás, ahogy apró szemeivel a dombon túlra néz. — Miért maradok itthon? Kicsi falu, nincs még itt olyan nagy kulturális élet sem, de higyje el, ha rúddal zavarnának, sem mennék fel Pestre. Tudja, mindenki számítgat, meg keresi a helyet, ahol megalapozhatja az életét. Én Gyulaj- ban látom mindezt.}, Munkaegység Nyakláncát kislányosan morzsolja, amikor közelebbi dolgokról faggatom. Mert, ugye, nincs szebb dolog annál, mint amikor egy nagylánnyá érő fiatal a '„titkairól“, terveiről nyilatkozik. Szeret öltözködni? (Kinevet.) De hogy is kérdezhetek ilyet egy mai lánytól?! Éppen tegnap vett egy türkiz szövetet ruhának. Ügy mondja: „türkisz”, és ez neki természetes, mivelhogy lassan az ilyen szavak beilleszkednek már a falusi nyelvbe is ... (Nehéz-e a munka?) Látom, ez a kérdés jólesik Marikának. Mert biz’ a munka, az nem kislányos dolog már. Rendes tagja a téesz- nek, a család közösen számolja az egységét, és bizony ő sem maradhat el. A múlt évben ezeregyszáz egysége volt az Illés- családnak, elégedettek voltak. Még Marika is, mert ugye... a ruha, a ruhák, a stafér, no meg a bútor ... Gyulajban manapság már nem megy férjhez lány hozomány, staférung nélkül. Neki már megvan a konyhája ;. -f És a KISZ Ha szomorú — mert ezt sem tagadja le — az a KISZ miatt van. A munkát, azt elvégzik, van látszatja is szépen, gyűlik a hozomány, de nincs a téesz- ben ifjúsági élet. — Minden lánynak kívülálló a barátnője, a fiúk is hasonlóképp vannak. Ez még nem is baj, de olyan jó volna már, ha nemcsak a mezei munkákban járnánk elől a faluban, hanem a „benti“ fiúk, lányok is példát mutatnának. Mert lehetőségek vannak... Panaszkodik, de hangjából a bizakodás csendül ki. Meg az akarás. Hiszen az álmok és tervek közül a közösségi élet még szebbé tétele sem hiányzik. Ügy mondja Marika: a faluhoz, a téeszhez nőttek valahányan. És nem csábít a város, a flaszter, meg a neoh világítás. Egyszer majd még nálunk is lehet olyan. De kik fáradozzanak mindezen, ha nem a gyulaji fiatalok? Aranyszavak Álmodik Illés Marika? Egy kicsit igen. Ha filmet lát, vagy regényt olvas, — mert ezek el- maradhatatlanok — kitárulkozik képzelete és gondolatban már évekkel előbbre jár. Mégis kikéri magának, hogy amit mond az csupán illúzió volna. Hogy is mondja? — Igaz, hogy a városba ment lánynak divatosabb a frizurája, meg fehérebb a karja, de én így szeretem az életet: sok napfénynyel, barnára pirult karral, mezőkkel ... Aranyszavak. Marika ajkáról, (Angyal) Repülőgéppel a Tátrába Külföldi utazásokra tehet jelentkezni Az IBUSZ megyei irodája a következő hónapokra gazdag műsort állított össze.- így szeptember negyedikén négynapos repülőutat szerveznek Otátrafüredre, 918 forintos költséggel. Október harma- dikán a jelentkezők 2187 forintos költséggel tíznapos Csehszlovákia -NDK körutazáson vehetnek részt. Szeptember huszonkilence- dikén újabb négynapos repülőtúra veszi kezdetét Prágába. A túra 1277 forintba kerül. Romániába is szerveznek autóbusz- körutat szeptember tizenhatodiki kezdettel. A körút tizenegy napig tart és 2326 forintba kerül. A belföldi utazások közül a közeljövő legnagyobb eseménye a Szegedi Szabadtéri Játékokra induló autóbusz különjárat lesz. A különjárattal utazók két napot tartózkodnak Szegeden. — augusztus 15. és 16-án 170 forintos áron. Külön vonatokat július 26-án és augusztus 2-án indít az IBUSZ. Az előbbi Miskolc-Lillafüredre, az' utóbbi pedig Hajdúszoboszlóra viszi utasait 27, illetve 22 forintért. MAGÁNY (Nyíregry háza III. kerülete társadalmi munkával Békeparkot létesített a Dimitrov ut- cában. — Üjsághir) Wem kívánkoztam regenyhös lenni soha, megértem már néhány évet, jártam én csizmában, cugos cipőben, egyszer még bocskorban is. Nem szégyellem, hogy fogaim elfogytak, mint a föld felé pergetett gyöngysor. Sokszor szeretnék a környezetemtől bocsánatot kérni _ mássalhangzóimért. . mert bizony azok egy kicsit szét- mállanak a számban. Pedig higyjék el — egykori tanítványaim tanúsíthatják — soha nem csuklott el hangom, a bizonytalan nyelvállás miatt. Ds úgy érzem, ez már dicsekvés. Bár szavamra: nem érdekeltek engem medáliák, kitüntetések, és regényhősnek sem jelentkeztem még legrosszabb napjaimban sem. Most is, hogy néhány gondolatom támadt, a kutyának köszönhetem. Ez a buta állat elcsatangolt a minap. A Dimitrov utca végén találtam rá, amint éppen vizet nyalogatott a kerekes kút tikkadozó csövéből. Itt a serkentő, arasznyi parkban láttam meg egy táblácskát e felirattal: „Békepark“. Körülöttem nyiladozó virágok szökkentek elő a frissen bolygatott földből. ígéretesen bimbóztak a fiatal kálák, színek özönében égtek a petóniák és begóniák. A nap izzaszlotta a földet, a csend megállóit a tér felett. JBékepark”, Valamikor a magyar nyelv jónevü őre voltam, s szinte tulajdonommá vált minden szó- használatban a realitást keresni. Igen, tehát ez egy park, ahol nem háborúznak. De széles ez országban sehol sem ropognak a puskák? S mintha öreges gondolataim olajozatlan kerekét kellett volna kizökkenteni a kátyúból, dördült egyet az ég, és megrengette a lusta meleget. Mint ágyúhang robbant tovább az ég vihara, mely lehanyatlott a horizont lábánál. Ekkor behunytam a szemem és nekemrontott égy kérdés : Mi történnék, ha görcsös botom kettészelné egy bombaszilánk, a másik talán megölné a kutyámat? Most már peregtek a gondolatok: Akkor megölnék Ágikát, a szcmszédék csepp leányát, a jó vasutast is, aki lehbrdta pincémbe télen a szenet és a trafikos- nőt is, akitől szivarjaimat vásárolom. Még gomolygott a felhő, bátor harsogással hajolt felém a tábla: „Békepark”. Csodálom a békevágyó ember leleményességét: „Derűs napjainkba, vidámságukba, csokoládénk ízébe, délutáni ‘‘pihenőinkbe, a kék ég cscdálásába beépíti e szót: „Béke”. Emlékszem, az egyik tanítványomat, a kis karikalábú Köteles Ferkót csak pálcával tudtam megtanítani számolni. De megtanulta becsülettel a számok titkait. Szokoli Kati az ismétlőben nem tudta elképzelni, mi hajtja a mozdonyt? Azt mondtam neki, főzzön csak egy fazék babot és zárja le fedővel, s majd mesélje el nekem, mit látott, míg főtt a bab a tűzhelyen. Minket, embereket mindig figyelmeztetni kell valamire. Reggel, hogy otthon ne feledjük esernyőnket, délben, hogy megfújjuk levesünket, délután meg szóljunk a szerelőnek, hogy javítsa meg a fürdőkád vízcsapját. Én kis táblácskákkal ültetném be a világot, hogy gyökeret eresszenek s a betűk együtt növekedjenek a fákkal. Tennék egyet Akropoliszra, az athéni katonai bíróság elé, éjjel titokban" beültetném Glezosz