Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-17 / 89. szám
keletmagyarorszAg 1959. Április i7, péntek ÚJ EMBEREK LESZNEK Látogatás a tiszadobi gyermekvárosban Nem az első ember volt a kul- túrqtthon-igazgató, aki azt mondta Tiszadobon, hogy a gyermek- városban Makarenkó-rendszer- rel tanítanak. Amikor pedig a ti- Kzadobi gyermekváros igazgatóját, Kelemen Lajost kérdeztük meg erről, tagadó választ adott. Később kiderült, hogy ez puszta szerénység. Hiszen nem csak a körülmények, hanem valóban, a nevelési módszer is követi — ha sok eltéréssel is, — a nagy szovjet pedagógus tanítását. — Az, hogy az ő rendszere szerint folyik nálunk az élet, — mondta Kelemen elvtárs, — szerénytelenség lenne állítani. Amit ő produkált, az egyedülálló a viNéhány évvel ezelőtt a gyermekek egy része — és elég nagy része, — nem akart tanulni, kedvetlenül fogott iskolai munkájához. A magyarázatot a pedagógusok igen jól látták. Ez az a gyetmekolthon az országban, ahová az úgynevezett túlkorosukat küldik el a többi gyermekotthonok. Azokat, akik valamilyen oknál fogva nem végezték el általános iskolájukat a többiekkel egyidőben, és ..kilógnak” azok közül, mivel három-négy évvel is idősebbek. Természetesen, az utolsó éveket így el sem végezhetik, és mielőtt elvégeznék, betöltik azt a kort, hogy utána ipari tanulók lehessenek. Ég cs föld között, — azaz az általános iskola és az ipari tanulói felvétel között lógva, ezek a Lajos a keresztneve, szeplős, 16 éves gyerek. Van valami a tekintetében. ami az első pillanatban gyanakvónak látszik. Ahogy áll, ahogy leül, csupa bizalmatlanság ez a fiatal gyermek, A vád ellene, hogy jelleme nem tiszta, rendbontó, nehezen illeszkedik a közösségije. Valami ilyesfajta kísérőlevéllel érkezett ide, Tiszadobra. És mintha valóban igaza lett volna az indoklásnak, egymásután követte el szökéseit, és egy ízben el is tulajdonított valamit. Bünöshajlamú? Nevelhetetlen? Javíthatatlan? — Nagyon kicsi voltam __ — kezdi a. gyermek, kezét esetlenül át'téve a térdén. — Arra emlékszem, hogy édesanyámmal valalágon. Nyugaton is számtalan törekvés látott napvilágot a ma- gárahagyott gyermekek nevelésében, de közülük a legnagyobbakat, mint például Aichornt sem lehet Makarenkóval összehasonlítani. — A legdöntőbb különbség közöttük? — Talán így fogalmazhatnám meg: Aichorn ösztönös, Makarenko céltudatos. Makarenko társadalmi tartalommal tölti meg nevelését, a közösségnek hasznos tagjává alakítja az elvadult gyermeki jellemeket is. Valami ilyesmi történik Tisza- doben is. gyermekek jól látták, hogy jövő nem vár rájuk. Ezért nem volt kedvük tanulni. A gyermekotthon nevelői, vezetői tettek kísérletet arra, hogy valamilyen módon szakmát adjanak a gyermekek kezébe. De ez csak most sikerült, hogy általánosan elfogadták a szakmunkásképző iskolai módszert, és több helyen be is vezették a megyében. így esett, hogy bár az iskola csak ez évben, januárban indult, mégis másodévesek is szerepeltek Tiszadobon. azok a gyermekek, akik már tavaly megkezdték a tanulást És a gyermekek, akik az „ismert szólamok” alapján kerültek nagyobbrészt ide, biztos kenyeret kapnak a kezükbe. És még többet is. De lássuk elébb, mik is ezek a „szólamok"? — Nem! — válaszol az igazgató határozottan. — Ritka eset, amikor a gyermek a hibás. Legtöbbször maga a gyermekotthon valamelyik, vagy több nevelője tehet arról, hogy a gyermek jelle- mileg fogyatékossá lesz. És bizony, erre akad példa. Mert nem minden pedagógus érzi át >'<»v feladatát, hogy nem csupán gép módjára végzi el teendőit, hanem teljes szívét adja a rábízott gyermekeknek. Hogy ez mennyire igaz, hallgassuk meg Lajcsi történetét. mi tengeriben voltunk, (kukoricásban), anyám csöveket tört le, azt akart főzni, mert éhesek voltunk, a miikor jött egy asszony, nagyon kiabált. Akkor a rendőrségre kerültünk, és én meg gyermekotthonba. De erre alig emlékszem. Aztán kiadtak egy faluba, P.