Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-19 / 168. szám

1359. ,ICLICS -19, -VASÁRNAP KELETMAGYARORSZAG 3 Záhony várja a VlT-eseket Már átutaztak as ,,első fecskék“ a határállomáson (Tudósítónktól.) Újra elérkeznek a VIT-napok. Még egy hét, és a világ ifjúsága a béke -jegyében találkozik Bécs- ben. A távoli országok fiataljai már úton vannak, hogy idejében a „nagy légyott” színhelyén le­hessenek. Jelentős ez az esemény me­gyénk ' életében is, mert a hazán­kon . akut azóvi.küldöttek Szábolcs- Szatm'áh megye területén lépnek a magyar főidre, útban Bécs felé, Záhony . napokig ünneplések szín­helye lesz. Már az „első fecskék” a koreai fiatalok Záhony vendé­gei voltak a napokban. A negy­ven főnyi küldöttséget zeneszó­val, zászlóerdővel, szíves üdvöz­léssel és virággal várták a záho­nyiak. Kultúrműsorban sem volt hiány, amit a koreai fiatalok énekszámmal viszonoztak. Már elkészült a fogadásra al­kalmas, szép kivitelű szabadtéri színpad, kitűzték a zászlókat, je­lezve, hegy Ázsia ifjúsága érke­zését várják Záhony dolgozói, az öregek és fiatalok ágyaránt. Őröl a malom. J árnak a gépek, durmogva morzsol-, ják, finom lisztté változtatják a gabo­nát. A íőmölnár ki­vesz egy kanálnyi lisztet az egyik zsák­ból rés- szakértőiem­mel ■ nézegeti. Lát­szik házi arcáft, hogy nine«. 0$ mege légen ve vele;,-'“-Mondja is a mellette állónak? —' Megint . nincs rendben; valami! Viází a - lisztet az irodába . és össze­egyezteti -a mintával.- Deszk^iapra szprja mind a kettőt és- el­készíti az egyeztetést. A mintaliszt fehérebb és finomabb. — Ä mindenségit! -- bosszankodik, — megint kilyukadt va­lamelyik szita! Hívja a főgépészt és vele megy megke­resni a hibás szitát, kicserélni jóra. Mind a 'ketten tüpják, hogy nem könnyű megta­lálni,'melyik rossz a sok közül. Bosszan­kodnak, mert volt rá példa, hogy egy órá­ba telle, t, mire vé­geztek a szitacsere- vel. Ennyi idő alatt 20 mázsa terményt lehet megőrölni. A hiba gépállást, sok­ezer forint vesztesé­get okoz. Száva, a főgépész és Szegedi, a tomol- nár sorra vizsgálják a szitaberendezest, Ügy dolgoznak, mint­ha űzné őket valaki. Szeretnék hamar megtalálni a hibás szitát. — Ez jó. . . ez1 is... ez is... A főmolnár a fejét csóválja. Vajon hány pferc múlva találják meg a rosszat? Most kellett ilyen hibának jönni, amikor „haj­ráznak’“ a kongresz- szusi felajánlás telje­sítéséért! Mi lesz az elsőséggel? Talán még az öt legjobb közé sem jut be a nyírbátori malom. Hej’ de le tudja ron­tani egy ■ ilyen eset sok nap jó munkájá­nak eredményeit... Végre, hallatszik a fögépész kiáltása: — Megvan a hibás szita! A hetes tőrei­nél ki kell cserélni... Elhangzik az utasí­tás, hogy álljon meg a gép. Megkezdődik a harc az idővel, a per­cekért. Száva felegyenese» dik a munkából es leteszi a szerszámo­kat. Letörli homlo­káról a verejtéket. — Kész! Szegedi az órájára pillant, és felvidul az arca. . —». Húsz perc alatt sikerült!­Még állítani kell a hengereken is, hogy finomabbra őrölje­nek". Aztán a főmol­nár megadja a jelt az indításra. Durmog­va tovább őröl a ma­lom. Egy szusszan tás- nyi idő múlva kezet mos a főmolnár es ismét kivesz a zsák­ból néhány gramm lisztet. A főgépészre néz elégedetten: — Ez jó. Szebb, mint a minta! O.A. mázzák. Náluk a növényterme­lésben és a kertészetben a pre­mizálás a döntő. A terven fe­lüli mennyiség ötven százalékát zárszámadáskor pénzben kapja meg a tag. Az állattenyésztés­ben alkalmazzák az eredmé­nyességi munkaegységet és a premizálást is. A' sertésgondo­zók például éves, kocánkénti 12 malacszapcrulat feletti gyara­podás 25 százalékát prémium­ban kapják. Fialáskor pedig minden 10 malac után két mun­kaegységet írnak jóvá és válasz­táskor 10 darab után hat mun­kaegységet. Újszerűén alkalmazzák az eredményességi javadalmazást a nyíregyházi „Ságvári Termelő- szövetkezetben. A termelési terv­ben például előírták, hogy egy hold kukorica átlagtermése 24 mázsa csöves, ennek a megter­melésére fel lehet használni 19 munkaegységet. Egy mázsa csö­ves kukorica előállítására 0.85 munkaegység esik. Ahány má­zsával többet termel a tag, mint a terve, annyiszor 0,85 munka­egységet írnak neki jóvá. Ha valaki 30 mázsát termel, akkor a 6 mázsa többlet után 5.1 mun­kaegységet kap. A termelőszö- vétkezetben egy munkaegységet 53 forinttal terveztek. A csöves kukorica mázsánként! árát 100 forintra számítják. A többletter- Tftés érjéke 000 forint. Az 5,1 munkaegységre ebből 270” forint jár á; tagnak, mint eredményes-» ségi jövedelem. Viszont a közös­be kerülő 330 forint értékből is egy bizonyos rész még a feloszt­ható jövedelemhez megy,. így ha a többi üzemágak, illetve nö­vényféleségek termelői teljesítik a tervüket, az 53 forintos mun­kaegység értéke is növekedhet. Mág helyeken még többféle variációt alkalmaznak. A lénye­ge azonban minden eljárásnak az, hogy aki többet termel, az közvetlenül is hasznát látjá an­nak. Van olyan elképzelés, hogy a terven felüli termésből mun­kaegységre csak azok a tagok részesülhetnek, akik ténylege­sen részt vettek az illető ter­mény, vagy termék előállításá­ban. Példának vegyük a Ságvári TSZ módszerét, ahol a fentiek szerint 270 forint értéket a köz­vetlenül előállító tag kap meg, de mivel a fennmaradó 330 fo­rint egy részét a kiosztható összmunkaegyság értékéhez csa­tolják, ebből a többletből má­sok is részesülnek közvetlenül. Ennek elkerülése végett egyes helyeken született olyan javas­lat, hogy ezt a mennyiséget vi­gyék a beruházási tartalékszám­lára és így a fel nem osztható alapot növelje. Habár évek múl­va így is élvezi a hasznát min­den tag, mert ha nagyobb istál­lót tudnak építeni, mint tervez­ték, több szarvasmarhát tudnak tartani, aminek a haszna idővel a felosztható < jövedelem mennyi­ségére.is kihat, de viszont azon­A kemecsei Új Barázda Termelőszövetkezetben Kovács Bálint őszi árpa után elvetette a méznád és forgó magkeveréket. A termésből silót készítenek. I? gy baráti társaságban is- merkedtem meg Évával Kedves, jómodorú, de kicsit furcsa lánynak találtam. Vala­hogy úgy tűnt, mintha gyere­kesen ragaszkodott volna, s mégis idegenkedne, halálosan úmiá a társaságunkat. A ki­egyensúlyozatlanság szobrát le­hetett volna megmintázni