Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-15 / 112. szám
4 KELETMAGYAKORS7AO 1959. MÁJUS 15, PÉNTEK Akcióbizottság alakult Vásárosnaményban a béke-világmozgalom 10. évfordulójának megünneplésére (Tudósítónktól) Megalakult a vásárosnaményi járási akcióbizottság, mely a Szervezett Béke Világmozgalom fennállásának 10. évfordulója megünneplését készíti elő. Az akcióbizottságban részt vesznek a különböző szervek vezetői. A bizottság tervet készített, melyből egy-egy példányt megküld a községi akcióbizottságnak, hogy annak alapján elkészítsék a saját tervüket. A bizottság elhatározta, hogy május 24-én a járás valamennyi községében kultúrműsorral egybekötött ünnepélyes megnyitót — falugyűlést — rendez. A tervben sok hasznos elgondolás szerepel. A más népek életét ismertető előadásokon kívül a külföldön jártak élménybeszámolókat tartanak a járás községeiben. A hatánnenti községekben a szomszédos népek életéről tartanak előadásokat. A járási könyvtár a béke gondolatát kifejelő könyvkiállítást rendez. A járási nőtanács tervbe vette, hogy 24-én a megnyitó napján asszonytalálkozót rendez Tisza- szalka termelőszövetkezeti községben, melyre a megyei szervek segítségével szovjet asszonyokat is meghívnak. 2 ezer forint értékű társadalmi munka Záhonyban Útjavításokkal kezdték az idei társadalmi munkát Záhonyban. A községi tanács kezdeményezésére rendbehoznak egy körülbelül 500 méteres eddig nehezen járható útszakaszt a József Attila utcában. Az út nagyrészét már megjavították a záhonyi termelőszövetkezeti tagok és vasutas dogozók. Segítséget adott a vasút is, mintegy négy—öt vagon salakot adtak át a községnek, melyet társadalmi munkában pakoltak ki a vagonból a KISZ szervezet tagjai és a községi tanács dolgozói. A társadalmi munka értéke hozzávetőleges számítás szerint 2 ezer forint értéket tesz ki. Tér vtűltelj estiés és energia megtakarítás a demecseri üzemben A demecseri burgonyakeményítő gyárban készül többek között a cukorka és csokoládé gyártásához való szörp. Az elmúlt hónapokban havonta a tervezett mennyiségen felül 100 mázsa szörpöt adtak a csokoládé gyáraknak. A negyedévi és az április havi tervet 112 százalékra teljesítették. A szép eredmény eléréséhez hozzájárult a szörpüzemi dolgozók munkaversenye. A pártkongresszus tiszteletére többek között azt vállalták, hogy minden mázsa késztermékre eső energiaszükségletből 1 kg szenet és 1 kilowattóra villanyenergiát takarítanak meg. Éves viszonylatban a sok 1 kiló szén közel 500 mázsát tesz ki a vilamosenergia megtakarítás pedig 115.000 forintot. Ebből 3 hónap alatt már 20.000 forint gyűlt össze az energiatakarékosság folytán. Rendbehozták a gőzvezetékeket és javították a hatásfokot. A villamosenergia megtakarítást többek között úgy érik el, hogy a transz- missziós rendszerről fokozatosan egyedi meghajtású gépüzemelésre térnek. Virégtipró emberpalánták Nagy tömegek kutatják Kínában az ugrásszerű gazdasági fejlődés törvényszerűségeit Kínában nagy tömegek kapcsolódtak be abba a kutatómunkába, amely feltárja az urgásszerű gazdasági fejlődés törvényszerűségeit. A vizsgálat fontos célja, hogy megkeressék azokat a módszereket és formákat, amelyekkel a következő évben még nagyobb fejlődést érhetnek el. Kína Sanhszi tartományának egyik körzetében több mint egymillió ember vesz részt ebben a munkában. A körzeti kommunista párt és állami szervek eddig több mint 500.000 írásbeli jelentést kaptak. Ezekben a levélírók közük véleményüket a végzett munkáról, az eredményekről, a hibákról és Tíz és félezer forint részjegyalapra A mándoki körzeti földművesszövetkezet tagjai számos