Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
Hogyan teljesíti régi szerződéses kötelezettségét az új tsz-tag ? Kassái fák a homoki lucernát r a Balkányi Állami Gazdaságban Azok a szerződések, amelyeket az egyéni gazdák állami vállalatokkal, vagy földművesszövetkezetekkel kötöttek, az egyénileg gazdálkodó termelőknek a termelőszövetkezetbe való belépéséA szerződés alapján már kifizetett előleget a vállalat, illetőleg a ' földmüvesszövetkezet attól vonja le, aki a szerződést teljesíti. Ha a termelőszövetkezet a reá átszállt szerződést felbontotta, a zárszámadásig halasztást kaphat az előleg visszafizetésére. Ha a szerződést a tsz. átvállalta, de az előleget még a belépő tag vette fel, azt a termelőszövetkezet tőle 1 levonhatja. A szerződéses kötelezettségek rendezéséről a termelőszövetkezetnek jegyzőkönyvet kell vei nem szűnnek meg. Az ilyen szerződéses kötelezettségek rendezésénél különbséget kell tenni a növénytermelési és a terményértékesítési, valamint az állathizla- lási és nevelési szerződések között. A termelőszövetkezet, és a belépő termelő megállapodhat abban is, hogy a szerződést a belépő termelő egyénileg teljesíti. Ilyen megállapodást akkor lehet kötni, ha a szerződést a belépő termelő háztáji gazdaságából tudja teljesíteni, vagy pedig akkor, ha a termelőszövetkezet hozzájárul ahhoz, hogy a belépő termelő a leszerződött terményt bevitt földterületéről még egyénileg takarítsa be. lezettségét a folyó gazdasági évben még egyénileg is teljesíti, köteles a terményekért, illetőleg az állatokért kapott vételárnak a közgyűlés által megállapított részét a termelőszövetkezet közös alapjába befizetni: A belépő termelők a korábbi gazdasági évekből származó szerződéses hátralékaik teljesítéséért a belépés után továbbra is egyénileg felelősek. Két esztendeje már, hogy a kötelező állatbeadási rendszert új felvásárlási rendszer váltotta fel. A kétéves tapasztalatokról, a vágóállat-forgalom és az ország húsellátásának várható alakulásáról Mihályi László, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igazgatóságának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát, Elmondotta többek között, hogy az 1957-es évben, de a viszonylag kedvezőtlenebb mezőgazdasági termelésű 1958-as évben is jóval nagyobb mennyiségű élőállatot vásároltak fel az országban, mint a megelőző években a begyűjtés révén. Az 1954. évi eredményekhez képest 1957-ben csaknem 42, 1958- ban pedig 71:3 százalékkal volt nagyobb a vágóállatfelvásárlás, az utóbbi két évben így számottevően javult az ország hús- és zsírellátása. Az állatfelvásárlás mennyiségi növekedésén kívül igen jelentős a minőségi javulás is. Különösen a vágómarháknál bekövetkezett változás fontos, amely egyrészt a levágásra került állatok átlagsúlyának növekedésében, másrészt a levágott állatok minőségi osztályzatának javulásában mutatkozik. 1959. első három-négy hónapjában volt ugyan kisebb visszaesés a sertéshús-ellátásban, aminek oka főként az volt, hogy — A Balkányi Állami Gazdaság dolgozói a jó időjárást kihasználva idejekorán elvégezték a koratavaszi teendőket. A szorgos munka eredményeként már megkezdhették a növényápolást. A cukorrépát kiegyelték, a borsó kapálását befejezték és a növény elborította a talaj felszínét. A gyümölcsösben sikeresen alkalmazzák a Simazin nevű speciális szelektív vegyszeres gyomirtószert. A továbbszaporításra ültetett 350 holdas burgonya első kapálábár az ország sertésállománya számszerűen nagyobb volt az idei