Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

«f RELETM AG V A Rt »RS« AO 1359. MÁJUS 3, SZÓMRA! Szorgos nappalok Másfél hónap, s a leghosszabb lesz a nappal és a legrövidebb az éjszaka. Igaz, hogy itt Vaján, a komor várkastély szomszédságá­ban, a tanácselnöki szobában azt mondják: így is elég hosszú a nappal, mert kora reggeltől késő estig tart a „szolgálat”. Nem len­ne kötelező — vetik közbe — csakhát ilyenkor kell megvetni a jó termés ágyát, ebben a szép időben, Sipos György már több mint egy éve végzi az elnöki teendő­ket. Hogy szívesen-e? Erre azt mondja: „Másként nem is lehet eredményt elérni.” Ebben egyéb­ként teljesen igaza van, s ha tudjuk hozzá, hogy itt az utóbbi időben épperi a tanács segítségé­vel születtek nagyszerű dolgok, máris választ kaptunk. Nem szán­dékunk ez írásban felsorolni a tanács végrehajtó bizottságának minden feladatát, s azt sem, ho­gyan végzi azokat. De érdemes megemlíteni azokat a módszere­ket, amelyek még nem terjedtek el végig a baktai járásban, de más községekben sem, amelyek pedig a szövetkezeti út küszöbén állnak, vagy állhatnának, ha .. . Kezdjük azzal, hogy itt Vaján minden dolgozó paraszt éber szemmel vizsgálja a termelőszövetkezet munkáját Ismerik a párt és az állam hatá­rozatait, a segítséget, amelyet az új, á feltörő mozgalom számára adnak. Persze közvetlenül nem foghatnak kézen minden szövet­kezetei, amelyiknek vezetőségi tagjai nemrég még éppen olyan egyéni parcellán küzdöttek, mint azok, akik most figyelik, hogyan ténykednek, s milyen eredménye­ket érnek el hónapról-hónapra, évröl-évre. A tanácsnak tehát be kell bizonyítani, hogy amit a szövetkezeti útról mond, az hely­ben is valósággá válik. Mint mondottuk, Vaján a ta­nács jól segíti a munkát. Az életben ez azt jelenti: idejük nagy részét a szövetkezetben től­ük, beszélgetnek a vezetőséggel, is téesz tagjaival, ott vannak 'minden közös összejövetelen, se­gítenek a munkaszervezet kiala­kításában. A ősszel például so­kat segítettek a szövetkezet terv- készítésében. A tanács kezdemé­nyezésére a téesz tíz holdon te­lepített gyümölcsöst, körülkerítet­te a majorságot, s több tagot figyelmeztetett a munkafegyelem betartására. Sok közük van ah­hoz is, hogy a keresztezett sertés- állományt fajtiszta fehérhúsú jorkshirei kocákra cserélték ki. A tanács javaslatára a községfejlesz- tési hozzájárulásból minta-trágya- telepet is létesítettek a szövetke­zetben, ezenkívül hibridkukorica- kísérleti telepet is létrehoznak, de homoki lucernatermelési kísérle­teket is végeznek. Az irányítást a mezőgazdasági felügyelő végzi. A tanácsüléseken és a szövet­kezeti rendezvényeken alaposan megvizsgálták, Azt javasolták ezután, hogy tér­jenek rá a szerződéses termékek termelésére, hiszen eddig is eb­iből pénzellek a legtöbbet. A lé­nyeg, hogy most többet akarnak, 'anint tavaly, s azt okosan készí­tek; elő. Szakosítottak egy külön munkacsapatot például a dohány­termelésre. öt hold magkendert termelnek, az édescsillagfürt, ter­melését tíz holdról húszra emel- l^éki Az egyik ülésen azt javasolta például a vbj elnöke és az agro- nómus, hogy teremtsenek rendet az állatok gondozásánál és a ta­karmány minden szálát haszno­sítsák, mert eddig itt nem volt minden rendben. A javaslatot el­fogadták, s az eredmény az lett, hogy míg januárban 800 liter te­jet fejtek 9 tehenüktől, március­ban már 1950 litert. S hogy az eredmény megmaradjon, a fel­ügyelő Beregben járt takar­mányért, — ugyanis az állatállo­mány közben gyarapodott, s er­re a téesz tavaly még nem szá­mított. Másfél hónappal ezelőtt. a végrehajtó bizottság a tanácsülés elé tárta a szövetkezet helyzetét A tanácstagokon kívül meg sok egyéni dolgozót is meghívtak. Elmondták itt őszintén azt is amj jó, azt, is, amin javítani kell a jövőben. Nem szégyenkeztek, mert a kétkedőknek a legilletéke­sebb: a szövetkezeti könyvelő mutatta meg papíron, hogy a leg­több család húsz-harmincezer fo­rintot kapott zárszámadáskor, de mindenki másfélezer forint körül keresett havonta. Ez a téesz tag tisztajövedelme, s természetes, hogy össze sem lehet hasonlítani a helyzetet az egyéni parasztoké­val. Pedig tavaly 42 forintot ért egy munkaegység, az idén vi­szont 57 forintot terveztek. Meg lesz ez is. A hússertés máris sza­porodott 18 malaccal, s azokat őszre már hízóba állítják. Hogy bőven legyen takarmány, terüle­tük húsz százalékán lucernát és évelőnövényekét termelnek. Juh­állományt is állítanak be ebben az esztendőben. A tanács segítsége és javasla­tai nyomán tehát jó úton vannak a vajai szövetkezetben. Belterjes gazdálkodást akarnak, ipari nö­vényeket termelnek és növelik az állatok számát. Mindezt szaksze­rűen, idejében és okosan. Kopka János. A Cseinege- iruliáx dolgozóinak felajánlása a pártkongresszus tiszteletére A boltok éves vérsenyszerződé- se keretében a nyíregyházi Cse­mege Áruház dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére tóbbpon- tos felajánlást tettek. Vállalták, hogy forgalmi tervüket 105 száza­lékra teljesítik, ezen belül a tej­termékek forgalmát 10 százalék­kal növelik. A készletnormát nem lépik túl, sőt csökkentik. A ne­gyedévi tervekben az egy főre eső forgalmat 2 százalékkal növelik. A bolt szabadságolási ütemtervét november 30-ig teljesítik, hogy a karácsonyi csúcsforgalom idejére minden dolgozó a munkahelyen legyen. A boltban a törés, romlás nem lehet több, mint az összfor­galom 0,01 százaléka. A bolt ta­nulói külön vállalták, hogy jó bi­zonyítványt és szakmai gyakorla­tot szereznek. Nagy öröm érte a bolt dolgor zóit: az országos tanulóversenyen Budapesten a nyíregyházi bolt ta­nulója, Ubovits István nyerte a második díjat, s ezért 600 forint jutalomban és két heti balatoni jutalomüdülésben részesül. A má­sik öröm az volt, hogy felosztot­ták a múlt évi nyereségrészese­dést: 45.000 forintot a, bolt dolgo­zói között. Ez az összeg megfelel a dolgozók havi alapfizetésének. Négyszáz^ embernek főzitek a Megyei Építőipari Vállalatnál Reggeli: Feketekávé, füstölt szalonna. Ebéd: Májgaluskaleves, te­pertős-túróstészta. Vacsora: Tejeskávé, kakaós­kalács. Ez volt a menü csütörtökön a Megyei Építőipari Vállalatnál Nyíregyházán. — Nem rossz a koszt — mond­ják az étkezők. — ízletesen főz­nek, és a mennyiség is kielégítő. A vállalat központjában és az üzemi konyhához közeleső mun­kahelyeken dolgozók étkeztetése eltart 1‘2-től fél háromig is. A távolabbi munkahelyekre már tél- tizenkettőkor kiviszik az ( ebédet. Az egyik ilyen munkahelyen nemrég meghallották az ebéde­Megindultak a járásokban a V IT-jelvényszerzo versenyek A nyíregyházi, vásárosnaményi, kisvárdai, nagykállói, nyírbátori járásokban megindultak a VIT jelvényszerző versenyek. Akik a jelvényre pályáznak, azoknak négy sportágban: atlétikában, tor­nában, kerékpározásban és úszás­ban kell indulniok. A jelvények első, második, illetve harmadik fokozatát azok kapják, akik a fenti sportágakban 20, 40, illetve 60 pontot érnek el. Május 17-én Nyíregyházán VIT jelvényszerző kerékpárverseny in­dul mintegy 400 résztvevővel. Nagy előkészületek folynak minden közép- és ^általános isko­lában a jelvényszerző versenyre; ahol a különböző iskolák, s azo­kon belül az oszályok is kihívták egymást versenyre, hogy melyi­kük szerez több pontot? lök, hogy ,,.a központiaknak, sült- hús jutott”, és mivel a munka­helyre vagy húsz dolgozónak pör­költöt vittek, emiatt azt hangoz­tatták, hogy „a vezetőségnek külön főznek”. A konyhavezető elismerte, hogy nem egy esetben fordult már elő, amikor nem jutott mindenkinek sülthús, vagy rántotthús. Azért, mert ilyen célra nem volt ele­gendő a nyershús, és helyette pörköltöt küldtek valamelyik munkahelyre. Az üzemi étkezdé­ben étkező dolgozók mondották, hogy scha nem tapasztaltak olyat, hogy a vezetőség külön, jobb ebédet fogyasztott', — rend­szeresen a többiekkel együtt ét­keznek. i v; Ahol 400 embernek főznek, saj­nos, előfordul ilyesmi. A konyha- vezető megígérte, a jövőben úgy fognak igyekezni a főzéssel, hogy a fentiekhez hasonló „gyanakvás-' ra” ne szolgáltassanak okot. Javul a húsáru­ellátás a Csemegében A nyíregyházi Csemege Áru­házban ezentúl • gyakrabban kap­ható friss húsáru: virsli, szafa­ládé, krinolin, sertéssajt, mért ezentúl az előző heti két szállítás helyett hetente háromszor szállí­tanak Debrecenből friss húsárut. A* SZKP, XXL kongresszusa anyagának tanulmányozásáról Derekasan birkóztak propagan­distáink és hallgatóink az SZKP XXI. kongresszusának az ideoló­giai munkát, anak egész tartal­mát és irányát távlati időkre meghatározó tanulmányozásával, a gyakorlati életben való hasz­nosításával. Ennek ellenére hiba lenne megállapítani azt, hogy a kommunizmus építésének gazdag és á marxizmus—leninizmus tu­dományát sok tekintetben új tudományos tételekkel gyarapító programjának minden részletét, tételét alaposan megismerték volna. Ez annyi idő alatt, ameny- nyi rendelkezésre állt a szervezett pártoktatás keretében, szinte le­hetetlen is. De ez nem jelenti azt, hogy nem tehettek volna többet a járási pártbizottságok, a párt- szervezetek, mert az emberekben megvolt az érdeklődés. S ez kü­lönösen a kongresszusi anyag megjelenése után volt tapasztal­ható. Kezdetben még csak gon- dóltak az igények kielégítésére, de később már nem. így lanyhu­lás állt be, s közben fontos elvi kérdések tisztázatlanok maradtak a propagandisták és a hallgatók fejében. Ez egyáltalán nem lehet kö­zömbös a pártszervezetek számá­ra,, hiszen az SZKP XXI. kong­resszusa a mi számunkra is út­mutatásul szolgál, s a közelgő MSZMP kongresszus is ezt kö­veteli, meg. No, persze nemcsak erről van szó, hanem arról is, hogy meggyorsítjuk a szocializ­mus építését, növeljük politikai és ‘gazdasági erőinket, mert fej­lődésünket nem különíthetjük el 3 Szovjetuniótól, a XXI. ' kong­resszuson meghatározott azon fel­adattöl, hogy a szocializmust építő országok egyszerre lépnek a kommunizmusba. Tehát ez elvi, politikai vonatkozásban is olyan követelményeket támaszt a magyar kommunistákkal és minden dolgozóval szemben, ame­lyek törvényszerűen megkövete­lik, hogy alaposan ismerjük, s mindennapos gyakorlati munkánk sarkkövévé tegyük a kongresz- szus elvi és gyakorlati útmuta­tásait. Mint a kongresszusi anyag tanulmányozása után szerzett ta­pasztalataink igazoljak, nem elég csak egyszer, úgymond nagy­vonalúan „tanulmányozni” e gazdag anyagot. Még gondos Szinte valamennyi járásban felmerült ez a kérdés. Mi az amit itt elsősorban figyelembe kell venni? Látni kell, mi a sorrendje, melyek az Összefüggé­sei, és milyen az üteme a tár­sadalom fejlődésének a szocia­lizmusból a kommunizmusba va­ló átmenet időszakában. Hrus­csov elvtárs beszámolój inán ösz- szefoglalta az egész szocialista világrendszer szocialista építő­munkájának tapasztalatait, s -meghatározta azt a három sa­játosságot. amely ok *». uLrsada­munka után is maradnak tisz­tázatlan, vagy nem eléggé értett kérdések. Hogyne lennének ott, ahol elhanyagolták ezt? Sajnos járási pártbizottságaink egyrészé- nél is vannak e téren problémák, mert több munkatárs, párti’unk- cionárius, igazgató és tömegszer­vezeti vezető stb. nem mélyedt el a XXI. kongresszus anyagá­nak tanulmányozásában. Tapasz­talható volt ez Fehérgyarmaton, s a tiszalöki járásban egyes pro­pagandistáknál. Pedig az olyan fontos elvi-gyakorlaá kérdések, mint a kommunizmus technikai bázisának megteremtése, nemcsak a párt tagjait, hanem a pártoil- I kívülieket is érdekli. lomnak a kommunizmus felé való haladását jellemzik. Először: A fejlődés szocialista szakaszából a komunizmusra való áttérés törvényszerű, történelmi folyamat. Ezt nem lehet önké­nyesen felrúgni, s a szükséglet- szerinti elosztás kommunista el­vét rendeletre bevezetni. A ter­melés jelenlegi színvonala mellett ez még nem lehetséges. Meg kell teremteni ehhez először a ter­mékbőséget. S ezért nem érke­zett még el az ideje annak, hogy a kommunista nflunkabrisádok­ban áttérjenek az ingyenes mun­kára, hogy a munkabér egyré szét a „kommunista perselyek­be” rakják. Másodszor: A kommunista tár­sadalom két szakasza közti ' kü­lönbség ellenére a szocializmus és a kommunizmus között nincs semmiféle áthághatatlan fal. A komunizmus természetszerűen nő ki a szocializmusból, közvetle­nül törvénySzerű folytatása an­nak. Ezért már most fellelhetők a majdani kommunizmus egyes elemei. A kongresszus anyagából tudjuk, hogyan keletkeznek és fejlődnek a munka kommunista formái és az állampolgárok szük­ségleteinek kielégítésére szolgáló olyan társadalmi formák, mint a közétkeztetés, a bentlakásos is-l kolá'k, óvodák, bölcsődék stb. Nagyon lényeges, hogy meg­jegyezzük: A társadalmi viszo­nyok következetes, fokozatos át­alakítása a termelés és a kultú­ra fejlődésének gyorsított üteme alapján — ez a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet objektív törvényszerűsége. Mint látjuk, az átmenet a szocializ­musból a kommunizmusba folya­matosan történik. Harmadszor: A szocializmusból a kommunizmusba való átmene­tet nem tekinthetjük valamiféle lasítoti haladásnak. Ez a Korszerű ipar, a gépesített nagyüzemi me­zőgazdaság, az egész gazdasági és kulturális élet gyorsütemű fejlődésének Időszaka, amelyben aktívan és tudatosan vesznek részt a kommunista társadalom' építőinek milliói. A kommunizmus au y agi=technikai bázisának megteremtéséről A XXI. kongresszus pontosan meghatározta a kommunista tár­sadalom általánosan kibontako­zó építésének a szovjet emberek­re háruló főfeladatait. Ezek kö­zött az első a kommunizmus anya­gi, technikai bázisának megte­remtése. Mi szükséges ehhez? Korszerűen fejlett ipar, az or­szág teljes villamosítása, vala­mennyi termelési folyamat komplex gépesítése, automatizá­lás és a tudományos, műszaki haladás bevezetése az ipar és a mezőgazdaság minden egyes ágában. Ezenkívül az új ener­giaforrások, gazdag természet» erőforrások kincseit nagy arány­ban hasznosítani kell. A szinté- tikus és egyéb anyagok - széles­körű alkalmazására is rá keli térni, s ami mindehhez. igen fontos, valamennyi dolgozó mű­veltségi és műszaki színvonalát, emelni kell. A szocialista termelés jelen­legi színvonala még nem bizto­sítja az anyagi- és kulturális ja­vak bőségét. Ezért kell tovább­fejleszteni s termelőerőket, *1 A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet sajátosságai és törvényszerűsége hogyan lehetne fokozni a tagság jövedelmét, gazdagítani a vajai szövetkezetei.

Next

/
Thumbnails
Contents