kívánsága teljesült már. Mándokon új vendéglő, cukrászda és bolt épült,, fiók-boltok, szakosított vas-műszaki üzlet nyílt. Tisza- mogyorós új, tágas vegyes és italboltot kapott és Benken — ha csaknem a Luca-székjével versenyezve is — épül a szintén új, kényelmes vegyes és italbolt. A tagok nemcsak örültek az új létesítmények születésének, hanem egy szívvel, egy akarattal ^bábáskodnak” melletük. Ki tudná megszámlálni, hogy a ben- kiek hány szekér homokot vittek az új épület helyén lévő gödör betöltéséhez és kik lapátoltak legtöbbet a fogattal nem rendelkező dolgozók közül, a szorgos dologidőben is. A mándokiak és a ti- Ezamogyorósiak szintén résen voltak az építkezések be nem felezéséig. A forintjaikkal szintén hozzájárulnak az új létesítményekhez. A múlt esztendőben mintegy húszezer forint részjegy-értéket váltottak. Tizenkilenc tsz-tag és egyéni dolgozó paraszt pedig felvételét kérte a tagság sorába. A körzeti szövetkezetnél az idén sem áll meg az élet. A benki üzlet és az italbolt építését szeretnék mielőbb befejezni. — Azonban az nem rajtuk — inkább a Tervező és Kivitelező Szövetkezeti Vállalaton múlik. — A tagok ez évben már tíz és félezer forint részjegy értéket váltottak. A szövetkezetük részjegyalapja megközelíti a kétszázezer forintot. A szövetkezet még jónéhány új üzletet akar építeni és a meglévőket korszerűsíteni. Az eperjes- keieknek vegyes és italbolt kellene, mert a meglévő elég rozoga. Negyvenezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. A vendéglő és az italboltok berendezéseit pedig ki kellene egészíteni, hogy a vendégek kényelmesebb körülménvek közt szórakozzanak. A pénzük egy része meg van rá, mert a részjegyen kívül a szövetkezet múlt évi tisztanyereségéböl is mintegy félmillió forintot tartalékoltak. — Építőanyagjuk szintén akad. Remélik, ha az idén nem is, de a jövő esztendőben megkapják a szükséges beruházási keretet. S akkor aztán újabb tervek, vágyaik válnak valóra, Varga Gy. a feladatokról. Néhány évvel ezelőtt ezt a kutatómunkát minden bizonnyal kizárólag állami és pártkáderek végeztéik volna. A mostani új helyzetben azonban egyszerűen nem lehet ézt a munkát a vezetődre bízni. Az emberek öntevékenyen kapcsolódnak be a mozgalomba,« ezáltal megkönnyítik a vezetők munkáját. A párt és az állami káderelv csak a legfontosabb elemző és értékelő munkát végzik, feldolgozzák a tömegek által rendelkezésre bocsátott hatalmas meny- nyiségű értékes anyagot. A Sanhszi tartományi kommunisták meggyőződése, hogy az újfajta kutatómunka eredményes lesz, s a jövő esztendőben a kínai népgazdaság az. idei tanulságok alapján még nagyszerűbb eredményeket ér majd el. szereznek ezekben a napokban kellemetlen perceket a nyíregyháziaknak. Elhangzott nemrég a felhívás a „Virágos Nyíregyházáért”, és a Debreceni úton lakók is nagy örömmel fogadták. Hozzás is kezdtek az útmenti földdarabok felásásához, munka után, estefelé, és ahogy megkapták az állam pénzén biztosított palántákat, fűmagot, nyomban földbe rakták. Nem kis büszkeséggel szemlélték az említett úton lakók a „parkosodó” környéket. Várták is, hogy nyíljanak már a virágok, zöldelljen a fű... Am jöttek a nebulók az iskolából, késő délután, és bunkós botokkal „mutatták be” különös tehetségüket: sokhelyütt leverték a nyíló inrágolzat, a zöld palántákat. Mindhiába figyelmeztették őket az idősebbek — az estére kipótolt darabokon kora reggel újra letarolt volt a kis miniatűr park. Elgondolkoztató ez. Telefonon, személyesen érkeznek hozzánk a panaszos szavak, s mindannyian felteszik a kérdést: „Ezt tanítják manapság a gyerekekkel?” Már elhatározták, hogy