Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
KELETMAGYARORV/AO 1959. MÁJUS 10. VASÄRNAP Képek a Szovjetunió mezőgazdaságából Hagiak kezelése ultrahanggal A leningradi Országos Növényterme- lesi Intézet la. bora- tóriumában sikerrel használnak egy ultrahang - berendezést különféle növények magvainak kezelésére. Az első vizsgálatok megmutatták, hogy az ultrahangos kezelés a magvak csírázóképességét fokozza, előmozdítja fejlődésüket, és nagyobb terméshozamot eredményez. P. Sz. Limar, a biológiai tudományok kandidátusa, a növényfiziológiai laboratórium tudományos munkatársa magvakat kezel az ultrahang-berendezéssel. Kombinált burgonyaültető Az „SzKGS—4” függeszthető burgonyaültetőgép, amely négyzetes-fészkes módon ülteti el a burgonyát, egyidejűleg műtrágyát is visz a talajba. Fogásszélessége: 2.4—2.8 méter, óránként 1.1—1.25 hektáron ülteti el a burgonyát, kezelője a traktoros. Minden munkaegység mögött legyen megfelelő teljesítmény Emlékszünk még a tíz év előtti időkre, amikor a magyar termelő- szövetkezetekben első esztendőben vált tömegessé a munkaegység-szerinti jövedelemelosztás. — „Adok egy munkaegységet, ha fizetsz egy féldecit” — félig viccelődve, félig komolyan mondták egymásnak a tagok. Tudunk is olyan esetről, ahol valójában potom áron eladogatták egymásnak a tagok a munkaegységeket. Egyszóval nem nagy becsülete volt a munkaegységnek. Ősszel aztán . látták a kishitűek, hogy mekkora I jussot adtak el egy tál lencséért. Ezek az esetek már csak példabeszédként élnek. Azóta nagy rangja lett a munkaegységnek. Egyes helyeken már nagyon is nagy a becse, így nagyobb iránta a kereslet, mint amennyi „van” belőle. Ez nemcsak olyan helyeken van meg, ahol különböző okok folytán nem tudnak a tagoknak minden nap munkát biztosítani, hanem olyan szövetkezetekben is, ahol úgymond nyakig vannak a munkában. Érthető és helyes dolog az, ha minden tag iparkodik maximális meny- nyiségű munkaegységet szerezni, de ez Csak úgy helyes, ha megvan mögötte a reális munkavégzés. .1 munkaegység hígításáról A munkaegységhigitás az, amikor egy bizonyos munkáért több egységet írnak, mint amennyit a munkaegységkönyv előír, illetve amennyit a helyi adottságoknak megfelelően a közgyűlés megállaGazdatanáesadó i Ne sajnáltuk a napfényt állatainktól Az elmúlt években jelentős fejlődést értünk el megyénk területén az állattenyésztésben. A fejlődést legfényesebben mutatják a törzskönyvi ellenőrzés alatt lévő tehénállomány zárási eredményei, mert az 1953. évi 1673 kilogrammos átlagos tejtermelés, 1954-ben 2279 kilogrammra, 1955-ben 2497 kilogrammra, 195ő-ban 2808 kilogrammra, 1957-ben 3300 kilogrammra, 1958-ban pedig 3348 kilogrammra emélkedett. így a 6 éves megyei átlagos emelkedés 1675 kilogramm tej volt. Még szebb fejlődést értek el termelő- szövetkezeteink tehenei a tejtermelés terén, ahol 6 év alatt az egy tehénre jutó tejtermelés emelkedés 1791 kilogramm volt. Iz évi szaporulat 57 százalékról 80 százalékra emelkedett Több termelőszövetkezetben megtalálható elég szép számmal a saját nevelésből származó tehén- és üszőállomány. A tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezetben például az 1956. októberi ellenforradalom hatása ellenére is szépen gyarapodtak a sajátnevelésű növendékek. Jelenleg is 23 darab sajátnevelésű tenyészüszővel és 53 darab sajátnevelésű húsbikával, illetve tinóval rendelkeznek. Ehhez hasonló eredmények vannak a nyíregyházi Üttörő TSZ-nél, ahol a tejtermelés lényegesen jobb a tiszadobi Táncsicsénál, és az ellési százalék 100, a született üszők 89 százalékban felnevelődnek. Vagy a nyírbátori Kossuth TSZ-nél, ahol az egy tehénre jutó tejtermelés 4464 kilogramm volt, az ellési százalék 88, a született üszőborjuk 75 százalékát tenyésztés céljára nevelik fel. Ha az említett eredmények mellett gondolkozva nézzük állat- tenyésztésünk helyzetét, még bőven van tennivaló. Tovább kell lépnünk! A meglévő, kárt okozó hibákat sürgősen javítsuk ki. Mulasztást követ el az a gazdaság, vagy állattenyésztő, aki állatait akarva, vagy akaratlanul megfosztja a napfénytől. Tudott dolog, hogy a napfénynek komoly élettani hatása van az állati szervezetre, mért az állat bőrében jelen van a „D" vitamin előanyaga, az „er- goszterin”, amely a napfény sugarainak hatására „D“ vitaminná alakul, a „D” vitamin fjedig fokozza a bél falán keresztül a csont alapanyagát alkotó foszfor és mész felszívódását, elősegíti a mellék-pajzsmirígy működését is, mely szintén a mész- és foszfor-forgalmat szabályozza. A „D” vitamin a csont képződését, erősödését, fejlődését teszi lehetővé. Ha gondoskodunk a takarmánymész rendszeres biztosításáról és tű adatoknak a napon való tartózkodásáról, nem lesz csontlágyulá- sos (angolkóros) a növendék, vagy kifejlődött állat. A „D” vitamint injekció alakjában is szükséges sok esetben biztosítani, különösen választás utáni növendék állatoknál. Az injekció és annak beadása pénzbe kerül, kiadást jelent. Azt a gyógyhatást, amelyet injekcióval elérünk, elérhetjük az állatok zaklatása nélkül a napfény biztosításával, kifutó készítésével, — melyben az állatok tetszésük szerint tartózkodhatnak. Ezen a téren nagyon sok a tennivaló. A biri Táncsics TSZ borjainak elhelyezése nem megfelelő. Egy 2x6 méteres ketrecben, az istálló északnyugati sarkában 12 darab borjú nyomorog, éjjel-nappal. Ugyanitt a szarvasmarháknak a sót még mindig hetenként adják, nem az abrakban keverve arányosan. Nem lőrédnek tenyésztőink a tenyészállatok rendszeres jártatásávai. októbertől májusig csak a vályúhoz engedik ki az állatokat, de ahol van ónitató — még oda sem. A rendszeres mozgás a szervezetet, de különösen a lábakat erősíti, a friss, tiszta levegő pedig élénkíti az állat életműködését (anyagcseréjét), így jobb az étvágy és a feletetett takarmány hasznosítása, egységnyi takarmánytól több tej, vagy tenyészállatsúly képződik. A jártatás hiányával együtt található a szarvasmarhák hiányos körömápolása is. Az elhanyagolt, túlságosan megnőtt körmök miatt sokat szenvednek az állatok, hosz- szabb időn keresztül nem bírnak járni, de még állni sem. A lábak tartóinai elernyednek és bekövetkezik a puhacsűd és a lábak el- nyomorodása. Az értékes tenyészállatok idő előtt tönkremennek. A felsorolt hiányosságok megszüntetése nem nagy anyagi áldozatot. követel, mindössze körültekintő gondosság kell hozzá. Ezzel szemben eredményesebb, jövedelmezőbb lesz állattenyésztésünk. Szkíta József megyei tkv. felügyelő. pitott. Ilyesmi leginkább ott fordul elő, ahol rossz a munkaszervezés, bürokráciának tartják a szükséges nyilvántartást és a terület, súly és egyéb mértékek helyett szemmel becsülnek. Amikor befejezik a kaszálást, csak akkor jönnek rá, hogy a terület ugyan ötven hold, de a napi egyénenkénti becslés alapj án hatvan hold kaszálását jegyezték be. Vagy például burgonyaválogatásnál a munkaegység-bejegyzés szerint tizenöt vagon burgonyát válogattak, de a valóságban csak tizenkettőt. így lehetne még tovább sorolni az eseteket. A jobban szervezett termelőszövetkezetekben ilyen munkánál már kevésbé fordul elő hígítás, a legtöbb szabályellenesség az apró- cseprő munkánál van. ilyenek a belső majori munka, ami nem állandó, a különféle szállítások és így tovább. Sok helyen úgy válaszolnak erre a kérdésre: nincs abban semmi rossz, ha több is a munkaegységek száma, mint ameny- nyit terveztek, hiszen a tagságnak olyan mindegy, hogy egymillió forintot negyven vagy ötvenezer munkaegységre osztanak szét, a járandóságra csak egymillió marad. így, felületesen