Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-10 / 83. szám
i tELFTMAG Y ARORS2AU 1333. ÁPRILIS 10, PSJiTEfe A Kossuth-díjas és „gyermekei“ Kiss László, a nyírtass; Rossuth-díjas tanító .gyermeke?' körében sütkérezik a tavasai napoo. Ä Tompa-brigád A brigádvezető Tompa György. Hét Lakatos társával dolgozik a Megyei Építőipari Vállalat lakatosüzemében. Örülnek annak, hogy hosszú időre el vannak látva munkával. A mátészalkai gimnáziumra készítelek tetőszerkezetet. Száz- tizenhat darab CSRB saerterzetnészt kell ké- szítenlök gömbvasból, vascsőből. Bgy-egyre átlagosan 220 forint van utalványozva. Rajtuk, szorgalmukon és g munka minőségén múlik, hogy a nyolc őrá munkaidő alatt mennyi pénzt keresnek. Miért ne lehetne több héttel a tervezett határidő előtt elkészíteni a brigádnak kiadott munkát, az iskola tetőszerkezetét és ezzel több pénzt keresni?! Gondolkoztak ezen a brigád tagjai. Sokat segített a munka ló szervezése, aztán az Is, hogy a brtgádtagök közül ki-ki olyan feladatot végez, amihez a legjobban ért Az- első munkadarabokra sok időt fordítottak. Aztán újítottak. Napokig csak az aftyag leszabáséval foglalkoztak és egyszerre 35-40 darab szerkezetelem összeállításához kezdtettek. A vasak hajlítá- sát is ésszerűbben, sorozatban végzik. így érték el azt, hogy alig egy hónap alatt a 116 darabból 76-tal végeztek. A brigád tagjainak keresete az előző havi 1400- 1500 forintról közel 2000-re emelkedett. A szép keresetet a szorgalmon kívül a brigád tagjai Tompa György brigádvezetőnek is köszönhetik, aki a „kiváló dolgozó” kitüntetés tulajdonosa. Az elmelet napi kérdései Az SZKP XXL kongresszusa az elosztási viszonyokról ,A XXI.. kongresszus beszámolója a kommunizmus két szakaszával foglalkozva alkot óa.n továbbfejlesztette az elosztás marxista—leninista elméletét is. Hruscsov .elvtárs egyrészt átfogóbban és különböző oldalakról jellemzi az elosztási viszonyokat, másrészt kifejti a szocialista elosztási elv lényegét, érvényesülésének sajátosságait a Szovjetunió mai körülményei között. I, A% elosztás fő elvei A társadalom által termelt anyagi és szellemi javak elosztását — mint ismeretes — ■ a termelőeszközök tulajdonviszonyai és a különböző' társadalmi 'osztályok, csoportok termelésben elfoglalt helye határozza meg. Az elosztás a társadalom fejlődésének nem meghatározója — amint Hruscsov elvtárs rámutat — hanem terméke s az elosztás formái és elvei a termelés módjától és a társadalmilag létrehozott termékek mennyiségétől és minőségétől függenek. Emellett az elosztásnak aktív szerepe van a termelés fejlesztésében is. Lenin élvtárs szerint „az elosztás a termelés növelésének módszere, fegyvere, eszköze.” A kapitalista termelőmódban a magántulajdon, a tőke viszonyai szerint megy végbe az elosztás, amelyet az érték, a profit, a földjáradék törvényei szabályoznak. Itt nem az jut több jövedelemhez, aki' többét dolgozik, hanem Gulácsí tennivalók □ szsgoe a gu lácsí iskola kfc-tjfc. Szünidő vsn, ■» aaágss ott szorgoskodik jóné- hány gyermek — frissen fel- ásott földön, gerehlyél, szöez- mötol. Köztük hajladozik a tanárnő, Poócs Erzsébet is. Készül az iskola „mintagaz- dasága”. Szünidő van, gyermek, tanár pihenhetne otthon. De így is elkéstek a munkával, sokat kell pótolni. Mihalovics Bertalan a községi tanács elnöke Fehérgyarmaton. Éppen a háromszáz méter drótkerítés anyagának beszerzésével foglalatoskodik. Nemrég fogadta el a tanácsülés, hogy támogatni kell az iskolát a gyakorlati oktatás zavartalan menetében. A kerítés nagyon kell, mert az ötszáz négyszögöles földet tönkreteszik a kóbor állatok. A gyakorlati oktatás pedig fontos. Senki' se gondolta, hogy ez lesz belőle, amikor bevezették az általános iskolában. ■— Hát ez a mi birodalmunk! —. nyitja meg az ajtót a tanárnő. A gépállomás egyik épületében léli helyét a „másik” iskola, a gyakorlati foglalkozások színtere, 3 műhely, a varrószoba, a konyha, és a raktárak. Tényleg, valóságos birodalom. A konyhában még csak tűz- hely van. A varrószobában otthonias kép fogadja a belépőt. Hímzett térítőkkel borított asztalkák, varrógép, szekrény és nagy-nagy tisztaság. A műhelyben munkaasztalok állnak katonás rendben, ahogy az fiúk helyiségéhez illik. De a szekrény is, amelynek polcain kincsesbánya kínálja értekeit, a különféle, ízgatóan szép és jó szerszámokat. A raktárban az elkészült . munkadarabok. Főként fafaragások. Egyik pontosabb, .gondosabb, a másik — kevésbé. De valamennyi ügyes. Most pihennek. Kezdődik a kerti, munka. Látják már a szülők is, hogy nem, hiábavaló ez az oktatás, mert nem egyebet tanulnak meg itt a gyermekek, mint szeretni a munkát. A munkát* amely az élet alapja. Poócs Erzsébet a gazdája mindezeknek. Rengeteg szorgalom, akarat van benne, de egyedül mégsem lett volna képes elvégezni a munkát. Fekete Bálint, az egyik szülő jött segítségére, aki egyszerűen szólva ezermester. Ö lett a „műhelyfőnök”. Komolyan vette feladatát, látszik az elkészített munkadarabokon. Nem annyi órát töltöttek el a gyermekekkel, amennyit a tánterv előír. Hiszen most is szünidő van és... Dehát az eredmény fontos. Így tartják. Poócs Erzsébet ezenkívül más dolgokkal is törődik. Leg- ■ utóbb a termelőszövetkezetben megalakult KISZ-szervezet műkedvelő csoportjával foglalkozott, színdarabokat tanított be, — Mert olyan kedves ez a gulácsí nép — hárítja el az érdemeket. ■ — Akármit kérhet az ember, teljesítik. Igen sokat segítenek a gyakorlati oktatáshoz szükséges anyagokkal, dolgokkal űs. Meg kell ezt hálálni azzal, hogy a pedagógus is segít az iskolán kívül. Dóthy Sándor, a fiatal is■ kolaigazgató a buszhoz készül. Munkásőr, sietve csatolja fel á derékövét. amikor keresem, már csak perceket tölthet otthon, Egyébként ő a községben a pártszervezet titkára is. Munkája sok van. Segítség Kevés. Őszintén megmondja, hogy mehetnének jobban is a dől gok. De a pedagógusok mind fiatalok, a maguk szórakozását keresik. Az iskolában elvégzik dolgukat, és ezzel kész. Poócs Erzsébet kérdése jut eszembe: lehet hálátlannak lenni? Mert ez az. \ gépállomás épületében, r*- ahol a „másik” , iskola van, vízvezetékcsövek fekszenek a földön, kicsempézve mutatja néhány helyiség, hogy itt fürdő, zuhanyozó volt. A gyakorló helyiségek épületében van a termelőszövetkezet mozija js. Az udvar azonban csúnya, fel van vágva, gondozatlan. A gulácsiakkal nem lenne nehéz beszélni, hogy ebből a „birodalomból” olyat teremtsenek, amelynek híre járna a járáson túl is. A fürdőt rendbehozni, és rendszeres lehetőséget teremteni -arra, hogy a gyermekek tisztálkodhassanak. Az udvart parkosítani. A gyakorló helyiségek berendezését tovább tökéletesíteni, hiszen egyre több gyermeket vonnak majd a gyakorlati oktatásba. A termelőszövetkezetekben szakmai tanfolyamokat indítani, a faluban gyakori ismeret- terjesztést tartani. Állandó öntevékeny csoportot létrehozni, nemcsak alkalomszerűen foglalkozni a fiatalokkal. És kul- túrházat építeni! Mert nincs. Van tennivaló sok is, de ezt két ember nem tudja megvalósítani. Akármennyire szorgalmas a tanárnő, Poócs Erzsébet, és lelkiismeretes' az igazgató, Fóthy Sándor. Munkájukban segítem nemcsak szívesség. Nem!- Kötelesség, SB. egységét és egyben különbségéit is. Az egységre, a közös sajátságra utal az, hogy mindenki képességei, legjobb tudása és akarata szerinj köteles dolgozni a termékek előállításában- mind a két szakaszban. A különbözőség pedig az, hogy az alsó • szakaszban a társadalmi termelésben való személyes részvétel arányában, a felsőbb szakaszban pedig mindenki szükségletei aranyában részesül a megtermelt javakból. Ez szorosan összefügg a szocialista társadalom termelőerőinek és termelési viszonyainak .fejlettségével. Lenin elvtárs ezzel kapcsolatban mondotta: „Addig, amíg a kommunizmus felsőbb foka be nem következik, a szocialisták azt követelik, hogy a társadalom és az állam a legszigorúbban ellenőrizze a munka mértékét és a fogyasztás mértékét.” Miért? Nyilván azért, mert még nincs teljes és állandó termékböség. A megtermelt termékeket nem oszthatják el sem egyenlően, sem szükséglet szerint, A szocializmus viszonyainak legjobban megfelelő elosztási mód a munka szerinti elosztás, mely a legésszerűbb és a legigazságosabb elosztási elv, egyben objektív szükség- szerűség is, az emberek akaratától függetlenül létezik, Ismert dolog, hogy a Szovjetunióban a hadikommunizmus időszakában a háborús helyzet miatt egy időre kénytelenek véltalcj a munka szerinti elosztás elvétől a fogyasztók száma szerinti egyenlő elosztás útjára lépni. Ezt a gazdasági intézkedést az az Objektiv gazdasági szükségszerűség eredményezte, hogy az élelmkik- kek erős hiánya uralkodott. A legszigorúbb élelmezési fegyelem útján lehetett csak elhárítani a tömeges éhínséget. Világos, .hogy ez az elosztási forma normális viszonyok között nem alkalmazható. Az egyenlősdiség igazságtalan elosztásra vezetne. Ügy a jó, mint a rossz munkás egyenlő részt kapna a javakból. Ez csak a naplöpóknak volna előnyös. Az emberek nem éreznének anyagi ösztönzést a jobb munkára, a munkatermelékenység emelésére, a több és jobb termelésre. Ma az egyenlősdi a kommunizmus megcsúfolását jelentené, i Ama bizonyos burzsoá jog ugye Van olyan nézet, ésogy a munka szeiínti elosztás, a burzsoá jog alkalmazása a szocializmusban. Ebből arra következtettek egyesek, hogy célszérű volna már a kommunizmus alsó szakaszában áttérni a társadalmi termékeknek az összes dolgozók közötti egyenlő elosztására Ezzel azonban nem lehet egyetérteni. A burzsoá jog maradványai valóban előfordulnak még a szocializmusban. Erről Marx és Lenin is beszéltek annak idején. Ezek a maradványok azonban csak az elosztási viszonyok jogi formáival kapcsolatban élnek bizonyos ideig. Arról van itt szó, hogy a munka szerinti elosztásnál egyforma jogi mértéket alkalmaznak különböző emberekre. Az egységes, egyforma mérték a munka mennyisége és minősége. Az elosztásnál kapott részeknél megmarad az egyenlőtlenség. Ugyanis a dolgozók különböző * képességűek, eltérő a szakképzettség, a családtagok száma stb. .így nyilvánvaló, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése mellett egyenlőtlen az egyének jövedelme. Ez a jogi forma nem egyenlő az általa kifejezett társadalmi viszony lényegével, A burzsoá jog elismeri a magántulajdont, a szocializmus ezt társadalmi tulajdonná változtatja. S éppen ez a lényeg, a tartalom, A szocializmusban mindenki egyforma helyzetben van a termelőeszközökhöz képest, de csak munkája szerint részesedhet a termelt javakból, mert nincs termékbőseg. Aki nem dolgozik, ne is egyék, s ki hogy dolgozik, úgy részesedjék. Ez elkerülhetetlen az első szakaszbár. Tehát az egyenlő elosztásnak nincsen semmi elvi indoka a szocia- lizmusban, . Az az elgondolás sem heíy*S, amelyik a szocializmus formuláját, leszűkíteni igyekszik „a mindenkinek munkája szerint” sittre azon a címen, hogy a formula első része csak a kommunizmus felsőbb szakaszában alkalmazható. A megcsonkított formula ugyanis csak a szocializmus elosztására vonatkozna. Már pedig ez nem fejezné ki az emberek viszonyát a társadalmi termelésben, hiszen nem az elosztás, hanem a termelésben való résztvétel a meghatározó tényező. (Folytat jő*,) Daloscsokor Már több ízben szerepelt nagy sikerrel a József Attila KjiI- ttírhaz énekkara,A munka szerinti elosztás szükségessége a szoeializmusban az, akinek nagyobb tőkéje van. A kommunista társadalomban a termelt értékek elosztása a társadalmi tulajdonviszonyok alap- ján»történik Éspedig a kommunizmus alsó fokán, vagyis a szocialista szakaszban a „Mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint”, a kommunizmus felsőbb fokán a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint” elv érvényesül. E két elv tükrözi a kommunizmus két szakaszának