meglesik a kis garázdákat, és becsületesen elnás-1 págolják a pusztító kezüket. Mi azonban velük együtt kér* jük: Nyíregyháza valamennyi is* kólájában parancsoljanak rá a gyerekekre, hogy óvják a nagy gonddal kirakott palántákat, a pompázó virágokat! Nem hin- nénk, hogy kérésünk meghallga- tás és cselekvés nélkül marad. A gyerekek viselkedése legyen a válasz'. —gyal— Cipőfelsőrész készítő szabászok vizsgáztak Boros István az OK TSZ kiküldötte, cipőipari szakelőadó a legmodernebb férfi- női és gyermekcipők szabására tanította meg a vizsgázókat. Tőle hallottuk, hogy a könnyű -olasz modellek kerültek divatba: az egybeszabott, sima férfi cipók, nőiben pedig a köny- nyű, kombinált fekete-szürke, barna-drapp színűek. A vizsga után tizenhármán kaptak a tanfolyam elvégzéséről oklevelet, de ennél is nagyobb értéket jelent számukra az, hogy a szakmában továbbképezték magukat és jobb munkával elégíthetik ki a lakosság igényelt. A kisipari termelőszövetkezetekben dolgozó cipőfelsőrész készítő szabászok részére négvhónapos szakmai továbbképző tanfolyamot szerevezett a KISZÖV megyei titkársága. A tanfolyam után kedden megtartott vizsga eredménye azt bizonyította, hogy a megtartott előadásokból: lábanatómiai ismeretekből, modellkészítés és szabásminta készítés gyakorlatából, valamint anyag- és szakmai ismeretekből jól felkészültek a hallgatók a vizsgára. Ezt meg lehetett állapítani, a mintegy 500 rajzból és mintából, melyeket a vizsgán kiállítottak. A vizsgáztató bizottságnak adott feleletek is ki- elégítőek voltak. A vizsgázók többsége megérdemelte a „kitűnőt”. Hol »sorakoznak a lengyel dolgozók ? A lengyel statisztikai hivatal kiadványa érdekes adatokat közöl arról, hol szórakoznak a lengyel dolgozók. A legnépszerűbb szórakozás Lengyelországban a film. 1958. december 31-én Lengyelországban 3.001 mozi működött, ebből 1253 városi, 1433 falusi és 315 pedig vándormozi. A múlt év utolsó negyedében a filmszínházak 51.2 millió néző előtt összesen 353.000 előadást tartottak. A nézők száma az 1952.' év hasonló időszakához képest kb. 9 millióval emelkedett. Az elmúlt év végén Lengyel-! országban 105 színház, köztük 24 vándorszínház nyújtott szórakozást. Előadásaikat 1958. utolsó negyedében 2.9 millió néző tekintette meg. ÉLŐ BABONÁK A népköltészet, a népi hiedelemvilág számos olyan történetet őriz, amelyben a hőst természetfeletti erőkkel rendelkező lények, varázserejű tárgyak, beszélő állatok veszik körül és ahol az általunk ismert szokásoktól eltérően, egy más világ törvényei érvényesülnek. Szabolcs-Szatmár megye községeiben jelenleg is számtalan hiedelemszerű történetet, babonát hallhat az, aki szellemi hagyományok után érdeklődik. Ezek a hiedelmek a szocialista társadalmunk fejlődésével párhuzamosan egyre fogynak, eltünedeznek. Ez törvényszerű folyamat, hiszen a hiedelmeket az előző társadalmi rendszerek hozták létre. Jelenleg, ha a tehén megbetegszik, elviszik az állatorvoshoz. Nem is olyan régen, ha pl. a tehén teje — általuk ismeretlen betegségből kifolyólag — elapadt, irreális magyarázatot kerestek, s valamelyik falubeli „boszorkányt” okolták. A népi hiedelmek igen hosszú- életűek, vannak olyanok is, amelyek a honfoglalást megelőző korszakból származnak. Ez alkalommal néhány ilyen eredetű babonás történetet szeretnénk bemutatni, kizárólag megyénk területéről. Egyik történet szerint egy boszorkányos asszony lókantár segítségével egy legényt lóvá változtatott és annak hátán éjszakánként hosszú utakat tett mea• A legény — barátja tanácsára — elhatározta, hogy a varázslatot megfordítja. A következő este a legény vágta az