ügyészeinek udvarát kis fehérbetűs táblácskákkal. Igazi, nemesített — angol felírással ellátott — fajtát ágyaznék a földbe, a híres genfi palota elé, hogy élő mementó- ként lengedeztesse a genfi tó szele. Mondom, nem kívánkoztam könyvek lapjaira, mert már’ nagyon öreg vagyok, fogatlan is, egy fiatal kutyám van, meg egy öreg botom. I udom, hogy szavaimtól nem nőnek kötésig a Dimitrov utcai Békepark virágai, bütykös botom sem hajt rózsabimbót, kutyám sem szólal meg, de az élet áramába mégis belecsepentem néhány öreges gondolatomat. Szükségét érzem, mert tanítványaim csapongó gondolatait ritkán dermészti meg az ég zengése. Párkány László. Az utóbbi években többször is esélyes volt megyénk. Tejipari Vállalata az Élüzem cím elnyerésére, de mindig akadt egykét tizedszázalékkal jobb eredményt felmutató vállalat az országban és elvitte a kitüntetést megyénk tejipari dolgozói elől. Ez év*elején a termelési értekezleten — amikor munkafelajánlásokat tettek — ismét célul tűzték ki, hogy a kongresszusi versenyben elért eredményeikkel megszerzik a kitüntetést. Most az első félévi teljesítések alapján nagy az öröm a vállalatnál, mert a feltételeik biztosítva vannak, számíthatnak az élüzem cím elnyerésére. A vállalatnál hat hónap alatt 24 millió 658 ezer liter tejet dolgoztak fel, kétmiilióhá-romszáznyolc ezerrel többet, mint tavaly az első félévben. A vállalat 110 százalékra teljesítette félévi termelési tervét, egymillióháromszázezer forinttal nagyobb nyereséget ért el, mint amennyi a terv volt. Az 1958-as első félévhez viszonyítva 5.6 százalékkal jobb volt a termelékenységi eredmény s a többi termelési mutató is jól alakult, A dolgozók sikereik alapján erkölcsi és anyagi jutalomra is számíthatnak. A lakosság is hasznát látta a vállalat jó munkájának, mert több és Jobb minőségű tejet és tejtermékeket, többek között 105. mázsával több vajat adott a vállalat . fosyaszt-ásra. Jille'éL álmodik a Lány? Nvír&rulaii iníeriú juuuuuuumaauuuuuaauauauuuuuuuuuuuuuuuuuuuuL IBS A MI LOGIKÁNK l ■ Válasz egy névtelen levélre N emrégiben névtelen levél érkezett szerkesztőségünk- = be. Bár írója titkolta kilé'.é;, a körülmények ar- £ ra mutatnak, hogy egyházi személy írta, egyik megyei fa- u lünkből. £ A levél gúnyos megjegyzéseket tett a kommunista lo- r gikáról. Magyarul szólván következetlennek ítélte a mar- , xisták tetteit, egy aprócska történet révén. q ! Névtelen levél nem érdemli meg, hogy foglalkozzék vele C ' az ember, de mivel feltehető, hogy a levélíró és hozza ha- = i sonló társai másoknak is kifejtik ilyen véleményüket, nem = érdektelen, ha ez esetben mégis válaszolunk. , Nem tudom, mennyire ismeri a levélíró Madách: Az = ember tragédiája című drámai költeményét. Pártossággal * * vádolni Madáchot igazán n.em lehet. A nagy magyar költő „ a maga idejében mégis visszaborzadva nézte az egyház szé- repét. Vér, máglyahalál, torzsalkodás, kufárkodás — s mind- ■ ez a szeretet, a hit nevében! Ha végigpillantunk az egy- “ házak történelmén, a legvéresebb gyilkosságokat, irtó há- = borúkat, családi drámákat, kínzatásokat, testvéröldöklést, = vagyonhajszát, hatalomimádatot, s rengeteg más szennyet " kell látnunk. Nem akarunk megbántani senkit vallásos ér- > zületében, de a történelem rideg tényeket tár elő, amikor ■ az egyházak maguk taposták sárba a tízparancsolat egy-egy ' törvényét, együttvéve az egészet, valamennyit. „Ne ölj”, ■ mondja a tízparancsolat, és az inkvizíció feledhetetlen ér- * demeket. szerzett a gyilkosságokban, kínzásokban; „Ne lopj” , — és mérhetetlen vagyonokat harácsoltak össze a vilá- = gon. „Ne paráználkodj” — Boccaccio óta meg nem szűntek " a példák. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” — hát ■ ezek után ez a parancsolat sem kapott engedelmes végre- * hajtást. Még a legfőbb papok, a pápák részéről sem, akik “ még ki is átkozták egymást, a hatalom birtoklásának vad » és elkeseredett hajszájában. = Ismét hangsúlyozzuk, ezek történelmi tények. És igen l szűkén sorolva! Talán az ezekben rejtőző „vaslogika” ereje sár- • kallta volna a levélírót, hogy gúr yos mosollyal említsen eg\ * jelentéktelen esetet, amit marxista felfogású ember vétett * a logika ellen? ■ A Biblia olyan utasítást ad a gazdagoknak, hogy va- " gyonukat osszák szét a szegények között, mert csak a szegé- < nyék jutnak a mennybe. Jézus földi helytartói, a pá- = pák milliárdokat gyűjtöttek össze, s a szegény nép minden ° vasárnap megkapta az intést: add meg a császárnak, ami ■ a császáré. Hát bizony, ez is logika. ■ Kénytelenségből kellett mindezt előrebocsátani. Mert j hát; lássuk a másik oldalát is. És azt vajmi kevesen isme- ■ rik. ! Az innenső oldalt annál inkább. A kommunista logikát. ! Nem szükséges más, csak végigkísérni az Alkotmá- = nyunkba foglalt paragrafusokat. , ' “ Nem szükséges más, csalj visszagondolni arra, mit ígér- ä tek a kommunisták 1945-ben, és azokból mi valósult meg. * Vagy talán nem osztották ki a földeket? Nem vette birtokba a nép a. gyárakat? Nem munka után jár-e a bér? ° Nincs-e egyenlő joga a nőnek a férfivel? Nincs a „szegény = embernek”, munkásnak, parasztnak joga a tanuláshoz, mű- = velődéshez? Nem szünt-e meg a kizsákmányolás úgyszólván l teljes egésze? Nem a nép intézi saját sorsát a parlament- 1 ben is? Nem munkások vezetik országépítésünket? Nem [ terjesztették ki a betegbiztosítást? Nem épültek újabbnál = újabb iskolák, kórházak, kultúrházak? Nem szebben, job- = ban öltözik az egész magyar nép? Nem állt-e talpra a haza \ csodálatosan rövid idő alatt? Mit kell még mondani? = A kommunisták emberek. Van közöttük erősebb, ' van gyengébb akaratú. Van, aki nagyon művelt, és van, aki ’ még csak most tanul. Olyan emberek is akadnak közöt- > tűk, akik nem kommunisták valójában, csak beléptek a * pártba, valamilyen érdek elérése céljából. Egyes emberek ■ hibáznak. De egyes emberek tettei nem általánosíthatók * a pártra, s nem a párt hosszú időn át kifejtett munkássá- * gára. Mert csak akkor beszélhet énk általános kommunis- > ta logikáról. ■ A levél nyilvánvalóan ellenséges érzelmű, elfogult, és C oktalan. De felfigyelni rá már csak azért is érdemes, mert 5 kiviláglik belőle: minden kommunistától elvárják, hogy kő- ! vetkezetes, elvhű harcosa legyen pártjának. A legkisebb Q hibát is felnagyít a hibát kereső ellenséges, vagy legalább = is ellentétes gondolkozás. C Ebből a szempontból — mégha rosszindulat diktálta is, = — hasznos ez a névtelen levél, s ím. elgondolkoztunk felet- = te. r Elüzeiu-várományos a Tejipari Vállalat
