Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

iss». Április 17, péntek kclfhhaotarorszag Tizennégy kitüntetett — egy üzemben Nagy nap volt a közelmúltban a Mátészalkai Vegyesipari Válla­latnál. A múlt évi jó munkáért összesen 96 ezer forint nyereséget osztottak ki a dolgozóknak, öröm­mel nyugtázzák a vállalat dolgo­zói, hogy a megye ipari üzemei közül egyénenként ők kapták a legmagasabb, 22 munkanapnak megfelelő részesedést. Átlagban 1000—1800 forint jutott egy-egy emberre. Ugyancsak ekkor nyújtották át hat munkásnak a „Kiváló dol­gozó" jelvényt és a velejáró fél­havi fizetést, valamint nyolc em­bernek a „Kiváló dolgozó” okle­velet — egy heti fizetés kísére­tében. Bizakodással néznek a jövőbe a tiszadadai Dózsa Téesz tagjai A lermclőssövethcseteh háromszor annyi tejet adnak cl, mint tavaly A . termelőszövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak az áru­termelésre és ezen belül az állat­jtenypsztés hozamának értékesíté­sére'fs. A tejtermelést és értéke­sítést : tekintve örömmel állapít­ható meg, hogy 1959 első negyed- jcvébgn ár múlt év hasonló idő­sszakához képest a termelőszövet- I kezetek 292 százalékkal többet adtak el. Ez á tehenészetek gya­rapodásával és a hozamon növe­kedésével magyarázható. Amikor termelőszövetkezeteink «tejtermelésében ilyen örvendetes eredményekkel találkozunk, meg kell állapítani, hogy a tejipari melléktermékek — fölözött tej, író, savó — iránt nem kielégítő az érdeklődésűk. Megyénk mint­egy háromszáz termelőszövetke­zete közül fölözött tejet 18, írót egy és savót 14 igényelt. Az igénybevett melléktermékek igen kis töredékét teszik ki annak a mennyiségnek, amit a tejipar ren­delkezésre bocsát, a lehetőségek pedig szinte korlátlanok a szövet­kezeti állattenyésztésben ezek hasznosítására és a tejfeldolgozó üzemek bármilyen igényt ki tud­lak elégíteni. . Kevés azoknak a termelőszö­vetkezeteknek a száma is, amé- yekben saját tejfeldolgozó üzem lenne: hat téesz szállít mindössze 'ölözött tejet. Parkosítás május elsejére Barátságosabbá, otthonosabbá akarják' tenni üzemük környé­két a mátészalkai tejfeldolgozók. Ennek érdekében már napok óta társadalmi munkával parkosítják az üzemépület előtti teret. Munka után fiatalok és idősebbek egy­aránt ásót, gereblyét fognak egy félórára, hogy május elsejére el­végezzék a jó bizonyítványt nyújtó munkát. Ezzel kapcsolód­tak be egyébként a járási szék­helyen megindult „Tisztasági Hó. nap”-ba. Korán reggel csendes, napsüté­ses volt az idő. A tiszadadai Dó­zsa TSZ néhány tagja ki is in­dult a határba, hogy megvonalaz­zák a sorokat az ültetendő bur­gonya számara. Az elnök, Böszörményi Károly, bent foglalatoskodott az irodá­ban — a tanács egyik helyiségé­ben, ahol mindössze egy asztal „képviseli” az' irodát, A „jog" ar­ra, hogy ott tartózkodjon teljes mértékben megvan, mivel Ká­roly bácsi — mint mondja — őszig még a +anácie'nökhelyet- fesi munkakört is ellátja Innen választották elnökükké.a tavaszon megalakított Dózsa Téeszbe az emberek. Fiatal a gazdagág A Dózsa TSZ alig két hónapja alakult meg. Kétszer összegyűltek az emberek és másodszor már ki­mondták a szőve! keze; megalakí­tását. Szövetkezeti tagok voltak azelőtt, ismerték már az uta', s újra ezt választották. Nem is kellett sok téblábolás, egy-két náp alatt, „üzemképesek” voltak a munka megkezdéséhez. Dohány­melegágyat raktak, keecesből át­meneti megoldásként istállót épí­tettek, s megkezdek a tavaszi magvak vetését. A földcserét is elég hamar sikerült nyélbe ütni s a 150 holdas kis szövetkezet­nek alig 13 holdja van szétszór­tan. Előnyös feltételekkel juttatja saját otthonhoz a dolgozókat a lakásszövetkezeti mozgalom # Köböl József építésügyi miniszterhelyettes nyilatkozata A Minisztertanáos legutóbbi ülésén rendeletét fogadott el a lakásszövetkezetek létrehozásáról. A Magyar Közlöny április 16-i «zárna közli a kormányrendelet (szövegét. Az MTI munkatársa ez­zel kapcsolatban felkereste Köböl [József építésügyi miniszterhelyet- itest és megkérte, nyújtson tájé­koztatást a rendelettel kapcso­latban. A miniszterhelyettes tájé- (koztatójában többek között a kö- !vetkezőket mondotta: — Az elmúlt években nagy ér­deklődés mutatkozott a családi- !ház- és az öröklakás-építés iránt. <E formákhoz csatlakozik most a ilakásszövetkezeti mozgalom. A 'rendelet kimondja, hogy a lakásszövetkezetnek tagjai lehetnek az állami és a szö­vetkezeti szervek és vállala­tok bérből elő dolgozói, első­sorban áz állami üzemek mun­kásai. ’A lakásszövetkezetekbe az üze­mek igazgatói a szakszervezeti bizottsággal együttesen javasolják ez arra érdemes és rászoruló dol­gozókat, mindenekelőtt a nagy- családosokat, azonkívül az ifjú, lakás nélküli házasokat, vagy há­zasulandókat. A lakásszövetkeze­teknek nem lehetnek tagjai azok, akiknek saját házuk van és az kielégíti igényüket. Lakásszövetkezetek csak ott alakulhatnak, ahol a kormány a szükségletek nyomán állami kivitelezésű lakásépítést ha­tározott el, és ahol a megala­kuláshoz az Építésügyi Mi­nisztérium engedélyt ad. A szövetkezeti házak több eme­letesek lesznek és közművesített területen, tehát elsősorban váro­sokban építhetők fel. Részben már ez is megszabja, hogy mennyi, szövetkezeti házat építhetünk, de még inkább a rendelkezésünkre álló építő- és szerelvény-anyag mennyisége, továbbá az állami építőipari kapacitás. A lakásépítő szövetkezetek alakulását ezek kor­látozzák. A szövetkezeti házak építése több vidéki városban és fő­városi kerületben már ebben az évben megindul. A szövet­kezeti lakásokat az tij tulaj­donosok a jövő évben foglal­hatják cl. Szólott a miniszterhelyettes ar­ról is, hogy milyen kedvezményekben részesülnek a szövetkezeti tagok ? Rámutatott, hogy a lakásszövet- 1 | kezet tagjainak bizonyos készpénz zel kell rendelkezniük. Az állam a lakásépítés tény­leges költségeiből igen jelen­tős engedményt ad. A ked­vezményes árnak mintegy 13 • százalékát kell készpénzben előlegként az Országos Taka­rékpénztárba befizetni. A ked­vezményes ár nagyobb részére az állam harminc évre ka­matmentes hitelt ad. amc'yct havi részletekben kell tör­leszteni. Aki nagyobb készpénzelőleget fi­zet be, vagy gyorsabban törleszt, külön engedményt kaphat. A kor­mány külön kedvezményt bizto­sított a nagycsaládosoknak, kásszövetkezet műszaki. megbí­zottja útján ellenőrizhetik, a be­ruházást lebonyolító tanács az észrevételeket köteles figyelembe venni, és az építési vállalattal szemben érvényesíteni. A szövet­kezeti házban lakók a hazak fenntartásáról maguk gondoskod­nak. A lakásszövetkezeti tagok havonta az állami kölcsön meg­felelő részletét és a házuk keze­lési és karbantartási költségrész­letét fizetik be a Takarékpénz­tárba. Ez az összeg — mivel laká­suk személyi tulajdonban van — természetesen magasabb lesz, mint a hasonló típusú állami bérlakás bére. A lakásigénylők helyesen teszik, ha takarékoskodnak, mert min­denféle szövetkezeti és saját la­kás elnyeréséhez az álami lcölcsö- nöh kívül készpénz is kell — fe­jezte be nyilatkozatát a miniszter- helyettes. Eddig jutunk az ismerkedés­ben, amikor gyors egymásután­ban jönnek ketten is, Szántai András és Nyircsák Károly, új­ságolva az elnöknek hogy elrom­lott az idő, a szél behordja a sor­jelzést. abba kellett hagyni a munkát. Csinálja csak a gép! — Tudod mit, Károly? — így Szántai. — A vetés nem marad­hat, amondó vagyok. hogy hagy­juk ezt a sorolást. A gépállomás ideadja az ültetőgépe*-, s egy nap befejezzük a krumpli vetését. .— Kellenek a pontos sorok, hogy a kapálást is a gép csinálja majd. — Ha tudnának adni, az jól jön­ne — ért egyet vele az elnök. — Nem vagyunk túlterhelve a ka- pálnivalóval, de hadd csinálja csak a gép, ami arra való. Hét hold forgó, négy hold borsó, öt hold burgonya és 11 hold cukor­répa lesz kapás, meg a 27 hold hibridkukorica és a 3 hold siló- kukorica. No, meg a dohány. A többi takarmánynövény kalászos, meg pillangós. — A cukorrépáról jut eszembe — szól közbe Nyircsák, — hogy már elég szépen sorol, de már látszik, hogy a bolha megkóstol­ta. Porozni kell. — De nagyon ráérnek beszél­getni a Dózsások ilyen remek idő­ben — ugratja a Vörös Csillag agronómusa, D. Nagy József a bentieket, amikor belépve közé­jük telepszik. — Hát emberek, cudar egy idő ez — vált a han­gon, amikor látja, hogy ezek nem kaptak a , horogra". — Hallom, ti ügyesebbek vagytok,, mint mi és egy táblában osztottátok ki a A háztáji krumpli területét. — mienk igen szétszórt. Lehet itt tanulói az öregektől — Mi előre látunk ám — csip vissza az előbbiért az elnök. — Ha jön a kolorádói, egy táblában védekezhetünk ellene. így megy aztán talán félóráig is a vetélkedés. Az agronómus szívesen átjön vitatkozni, mert lehet itt tanulni az öregektől, volt középparasztoktól sokat. — Megbeszélik, miként lesz a leg­jobb előkészíteni a vegyes kalá­szos, kapás területet, hogy ősz­szel egységes vetésforgó alakul­hasson ki. A Dózsa tagjai befe­jezték az istállótrágyzást és a többi szerves anyagot szarvasba hordják a földek végéhez. Sokan az egyéniek közül, akik már kö­zel vannak a szövetkezethez, át­adják a fel nem használt trá­gyát, a szövetkezet pedig két kéz­zel kap utána. Hadd gyarapod­jon .. . Beszélgetés közben a két szomszéd abban is megegyezik, hogy a hibridkukoricát feltétle­nül géppel vetik el. A gépállo­más jól dolgozik, így a legkifize- tőbb. A tiszadadai Dózsa TSZ — ha jelenleg kicsi is — nagy dolgok­kal foglalkozik. Az idén építenek egy 52 férőhelj'es tehénistállót, mert mint mondják, hamarosan szükség lesz rá. A takarmányt az idén megtermelik és ősszel te­hénállományt, kocatörzset vásá­rolnak. Továbbb bővítik a meg­kezdett tanyahelyet, hogy minél előbb rendezett gazdaságuk le­gyen. Jó érzés ezekkel a frissensült .nagygazdákkal” együtt lenni, hallgatni tervezgetéseiket és együtt lelkesedni velük, ahogy magabiztosan a holnapba néznek, (S. A.) Dallal, tánccal ünnepük május elsejét a liszakóródiak Lázasan készülődnek a május elsejei ünnepekre Tiszakóródon. Hagyomány már, hogy ilyenkor zenével, dallal ébresztik a falut. Utána a fiatalok felvonulnak, és körüljárják a • községet. Ezután kultúrműsor lesz a kultúrházban, melyet ünnepi beszéd előz majd meg. Fellépnek az úttörők, a kiszesek. Szavalatok, ének- és táncszámok kerülnek sorra, s az egyfelvonásos jelenetekben emlé­keznek a KISZ-fiatalok a nem­zetközi proletariátus nagy ünne­pére. Délután mókás sportjátékokra kerül sor, melyekből nem marad ki a zsákban futás, lepényevés sem. De lesz kerékpár-lassúság! verseny is. Az ünneplést este to­vább folytatják és jó szórakozást nyújt majd a falu lakosainak a községi népfront-bizottság által szervezett kultúrgárda, mely ez alkalommal a „Fehér Anna" című színművet adja elő. A bevételből — mint mondották — az úttörők nyári táborozásának költségeit fe­dezik majd. Egy mándoki bádogos - a Himalája magasságában omenryiben a családban az el­oldottak száma kettőnél több, úgy családtagonként kétezer fo­rint külön árkedvezményt kap­nak, amely a készpénz-előlegbe oeszámít. Az állam viseli a szövetkezeti lakótelep alapközművcsítésc- nek költségeit, a telepen meg­épülő üzlethelyiségek építési költségeit, c mellett vállalja a szakszerű felépítést is. A lakás árát kidolgozott irány­elvek és kalkulációk alapján szab­ják meg. Az egyes lakások árá­nak megállapításánál figyelembe veszik a lakások fekvését, nagy­ságát és felszerelését is. A lakásszövetkezeti tagok a ré­szükre épített ház építését a la­(Tudósilónktól) Nem azt akarjuk ebben a kis írásban olvasóinkkal elhitetni, hogy egy falusi bádogos meg- mászta a világ legmagasabb hegycsúcsát, hanem... de men­jünk talán sorjában! Amikor megismerkedtünk, ép­pen ünnepség volt. Mór javában állt a bál a mándoki vegyes ktsz elmúlt évi mérlegzáró köz­gyűlése után. Mindenki táncolt a jó cigányzenére és egymás­után ürültek a poharak. Sze­ressük mán... mondogatták egyre-másra, mivelhogy Mándo- kon így szokás, így kínálják a bort. Az ajtófélfa mellett — egy po­hárral a kezében — ezüsthajú, jótartású. idős bácsi beszélge­tett társával. Arra lettünk fi­gyelmesek, amikor azt mondja szomszédjának; ... Szívesen táncolnék én is egyet, de szé­gyellem magam, nem illik az már hozzám. XVéber Jenő bácsi volt a „szé­gyenlős’ táncos. És beszélgetés liözben az is kiderült, hogy nem az az oka szégyenlösségének, hogy talán nem tud táncolni. Dehogyisnem, tud ő. hiszen a maga idejében sok fiatalt kitán­colt ő, csakhogy most már nem illő a korához, mivel hogy 78 éves, és ilyen korral az ember már nem igen táncol. Ebben az évben újra a mér­legzáró, nyereségfelosztó köz­gyűlésen találkoztunk. Az elsők között olvasták a nevét, egész szép összeg, több mint 1000 fo­rint volt a részesedése, és ezen kívül is kapott jutalmat, példa­mutató munkáidért, szorgal­máért. igyekezetéért. Nagy szó ez ebben a korban, így szemre ugyan egy cseppet sem lett öregebb, de mégiscsak 78 éves, ha nem is látszik több­nek 55-nél. Beszélgetünk, csendesen, de magáról nem sokat mond. Dol­gozott világéletében, azt viszont már másoktól kell megtudnunk, hogy még az elmúlt években is felment meaiavítani a torony bádogját. Oda, ahová a fiatalok még nem mernek felmenni, oda felmegy Jenő bácsi és becsület­tel elvégzi a munkát. Arról beszélgettünk, hogy ha összeraknánk azt a sok tetőja­vítást egymás mellé, amit életé­ben elvégzett — mert már több mint 60 éve javítgatja a rossz tetőket, csatornákat és végzi az egyéb bádogos munlcát — olyan várost, mint Nyíregyháza, befe­dett volna már. Ha meg egy­másra raknánk azt a sok métert amit életében megmászott Jenő bácsi, bizony kétszer felért vo’- iia a Himalája legmagasabb csúcsára. A valóságban nem ért fel a Himalájára, nem mászía meg annak legmagasabb csúcsát, de egy csúcsot mégis elért; a meg­becsülés, a szeretet és köztiszte­let csúcspontját érte el, meri Mándokon mindenki szerelt, tiszteli és nagyra becsüli Jenő bácsit, a 78 éves szövetkezeti tagot. _____

Next

/
Thumbnails
Contents