Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-09 / 107. szám
> PSQ4»lD95*>íP6oáP4Pí>©«f>iuừPóos©8>fD§Q#>*ug&^^ Új híd épül a Lányai csatornán XIV. ÉVFOLYAM. 107. SZÄM Ara 50 fillér 1959. MÁJUS 9. SZOMBAT TuuaoQaaQDaaaaanDpanüQaaaaDDaDDaaanaaaDaaDcx Több segítséget várnak a Falusi Ifjúsági Szövetkezetek A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának gyakorlati megvalósítása során a KISZ szervezetek és a löldmüvesszövetkezeti szervek egyik legfontosabb feladata, hogy a parasztifjúság aktív közreműködésével és széleskörű bevonásával elősegítsék a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a szövetkezeti mozgalom erősödését. Mindenekelőtt a termelőszövetkezetek szervezését és gazdasági megerősítését, a,.szövetkezeti gazdálkodás fölényének biztosítására irányuló tevékenységet kell szorgalmazni. Emellett lehetőségét kell teremteni ahhoz, hogy az egyénileg dolgozó parasztifjúság az egyszerűbb szövetkezet keretén belül megismerhesse a kollektív munkát, a közösségi életet, a szövetkezeti összefogásban rejlő gazdasági előnyöket. Megyénkben Barabás, Nyírmihálydi és Nyírbogát községekben fogtak össze elsőnek a fiatalok a közös termelésre, s azóta lelkesen dolgoznak, hogy megmutassák a közös munka előnyeit. A községek földművesszövetkezeti vezetői, pedagógusai azonnal felismerték a SZÖVOSZ és a KISZ felhívásában rejlő lehetőségeket. Felismerték azért, mert az utóbbi években egyre fájóbb szívvel látták, hogy a fiatalok szinte menekülnek a földtől, a mezőgazdasági munka helyett az ipari, irodai foglalkozást választják. Akadt olyan is, aki szégyellte „ősei szakmáját”. Örömmel fogadták az ifjúsági szövetkezet hírét Bököny községben a pedagógusok is, mert a rég óhajtott, évek óta húzódó politechnikai oktatás egyik lehetőségét ismerték fel benne. így fogott hozzá Simon Zoltán bökönyi pedagógus is a földművesszövetkezet vezetőségével karöltve a Falusi Ifjúsági Szövetkezet megszervezéséhez. — Ügy gondolták, hogy a fiataloknak sokoldalú képzést, több irányú elfoglaltságot kell adni. Tervük sikerült: harminckét úttörővel két }=j hold földön megalakították ad ifjúsági szövetkezetét. Egy □ hold földön digitális, a másikon hibridkukoricát termelnek. P A közös jövedelemből kirándulást terveznek. Fényesiibkén □ tizenkilenc, Urában húsz, Barabáson tizenkét parásztfiatal □ alakított ifjúsági szövetkezetét. A barabási Falusi Ifjúsági § Szövetkezet öt holdon szőlőműveléssel foglalkozik. Az eredménytelenség elkerülése érdekében, Nyírbogáton □ és Bökönyben csak kicsiben, két-két kataszteri holdon láttak munkához a fiatalok, — de szervezetten dolgoznak. Az ifjúság részéről történő kezdeményezéseket nem könnyű megvalósítani, hiszen gyerekekről, serdülő fiatalokról van szó, akikre inkább jellemző a lelkesedés, mint a kitartó, szívós munka. v A tanácsok és a földművesszövetkezetek az eddiginél komolyabb segítséget adjanak a fiatalok munkájához. A segítséget joggal elvárja minden ifjúsági szövetkezet, úgy a földművesszövetkezet vezetőitől, mint minden szervtől. Megyénkben mindössze hat falusi szövetkezet <működik, pedig annak szervezésére majdnem minden községben megvan a lehetőség. Ilyen helyeken a földművesszövetkezet vezetősége beszélje meg a helyi párt- és tanácsszervekkel, hogy milyen segítséget tudnak adni a szervezési munkához, — hogyan tudnának jó kapcsolatot teremteni a KISZ szervezettel és a pedagógusokkal a Falusi Ifjúsági Szövetkezet megalakítása és működése érdekében. Ha a földművesszövetkezetek tevékenyen segítik a Falusi Ifjúsági Szövetkezeteket. akkor sokkal hamarabb megoldódik a régi probléma. A fiatalok valóban megszeretik a paraszti munkát és megszűnik a városba való „menekülés”. Cy. M. Harmincezer lakást lehetne melegvízzel ellátni Évsnte hatmillió liter gyógyvizet palackoznak Acatolják n búsát a túrricsei Béke Tus-ben Megyeszerte folyik mostanában a kalászos vetések acatolása. Több helyen látni a nagy táblákon a Növényvédő Állomás gépeit, amint Dikonirttal pusztítják a gyomokat. A kisparaszti földeken régi módon szurkálják az acatot és a konkolyt. A túrricsei Béke Termelőszövetkezetben is több, mint negyven tag állt neki a búza és árpatáblának. Azért nem tudják alkalmazni a vegyszeres gyomirtást, mert a kalászosuk nagyrészt felülvetették herefélékkel és a Di- konirt csupán az egysziküekre nem ártalmas, de a kétszikű hereféléket együtt pusztítaná el a gyomokkal. Ezért kellett a Béke Tsz-ben kézi szurkálóval irtani a gyomot. A cukorrépájukat megsarabol- ták. Kapálnák már a mákot és a takarmányrépát is, csali egy kis esőt várnak, hogy jobb munka lenne a kémény agyagon. Kótajban a községet és a termelőszövetkezet központ- S? ját egy elavult fahid kötötte össze. Képünk azt mutatja, a amint hozzákezdtek a régi hid lebontásához, hogy a helyére x új betonhíd kerüljön. í? Csikós Jelvétel, o Nyíregyházi művészeti együttes utazik Kár g»átuk raj n ába Szabolcs-Szatmár megye és Kárpátukrajna — a két szomszédos határrész népei barátságának kifejezéséül — május végén megrendezi a művészeti küldöttségek cserelátogatását. A nyíregyházi József Attila Művelődési Ház hetvenöt tagú központi együttese — ének-, zene- és tánccsoportja'— ötnapos vendégszereplésre Kárpát- ukrajnába utazik, s többek között fellép Ungvárott, Beregszászon és Munkácson. Ugyanebben az időben Nyíregyházán, Nyírbátorban, Mátészalkán és más szabolcsi he- ségekben kárpátukrajnai együttesek mutatják be műsorukat. A zárszámadás óta másodszor osztottak előleget a nagyecsedi Vörös Csillag TSz-ben A Magyar Hidroglóiai Társaság és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület csütörtökön délelőtt a Technika Házában ankétot rendezett, amelyen a vidéki vízügyi igazgatóságok vezetői, a hidrológia tudományos kutatói és szakemberei megvitatták az ország mélyvizeinek gazdaságos felhasználását. Vajda József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes, igazgatója elmondotta, hogy a földre kerülő csapadék mintegy egyötöde jut a felszín alá, ami évente 12—15 milliárd köbméter vízmennyiséget jelent. A gazdasági hasznosítás széles lehetőségeit nyitja meg a föld alatti gyógyvizek feltárása. Jelenleg mintegy 150 forrás 90 fokos termál-, gyógy- és ásványvizeiből naponta 440.000 köbmétert használnak fel. A továbbiakban vázolta a 15—20 éves távlati tervet. Üj vezetéket építenek 15, ma még nem közművesített városban. Ezen kívül 52 községben, ahol a lakosok száma meghaladja a tízezret, 180—200 törpevízművet létesítenek. A földalatti vizeket fokozottabban kell felhasználni gyógyászati célokra is. Jelenleg mintegy hatmillió liter gyógyvizet palackoznak. Harmincezer lakást lehetne melegvízzel ellátni, ami évente 150.000 tonna szénmegtakarítást is jelent. (Tudósítónktól.) Termelőszövetkezeteink megszi- szilárdulását, a mozgalom egészséges továbbfejlődését döntően befolyásolja a közös gazdálkodás jövedelméből való mikénti részesedése. Erre azonban a párt és a kormány körültekintő gondoskodása folytán megannyi reális lehetőség nyílik. S hogy e lehetőségek mennyire válnak valósággá, természetesen a szövetkezeti tagság akaratán és a jó, felelős vezetésén múlik. Ezen az úton van mind biztonságosabban a nagyecsedi Vörös Csillag Termelőszövetkezet is. Kettős öröm volt május elsejére Április 30-án a Vörös Csillag portáján nagy és lelkes készülődés volt a munka ünnepére. De még jobban növelte, hitelesebbé tette a készülődést az a körülmény, hogy azon a napon a zárszámadás óta már másodszor került sor előlegosztásra. Éspedig nem is akármilyenre! Az első előlegosztás óta szerzett minden munkaegység után 11 forintot kaptak kézhez a tagok. Sőt ez alkalommal az első előlegosztás munkaegységenkénti 10 forintját is 11 forintra egészítették ki. Nem egy tag van olyan, mint Bartha János sertésgondozó, Nagy Gergely fogatcs, Veres Lajos gépkocsivezető, akik a zárszámadás óta közel négyezer forintot kaptak. A növénytermelésben dolgozó Bulyáki Lajos, Né- medi Károly és még többen ugyancsak kevés híjával háromezer forint körül részesültek már. ^Holott a növénytermelésben a munkaegységszerzési lehetőség alig pár hete kezdődött csak igazán.) Miből kerül! elő a pénz? A nincsből persze nem lehet adni. És a pénz honnan, miből való kikerülésére vonatkozó érdeklődésemre Raffai József, a tsz. elnöke eképpen felelt: — Több éves tapasztalatból tudjuk, hogy pénzforrás dolgában a téli és tavaszi időszak a legnehezebb. De nem lennénk jó szövetkezeti emberek, ha a tapasztalatokat saját javunkra nem hasznosítanánk. Ezért még a múlt évben rendeztük úgy a dolgot, hogy december végére leszállítsunk 123 darab szerződéses hízott sertést. Ebből aztán megtörténhetett az első előlegosztás. Erre a másodikra szintén jószágból kaptuk a pénzt. 42 darab sőre-marhát adtunk le szerződéses alapon; mégpedig nem is akármilyen állapotban. 23 darb extrém lett, a többi pedig első osztályozásba ment. — A zárszámadásig lesz-e még előlegosztás? — kérdeztem az elnöktől, — Lesz! — volt a határozott felelet. — Hogyne lenne. Tervünk szerint negyedévenként van az beütemezve. Kettő már megvolt. A harmadikra júliusban kerül sor. Az alap természetesen ahhoz is megvan: a juhállomány gyapjáért remélünk szép összeget. Negyedikként pedig maga a zárszámadás lesz, amit munkánknak, bizakodásunknak megfelelően jónak várunk. De persze, addig is kerül még egy és más, mint például a közeledő csépléskori kenyérgabona-előleg. S hadd tegyem még hozzá: nem megvetendő a tagság háztáji jövedelme sem; többen közülök sertést szerződnek, másoknak kocájuk van malacokkal; a háztáji földben főleg a .onyha javára termelnek és ez így együtt állandóan növekvő jövedelmet biztosít nekünk. Jó ütemben folyik tovább a munka Az összefogásban, közös jóra igyekezésben nagy erő van. A tagság tudja ezt, s azon van, hogy rendre elvégezze a nagy gazdálkodásban sorra kerülő munkákat. Már napokkal ezelőtt befejezték 40 hold cukorrépájuk sarabolását. De ugyanakkor szakszerűen végzik a barkó elleni védő porozásukat, megvédve a veszedelem ellen a még gyenge répahajtásokat. Hogy a még növekedőben lévő kenyérnckvaló bő termést hozzon, el ne ölje a gaz — erről is gondoskodnak. Szorgalmasan acatol- ják kalászos veteményeiket. A Kraszna töltése melletti konyhakertészetükben serényen folyik a palántázás. A folyó mellett pedig üzembe helyezték a szivattyúgépet, aminek szükség szerinti működtetésével gondoskodnak arról, hogy a dugványok ne- cisak megfoganjanak, hanem a nagyüzemi gazdálkodás igazolására e területük is dús termést adjon. ASZTALOS BÁLINT, R SZQI jelentősen bővíti a kedvezményes családi üdültetési Két évvel ezelőtt még mindösz- sze egy helyen, a pécsi Mecsekben üdülhettek együtt a dolgozók gyermekeikkel. Az idén mar a Balaton-partján és a Duna mentén egész sor SZOT üdülőt bocsátanak családok rendelkezésére, ahol a 4—14 éves gyermekek után 6 forintot kell fizetni. 1957-ben ezer, tavaly háromezer, az idén hatezer, jövőre pedig még ennél is több család üdülhet kedvezményesen az ország különböző vidékein.