asszonyhoz a lókantárt, s az így lóvá tett boszorkányt a kovácsmesterrel be- vasaltatta. Másnap reggel a lópatkókat a visszaváltozott boszorkányos asszony kezén és lábán találták meg. — Ezt a történetet ismerjük Kocsordról, Matolcsról, Nyírbátorból és máshonnan is. A honfoglaló magyarok a háziállatok közül a lovat becsülték a legtöbbre, hiszen a nomadizáló életmódjukkal szorosan összefüggött. A kantár és a ló mindig egybetartozott, még 50 évvel ezelőtt is a lovat csak a kantárjával vásárolták meg. A „lóvá tesz” ősi kifejezésünket ma is általánosan használjuk, melynek magyarázatát szintén a fenti történet adja meg. De ide tartozik „valakit megnyergelni” kifejezésünk is, melyet jelenleg átvitt értelemben használnak, de régen szó szerint értettek. Mindezek az ősi lókultusz vtaradványainak tekinthetők. A táltosokról, nyírségi elnevezéssel „garboncásokról” ugyancsak csodálatos történeteket hallhatunk. ök azok, akik a néphiedelem szerint foggal születnek, egyébként jóindulatú, csendes emberek. A táltosok időnként ellenfelükkel szőke bika alakjában, legtöbbször a levegőben megütköznek. Az ütközet idejét előre tudják. Több változatban a táltos a barátjait kéri meg arra, hogy az összecsapáskor az ellenséges fekete bikát bottal verjék. A szőke bika győzelme azért fontos, mert abban az esetben működése területén hét évig jó termés várható. — E történet legteljesebb változatát Baktalórántházáról ismerjük. Tudnunk kell azt, hogy a honfoglaló magyarság a sámánhitű népek közé tartozott. A sámánok (pogány papok) állatalakban való viaskodása közismert képzete a sámánhitű népeknek. Ez a küzdelem az ural-altáji sámánhitben a legutóbbi évtizedekig is megtalálható volt, mely szerint a fehér és fekete sámánok a levegőben különféle állatalakban megütköztek egymással. Azt hiszem, hogy a sámánküzdclem és a táltosküzdelem közös eredete ezek alapján is megérthető. A néphiedelmek szívósságára bizonyíték ez a történet is, mely több, mint egy évezreden keresztül apáról fiúra öröklődött. Őseinkről tudjuk azt, hogy a halottaikat igen tisztelték, emlékükre „baba” vagy „bába” elnevezésű szobrokat faragtak. Étkezéskor részükre is terítettek. (Ne menjünk messzire, ilyen babonás tisztelet manapság is előfordul.) Elísépzelésük szerint az eltávozott lelke a bábában foglalt helyet. Hogy ne éhezzék, rendszeresen etették. Természetesen ennek az lett a következménye. hogy a sok etetéstől a fából ké* szült szobor szája és különösen az orra lekopott. Ezen úgy segítettek, hogy pléhből, vagy vasba} készült lemezzel borították be az orrát. Nem nehéz kitalóJni: így született meg a „vasorrú bába”, népmeséink állandó főszereplője. A nép szellemi hagyatékában se szeri, se száma azoknak a kifejezéseknek, babonáknak, amelyek eredetének kibogozásával fontos tudományos adatokat kapunk ősi műveltségünkre vonatkozólag. A népmeséket, a nép- költészet ragyogó alkotásait ma már a legeldugottabb tanyákon is egymás szórakoztatására mondogatják, holott néhány évszázaddal ezelőtt valóban megtörtént eseményeknek tartották. Aj szocialista kultúr forradalom ha'i tásirc. jelenleg a babonák, babonás történetek hasonló átalakuláson mennek keresztül, ugyaais egyre inkább népmesékké, vagy meséi elemekké válnak. Az emberek továbbra is elmondják a szülőktől, vagy nagyszülőktől hallott furcsa történeteket, hinni már nem hisznek bennük, holott apjuk, nagyapjuk ezeket valóban megtörtént eseményeknek tartották. Mindezekből azt a tanulságot kell leszűrnünk, hogy item a babonák ismerete ellen, hanem a babonás eljárások gyakrolása el-\ len kell küzdenünk. ERDÉSZ SÁNDOR Jósa András Múzeum.,