- bácsihoz. Ö parasztember, négy holdja van. Nála voltam sokáig. Aztán jött a rendelet, vagy mi, és én megint gyermekotthonba kerültem, de' ott nem volt jó, onnan áthelyeztek ide. Itt elhallgat. Ennyi a történet. Valóságos regény, de elszorítja az ember szívét. Lajcsi hallgat, vár. — Jó volt P.- bácsinál? — Nagyon. — Ügy szeretted Siket, mint szüléidét? — Ügy. • - ••• — Miért szöktél meg több ízben? — Haza akartam menni. — És innen miért szöktél meg? Itt sem jó? Gondolkozik. — Most. már jó. Hosszasabb faggatásra derül csak ki, hogy a gyermekek bizalmatlanul fogadták maguk közé, mert hallgatásával úgy tűnt, hogy közülük ahhoz a gyermekhez csatlakozik, akire mindnyájan haragudtak. — A legutóbbi szökésednél magaddal vittél egy karórát. Meg térképet. — Igen. A térkép kellett, hogy haza tudjak menni. A. karórát nem akartam elvinni, de nagyon (nem tudja a kifejezést, azt akarja mondani, hogy nagyon rosszul volt,) ... éreztem magam, mert a fiúk a vécében megvertek. — Miért? — Mért azt hitték, hogy X-szel vagyok egy húron. Akkor bosszúból elvettem az órát, de magamon felejtettem. Igaz minden szava. Igazolja őt az, hogy mióta (január óta,) a fiúk közössege, a kovácstanulók felelőséget vállaltak érte, hogy többé nem szökik meg, azóta egészen megváltozott. És húsvétkor volt már „otthon”. is, ahol ugyancsak azt ‘ mondták, hogy most már csak szerezze meg a szakmát, s ha hazajön, beléphet a téeszbe. Úgyis kell egy jó kovács. És most már a bizalmatlan tekintet csalt akkor tér vissza Lajcsi arcára, ha valami megfejthetetlen eseménnyel áll szemben. Amit én jelentettem neki, amikor beszélgettünk. Ki volt a hibás? Lehet, hogy egyetlen nevelő, az előző gyermekotthonban, aki nem értve meg őt, megkeserítette az érzékeny gyermek óletét. „Ilyet nem szabad lenni!“ A közösség tudatát annyira kiformálják itt a gyermekekben, hogy maguk a nevelők sem hibázhatnak büntetlenül. Nemrég előfordult, hogy az egyik nevelő il- luminált állapotban „piszkálta” a gyerekeket. A következő KISZ gyűlésen erősen megbírálták, kijelentve. hogy ilyet nem szabad tennie. A bírálat használt. Egyet azonban hangsúlyozni kell: különösen a gyermekotthonokban csak olyan pedagógusokat, nevelőket kell alkalmazni, akik nem foglalkozásnak, hanem hivatásnak te!«*otik ezt a pályát, minden percükben pedagógusnak érzik magukat. Csak így lehet elindulni azon az úton, amit Makarenko kijelölt a mi nevelési rendszerünknek is. Csak így lehet kiformálni á szocialista embert. SIPKAY BARNA Egy számológép sirámai Azt mondták rám, hogy okos kis találmány vagyok. Ami igaz is, hiszen gyorsan cs pontosan tudok számolni. Ezt leginkább a MÉSZÖV, központban tudják azok, akik velem dolgoznak. Főleg azóta tudják, hogy milyen hasznomat vettél-:, amióta elromlottam. Csak egyetlen kimutatásnál több mint hatvanötezer számadatot kellett az elmúlt hetekben a számolást végző embereknek összeadni, kivonni, szorozni és osztani. Kézzel! És fejjel!!! Itt fekszem a Finommechanikai Vállalat javító üzemében. immár tizenegyedik hete és gép- szivemet nyomja a bú, mert hagynak beporosodni, nem javítanak ki. Hogyisne siránkoznék, mikor miattam a közelmúltban majdnem négyezer túlórát fizettek ki azoknak a dolgozóknak, akik erre rá voltak kényszerülve, hiszen a jelentést határidőre el kellett készíteniük. Mennyi sok pénz! Mennyi sok fáradtság! Miattam. .. Őszintén cgyüttér- zek gazdámmal, Bor- szukovszki Józseffel, aki már sokszor telefonált és reklamált miattam a Finommechanikai Vállalatnál, de azzal utasították el, hogy hiányzik valami alkatrész, az anyagos megbetegedett és távollétében más nem segíthet a bajon. Gyógyuljon meg végre az a megjavításomhoz nélkülözhetetlen ember, hogy aztán én is munkaképesen kerülhessek' vissza a mun. kahelyemre! A Finommechanikai Vállalat főmérnöke azt mondta nemrég a reklamációra, hogy egyelőre még várni kell. Arra a kérdésre, hogy meddig várjanak még? — azt mondta, hogy úgyis csak bosszúsága van miattam,' vigyenek el a fenébe és a reklamáló mehet az istenhez panaszra. Ezt érdemeltük tizenegyheti „tűkönál- lás után", a kijavításra várva?! Nagy szükség van rám a munkában, azért mondtam el sirámaimat az újságban, abban reménykedve, hogy minél előbb munkaképesen adjon vissza a javítóüzem az emberek munkáját könnyíteni és segíteni. A Finommechanikai Vállalatnál 11 hete kijavításra váró számológép Ab ismert szólamait Aki tízszer megszökött A tengeriben kezdődött... Az éneklő prímás Görcsi Gabit, az állandóan mosolygós, vígkedélyű, fiatal prímást mindenki ismeri Fehérgyarmaton. Nehéz lenne megállapítani, hogy a hegedűjével, vagy az énekével lopta- e be magát az emberek szívébe? Ügy hisszük, mindkettővel, mert egyformán mestere egyiknek is, másiknak is. Az emberek szívesen térnek be a fehérgyarmati halász- csárdába, ahol kellemes perceket szerez nekik ez a fiatal prímás. Mit is lehetne írni Gabiről? Azt, hogy dobol is, de a hegedű, a magyar nóta a mindene. Leginkább a magyar csárdásokat szereti muzsikálni nagy virtuozitással. Igazán tehetséges, csak mint annak idején több fiatalnak — az ő karrierjét is a háború törte ketté. Most huszonkilenc éves. Tele ambícióval, tanulási kedvvel. De a tanulásra Gyarmaton bizony vajmi kevés lehetősége van. Kár elhanyagolni az ilyen tehetséges embereket. Hiszen Görcsi Gabi a miskolci zeneiskolának volt a növendéke, s a hábo-_ rú miatt kénytelen volt abbahagyni a tanulást Híres zenész-családból származik, de sajnos neki már tíz éves korában kocsmáznia kellett, hogy az apa nélkül maradt családot eltartsa. Híres prímás lehetne belőle, ha felkarolnák, ha segítenének rajta. Megérdemelné ezt, s azt is, hogy olyan étterembe, olyan zenekarba kerüljön ahol sokat tanulhatna és ki tudná fejteni képességeit, nagyon értékes tehetségét.“ m Sió néven új evpress* indul a Balatonra Tovább javul a magyar tengerparton a vasúti közlekedés Borsodi expressznek hívják majd a Balalou-Miskolc között közlekedő közvetlen gyorsot A MÁV már a múlt esztendőben lényegesen megjavította a balatoni közlekedést, elsősorban azzal, hegy Balaton, Badacsony és Helikon néven expresszvonato- kat indított. A motorvonatok kitünően beváltak, s ezek az idén is közlekednek majd. Ezen túlmenően megindítja a Sió-expresszt is, amely a nyári szezonban Budapest—déli pályaudvar és Siófok között jár majd. A nyári menetrend szerint — amely május 31-én lép életbe, — minden reggel három gyorsvonat is indul a Balatonra. A balatoni forgalom további javítása érdekében ; menetrend szerint közlekednek majd mindazok a mentesítő vonatok, amelyek tavaly is jártak. A Budapest—keleti pályaudvarról 7 óra 23 perckor induló és Miskolcra 10 órakor érkező gyorsvonat a borsodi expressz nevet kapja és Miskolcig sehol sem áll meg. Már a múlt esztendőben több vidéki város közvetlen vasúti összeköttetésbe került a magyar tengerparttal, így Pécs, Kaposvár és Szombathely. Az idén' — a hét végén — Győr is kap közvetlen összeköttetést a Balatonnal: „Házról-házra" könyvvásár a mátészalkai járásban A mátészalkai FJK könyvesbolt dolgozói újszerű könyvvásárt vezettek be járásuk területén. -— Pedagógusok .és a szövetkezetek segítségével házról-házra járva árusítják a könyveket. A „házról- házra” való árusítás az eddigiek folyamán Nagyecseden, Kocsor- don és Ilodászon teljés sikert hozott, s a tapasztalatok alapján a közeljövőben a járás többi községeit is felkeresik a mátészalkai FJK könyvesbolt dolgozói, illetve megbízottai. „A TÜNDÍ1RLAKI LÁNYOK“ TISZAVASVÁRIBAN Az Állami Déryné Színház művészei Tiszavasváriban is bemutatták Heltai Jenő mély társadalombírálatot tükröző darabját. A darabnak sikere volt — ezt bizonyította a feszültség, olykor könnyes meghatottság a közönség soraiban. A színház művészei hitelesen vitték a vasváriakat a Berg család tragédiával, önfeláldozással, pénz-uralta élettel teli világába, amit Helíai poétiku- san, s emberien ábrázolt. A darab tartalmi mondanivalója szerint Borisika anyja és testvérei abban a szinte nagypolgári jómódban élnek, amihez a családot Boriska báró-szeieío„e juttatja. Felfogásuk „erkölcsös", mégis, amikor ez a jómód veszélybe kerül, arra ösztonziK Borisk.it, hogy igazi szerelmének inkább szintén szeretője legyen, minthogy elveszítse a báró anyagi támogatását. S az erkölcstelen Boriska így kerül erkölcsileg is „erkölcsös” családjának fölébe: Boriska erkölcsösebb, mint a képmutató család, kivéve legfiata'abb húgát, aki a magi ártatlanságát akarja feláldozni nővére boldogságáért. Boriska számára azonban nincs kiút, továbbra is vállalnia kell családjáért megalázó szerepét. — Olyan csinos lánynak, mint Olga, nemcsak a kenyeret nem adják ingyen, hanem a munkát sem!... — ítél Heltai bárója önmaga és a kapitalista társadalom felett. Ami az átélést, illetve tolmácsolást illeti, a színészek szívük ás tudásuk javát adták. Legnagyobb sikere talán Kassai Ilona Bcrlskájának, Bege Margit naiv Sárikájának, Tassi Béla bárójának, Sándor Böske Bergnéjének volt. Nem a rutinos játék, hanem a kiforrott művészhivatás tette élettelivé, emberivé szerepüket. A kisebb szerepek színészei is sok tehetséget csillogtattak: Kondor Ili Manci ja, Fáy Györgyi Olgája, Torday Gábor tornatanára, Szabó Ibi Malvin nénije mindvégig jellegzetessé tették a darabot. Sokat Ígérő, még nagyobb teljesítményekre képes játékot mutatott Komlós Róbert a báró inasának, Pistának a szerepében. A költő. Pázmá.n Sándor alakja kissé hitelesebb, jobban kidolgozott alakítást kívánt volna Mezei Lajostól. A rendezés tökéletes munka volt: Látszik, hogy a tehetséges, fiatla rendező, Kalmár Tibor nagy feladatokkal tud megbr- kózni. Reméljük, hogy a szabolcsi közönség a jövőben is ilyen igényes munkát, színvonalas darabot és játékot kap ettől a színháztól. gy. i. lüí 4