nézve, igaznak látszik ez az ellenérv. iVem egyenlő arányban hígul a munkaegység A szövetkezetekben vannak olyan munkák, amiket naponta, vagy havonta előre megszabott munkaegység jár, mint például az állatgondozás, raktárosság stb. Ha a más területen dolgozók több munkaegységet írnak, mint amit a munkaegysógkönyv előír; akkor becsapják azokat, akik fix munkaegységet kapnak. De még ott is probléma van egymás között, akiknél a hígítás előfordul, mert annak már nincs külön arány száma, hogy mindenkinek egyenlően jutna a szaporított egységből. Így támad az igazságtalanság, egyesek jogtalan előnyökhöz jutnak a tagságon belül. A tanulság az, hogy helyesen csak akkor járnak el, ha a közgyűlés által előre jóváhagyott munkaegységekkel mérik a teljesítményeket. A másik rossz dolog, hogy ha hígul a munkaegység, akkor kevesebb az egy munkaegységre jutó jövedelem. A tagságnak még valahogy meg lehet magyarázni, hogy azért nem negyvenöt, csak harmincöt forint egy munkaegység értéke, mert a tervezett munkaegységek számát öt, vagy tízezerrel túllépték. Ezt azonban kevésbé értik meg az egyénileg dolgozó parasztok. Ök csak azt hallják, hogy ebben az évben is kevesebbet kaptak tíz forinttal a szövetkezetben, mint amennyit terveztek. A nagyecsedi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a múlt évben 37 ezer munkaegységet terveztek, végül mégis 41 ezerrel zártak. Csupán ez a túllépés négy forinttal csökkentette minden munkaegység értékét. A zárszámadásokat tanulmányozva még kirívóbb példát is lehetne említeni. Politikai szempontból sem mindegy tehát, hogy az egymillió forintot negyven-, vagy ötvenezer felé osztják. Tervszerűséget a munkaegység felhasználása terén ! Számos termelőszövetkezetben lehet olyan kimutatásokat látni, mint például a kemecsei Üj Barázdában, ahol a gazdálkodás főbb ágazatai szerint havi bontásban ki van függesztve, hogy mikor menynyi munkaegységet használhatnak fel. A hónap végén más színű ceruzával mellé írják a tényleges teljesítményt. Így nemcsak a vezetőség, de a tagság is látja, hogy hol is tartanak a munkaegységfelhasználással. A helyes munkaegység-felhasználás és értékelés elsősorban a könyvelő által jól megszervezett adminisztráción, majd a munkacsapatvezetők lelkiismeretes egységírásán múlik. Nagy a felelősége e munkában az ellenőrző bizottságnak is. Legtöbb súrlódásra a helytelen munkaegységírás adhat okot. A rendszeres ellenőrzéssel ennek elejét lehet venni. Most kezdődik az állandó munka. szinte minden tag számára kint a szántóföldön, tehát a tömegesebb munkaegységteljesítés ideje most érkezett el. Szükségesnek tartjuk, hogy most — ne csak zárszámadáskor, mint a korábbi években tettük — figyelmeztessük a szövetkezeteket a helyes munkaegység-felhasználásra. Többet csak akkor lehet osztani, ha minden munkaegység mögött megfelelő értékelőállító tevékenység van, különben a sok munkaegység is keveset ér. CSIKÓS BALÁZS Mosógép, mely porszívót szül Ügyes asszonyok dolgoznak a nagykállói dohánybeváltó üzemben. Az üzemi nőtanács asszonyai a rendezvények bevételeiből és a szakszervezettől kapott pénzből mosógépet vásároltak, hogy megkönnyítsék a házi munkát. Közös megegyezés alapján napi öt forintért adják használatra a mosógépet az üzemben dolgozó asz- szonyoknak. De már gyűlik a pénz, s most úgy határoztak, hogy a használati díjként beszedett pénzből porszívógépet vásárolnák. Ezt is bizonyos összegért adják használatra, mely összegből újabb háztartási gépeket vásárolnak. így közös erővel gépesítik a háztartási munkát a beváltó asszonyai. Állami gazdasagok: SZÖVETKEZETEK! t MAGÁNOSOK! Csertölgylécet 25x25x1000 mm, 25x40x1000 mm méretekben azonnal szállítunk Hortobágyi halastói üzemünkből. ERDEI TERMÉK VALL. Budapest, Széchenyi rakpart fi(410) 4