tavaszon, mint eddig bármikor — a sertéseknek csak kis része érte el a megállapított vágási súlyhatárt. Várható, hogy a felvásárlás és a vágás az év hátralévő hónapjaiban igen nagymértékben növekedni fog. Számítani lehet arra is, hogy a hús- és zsírellátád az év folyamán tovább javul. A tervek szerint súlyban az idén 5.1 százalékkal több élőállatot vásárolnak fel, mint a megelőző évben. A négyéves kertészeti technikumok levelező tagozatának következő tanévére felvételét kérheti minden 18—40 év korhatár közötti dolgozó, aki az általános iskola 8 osztályát — vagy ezzel egyenértékűen az elemi 8, vagy a középiskola 4 osztályát (polgári) elvégezte és két éves igazolt szak. mai gyakorlata van. A levelező tagozat hallgatói az iskola tanárainak irányítása mellett, otthoni tanulással sajátíthatják el az előírt tanyagot, amelysát is végzik. A gazdaságban 53 holdon telepítettek homoki lucernát az elmúlt években: A lucerna a homokdombokon igen jól bevált. A szépen fejlődött növényállomány már megérett az első kasza alá. Az üzem dolgozói megkezdték a kaszálást. Még egy kaszálásból lesz széna az idén, s így holdanként 20—22 mázsa lucernaszénát várnak. A harmadik kaszálásra meghagyott lucernából fognak majd magot, amit a termelőszövetkezeteknek osztanak szét. végbement termelőszövetkezeti fejlődés még tovább javítja majd az ország hús- és zsírellátását. A megyei állatforgalmi vállalatok az új termelőszövetkezeteknek megfelelő szarvasmarha és sertésállományt bocsátanak rendelkezésre hizlalás, illetve tenyésztés céljára. Az elmúlt évben például tízezer szarvasmarhát adtak át az állatforgalmi vállalatok továbbhizlalásra a termelőszövetkezeteknek. Ez a mennyiség 1959-ben a többszörösére emelkedik. Hasonlóképpen még az idén többtízezer süldő és malac kerül hízóba a szövetkezeti közös gazdaságokban az állatforgalmi vállalatok közreműködésével. bői félévenként vizsgáznak és a negyedik év végén érettségivel egyenértékű, egyetemi továbbtanulásra jogosító képesítő vizsgát tesznek. A jelentkezés határideje 1959. augusztus 15. Az érdeklődőknek részletes tő' jékoztatót küld a Kertészeti Technikum Levelező Tagozata, Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos a. 26. és Budapest XIV, Egressy út 73. Mi legyen a leszerződött jószággal? felvennie és 30 napon belül meg kell küldenie annak a vállalatnak, vagy földművesszövetkezetnek, amellyel a szerződéskötés történt, így a vállalat és a földművesszövetkezét is tudja, hogy a szerződés alapján ki teljesít. Ez a jegyzőkönyv arra is szolgál, hogy a termelőszövetkezet az átvállalt szerződések után a Magyar Nemzeti Banktól rövidlejáratú hitelt igényelhessen, és megkaphassa a nagyüzemi felárat is. Ha az az eset áll fenn, hogy a termelőszövetkezet tagja , szerződéses köteságából teljesíteni. Ebben az esetben a belépett termelő a szerződésben lekötött állatokat, és az azok felhizlalásához, vagy felneveléséhez szükséges takarmányokat háztáji gazdaságában megtarthatja. Ilyenkor a tag háztáji állat- állománya a szerződés teljesítéséig az alapszabályban meghatározott állatlétszámot meghaladhatja. (Példám, ha a belépő tag növendékmarhára kötött szerződést, az alapszabály szerint háztáji állományában tartható, legfeljebb 2 darab növendékmarhán felül még a szerződött növendékmarhát is megtarthatja a szerződés teljesítéséig.) A növénytermelési és terményértékesítési szerződések a leszerződött területtel együtt a belépő termelőről a termelőszövetkezetekre szállnak át, és ilyen esetben a szerződést a termelőszövetkezet tartozik teljesíteni, (Ha azonban a termélőszövetkezet [termelési adottságai a belépő tag egyénileg kötött szerződésének teljesítését nem teszik lehetővé, a termelőszövetkezet a szerződést felbonthatja. A sertéshizlalási, a marhahizla- lási és nevelési, továbbá a barom- fihizlalási és nevelési szerződéseknél a belépő taggal a belépéstől számított ' 15 nap alatt meg kell állapodni abban, hogy ki fog a szerződés alapján teljesíteni; Ha a teljesítést a termelő- szövetkezet vállalja, a belépő (ag köteles a háztáji állomány kereteit meghaladó, a szerződéssel lekötött állatokat és az azok felhizlalásához szükséges takarmányt a termelőszövetkezetnek átadni. ;Ha a teljesítést a tag vállalja, akkor köteles azt háztáji gazdaVégleg kiállotta a próbát az új állatfelvásárlási rendszer tellendiilőben a szerződéses állatnevelés én hizlalás Várható, hogy az év elején Kik jelentkezhetnek a kertészeti technikum levelező oktatására? J\ EM IS OLYAN RÉGEN A még aszerint mérték az emberiséget, hogy kinek hány hold földje volt A föld jelentette a' kis ember számára a nagy világot. A föld volt az isten. A paraszti embernek érthetően egy cél töltötte be az életét — minél több hold földet tudjon magáénak. Ezért küzdött, verítékezett kora hajnaloktól késő estékig. S mégis számtalan esetben a föld kíméletlenül visszaütött. Hányán, de hányán jártak úgy, hogy összekuporgatott vagyonkájukat fiaik, vagy idegenek nevére íratták, hogy öregkorúkra gyá- molítást kapjanak érte. — S a legtöbb esetben kegyelemkenyér, szánalomból való megtörés lett a jutalom. A föld, az isten — akinek egész életükben áldoztak — öregségükre jajjal, sivársággal fizetett. Rettenetes dolog volt akkor megöregedni a parasztembernek. Érezte, hogy az eke szarva kiszívta karjaiból az erőt. Saz életerő múlásával elfordult tőle a világ. Egyedül maradt, nem kellett senkinek. Nem tudta mit hoz a holnap. A föld, a nagyvilág, a minden elfordult tőle. A sors kíméletlenül közölte vele, hogy megöregedett, hogy vége... Pedig a föld megmaRADT továbbra is drága kincsnek. Most is kalászok szökkennek belőle a fény felé, s éltet adó erejétől dúsan teremnek az almafák. Mint akkor. Csak bélül, az emberek lelkében történt változás. A régi elmúlt, egy igazabb társadalmi rend alakult A mi új világunk és az öregek ki nálunk, mely átformálta a tipikus „magyar falukat” is. Megváltoztatta a parasztok életét. Az emberek rájöttek, hogy több kéz többet tesz A termelő- szövetkezetek fiataloknak, öregeknek egyaránt nyugodt életet jelentenek. Különösen az öregeknek. A közösben végzett munka derűs napokkal, nyugodt öregkorral fizet nekik ..; Gacsály termelőszövetkezeti község a csengeti járásban. A Dózsa Tsz-nek jelenleg tizennégy nyugdíjas tsz-tagja van. A szövetkezet vezetőinek rengeteg dolguk volt, de az öregekről nem feledkeztek meg, s azok most minden hónapban megkapják a 315 forint nyugdíjat. S mindenikük az egy hold háztájit, amit a tsz-tagok megművelnek, s az öregeknek annyi „gondjuk” van vele, hogy a termését szép lassan elfogyasszák. Ezen kívül, aki dolgozni akar, dolgozhat is. Könnyebb munkát kap, s egy gazdasági év alatt a nyugdíj mellé még szerezhet 104 munkaegységet is. Tehát akik az eltöltött évek alapján nyugdíjjogosultságot szereztek, azok kapják — nincs problémájuk. A KÖZSÉGBEN három olyan idős ember volt, akikről senki sem gondoskodott. Dolgozni már nem tudtak. Egyikük a gyerekeivel nem él jóvi- szojiyban, a másiknak pedig