róla. Az elmúlt napokban a Besse­nyei téren egy pádon ült. Olva­sott. Kérdésemre, hogy nem za­varom-e, kedvesen válaszolt. — Nem, nem! Dehogy zavar, jó, hogy jött, legalább beszélge­tünk egy kicsit, úgyis halálosan unom már a könyvet. Flaubert: Bováryné című re­gényét olvastass elárulta, hegy teljesen letargiába esett- tőle, olyan hatással van rá a hősnő, Emma sorsa. Majd sokáig néze­gette a park virágait, s kijelen­tette, hogy nem érti, miért pom­páznak, hiszen rövid időn' belül úgyis 'elhervadnak, elpusztulnak. Kesernyés mosollyal folytatta: -— Tudja, milyen nagy célta­lanság a mi életünk is? Szalad­gálunk, veszekszünk, kibékü­nal és közvetlenül az a tag nem részesül a többletből, aki azért nem dolgozott. A Szovjetunió egyes kolhozai­ban olyan eredményességi java­dalmazást alkalmaznak, amely szerint a terven felüli termelé­kenységre progresszíven több munkaegységet számolnák él. Vegyük elő újra a Ságvári TSZ példáját: itt a hatodik mázsa többlettermésért is annyi — 0,85 — munkaegységet írnak jóvá, mint az elsőért. A szovjet mód­szer szerint esetleg az öt má­zsán felüli többlet mázsája után már másfél munkaegységet ír­nának jóvá. Ez a módszer még serkentőbb a többtermelésre. Az eredményességi munka­egység szerinti elosztásnál igen megalapozott tervezésre van szükség. Ha egyes növényeknél alacsony a terv, akkor könnyű túlteljesíteni, de viszont ha el­érhetetlenül magas, akker nincs húzó hatása, mert azt menaják a tagok, „ha megszakadok, ak­kor sem tudok annyit termelni” és így nem is iparkodnak. A termésátlagokat több év átlagát alapulvéve, valamint az alkal­mazott agrotechnikai eljárások­hoz és pótlólagos befektetések­hez viszonyítva mindig emel­kedő tendenciával kell megálla­pítani. Nagyon igazságosan, egy­forma mértékkel kell ajnövény- termelésben, a kertészetben 'éá a többi üzemágakban is megál­lapítani az alaphozamokat, mert lünk egymással, végezzük a dol­gunkat. .. De mindezt miért? Nem értettem az egész fejte­getést, s nyilván túlértelmes képpel nézhettem rá, mert foly­tatta. — Arra gondolok: miért van az, hogy nem tudok örülni sem­minek? Érzem ugyan, hogy nincs igazam, de nem vagyok képes megtalálni a dolgok nyitját. Maga sem vette észre,, hogy teljesen kitárta előttem gondo­latait. lelkivilágát. Nem mertem megzavarni, féltem, hogy abba­hagyja, s biztos voltam, hogy ezekről többé nem szólna. Kiderült, hogy munkáját — hivatalban dolgozik — potosan, hiba nélkül ugyan, de minden lelkesedés nélkül végzi. Nem tud örülni egyetlen újonnan vett szép ruhájának sem. Szórakozni, társaságba ritkán jár.. Pedig ügy szeret emberek, barátok között lenni, s mikor köztük van, a magányt kívánja, amelyről tud­ja, hogy gyötrő. Az udvarlója azt tartja róla, hogy kőszívű. Rendes, komoly fiú, s őt nagyon szereti. Ö pedig nem képes tisztázni az érzelmeit., Ha a fiú napokig sem jelentke-1 zik, szenved, s ilyenkor várja az újabb találkozást. Mikor pedig együtt sétálgatnak, vagy mozi­ban ülnek, únja a társaságát.. Nem is únja — ahogy szavaiból1 kivettem — inkább elzárkózik előle, hidegen bánik vele. Ilyen­kor talán arra is gondol, hogy oly sok helyes fiúval megismer-; kedhetne, akikkel talán jól érezJ né magát. Viszont biztos benne, hogy nem fog és nem is akar más fiúval megismerkedni, mert tudja, hogy úgy, mint Pista,' senki sem tudná öt szeretni és megérteni. És mégis! — Rettenetes ez a tudat ! Ügy érzem, sohasem fogok boldog lenni.. Pedig úgy szeretnék. Csak nem tudom, hogy csinál-* jam. Nem vagyok rá képes —* fejezte be. Majd roppant zavar­ban megkérdezte, hogy sok bu­taságot mondott-e? Néhány perc után elköszönt, s sietett haza, mert megígérte a kishúgának, hogy ma este együtt sétálgatnak* egy keveset. Elment. különben egyes üzemágak, vagy növényféleségek termelői között jövedelemszerzési aránytalanság támad. Ipari vonatkozásban ezt bérfeszültségnek mondanánk. A másik fontos kérdés, hegy a földek elosztásánál szintén kö­rültekintően járjanak el. Egy­formán jusson mindenkinek a jobb és gyengébb minőségű ta­lajból is. Ha ez nem oldható meg, akkor annak, aki lényege­sen gyengébb minőségű földre került, alacsonyabb termésátla­got szabjanak meg, mert kü­lönben itt is előállhat a kereset- lehetőség aránytalansága. Végül is arra ügyeljenek, ahol ezt a módszert bevezetik, hogy a lehető legegyszerűbb eljárást al­kalmazzák, minél kevesebb le­gyen a bürokrácia és kompli- káltság. Az eddigi tapasztalat az, hogy a tagok általában megértették az uj jövedelemelosztási mód lé­nyegét, Ezáltal sokkal inkább is­merik a szövetkezet tervét és ezen belül a saját tervüket is. Már ez is igen nagy előny. He­lyes az eredményességi munka­egység szerinti elosztás, mert jobban megközelíti a szocialista elvet, mint az eddigi munka­egység. Jobban érvényesül az az elv: ki hogyan dolgozik, aszerint részeiül a megtermelt javak­ból. Fontos tehát, hogy minél előbb bevezesse az eredményes­ségi munkaegységet minden ter­melőszövetkezet. C&IKAS JUAIJVZS. Sokáig tűnődtem a hallotta­kon. Egy csinos, fiatal lány mondta ezeket. Ha mástól hal­lom, el sem. hittem volna. Egy rettenetes lelki betegség ez, ami­ben szenved. Életűn tságnak le- netne talán nevezni, bár ez sem pontos diagnózis. Nem kért ta­nácsot, mégsem lehet valasz nél­kül hagyni szavait. El kell mon­danom, hogy nem tudom őt meg­érteni. Semmi oka, hogy üyen viiág- íajdalmas hangulatban éljen. iNincs igaza! Miért nem jár ki­csit nyitott szemmel? Ebben az esetben látná, hogy a fiatal lá­nyoknak eszükbe sem jut az el­keseredés. Dolgoznak, s örülnek, hogy keresetükből ruházkod- hatnak, szórakozhatnak, s egy- tul-egyig mind a jövőt kovácsol­ják. Meg tudják találni az élet örömeit, amelyekért érdemes küzdeni. A közösségért végzett munka és az emberek szeretete. Ez a két dolog a legjobb orvosság Éva betegségére. S keli, hogy Éva erre rádöbbenjen. Mert nem igaz, hogy nem képes célo­kat elérni. Nem is tudja ezt, hiszen eddig nem is voltak cél­jai. Feladta a boldogságért való- harcot úgy, hogy el sem-kezdte. Meg kell találnia önmagát. S ha- ez sikerül,. rájön, hogy az, élet, szép. szép lesz, mint a dal — s örökre’ úgy marad, , ifié»* A élei szép HÚSZ PERC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents