Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-07 / 80. szám

ő

KELET MAGYARORSZÁG

iss». Április i, keűt>

A Népszabadság szerkesztősége a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban néhány kérdést intézett Kádár János elvtárshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első ikárához. A kérdéseket és Kádár elvtárs válaszát az alábbiakban közöljük;

1. Hogyan értékeli termelőszövetkezeti mozgalmunk idei előrehaladását?

A termelőszövetkezeti mozgalomnak az elmúlt három hónap alatt bekövetkezett nagyarányú előretörése, a népi hatalom megvédése és megszilárdítása mellett, az utóbbi évek legnagyobb jelen- iőségű és legfontosabb társadalmi . seménye hazánkban,

Az a tény, hogy idén a termelő- szövetkezetekben tömörült parasztok száma 354 ezerrel, a termelőszövetkezetek szántóterülete pedig közel 2 millió holddal nőve-, kedett, olyan esemény, amely kedvezően hat nemcsak a parasztság, hanem az egész magyar nép életére és szocialista fejlődésére. Ez teljesen nyilvánvaló. Köztudott dolog, hogy nálunk már egy évtizede fennáll az az ellentmondás, amely abból áll, hogy amíg az ipar, a közlekedés, a kereskede- lom — néhány százaléknyi kistő- kcs érdekeltségtől eltekintve — szocialista jellegű, addig a mező- gazdaság túlnyomó része nem az. A népgazdaság ilyen kettőssége fékezi a fejlődést. Ez a kettősség lényegesen csökkent azáltal, hogy most, a termelőszövetkezeti mozgalom nagy előrelépése után, az ország szántóföldjének immár közel fele szocialista jellegű birtokká vált. Ezért nevezhetjük bátran a termelőszövetkezeti mozgalom legutóbbi fejlődését nagy, társadalmi jelentőségű és kedvező eseménynek.

X. Melyek a főbb sajátosságai m elmúlt hónapokban a termelőszövetkezeti fejlődésnek?

Egyik fprrto» sajátossága volt a fejlődésnek az, hogy az elmúlt hónapokban tömegesen léptek a szövetkezeti útra középparasztok is, akik nagy tapasztalattal rendelkeznék általában a gazdálkodásán, különösen az állattenyésztő s ben. Kétségtelen, hogy ez nagy nyereség úgy az egyes termelőszövetkezetek, mint az egész termelőszövetkezeti mozgalom számára, Ha ezek a középparasztok gyorsan átveszik a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek a közös gazdálkodásban szerzett tapasztalatait és közben hasznosaik eddigi gazdálkodásuk során szerzett tudásukat, akkor járulhatnak hozzá igazán a termelési eredmények növeléséhez saját maguk és családjuk, szövetkeze- tük és az ország hasznára.

Másik sajátossága a mozgalom mostani fejlődésének az, hogy

s.iimos község gazdáinak túlnyomó többsége egyidejűleg lépett a szocialista útra, gyakran úgy, hogy egy községből egy termelőszövetkezetet alakítottak. Ily módon az idén hazánkban több mint 1300 új termelőszövetkezeti Község alakult; Ez a fejlődésnek igen helyes útja, s az elért eredmény e téren örvendetes. Ennek a fejlődési útnak nagy előnye, hogy szükségtelenné teszi a társítást, amely parasztok és parasztok között olyan keserű és végtelen vitákat szokott szülni, hogy azokban, mint mondani szokás, az isten sem tud mindkét felét kielégítő igazságot tenni. — További nagy előnye a szövetkezeti községnek az, hogy ilyen községben a helyi adottságokat tervszerűen és sokkal jobban ki lehet használni, az egész község fejlődésének távlatát világosan lehet látni, és minden közös létesítményt a megfelelő, végleges helyére lehet építeni-.

További sajátossága volt a termelőszövetkezeti mozgalom ez évi fejlődésének, hogy egyes megyékben — Győr, Sopron, Szolnok, Veszprém, Fehér megyékben — ugrásszerű volt a fejlődés, más megyék parasztsága ehhez képest csak egy-egy lépést tett előre. Ez véleményem szerint — mivel élő mozgalomról van szó, amelynek feltételei a külöa- döző helyeken, különböző módon és időben érnek be — természetes is, helyes is. Nyilván a továbbiakban is eltérő lesz a haladás nemcsak az ország egyes részeit és a vármegyéket tekintve, hanem még az egyes megyéken, járásokon belül is. Pártunk Központi Bizottsága nem kaptafára dolgozik, hanem figyelembe vesz az élet bonyolultságát, a körülmények különbözőségét; óvakodik és jövőben ig óvakodni fog a sablonoktól,

3. A termelőszövetkezet; mozgalom idei fejlődésének üteméről mi a véleménye?

Az előrehaladást pártunk Központi Bizottságának múlt év decemberi határozata mozdította elő. Akkor a Központi Bizottság úgy látta, hogy nálunk olyan a politikai és gazdasági helyzet a termelőszövetkezeti mozgalmat illetően, amely ugrásszerű fejlődést nem tesz lehetővé, de lehetővé teszi, hogy 1959-ben jelentős lépést tegyünk előre ezen a téren is.

Most van néhány olyan ember, aki hetek óta azon töpreng, hogy a megtett előrehaladás vajon -„lépés" volt-e vagy „ugrás”? Győr-Sopron és még egy-két megyében a haladás kétségtelenül ugrásszerű volt, de országos vorn. .kozásban ugyanilyen kétségtelen, hogy ez még nem ugrás, hanem lépés előre, még akkor is, ha ez nagy és jelentős lépés.

Én a magam részéről készsége, sen bevallom, hogy ez az előrelépés a termelőszövetkezeti mozgalomban valamivel gyorsaboan történt meg és valamivel nagyobb volt országos vonatkozásban is, mint ahogyan ezt december első napjaiban gondoltam,— De vajon hasonló eset nem adódott már egynéhány az elmúlt két és félév alatt? A szocializmus állhatatos hívei 1956. november első napjaiban is tudták, hogy a reakciós, ellenforradalmi erőket elszigeteljük, és vereség vár reájuk. Azt azonban nem gondoltuk, hogy ezt olyan gyorsan, alapjában véve már 1957 tavaszára elérjük. Állhatatosan bíztunk abban is, hogy az ellenforradalom által oly súlyosan megkárosított és aláásott népgazdaságunkat helyreállítjuk. Azt azonban nem gondoltuk, hogy ez is olyan gyorsan, alapjában 1957 második felére már elérhető lesz. Vajon' a szocializmus állhatatos hívei nem bíztak-e abban, hogy az 1958. novemberi országos választáson győznek és a reakció vereséget szenved? De igen, bíztak benne. Senki sem számított azonban olyan méretű győzelemre és a reakció olyan vereségére, mint ami kifejezésre jutott 8 választók 98 százalékos leszavazásában és a népfront-listák 99 százalékos győzelmiben. Hát csak ilyen értelemben és mértékben lehet beszélni „meglepetésről” a termelőszövetkezeti mozgalomban idén elért gyors és nagy fejlődésben is.

V termelőszövetkezeti mozga lom idei e’őrehaladásári k üteme szerintem jó és egészséges volt, annál -is inkább, mert ennek fő

hajtóereje: a magyar paraszti

tömegek növekvő szocialista tudata, érzelmi világában bekövetkezett nagy változás volt.

4. Mi tette lehetővé az idei eredményeket?

A szocializmus minden eredményét a párt, a kormány helyes politikája és a dolgozó tömegeknek e politikát támogató magatartása szüli. így van ez a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeivel is,

A Központi Bizottság éberen őrködik az elvek tisztasága, a párt és a kormány politikájának helyes végrehajtása felett. A népi natalom és a szocializmus ügyének megmentése megkövetelte, hogy szívós harcban leküzdjük a a parasztpolitika terén is azt a reakciós, népellenes áramlatot, amely az 1956-os ellenforrodalom napjaiban érte el tetőfokát és a termelőszövetkezetek megsemmisítésén túl népünk valamennyi, a felszabadulás óta elért eredményeinek elrablását célozta. Leküzdöttük az ellenség heves támadása és a revizionisták téveszméi nyomán keletkezett jobboldali megalkuvás maradványait is, amely a falu szocialista átalakulását lehetetlenné tette volna. Leküzdöttük a szektás szokásokat is: a paraszti tömegekkel szembeni bizalmatlanságot, az ezzel párosult kishitűséget is.. Központi Bizottságunk elvileg és politikailag szilárd álláspontja eredményezte a helyes párt és kormány- döntéseket. E politika alapján születtek a közismert 3004-es kormányrendeletek és a termelőszövetkezeteket védő, erősítő egyéb intézkedések. Az egyéni parasztság érdekeit is erőteljesen támogató olyan kormányintézkedések, mint például a begyűjtés eltörlése, jobb felvásárlási árak megállapítása, a termelési biztonság megteremtése, az erőltetett tagosítások megszüntetése és más intézkedések;

így vált a mostani fejlődés alapjává az, hogy a korábban létrejött és az elmúlt években minden megrázkódtatást kiállott régi szövetkezetek sokat fejlődtek, jól gazdálkodtak, erősödtek és gazdagodtak. A falu népe saját szemével láthatta a jó példát. Hatott parasztságunkra a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerének megteremtése, még inkább a földjáradék fizetésének kötelezővé tétele. Szerepet játszott a volt vagy jelenlegi falusi kizsákmányolok kérdésének, a kulákkérdésnek helyes kezelése is. Pártunk a dolgozó parasztok iránti teljes bizalommal reájuk bízta, hogy az általuk mindenki másnál jobban ismert volt kizsákmányolok, a kulákok közül melyiket veszik fel és melyiket nem a szövetkezet tagjai közé. A tapasztalat szerint a dolgozó parasztok ennek elbírálását a kellő telelősségérzettel végzik.

Az eredmények elérésében nem utolsósorban szerepet játszott a 'aluban helyben végzett állhatatos és jó felvilágosító munka. Ezért szólt Központi Bizottságunk oly elismerően azokról az emberekről kommunistákról és pár- tonkívüliekről, akik a felvilágosító munkát a faluban, a járásban a megyében végezték és irányították.

Döntő szerepet játszott az eredmények elérésében parasztságunk történelmi tapasztalata és egyre szélesedő nemzetközi látóköre is. A magyar parasztok átélték az ellenforradalmat és az ellene vívott harcot. 1956-ban még egyszer közelről meglátták az álarcot néhány napra letevő, bosszúért lihegő régi szolgabírákat, csendőrő két, fasisztákat, az ismét felbukkanó volt földesurakat, s látták ezek tehetetlenségét is. Ugyanakkor látták a magyar kommunisták harcos és önfeláldozó fellépését, a segítő testvérek: a szovjet nép és a szocialista tábor többi népének irányunkban megnyilvánuló szolidaritását. Ma már minden magyar paraszt előtt világos, hogy a régi úri Magyarország soha többé nem térhet vissza, a szocialista tábor egységére támaszkodó magyar nép ügye legyőzhetetlen.

Nem állíthatom, hogy a több százezer embert érintő hatalmas tömegmozgalom úgy ment volna végbe, nogy a termelőszövetkezetek szervezése során egyetlen hiba sem történt. De azt állítom, hogy az idei hatalmas fejlődés csak azért mehetett végbe, mert parasztságunk tudja: pártunk szövetkezeti politikájának sarkalatos pontja az önkéntesség elve, ennek érvényt is szerez mindenhol és mindenkivel szemben. Az egész mozgalom egészséges voltának és egyben önkéntes jellegének is talán legfényesebb bizonyítéka az a sokfelé mutatkozó igen örvendetes jelenség, hogy a termelőszövetkezeti tagok első számvetésük során kijelentik: kölcsönt csak elkerülhetetlen esetben vesznek igénybe nehogy a szövetkezet eladósodjék. így csak azok az emberek beszélnek, akik a szövetkezést a maguk akaratából választották és a szövetkezetei máris sajátjuknak érzik.

Végül: úgy gondolom, a fejlődés oka, talán legiőbb oka az, hogy a dolgozo parasztság az elmúlt két és fél év alatt meggyőződött arról, hogy a párt parasztpolitikája az ő javát szolgálja. Ez a politika a dolgozó parasztok iránti b.zalomra épült és ezt a falu milliói bizalommal viszonozták. Ez a kölcsönös bizalom a termelőszövetkezeti mozgalom eddigi eredményeinek, de a további és teljes győzelmének is legfőbb alapja.

5. Mi most szövetkezeti mozgalmunkban a legfőbb teendő?

Ma a termelőszövetkezeti mozgalomban a legfőbb teendő az ez ev elején elért eredmények megszilárdítása, a meglévő termelő- szövetkezetek további erősítése, különösen a tél folyamán

alakult termelőszövetkezetek

nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása A feladat nagy.

A termelőszövetkezetek megszilárdítását ezért most ugyanúgy az egész társadalom feladatának kell tekinteni, mint

ahogyan áz elmúlt hónapokba azzá vált a mozgalom tömeges és számszerű fejlesztése. Ez a megszilárdítás egyben és ezt mindenkinek meg kell értenie — az egész termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének is elengedhetetlen feltétele.

A termelőszövetkezetek megszilárdításának legfontosabb politikai feltétele a párt- és kommunista ifjúsági szervezetek megteremtése. Ezt maguk a párton- kívüli parasztok is érzik és sürgetik. Tudnunk kell, hogy az új élet útjára lépett parasztok nem ismerik még eléggé a szövetkezeti élet rendjét, az abban rejlő lehetőségeket és erőt, sok kérdésben még bizonytalanok. Ezenkívül ellenség is van a világon, amely igyekszik zavart kelteni a termelőszövetkezeti tagok soraiban. Ez lehetetlenné válik számára, ha minden egyes termelőszövetkezetben ott van a szervezett, a tagsággal összeforrott kommunisták ereje.

•Mind a régi, mind az új termelőszövetkezetekben nagy a munkakedv. A szövetkezeti parasztok ezerszer fe’merült és megálmodott tarve megvalósításához látnak most hozzá szerte az országban. Amíg egyénileg dolgoztak a parasztok, csak elmentek az öntö- I

i zésre alkalmas viz, a szőlő, gyümölcs telepítésére alkalmas napos, védett domboldalak mellett. Most már, mint szövetkezeti tagok minden lehetőséget fel akarnak és fel is tudnak használni. Ugyanakkor sok nehézséggel is küzdenek, különösen az új és jelentékenyen megnövekedett termelőszövetkezetek. Száz holdakra kell vetőmagról, műtrágyáról, gépi munkáról, az állatok tömege számára közös istállóról, ólról, gonj doskodni. Sok mindent kell építeni. A Központi Bizottság, a kormány, az egész munkásosztály természetesen segít mindenben olyan mértékben, ahogy ez csak lehetséges. De ennek a segítségnek korlátái vannak és létfontosságú, hogy a szövetkezetek maguk is teljes mértékben mozgósítsák összes erőiket és használják fel összes lehetőségeiket;

Sok tehát a helyben megoldandó feladt. De a legtöbb olyan, melyet a tagság egyetértésével, a közös munkában rejlő nagy, egyesült erővel, a párt- és tanácsszervek irányításával és segítségével gyorsan és eredményesen meg le-! hét oldani.

Az egész szövetkezeti munka szempontjából döntő most az új termelőszövetkezetek jó vezetésének kialakítása és megszilárdítása. Olyan vezetőségekre van szükség, amelyek képesek határozottan, ugyanakkor emberségesen, kellő hozzáértéssel vezetni az ügyeket. Ott jártak el helyesen* ahol az emberekkel szót értő rendet és fegyelmet is tartani tudó, politikailag és hozzáértés szempontjából is legalkalmasabb, a tagság bizalmát élvező kommunista és pártonkívüli embereket választottak meg a tisztségekre. A volt szegényparasztok és középpa- r: sztok kérdését ott oldották meg helyesen, ahol nemcsak abból indultak ki, hogy ki volt szegényparaszt és ki középparaszt, hanem olyan volt szegény- és középparasztokat választottak meg veze. löknek, akik rátermettek, alkalmasak a feladatokra.

A tapasztalatok szerint a legtöbb új termelőszövetkezetben rendes, becsületes, hozzáértő emberek kerültek be a vezetésbe. Éppen ezért elejét kell venni annak, hogy még mielőtt munkájuk kibontakozhatnék, feleslegeden cserélgessék őket. A párt és az állami szervek, elsősorban a szövetkezetekben dolgozó kommunisták, de maga az egész tagság is támogassa a saját maga választotta vezetőit, elnököt, agro- nómust, könyvelőt, brigádvezetőt és a többit. Szilárd vezetés, jó munkafegyelem, munkakedv és egység legyen a termelőszövetkezetekben. A vezetők is, a tagság is minden figyelmüket és erejüket a murakára összpontosítsák, akkor ad a munka gyorsan és bőven termést.

Óriási jelentősége van az eddig létrejött termelőszövetkezetek jó vezetésének és belső egységének a ma még egyénileg dolgozó parasztság meggyőzése szempontjából is. Ezer és ezer tapasztalat bizonyítja, hogy az egyénileg dolgozó paraszt önmagában már elfogadta a szövetkezeti életformát, mint saját jövendőjét, de- sokszor és sokáig visszatartotta őt a belépéstől az, hogy nem volt nyugodt: vajon, ha belép alkalmas,

hozzáértő, emberséges ember lesz-e a vezető, aki neki „parancsolni” fog? Persze a vezetője^ az lesz, akit majd ő választ magának. De aligha tévedek, amikor azt gondolom, hogy a ma még egyénileg dolgozó parasztemberek közül talán a fele már holnap szövetkezeti taggá válna, ha e tekintetben nyugodt lenne. Egészen bizonyos, hogy most is azt figyelik legjobban, hogy van-e az

(Folytatás a 5. oldalon.)

Kádár János elvtárs nyilatkozata

g a rr — gú v ír le • #ri

a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéséiről