Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-17 / 89. szám

e» HBLETMAGTAttOKSZAä 19Ő9. ÁPRILIS 11. PÉNTEK Változást sürget az élet iskoláinkban 14 RUSCSOV ELVTARS az 11 SZKP XXI. kongresszu­sán mondott beszámolójában részletesen foglalkozott az if­júság nevelésével, azokkal a sürgető tennivalókkal, amelyek nélkülözhetetlenek a szovjet emberek tanításához a kommu­nizmus építésében. A kommunizmus építéséhez nemcsak anyagi-technikai bázis szükséges, hanem olyan öntu­dat is, ami képessé teszi az embereket e nagy feladat meg­oldáséra. „A szovjet emberek többsé­gének érzéseit íennkölt esz­mény vezérli: hasznara lenni a társadalomnak, új anyagi és kulturális javakat teremteni részére.” — mondotta Hruscsov elvtárs. Erre az eszményre, a mun­ka szeretetére, a kommunista epítömunkára kell nevelni a •szovjet ifjúságot. Erre a neve­lésre tanít Hruscsov elvtárs: „A nevelésnek mindenekelőtt szerves kapcsolatban kell len­nie az élettel, a termeléssel... Arra törekszünk, hogy a mun­ka, minden anyagi és kulturá­lis érték létrehozója, az embe­rek elsőrendű életszükségletévé váljék.” A szovjet iskolák a szocia­lizmust építő állampolgárok sokmillióját nevelték, ma már azonban elmaradtak a szovjet elet fejlődésétől, a kommuniz­mus építésétől, éppen ezért a Szovjetunióban napirendre ke- került az iskolák átszervezésé­nek kérdése, hogy szorosabbá fűzzék az élet és az iskola kap­csolatát. „A közoktatás átszervezése teljesen megfelel az oktatásról es nevelésről szoló marxista— leninista tanítás szellemének és útat tör az ipari politech­nikai iskola számára” — mon­dotta Hruscsov elvtárs. j\f ÁLUNK, MAGYAROR- • - SZAGON IS hasonló a helyzet. Iskolai rendszerünk, illetve a nevelés tartalma és módszerei nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, melyek a szocializmus építése •során a fiatal nemzedékünkre hárulnak. Nem nevelik eléggé iskoláink a fiatalokat az élet­re, a munkára, a munka tudá­sára és szeretetére. Fiataljaink nagy része az al­talános iskola VIII-ik osztá­lyának elvégzése után léi olyan iskolába beiratkozni, ahol dol­gozni kell. Túlságosán egyol­dalú a továbbtanulók érdeklő­dése: többségük orvosi, vagy hasonló pályára vágyik, s elke­rüli az ipari és mezőgazdasági technikumokat. • • Ez nemcsak a pedagógusok: elsősorban a szülők hiábája, akik nem látják a fejlődés útját, ragaszkodnak régi, ma­radi körülményeikhez, néze­teikhez, s maguk sem nevelik gyermekeiket a munka szere­tetére. „Dolgoztam en eleget az életben, legalább a gyermekem ne dolgozzon annyit” — hirde­tik azok a munkás- és pa­rasztszülők, akik a burzsoá, pol­gári befolyásra gyermekeiket íróasztal mellé szeretnék ültet­ni. Pedig az élet meghazudtolja ezeket a szülőket: a techniku­mokat végzett fiatalok jobban boldogulnak, s jobban megáll­ják a helyüket az építőmun­kában. Mégis azzal vádolják ezeket az Iskolákat, hogy nem adnak megfelelő általános mű­veltséget. A TECHNIKUMOKBAN A GYAKORLATI SZAK­TÁRGYAKON KÍVÜL ugyan­azok a tantárgyak szerepelnek, mint a gimnáziumokban. A számtant* földrajzot, történel­met, meg. a többi műveltségi tárgyat ugyanúgy elsajátítják a technikumok Pataijai, mint a gimnazisták. Nem tanulnak latint, amire a legtöbb pályán úgysincs szükségük. Az élet fejlődése nálunk is sürgős változásokat követel az iskolai rendszerben: a terme­lőmunka és az iskolai munka összékapcsolását. Olyan refor­mokra van szükség, amelyek közelebb hozzák az iskolát a munkához, a gyakorlathoz. Ennek érdekében át kell dol­gozni még a gimnáziumok tan­terveit is, s már az általános iskolákban szélesebb kell tenni a politechnikai ok­tatást. Igen jól beválnak azok a kí­sérletek, amelyeket néhány ál­talános iskola végzett: tovább­képző tanfolyamokat szervezett az alapműveltség kiegészítésé­re, de főként a gyakorlati munkák, mezőgazdasági Illetve ipari tennivalók elsajátítására. Ezt a kísérletet tovább kell fejleszteni, szélesebb körűvé kgll tenni. I GÉN FONTOS AZ IS, hogy a pedagógusok az iskolákban ne csak oktassanak, hanem neveljenek is jellemes, népi demokráciánkhoz hű em­bereket. Ez a tény sürgeti a pedagógusok továbbképzését is. A tanév során politikai esz­mei oktatásban, a nyári szün­időben pedig szakmai, gyakor­lati továbbképzésben kell ré­szesíteni a pedagógusokat, hogy munkájukat az élet köve­telményeinek megfelelően vé­gezhessék. Nincs politikamentes iskola! A Horthy-viiág iskolái nacio­nalista, antibolsevista nézetek­re nevelték az ifjúságot, arra, hogy az osztályok közötti kü­lönbségekkel szemben türelme­sek legyenek. A mi iskoláink szocialista életfelfogásra és szocialista munkára neveljenek. Ebből a követelményből egy tapodtat sem engedhetünk. Csak öntu­datos ifjúsággal, szakképzett emberekkel építhetjük fel a szocializmust Magyarországon. Győri Illés György A Vencsellői Gépállomás szocialista manhavcrsenurc mvla a Demecserl Gépállomás! A Vencsellői Gépállomáson tár­sadalmi mozgalommá vált a mun­kaverseny. A gépállomás dolgozói, trakloristái és traktoros brigádjai versenyfelajánlásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. A vencsellői üzem a munkaverseny további kiszélesítése céljából, a munka és a termelőszövetkezetek azdálkodásának eredményesebbé tétele végett versenyre hívja a Demecseri Gépállomást. A versenypontok között az aláb­biak szerepelnek: egy normál­holdra tervezett önköltséget a nyári idény végére 3 százalékkal kell csökkenteni; mennyi lesz egy traktoregységre eső teljesít­mény; hogyan oldják meg a tér* rr.előszövetkezetek takarmánybe­takarítási, növényápolási és ara­tási munkáinak gépesítettséget; a dolgozókról való szociális gondos­kodás, kulturális és sportlehető­ségek; a gépállomás rendje, tiszta­sága és az épületek karbantartása, A Vencsellői Gépállomás kéri — amennyiben a demecseriek a versenyfelhívást elfogadják —, hogy a járási pártbizottság, a gép­állomások igazgatósága és a MEDOSZ a nyári idény hefejezté- vel működjön közre a vetélkedés első szakaszának értékelésében, Ötezer fát ültettek, parkosítanak, takarék» szövetkezetei alakítottak Mándakon Nemrég fásítási hónapot hir­dettek a mándokiak. Ez alkalom­mal ötezer fát ültettek el a köz­ségben a tanács felhívására. Szé­pen halad a község parkosítása is. A Petőfi utca rendje és tiszta­sága különösen megragadja a fa­lubelit, de az idegent is. A Petőfi utcai lakók egyébként elhatároz­ták, hogy csatlakoznak a „Tiszta város és tiszta község“ mozgalom­hoz, s versenyre hívták más ut­cák lakóit is. A községi tanács v. b. értékeli a kezdeményezésben élenjárókat, és akik a legjobban gondozzák hazuk elejét, azoknak szívküldi-lemezt küldenek jutaL múl. Április 10-én megalakult a köz­ségben a takarékszövetkezet is. A falu bankja 101 tagsággal és 10.000 forint részjegy-alaptőkével indult. A szövetkezet igazgatósá­gának elnökévé Sajtos Benjámin köztiszteletben álló dolgozó pa­rasztot választotta meg a közgyű­lés. Hován Pa! levele nyomat) • Mi történik a megye tudományos életének központjában? Látogatás a Jósa András Múzeumban Sokan nem ismerik a nyíregy­házi Jósa András Múzeumot, il­letve azt hiszik, hogy a múzeum munkája csupán kiállítások ren­dezéséből áll. Cikkünknek éppen ezért az a célja, hogy bemutassa: kik dolgoznak, mit, csinálnak a múzeumban? Á Jósa András-múzeum a me­gye tudományos életének köz­körűvé I pontja, olyan tudományos intézet, 7 forintot osztottak minden munkaegységre előleg címén — ?§ holdon ri&stelepet építettek — 10.000 facsemetét ültettek — a kölesei Kossuth Termelőszövetkezetben Bizalommal tekintenek a jövő elé az egyik legkiválóbb szatmári termelőszövetkezet tagjai. A múlt evekben is jól gazdálkodott a szövetkezet, de az idei tavasz még gazdagabb termést ígér. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a tavasziakat idejében földbe tették, amelyek már szépen zöldellnek a szövet­kezet gazdaságában. A tervezett 10 holddal szemben 20 holdon ve­tettek tavaszi árpát,* s terven 'fe­lül 15 hold lent is termelnek szerződésre, mely magas jövede­lemmel jár. Gondoskodtak a ta­karmányról is, hiszen 60 holdon alkalmazták feíülvetésként a ‘ ló­herét és 30 hold szarvaskerepet is vetettek. A terv szerint 25 holdon zabot, 15-ön pedig a zabosbük­könyt vetették el. Hozzákészül­tek az 50 hold kukorica elvetésé­hez is, s valamennyit négyzetesen teszik majd földbe. Dicséretes az, hogy a tíz hold napraforgó mellett 5' holdon silókukoricát termelnek. Mindez bizonyítja, hogy előrelátó módon gazdálkod­nak a Kossuth TSZ tagjai. .Szatmári rizs“ terem ez évben Ü5 holdon Gondos gazdák módjára ez év­ben 75 holdon építettek rizstele­pet a kölesei Kossuth TSZ-ben. Számításuk az, hogy a gyümölcs- termelés és az állattenyésztés mellett ezzel is nagyobb jövede­lemhez juttatják a tagokat. Eb­ben az esztendőben már 25 hol­don virul majd a rizs a kölesei határban, melyről holdanként 15 mázsát szeretnének betakarítani. Szép jövedelmet biztosító gyü­mölcsöse van a közösségnek, ezért a tagság úgy határozott, hogy azt bővíteni kell. A terv már meg is valósult, mert újabb 10 holdon telepítettek gyümöl­csöst; ahol a Jonathán díszük majd. Nagy gondot fordít ez a termelőszövetkezet az erdősítésre is. Ez évben 10 ezer csemetét üitettek mezővédő erdősávként. Ifjú Dányádi László 1078 forintos előlege A múlt hónapban a szövetke­zetnek több ezer forint bevétele volt, A fűrészüzem és a cserép­gyártás 15.000 forintot jövedel­mezett, míg a leszerződött állatok után ugyancsak szép pénzhez ju­tottak. A 80 darab expressz-hizia­lásra leszerződött sertés után elő leg címén 40 ezer forintot vettek fel. Az ipari növények, a most hízó 25 szarvasmarha és a 100 darab pecsenyebárány után még nem'vették fel pénzt, s ennek el­lenére meals 7 forintot tudlak osztani márciusban minden mun­kaegységig előleg címén. Volt olyan dolgozó, mint Vass Péter, aki a múlt hónapban 1050, míg ifjú Dányádi László egyedül 1078 forintot vett fel. Ez vonzó hatás­sal van a szövetkezet tagjaira, nagyobb munkakedvet ad a dol­gozóknak. A 90.000 forintos julihodály és a bárányszaporulat Nagyon szép juhállománya van a Kossuth TSZ-nek. Ez az öreg juhász, Vass Péter bácsi munká­ját dicséri. 277 anyajuh szaporu lata 301 volt, amely kiváló ered­mény. Gondoskodott is a szövet­kezet a megfelelő elhelyezésük­ről, mert a múlt évben egy 750 férőhelyes juhhodályt épített sa­ját érőből 90 ezer forintos költ­séggel. De a különböző növény- féleségek tárolásáról sem feled­keznek meg. Hosszúlejáratú hitel bői építették meg 60 ezer forint­ból a dohánysimítót a múlt év­ben, 1959-ben pedig egy 15—20 vagonos magtárt építenek ha­sonló módon 260 ezer forintból. Évről-évre gazdagodik a köl­esei Kossuth Termelőszövetkezet, s egyre boldogabb gondtalanabb életet biztosít a szövetkezeti gaz­dák számára, (f. k.) ahol a megye régészeti, történeti, néprajzi, művészeti, stb. emlé­keit nemcsak összegyűjtik, hanem fel is dolgozzák, s a munka so­rán a tudomány* különböző ágait művelik. A múzeum egyik legfontosabb munkaterülete a régészet A nagyközönség főleg a kiállítá­sokon értesül a régészeti munka redményeiről, holott a kiállítá­sok csupán ízelítőt adhak ebbői a munkából. A régészet régészeti ásatásokból, tudományos gyűjtő­munkákból, az anyagi művelődés­re vonatkozó tárgyak gyűjtéséből, néprajzi tárgyak gyűjtéséből áll. Külön ág foglalkozik a néprajzi témagyűjtéssel: népviseletek tör­ténetére vonatkozó adatok, nép­dalok, népmesék gyűjtésével. — Igen fontos része a múzeum tu­dományos munkájának a város és a megye történetére vonatko­zó tárgyak és adatok gyűjtése. Művészet, Irodalom A múzeum gyűjti a inegye kép­zőművészeti anyagát is. Jelenleg a közönség éppen a Benczúr-ki- állításon kaphat belőle ízelítőt. A múzeum gyűjti a megyei vonat- kozású írók, költők kéziratait, könyveit is. A Jósa András-múzeum tehát tájmúzeum: Szabolcs-Szatmar me­gye régészetét, őstörténetét, törté netét, néprajzát, képzőművészetét és irodalmát foglalja össze, ezek emlékeit gyűjti, rendezi, feldol­gozza és kiállítja. A munka ered­ményéből pedig nem minden ke rülhet kiállításra. A tudományos osztály vezetője dr. Csallány Dezső régész, aki fő­leg a népvándorlás korát kutatja. Attila-kutatásai terén elért ered ményei világhírűek. Tudományos kutatómunkája szerteágazó és sokrétű. Jelenleg mintegy 1000 ol­dalas, a maga nemében egyedül­álló munkán, kandidátusi munká­ján dolgozik1 a gepidák régészeti emlékeit dolgozza fel a Kárpát- medenceben, Ugyancsak most dolgozza fel a megyei avar lele­teket is. Történeti és néprajzi kutatások A múzeum történésze, dr. Ba­logh István történeti és néprajzi kutatásokat végez. Tudományos munkásságának jelentős részét képezik a pásztorkodás történeté­nek kutatásai. Jelenleg a múzeum éremtárának meghatározásán dol­gozik. Dr. Nyárády Mihály az anyagi művelődés néprajzával és helytör­ténettel foglalkozik. Nemrég fe­jezte be a salétromfőzés történe­téről szóló tanulmányát jelenleg Nyíregyháza és bokortanyái pa­raszti gazdálkodásának történetét, néprajzi anyagait gyűjti. Erdész Sándor a szellemi mű­velődés néprajzával foglalkozik, Nemrég Szabolcs megye hiede­lemvilágáról, a babonákról írt ta­nulmányt. Most az ország legjobb mesemondójának. Ami Lajos sza- mosszegi tsz-tagnak meséit ren­dezi sajtó alá. A meséken kívül a megye népdalait gyűjti. A múzeum irodalmi gyűjtemé­nyével dr. Merényi Oszkár fog­lalkozik. A begyűjtött tárgyak, emlékek restaurálását Szabó László végzi nagy szakértelemmel. * Az első tudományos évkönyv A múzeumnak az idén jelenik meg az első tudományos évköny­ve, ahol a muzeológusok a me­gye tudományos emlékeit, hagyo­mányait tanulmányokban foglal­ják össze. A gyakorlati munkához tarto­zik még a népdalok kottázása, a könyvtár kezelése, a fotoleltár összeállítása, a múzeum adattá­rának, valamint a természettudo­mányos anyagnak a kezelése. A múzeum a népművelés terén is fontos munkát végez: kiállítá­sokat rendez, tárlatokat vezet, különféle népszerűsítő előadáso­kat tart, főként a helyi rádióban. Sokféle tudományos kiadványt bocsájt a közönség rendelkezé­sére, Jfc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents