Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-18 / 90. szám

1959. ArilIUS 18, SZOMBAT RELFTMAGTAttORéltAG .1 Közös ügy a fiafa I korúak nevelése A fiatalkorúak nevelésének problémájával sokat foglalkozik a sajtó, a rádió. A hibák megszün­tetése érdekében igen sokat tet­tek a gyermek- és ifjúságvéde­lemmel foglalkozó társadalmi és igazságügyi szervek. így van ez rendjén. II gyermek jövőnk biztosítéka ezért nevelése meg is érdemli ezt % nagy gondoskodást. A szülők­nek,. a társadalmi és igazságügyi szerveknek szorosan összefogva még nagyobb gondot kell fordita- niok a gyermeknevelésre. Erre azért van szükség, mert ifjaink között még vannak olyanok, akik rombolják saját életüket, meg­fertőzik társaik környezetét, a becsületes munka, vagy tanulás helyett a-, csavargást választják. Az ilyen megtévedt, vagy éppen az erkölcsi züllés útjára lépett fiataloknak a megmentése, a bű­nözéstől ‘ vaiü visszatartása az egész társadalom feladata. A fiatalkorúak bírósága elé került bűnügyeknél megállapít­ható, hogy a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények fő oka' a szülői nevelés hiányossá­gaiban, a családi környezet bajai­ban gyökerezik. így például az apa alkohol-szenvedélye, a szülők napirenden lévő veszekedései, a Tendes szülői otthon feszült lég­ikére helyett az utcákat választ- | ják, ahol a rossz környezet mág- I nesként vonzza a fiatalokat. Nemrégiben tárgyalta a fiatal­korúak bírósága a fiatalkorú D. Tibor és két társa, ny.regyházi lakosok lopási bűnügyét. D. Ti­bor édesapja durva természetű, iszákos ember, édesanyja is munkába jár. A szülők között gyakori a veszekedés, egymáshoz nem őszinték. Tibor nem érezte magát jól odahaza, ezért szabad idejét az utcán töltötte, rossz baráti társaságba került és a szü­lők megkérdezése nélkül járt a Sóstóra szórakozni, este moziba, amihez bizony pénz kellett. Első esetben kisebb szabálytalanságot követett el. Mint cipésztanuló, mesterét becsapta, a cipészkellé­kek bevásárlásakor nem számolt el a visszamaradt pénzekkel, ha a mestere megjavított cipőt kül­dött vele, magasabb javítási dí­jat kért és az így szabálytalanul megszerzett pénzeket szórakozás­ra költötte. Mestere figyelmezte­tésére az édesanyja nem vonta felelősségre sőt, inkább védelmé­re kelt. Azt mondotta, hegy az ő „Tibikéjs” nem rossz gyerek, nem igaz az, amit a mester állít. „Tibiké“ útja a lejtő telő D. Tibort felbátorította édes­anyja „védő” szava és ettől kezd­ve már a szülők rossz példája nyomán nemcsak mesterével, ha­nem a szülőkkel szemben sem volt őszinte, a szülő tudta nél­kül barátokat szerzett és a késő esti órákban a kerítésen keresz­tül bemásztak a szomszéd udva­rába és onnan a baromfiól fel­törése után, tyúkokat loptak. — Ügy látszik, nem csinálták elég „ügyesen”, mert a tyúklopás ha­marosan napfényre került. Hibáját nem igyekezett jóvá­tenni, sőt, az ellenkezőjét tette, szomszédasszonyát édesanyjával együtt a nagy nyilvánosság előtt A mátészalkai vas- műszaki szak üzlet gondoskodik a tsz-ck vctőmagcllátásárói is A mátészalkai szövetkezeti vas- muszaki üzlet nagy gondot for­dít a .termelőszövetkezetek áruel­látására.,„Az mindennapos eset náluk, hogy permetezőgépeket, növényvédőszereket, rádiókat, kü­lönböző vasakat és egyéb ipar­cikkeket adnak cl a tsz-eknek. Azonban nemcsak az ilyen „hét­köznapi“ dolgokkal törődnek. Például a helyi „Zalka Máté” tsz. vezetősége megkérte Sarka De­zsőt, az üzlet vezetőjét, szerez­zen be részükre lucerna- és répa­magot, örömmel teljesítették a tsz. kívánságát. Lucemamagból egy mázsát, répamagból pedig húsz kilót szereztek be és adtak át időben a tsz-nek, hogy mi­előbb földbe kerüljenek a vető­magvak. Tehát nem véletlen, hogy a járás tsz-ei gyakori ven­dégek az üzletben. Meg is látszik ez a forgalmon. Naponta tizen­hét-húszezer forint értékű árut adnak el a bolt dolgozói. Értesítés A nyíregyházi József Attila Művelődési Ház vezetősége érte­síti az énekkar és zenekar tag­jait, hogy f. bő 19-én, vasár­nap este fél 8 órára hirdetett ti- szaeszlári szereplés elmarad. KÖRÖDY LÁSZLÓ 2x igazgató. is számtalan esetben sértő sza­vakkal illette. A rossz szülői pél­damutatás és Tibor felelősségre- vonásának elmulasztása - azt az eredményt szülte, hogy Tibor mssterétől és mestere lakótársá­nak ruhásszekrényéből 600 fo­rint készpénzt lopott el. Majd ezt követően a lopott pénzből két hétig nyaralt az egyik üdülőben. Természetesen édesanyja érről a lopásról is tudott, de a mestere előtt ezt tagadta. Beleit a pohár D. Tibor ellen megindult " a rendőri nyomozás, majd ezt kö­vetően a bírósági tárgyalás. Jel­lemző volt D. Tibor magatartá­sára az édesanyjától „örökölt” hazudozás, még a hamis tanú­zásra való rábírástól sem riadt vissza. Ez utóbbi cselekményé­nél az édesanyja segédkezet nyúj­tott neki. A fiatalkorúak bírósá­ga D. Tibort javítóintézetbe utal­ta, amit a tárgyalás alkalmával nyomban foganatba is vett. D. Tibor édesanyja a fia bűnösségét bizonyító megnyugtató bizonyíté­kok ellenére is sírva, részben magából kikelve azt bizonygatta és el akarta hitetni a fiatalko­rúak- bíróságával, hogy az ő fia ártatlan. Érdemes tehát néhány szót szentelni a gyermeknevelésre kép­telen szülők helyzetének is. A gyakorlati tapasztalatok sze­rint ebbe a csoportba tartoznak azok a szülők, akik maguk sem tartják be a szocialista erkölcs általános szabályait, a családon belül káromkodnak, ocsmány szavakat használnak, rendszere­sen veszekednek, a gyermekekkel durván bánnak, jövedelmük je­lentős részét szórakozásra, italra költik, s ezért a gyermekek anya­gi nélkülözések közepette élnek. Az ilyen szülők könnyelműek, léhók, gyermekük nevelését el­hanyagolják. Az ilyen életmódot folytató szülők gyermekei gyak­ran lezüllenek és vagy a javító- intézetbe, vágj' pedig az állami gyermekotthonba kerülnek. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy az ilyen szülők megváltozzanak és ne az állam nevelje gyermeküket, hanem ők maguk. J?r. Bodnár Zoltán, a fiatalkorúak ügyésze. A gépállomások versenyéről Megyénk gépállomásai — a terme őszövetkezetek örömére szép eredményeket érnek el a tavaszi gépi munkák végzése során. Egyre ritkábban kifogá­solható a géppel végzett mun­kák minősege s mind kevesebb baj van a feladatok időben való elvégzésével is. Nagyon fontos ez, mert azt jcienti, hogy a gép­állomások önálló gazdálkodá­sukban kezdik megtalálni azt a formát, amely a szövetkezetek­kel való viszonyukat tartalma­sabbá teszi, A gépállomások az eddigi jó véleményeket szeretnék öregbí­teni, tartóssá tenni, s ennek egyik igen fontos alapja, hogy egyre több traktoros lett ter­melőszövetkezeti tag: a magáén dolgozik. A termelékenység növelésé, gazdálkodási tervük túlteljesí­tése érdekében a gépállomások dolgozói munkaversenyre kel­tek. Páros verseny ben 18 bri­gádvezető és kereken száz trak­toros áll. 323 azoknak a trakto­rosoknak a száma, akik a kongresszusi versenyben egyéni terveik túlteljesítésére, üzem­anyag és alkatrész megtakarí­tására, valamint önköltségcsök­kentésre tettek vállalást. Figye­lemre méltó, hogy a munkavál­lalások 95 százaléka közvetlen termelési jellegű, mint amilyen a talajmunka, a növényápolás és az aratás. Egyes gépállomásokat figye­lembe véve a következő képet nyerjük: üzemanyagmcglaJkarí- tás terén a megyei átlag 1,9 szá­zalékos. Ez 200 ezer forint meg­takarítást jelent. Van gépállo­más, mint például a tyukodi, ahol a dolgozók 6.4 százalék megtakarítást vállaltak. Az anyag-alkatrész megtakarítás terén az átlag 1,7 százalék. A Demecseri Gépállomás 5 szá­zalékos megtakarítása itt 23 ezer forintot jelent. Önköltség- csökkentés térén a vállalások összege félmillió forint. A Csa- holci Gépállomás megtakarítása c téren 84 ezer forintot tesz ki. A munkaversenyvállalások nem túlzottak. Mcgvalósítha- tők, mert a feltételek a gépál­lomások és a termelőszövetke­zetek részéről biztosítva van­nak. Hasznos tapasztalatokat szereztek Nádudvaron a fehérgyarmati járás parasztjai Az elmúlt napok egyikén kora hajnalban több téesz tagja és egyénileg dolgozó paraszt gyűlt össze Fehérgyarmaton, hogy ta­pasztalat-szerzés végett ellátogas­son a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. A Vörös Csillag téeszben volt látnivalójuk nemcsak az egyé­nieknek, hanem a szövetkezeti ta­goknak is. A tízezer holdas téeszben megismerkedtek 0 nagy gazdaság arányaival, gazdasági szerkezetével, a szövetkezet belső életével. A magas tej hozamú te­hénállomány, a 200 holdas rizste­lep, az ezer darabból álló sertés­fal ka és a kilencszázas juhászat érthetővé tette, miért tudnak ha­vonta 15 forint előleget osztani munkaegységenként. A 2200 hol­das, 30 mázsa átlagtermésű ku­korica beszédes számai megmu­tatták: itt valóban nagyüzemi' gazdálkodást folytatnak. Sok hasznos tapasztalattal tér-( tek haza a szabolcsialt és meghív-1 ták a Vörös C6iliag-belieket, láto­gassanak el erre a vidékre is és; tanulmányozzák a termelőszövet­kezetek gyümölcstermelésben el­ért eredményeit, módszereit. ' Nagy érdeklődé* előzi meg a holnapi motoros közlekedési versenyt A múlt vasárnapi autós közle­kedési verseny után holnap meg­rendezi a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége a motorosok vetélkedését is. Az érdeklődés nagy, a versenyen szá­mos vidéki versenyző is részt vesz. Gyülekezés reggel nyolc óra­kor Nyíregyházán, a Kalinyin ut­cán. A résztvevők itt kapják meg a versenyfeladatot. A kijelölt pá­lyán a KRESZ szabályai szerint kell végig haladni és az ellenőrző állomásokon válaszolni kell mű­szaki és KRESZ kérdésekre. A nap legérdekesebb eseménye a célban, a Búza téren lezajló ügyességi vezetési verseny. A mo­torosokat jó teljesítményre sar­kallják a sportszövetség értékes versenydíjai is. euou, i ? F.zt előre pontosan meg­mondani senki sem tudja. Annyi bizonyos, hogy min­den évben gyakori a jég­eső. Sok helyen egy nyáron kétszer-háromszor is pusz­tít a jégverés. Előrelátó termelőszövetke­zet, gazda nem hagyja ter­mesét jégbiztosítás nélkül. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ A Benes-legenda és a Sóstó Olyan szépen és melegítőén süt a nap, hagy a nyiregyházi emberek, akik a munkapadok és íróasztalok mellett dolgoz­nak, vágyakozva sóhajtoznak: milyen jó lenne a Sóstón! Bi­zony, a füvek már túlnőtték a barna avart és szép erdőalj i perzsát terítettek a földre, a hó­virág elviritott s az ibolyák is kékjüket vesztegetik, hogy meg­jelenjenek az igazi tavaszi hír­harangok, a csilingelő szép gyöngyvirágok. A nagy fák tö­vében kuporgó bokrok is kibon­tották leveleiket, korai virágai­kat, útrakeltek a döngicsélő bo­garak. Itt van ismét a sóstói ta­vasz. Ez a kikelet különbözik a többitől, az eddigiektől. Mert most nemcsak a virágok, fák, bokrok serénykednek, igyekez­nek, hanem az emberek is. Nagy csatornákat vájnak a tölgyek tövében, csöveket, vezetékeket fektetnek le, betonhabarcs öm­lik és zuhog, új fürdőmedencék születnek, kedves hid ível a tó aprócska szigetére. Szebb lesz Sóstó, a nyíregyháziak eine szépséges nyári paradicsoma, mint valaha. . És ezzel szertefoszlik egy le­genda, amely évtizedeken ke­resztül tenyészett és élősködőn a nyíregyházi polgárok körében. Az mondták e derék polgárok': „akárki akármit mond, mégis csak Bencs Kálmán, a régi pol­gármester tette naggyá a Sós­tót. ..” Ennek a legendának kö­rülbelül annyi tárgyi alapja van, mint annak a mesének, hogy az egész ezer holdes nyíregyházi er­dő egy tollvonás-hiba eredmé­nyeként született. Azaz annak­idején gróf Károlyi Ferenc ura­ság, aki a bécsi udvarnak sze­retett volna mákot szállítani, utasítást adott az intézőjének: ezer holdat vessen be mákkal. De a parancsot adó levélben el­maradt egy ékezet és nem „mákkal” ültettek be it.hon ezer holdat, hanem „makkal”. Ez a történet adomázó fehér asztal mellett született és éppen olyan együgyü mese. mint az, hogy Bencs Kálmán úri polgár- mester neve örökre összefonó­dott Sóstó virágzásával. Annyi igazság van a dologban. hogy annakidején a város nagyösz- szegú külföldi kölcsönt vett fel, magas kamattal, nagy adóteher­ként, s ebből a pénzből parki- roztatta a Sóstót Bencs Kálmán. Ez nagy üzlet volt. Nyert rajta a polgármester egy villát, amit a közpénzekből lopott össze, s ezt a villát máig is Lopta-Lak néven nevezik a tősgyökeres nyíregyháziak. A polgárok nye­resége annyi volt, hogy a köl­csön, a Lopta-Lak árát, meg a kamatokat magas városi adó formájában fizettette meg velük Bencs Kálmán. Nagyon drágán mérték akkoriban a Sóstó üdí­tő levegőjét... Most nem Bencs Kálmán, hanem a nyíregyházi munká­sok, parasztok, hivatalnokok mérnökök, tanítók, orvosok épí­tik. szépítik a Sóstót önerejük­ből. Meleg vizet, gyógyvizet hoztak fel a mélyből — húsz évig Ígérgették ezt is Bencsék — új medencéket építenek, új szálloda készül... A dolgozók teljes egészében birtokukba ve­szik a nyíri homok szép oázi­sát. Ezért is kedves, szép az idei tavasz Nyíregyházán. Soltész István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents