Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

1!>o9. ÁPRILIS 17, PÉNTEK KKLETMAGVARORSZÄG § KI LESZ DUUUKS UTÓDA? Találgatások az Egyesült Államokban Washington, (MTI): Dulles Három délamerikai országot súlyt a szakadatlan esözés-okozta pusztulás amerikai külügyminiszter lemon­dásának bejelentését követően William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke ki­jelentette, Eisenhower elnök he­lyesen tenné, ha Christian Herter jelenlegi megbízott külügyminisz­tert nevezné ki külügyminiszter­nek. „Ez lenne az ésszerű és re­mélem, hogy ez hamarosan meg is történik.” — mondotta, majd emlékeztetett arra, hogy Herter kinevezése azért is valószínű, mert Eisenhower nem szívesen von be ismeretlen politikusokat kormá­nyába. Mint az AP washingtoni tudó­sítója megjegyzi, Herter a német kérdésben Dulles álláspontját kö­veti. Washingtonban más elképzelé­seket is emlegetnek azzal kapcso­latban, hogy ki lehet Dulles eset­leges utódja. Az AFP tudósítójá­nak értesülése szerint felmerült Douglas Dillon, a gazdasági ügye­ket intéző külügyminiszterhelyet­tes, valamint Robert Murphy külügyi államtitkár neve is. Sőt jóltájékozott körökben még Allen W. Dulles, a most lemondott kül­ügyminiszter fivérének és a C. I. C. Amerikai Központi Hírszerző Ügynöksége vezetőjének nevét is emlegetik és támogatására meg­jegyzik, hogy eddig munkaköré­ben „alaposan megismerte az ösz- szes nemzetközi problémákat’1.' London, (MTI): Nyugati hír­ügynökségek jelentése szerint há­rom délamerikai ország, Argen­tina, Brazília és Uruguay lakos­sága hősies küzdelmet folytat a heves szél és szakadatlan esőzés- okozta pusztulással, főleg a La Plata-folyótól északra és délre elterülő vidékeken. A legsúlyo­sabb helyzetben Uruguay van, ahol az ország háromnegyed ré­szét, mintegy száznegyvenezer négyzetkilométert öntött el az ár­víz. Eddigi jelentések szerint hu­szonötezer ember vált hajlékta­lanná, ezrével pusztult az állat­állomány és az árvíz tönkretette az ország rizs- és napraforgó­földjeit. Argentínában Buenos Aires ki­kötője már második napja víz alatt van. Az emberek ezrével hagyják el otthonaikat a szűnni nem akaró esőben. Santa Kében a tornádó megölte a rendőség fő­nökét. Brazíliának Rio Grande De Sul tartományában az elmúlt éjjel a folyók szintje több mint tíz mé­terrel emelkedett. Az áirvíz elől mintegy ezer ember menekült el otthonából. Akiknek sikerült az árvízből kiemelkedő magasabb pontokra menekülni, azokat heli­kopterek igyekeznek megmenteni, Debré Irestcicx miniszterelnök a tárgyalások kilátásairól Az afrikai »zabad^áginozgaJoni harcos ünnepe Pártó*. (TASZSZ): A francia politikai újságírók egyesülete szerdán villásreggelit rendezett, amelyen Michel Debré minisz­terelnök is beszédet mondott. Debré elismerte, hogy a két kü­lönböző társadalmi és gazdasági rendszernek békésen együtt kell élnie, s a Kelet és a Nyugat képviselőinek együttesen szem­ügyre kell venniük „bizonyos problémákat”. a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, a bajor rádióban mon­dott beszédében elcsen bírálta a bonni kormány politikáját. Megállapította: ez a politika még nyugati szövetségesei körében is elszigeteli a Német Szövetségi Köztársaságot. A bonni kormány merev állás­pontja következtében — mondot­ta Ollenhauer — a Nyugatnak még mindig nincsenek saját el­A május 11-én Genfben meg­nyitó külügyminiszteri értekez­letről Debré kijelentette, meg­egyezésre törekszik anélkül, hogy megtagadná egy jobb helyzet kialakítását szolgáló teendők megvitatását, s azon lesz, hogy a döntések „megfeleljenek az európai biztonság követelményé­nek, ne gyengítsék az atlanti szö­vetséget, ne szakítsák el Nyugat- Németországot ettől a szövetség­től”. képzetesei a Kelettel folytatan­dó tárgyalásokra. A bonni kor­mány olyan követelésekkel áll elő, amelyekről nagyon jói tud­ja, hogy jelenleg megvalósítha­tatlanok. Ollenhauer kijelentette: a szo­ciáldemokrata párt minden ere­jével ellenszegül egy olyan al­kotmánymódosításnak, amely a francia köztársasági elnök hatás­körével ruházza fel a Német Szövetségi Köztársaság elnökét. Április 15-et, Szabad Afrika Napját lelkesen megünnepelték szerte Afrikában, de a Szovjet­unióban és több más országban is a világon. Conakry: Az Afrikai Népek Ér­tekezlete nevű szervezet állandó titkárságának rendkívüli ülése szerdán nyílt meg Conakryban, Guinea fővárosában. Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke megnyitó beszédében hevesen tá­madta Franciaország, Belgium, Portugália és Nagy-Britannia af­rikai gyarmati politikáját. Sekou Touré hangoztatta, hogy Afrika nem kapcsolódik bele egyetlen tömbbe, vagy csoportba sem, de szükségszerűen számon kell tartania, milyen külső erők foglalnák állást mellette, és mi­lyen külső erők ártanak érdekei­nek. Akkra: Mint az Üj Kína jelenti, Akkrában, Ghana fővárosában a Szabad Afrika Napja alkalmából ünnepi felvonulást rendeztek többezer ember részvételével. Az ünnepség résztvevői ilyen felira­tokkal vonultak fel: „El a kezek­kel Afrikától!“, „Afrikának fel kell szabadulnia!". Kairó: Algéria, Kamerum, Ke­nya, Nigéria, Uganda, Szomáli- föld, a Délafrikai Unió, Zanzibár Eritrea neves politikai vezetői Kairóban értekezletet tartottak a Szabad Afrika Napja alkalmából. Az értekezlet résztvevői — az Üj Kína hírügynökség jelentése sze­rint — határozatban ítélték el az afrikai népek imperialista gazda­sági kizsákmányolását, politikai leigázását épp úgy, mint az afri­kaiakkal szemben alkalmazott ke­gyetlenkedéseket és tömegmészár- lósokat. New-York: Az AP és több más hírügynökség jelentése szerint az ENSZ kilenc függelten afrikai tag­állama szerdán, a Szabad Afrika Napján közös nyilatkozatot bo­csátott ki. Moszkva: TASZSZ-jelentés sze­rint a Szabad Afrika Napját meg­ünnepelte a szovjet főváros köz­véleménye is. Az azsiai es afrikai országok szolidaritási tanácsának szovjet bizottsága ebből az alka­lomból szerdán ünnepséget rende­zett Moszkvában. Zápore»ő9 zivatar Várható időjárás péntek estig: felhösebb idő több helyen eső, zivatar. Megélénkülő, helyenként erős délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken délnyuga­ton 17—20, máshol 20—23 fok között. Távolabbi ki 1 tások: záporesők, zivatarok, a hőmérséklet kissé csökken. A NYÍREGYHÁZI RADIO MAI MŰSORA a 223.8 méteres középhullámon Napi krónika. — Keringők. — Érettségizők között. — Orvos a, mikrofon előtt. — Levelesládánk­ból. — Hangos plakátok. Ollenhauer rádióbeszédében bírálta a bonni kormány politikáját Sok.«. fTASZSZ): Ollenhauer, Merre tart Németország ? Lapunk több olvasója azzal, a ké­réssel fordult szerkesztőségünkhöz: ír­junk a német kérdésről, Németország újraegyesítésérőL Az alábbiakban fog­laltuk össze a német helyzetet. Németországot 1945. június 5-én a berlini négyhatalmi nyilatkozat alapjan négy (szovjet, brit, USA és francia) meg­szállási övezetre osztják, élen a Szövet­séges Ellenőrző Tanáccsal. Az 1945. jú­lius 17-tól augusztus 2-ig tartott pots­dami konferencián a Németországot megszálló szövetségesek az egységes, bé­kés és demokratikus Németország meg­teremtését jelölték meg célul. A nyugati hatalmak kezdettől fogva külön nyugat­német állam létrehozásán, Németország kettéosztásán fáradoztak. 1949. szeptem­ber 9-én ezért megteremtik a Német Szövetségi Köztársaságot, s ezzel Német­országot politikailag és gazdaságilag egyaránt kettéosztják. Ezzel Nyugat-Né- metországot a szocialista országok, első­sorban a Szovjetunió elleni esetleges támadás legfontosabb hídfőjévé tették. 1949. október 7-én a demokratikus Németországban megválasztott Német Néptanács kikiáltja a Német Demokra­tikus Köztársaságot. Ezzel Kelet-Német- országban a Szovjetunió átadta a hatal­mat a dolgozó német nép kezébe, amely­nek nyomán itt megindult a demokrati­kus fejlődés, a gyárak, földek és ban­kok népi tulajdonba kerültek. A nyugati kormányok és a bonni kormány az NSZK megalakulásának pillanatától arra törekednek, hogy Né­metország kettészakítása fentmaradjon. A Szovjetunió és a NDK pedig azt a célt tűzte maga elé, hogy meg kell te­remteni Németország békés, demokrati­kus egységét. Amikor a Szovjetunió kor­mányának a Németországgal kötendő békeszerződésre és a két német állam konföderációjára tett javaslata elhang­zott, a bonni kormány — élén Ade- nauerrel — hangos „nemmel” válaszolt. Sőt még ellenjavaslatot sem tett. A bon­ni kormány azt hangoztatta, hogy az NDK, mint állam, nem létezik, és ezért nem lehet beszélni az újraegyesítésről. Mi ezzel szemben a valóság? Az egész világ előtt ismeretes, hogy a Német Demokratikus Köztársaság lé­tezik, él, fejlődik, s nemzetköri kapcso­latai állandóan szélesednek. Elég utal­nunk arra, hogy nemcsak jogilag, terü­letileg, népesség szempontjából létezik, hanem a Föld több mint száz országá­val kereskedelmi kapcsolatai vannak. Közel azonosszámú nemzetközi szerv tagja és a földkerekség több, mint egyharmadának lakosai elismerik az NDK létezését. Adenauer és Strauss nyugat-német hadügyminiszter ennek ellenére hazug és álnok módon azt mondja: az NDK-t „fel kell szabadítani.” De vajon mitől szabadítanák fel? Talán a német népet a tényleges szabadságától és független­ségétől? Attól, hogy ma az NDK-ban valóban a nép kezében van a hatalom és a szocializmust építik? Célkitűzéseik világosak. „A felszabadítás” gondolatán azt értik: újból vissza a német nagytő­késeket, háborús bűnösöket. Pedig Nyu- gat-Németországban a közelmúltban vég­bement változás is azt bizonyítja: a nyugati „erőpolitika” csődbejutott. Bonn eddig azt hangoztatta: Az újraegyesítést csakis , .szabad választás” útján lehet megvalósítani. Ma már Adenauer is kénytelen foglalkozni a konföderáció gondolatával. Egyre több nyugati poli­tikus jelenti ki: Az úgynevezett szabad választás nem csupán az egyedüli mó­dot jelenti az újraegyesítésre. Bármily kényelmetlen is, figyelem­be kell venniük egy tényt: a két ál­lam létezik, s e két német állam újra­egyesítését maga a német nép követe­li! A történelem két lehetőséget ismer államok egyesítésére: a szövetséges ál­lam (föderatív állam) létrehozását és az államszövetséget (konföderáció). A konföderáctó szuverén államok szerző­déses alapon nyugvó egyesülése azzal a céllal, hogy bizonyos külső és belső ügyekben azonos politikát folytassanak. A föderatív állammal szemben az ál­lamszövetség nem más, mint a résztve­vő államok laza egyesülése. A történe­lemben az államszövetség a föderatív állam megteremtésében az első lépés volt. A történelem egyre több példával is szolgál. Például eppen Németország egyesítésében Német Szövetség 1815-tól 1866-ig. az Amerika Egyesült Államok­ban 1778—1787-ig, a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­tól 1922-ig. Ezekben az esetekben a konföderáció a nemzeti állam fejlődésé­hez vezető út kezdeti állomását jelen­tette. A német konföderáció előfeltétele, hogy a két német kormány összeüljön és tárgyalásokat folytasson egymással. Ezeken a tárgyalásokon — az NDK ja­vaslata értelmében — a két német ál­lamnak állást kell foglalnia a békét szolgáló közös politika és a megegyezés mellett. Mit javasol a Német Demokrati­kus Köztársaság? Hogy elsősorban azo­kat a kérdéseket vitassák meg, ame­lyekben a német nép nagytöbbségének azonos a véleménye. Melyek ezek a kérdések? 1. Atombombák és atomfegyverek használatának eltiltása és tárolásának betiltása mindkét állam területén. 2. A Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kilé­pése a NATO-ból, illetve a Varsói Szer­ződésből. A hadkötelezettség megszün­tetése és a haderő-létszám meghatározá­sa mindkét német államban. 3. Közösen, vagy egyenként fel kell szólítani a négy nagyhatalmat, hogy fokozatosan vonja ki csapatait Németor­szág területéről. Ha a két német kormány megegyez­ne ebben a kérdésben, ezzel elhárítanák az újraegyesítés egyik legdöntőbb aka­dályát. A konföderáci azt is kijelentené, hogy létrehoznának egy össz-nemet Ta­nácsot, amely további lépésekre tenne javaslatot. Ide tartoznának azok a kér­dések, amelyek a nyugat-német állam apparátusában ma helyetfoglalö fasisz­ta erők újraéledéséből adódnak, továbbá a közlekedéssel, szociálpolitikával, pénz­ügyekkel, gazdasági- és kulturális élet- ' tel kapcsolatos problémák. Az ezzel kapcsolatos javaslatok a parlamentek, illetve a kormányok döntése után lép­nének életbe. Az államszövetség tehát a két német állam újraegyesítésének szilárdabb formájához vezető első lé­pést jelentené. Az államszövetség legfontosabb jel­lemvonása, hogy mindkét állam átmene­tileg önállóan létezik, s egyik sem kény­szerítheti uralmát a másikra. Mindkét német állam a konföderáció után is: szabadon dönthetne saját ügyüket ille-' tőén. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára a békeszerződés megkötésével kapcsolatos interjújában kijelentette, hogy az államszövetség „A békés versenyt jelenti politikai, társa­dalmi és kulturális téren és ez béke­szerető, demokratikus és haladó Német­ország megteremtését szolgálja.” A nép-‘ tömegek, a nemzetközi politikai élet1 számos politikusa és Nyugat-Nérnetor- szág polgári körei mind nagyobb szám­ban foglalnak állást a konföderációi gondolata mellett. Hisszünk abban, hogy a józan ész diktál majd és a jövő hónapban meg­tartandó négyhatalmi külügyminiszteri értekezleten megegyezés jön létre Né-! metórszág kérdésében. Batest fimot*.

Next

/
Thumbnails
Contents