nincsenek hozzátartozói... Egyszóval teljes bizonytalanságot _ hozott volna számukra a hol- *nap. A földjeikkel semmit sem értek el. Ekkor kereste fel őket Beke Sándor, a Dózsa elnöke... Mindhármuk úgy vélekedett: — Minek lépnék én be fiam? Hát nem kellek én senkinek. Mire mennétek velem? Hiszen egy gazszálat sem tudok arrébb tenni. — S a vége az lett a beszélgetésnek, hogy Köfner István 12, Horváth Zsigmond 12 és Lázár Ádám 5 hold földjével belépett a Dózsába. Most kapják a földjáradékot, háztáji földjeiket a tsz. megműveli nekik, s tüzelői és egyéb segítséget kapnak. Van kenyerük, nyugodt holnapjuk. A szocialista község szeretettel gondoskodik róluk. \ ANNAK OLYAN TSZ TA^ GOK is, akik idős embe rek, s esetleg munkaképtelenné válhatnak, mielőtt a nyugdíjhoz szükséges éveket le tudnak dolgozni. A termelőszövetkezet az ilyenek számára is biztos jövó. jelent. A tsz-nek van szociális alapja, amelyből e.susoiuau a öregeknek, a munkaképtelenné váltaknak biztosítják a mindennapi kenyeret, a megélhetést. Gacsályban ezt ma már mindenki tudja. Elég végigmenni a Dózsa utcán, hogy valaki bizonyságot szerezzen arről. Ez a tsz. nyugdíjasok utcája, legtöbbjüknek itt van a portája. A Gergely Józsefé is. Ezelőtt húsz évvel, amikor a „nagyságos úr” dohányföldjén hajladozott, ő sem gondolta, hogy öreg napjaiban nyugdijából szerényen megélhet, s nem lesznek gondjai. S ugyanígy a többiek. Mind-mind tudják, hogy ez a gondoskodás, megbecsülés. Volt olyan, akinek — mikor kézhez kapta az első nyugdíját, — kigördült a könny a szeméből. A TERMELŐSZÖVETKEZET ^ tagsága annakidején egy- emberként szavazta meg, hogy az idősebbeket a lehető legnagyobb támogatásban részesítsék. — Ezek az emberek itt verejtékeztek, itt dolgoztak, itt kell hogy megéljenek öregkorukra is. A fiatalok pedig egyenesen szégyellenék, ha valamelyik idősebb tagnak nehezebb munkán kellene dolgozni. Azt elvégzik ők, az öregek helyett. Általánosan kialakult vélemény a gacsályi Dózsában, hogy termelőszövetkezeti községükben nem szabad olyan embernek lenni, akinek problémája legyen. — Nálunk mindenkinek legyen kenyere. Fiatalnak, öregnek egyaránt. — szokták mondani. Nagyon egészséges szemlélet ez, s nagyon emberi. A LEGTÖBBET a falusi őre* ** gekért a termelőszövetkezetek tehetik, a közösben... Ott tudják legjobban, hogy melyik idős tagjuk milyen helyzetben van és milyen segítségre szorul. A csengeri járásban Gacsályban és Szamostatárfalván számlálják a legtöbb nyugdíjra jogosult tsz. tagot. Ezekben a községekben biztosítják is a termelőszövetkezet idős tagjainak a jövőjét. Jóllehet, vannak még megyénkben termelőszövetkezetek, ahol nem sikerült — még eddig — ilyen megnyugtatóan elintézni ezt a bonyolult, sok embert érintő problémát. A megoldáshoz nagy segítség a márciusban megjelent törvényerejű rendelet, mely a közös gazdálkodás alapelveiről szól. Ez kimondja, hogy a szövetkezetek kötelesek a nyugdíj nélküli idős és munkaképtelen tagjaikat rendszeres anyagi támogatásban részesíteni. A támogat tás mértékét természetesen a szövetkezetek helyzete, anyagi lehetőségei határozzák meg. Egy biztos. Segítenünk kell és segítünk is az idős termelőszövetkezeti tagokon, mert ezt kívánja az emberség, a szövetkezés jó híre és becsülete is. Hogy érezzék: nem a vak véletlen irányítja az emberek életét. Érezzék, hogy vigyázunk' rájuk, hogy gondoskodunk róluk, hogy a mi családunkba tartoznak. (Bézi)] 1939. MÁJUS 10, VASÄRNAP K ELETM AGY ARORSZÄG 5 Az előleg levonásáról
