Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
1*5«. ÁPRILIS 1, SZERDA relftm.\gtarurs??lg Vetőm age sere Gá van egységben m eró Be fejesték a metszést — permeteznek — másod- szór csíráztatják a burgonyát a dolgozó parasztok Befejezték a metszést, a törzsek tisztítását és kiigazgatták a ke-1 ütéseket, a garádokat. A tagok A megye harminchat gyümölcstermelési szakcsoportja és társulás« tagjai szorgalmasan láttak hozzá a tavaszi munkához. megkezdték a talajmunkát és az j első permetezést. Hasznos segítséget nyújtanak a tsz-eknek az tmsz-i mezőgazdászok Csaknem száz — jobbnál-jobb képzettségű — mezőgazdasági szakember dolgozik a földműves- szövetkezeti mozgalomban. Ezek az agronómusok lelkiismereti kérdést csinálnak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséből és gazdasági erejük megszilárdításából. Az elmúlt télen és tavaszon számos egyéni gazdát kerestek fel, hogy meggyőzzék Őket a nagyüzemi gazdálkodás Utjának választásáról. Ma viszont kisebb-nagyobb részt vállalnak a termelőszövetkezetek termelési terveinek valóraváltásából. Azt akarják, hogy segítségük hasznosításával minél több gazdag termelőszövetkezet legyen megyénkben az év végéig. Az agronómusok többsége állami gazdaságokból, s a korábban megszűnt tsz-ekből kerültek szövetkezetekhez. Tehát jártasak * nagyüzemi gazdálkodás szervezeti kialaktásában, terveik készítésében. Jónéhányukat mindjobban húzza vissz« a szívük a szocialista nagyüzemekbe. Vannak akik nem töprengenek sokáig — megértve a párt hívó szavát — visszamentek a termelőszövetkezetekbe. — Már tizen- ketten kérték felvételüket a tsz-ekbe, s a tagok mindenütt A szakcsoportok és társulások a napokban összeállították az éves termelési és pénzügyi tervüket. A szabolcsi homokos községek — Gáva, Rakamaz, Tímár, Ti- szabercel — tsz-ei és egyéni gazdái kihasználják a nappali felmelegedést, a talaj szikkadását és mind többen akasztják az ekét a földbe. A tsz-ek tábláin a Ze- torok, traktorok pöfékelnek, míg az egyéniek legtöbbje a lovakkal és tehenekkel szántogatnaií. A napokban felszántott földek jórészébe a csíráztatott burgonya került. Többek közt Rakamázon és Tímáron befejezték a csíráztatott újbnr- jgronya vetését, hogy június elején kiszedhessék és érté- kesítsék. A burgonyabokrok'közé köztes is kerül. A vencsallőiek az- ültetés után négy-öt napra Arbuc-tököt. mákot és más hasznos növényi magot vetnek. Kétszeresen hasznos tják a földet, ami nyomán biztos, hogy szép pénz üti a markukat. .. örömmel fogadják őket. Például Pásztor Lajost, a mándoki szövetkezet agronómusát a helyi tsz. tagjai megválasztották elnöküknek. Ezután ott hasznosítja Pásztor elvtárs gazdag termelési, üzemszervezési tapasztalatait a közösség javára, hasznára. Számos gazdasági szakember meg arra vállalkozott, hogy több- héten keresztül tevékenykedik valamelyik tsz-ben. Zoltán Ferenc, a márki szövetkezet agro- nómusa már február elejétől segíti a tiborszállási tsz-et. Azon szorgoskodik a tagsággal és vezetőséggel egyetértésben, hogy szép eredménnyel zárják e gazdasági évet. Németh Lajos, a bulgár agráregyetemet végzett mezőgazdász a bökönyi, Majoros Ferenc MÉSZÖV dolgozó meg a besztereci Űj Barázda TSZ-ben értékesíti szaktudását .. j Hat szabolcsi szövetkezet az ország legjobbjai hozott A berceli baromfifarm A közmondás azt tartja, két férfi könnyebben megfér egy zsákban, mint tíz asszony. A tisza- berceli nők ezt eleve megcáfolják. Ugyanis amig a férfiak azt bizonygatták, hogy sokhelyütt nem lehet összeférni az asszonyok cselekedtek, az fmsz-ük segítségével harmincötén baromfikeltető és nevelő társulást alakítottak a télen. Ml több, már az eU5 b:t tojás csirkéi csipognak, ugrándoznak a tavaszi napsütésben. Négy géppel keltetnek. Megszólítom a gépek körül forgolódó férfit, mi jót tesz- vesz a társulás keltető-szobájában. Nem vagyok tag — mentegetódzik — csak feleségem helyett szaladtam el. ö őrködik a gépekre. Különben Kovács Balázsnak hívnak — mutatkozik be. — Tessék csak jól szétnézni... Ebből már kikeltek a csirkék és új tojások kerültek a gépbe. Amint hall- lottam, még vagy hétszáz csirkét szeretnének keltetni az asszonyok. — Kacsát nem számítanak? — érdeklődöm. — A víz itt van a közelünkben. — Meg sem tudnánk gátolni őket — bizonyítja. — Másfélezerre számítanak. Nyikordul az ajtó és kellemes, üde levegő csapja meg az arcunkat. Idős fejkendős nénike áll meg mögöttünk. — Mondom, — szólalt meg félénken — megnézem már, hogy keltetnek... Ne haragudjanak. most látok először ilyen „kot- lókat”... vagyis gépeket. Kovács Béla szívesen mutogatja meg neki is a berakott tojásokat és hármat a falon függő lámpa elé tart. az erős villanyfényben jól látszik, mint helyezkedik el a leendő kiscsirkék csírája a tojásokban. Az idős néni ámulva nézi. Megköszöni, s gondolataiba merülve megy el. Naponként megfordulnak itt a tagok és a kívülállók — magyarázkodik a „helyett«”. Többen észreveszik és megkérdezik, miért van megírva a tojás. Elmondja nekik « feleségem, azért hogy egyes asszonyok napokig gyűjtik a tojásokat a fészekben, s azokat hozzák be. Nem gondolnak arra, hogy a „kihűlt” tojás r-n válik he a „kotló” alá. így mindenki visszakapja a kivált tojását és szó nélkül viszi haza. A saját költségén tanulja meg a gép is csak jó tojásból keltet csirkét. Okos, ügyes nevelési módszer. S mint megtudtuk. hatásos is. Mind ritkább a kivált tojás. Azonban a szakszerűség nem véletlen, mert az asztalon meglátom Báldy Bálint „A baromfitenyésztés'’ című vaskos könyvét... Főleg Kovácsné forgatja gyakrabban. A tanultakat elmagyarázza az ott időzge- tő asszonyoknak, s nemcsak mind jobban összeszoknak a berceli szakcsoport tagok, hanem gyarapítják is a baromfi- trnyesz’ Lu'..rsukei’ Varga Gyula vetfcezetei beleszóltak az országos helyezésbe, s‘ hárman „Kiváló Földművesszövetkezet”-i címet és ugyanannyian• .„Elismerő” oklevelet kaptak, a gávaí és balsai szövetkezetek másodszor nyerték el a „Kiváló Fmsz” kitüntetést, míg a 'tlmári szövetkezet — mely a múlt év tavaszán önállósult — most veszi azt át először. c Méltán megérdemlik az elismerést. Különösen az utóbbi, mert az alig három és félezret számláló faluban pezsgő szövetkezeti élet folyik. A szövetkezet a termelési szerződési tervét százhúsz és a felvásárlását százhetvennyolc százalékra teljesítette. Burgonyából kétszázöt vagonnal vásároltak fel. A tagok' segítőkészségének, áldozat vállalásának jó mértékadója az, hogy n f&ü&vfociri tízi?n^trrv' éM forint részjegyet, váltottak. A szövetkezet meghálálja a tagok támogatását. Közel négyszázezer forint tiszta nyereséget értek el — s ebből háromneffyedszáze'mr forint jut a tagoknak visszatérítésként. Példája azt bizonvítja. hoey a kis szövetkezetek is fele—clked- hefnek a legjobbak közzé1 A SyöVOSVá Igazgatósága és 3 KPVDSZ Központi Vezefő-é#e . EJ ismerő” oklevelét , a. tiszaber- re'az encsancsí' és a rakamazi szövetkezet kapta meg. A tiszaszalkai körzeti íöldmű- vasszövetkezet még, — mely az erősen javuló gazdálkodása mellett a tsz. — mozgalom számszerű fejlesztéséhez és gazdasági megerősítéséhez' adott komoly segítséggel vonta magára megyénk felsőbb szövetkezeti szervei figyelmét, a MÉSZÖV Igazgatósága és a KPVDSZ Megyei Bizottsága vándoráészlaját veszi át a mái nap.' Jogosan, s bízunk benne, még sokat hallat magáról.« (Riport a *■ oldalon.) VERSENYEZZÜNK! Irta: Nagy Béla a MÉSZÖV Igazgatóság tagja A szövetkezetek gazdálkodá■ sa és vagyon védelme már az 1957. esztendőben jelentősen megszilárdult s ez az egészséges folyamat csak fokozódott a múlt évben. Eredményeként több mint 30 m:llió forint nyereséget értek el s ötven százalékkal magasabb az 1957. esztendeitől. S ■ így a tagok vásárlásaik és értékesítéseik, valamint részjegyeik- után jöt millió , forint visszatérítésben -’részesülnek. Az eddig , befizetett részjegyeiknek mintegy a felét kapják, vissza. . A nyereséges gazdálkodás örvendetes jelenség, s <a szövetkezeti választott vezetőség irányító, munkaszervező, nagyobb fegyelmet. tartó s a dolgozók oda- adóbb, becsületesebb és hozzáértőbb munkájuknak, valamint « tagok növekvő áldozatkészségének közös gyümölcse. Természetesen a legfontosabb feltétele: a mezőgazdasági terméshozam és a falusi dolgozók létfeltételeinek s igényeinek fokozatos emelkedése. A szövetkezetek számos intézkedéseket tettek áruforgalmuk növelésére, értékeik megóvására, a bolti cikkek választékának bővítésére, a fenntartási költségeik fokozatos csökkentésére, a közösségi vagyon herdálásának, gondatlanságból vagy tudatosságból eredő megkárosításának megszüntetésére. Sikeresen, mert például az értékkezelők hiánya messze alatta van az előző évelt átlagának. Tehát jóval kevesebb azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik ellen gondatlanság, sikkasztás, okiratha- misítás vagy más okok miatt bírósági eljárást kellett indítat- nunk. A még veszteségesen gazdálkodó néhány szövetkezetben kétkézzel szórják a pénzt, nem óvják, féltik az árut, épületeket, berendezéseket és más vagyontárgyakat. Többek közt egy ötszáz forint értéket kitevő fuvarért szemrebbenés nélkül kifizetnek két-háromszáz forinttal többet. A gazdálkodást és vagyon védelmet még szilárdabb alapokra kell helyeznünk az 1959-es esztendőben! S akkor a szövetkezetek még nagyobb hasznára lesznek a falu dolgozóinak. A szövetkezetek élele összefonódott a falu életével. S mint szövetkezésnek legfontosabb feladata a dolgozó parasztság termelési összefogásra való ősz - tömése, nevelése. Ha a mező- gazdaság több és jobb minőségű árut termel, a falu dolgozóinak van mit értékesíteniük, 3 van miből vásárolniuk; Kő a szövetkezetek áruforgalma, nagyobb lehetőség vám a költségek csökkentésére, az ésszerűbb, tervszerűbb gazdálkodásra. Javuló termeltetési és felvásárlási munkánk még komoly hibákkal terhes. Az agranómu- sok és a felvásárlók esyrésze nem követeli meg a dolgozó parasztoktól a .minőségi ái‘uk termelését. Ebből ered, hogy pél- dául az ököritqíülpösi szövetkezet szakmailag jártas felvásárlója mennyiségében többlettel szá-, molt el, viszont közel harmincezer forint minőségi hiánya lett. Szövetkezeteink milliókat fordítanak a bolthálózataik építésére, korszerűsítésére és növelésére. Ez jelentősen hozzájárul a vevők gyorsabb kiszolgálásához, az áruforgalmi tervek teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez, a költségek csökken tésére. Nagy szükség van erre a jövedelmező gazdálkodás szempontjából is. Azonban néhány szövetkezet megfeledkezik arról, hogy a termelői árrendezés során a nagykereskedelem árrészében benne van az árult szállítási költsége. Feleslegesen utazgatnak és fuvaroztatnak. A , hibákat előidéző dolgozókkal szemben komoly felelőségrevo- nást kell tenniök az igazgatóságiaknak! Bár a szövetkezetek vezetői egyre inkább megnézik, kikre bízzák a tagság közös értékeit, eg)-esek mégis visszaélnek a bizalommal. Tovább kell szigorítani, még szakszerűbbé kell tenni a leltározásokat és más vagyonvédelmi intézkedéseket. Törődni kell a dolgozók állandó nevelésével s a nagyobb hibákat, — nem bűncselekményeket — elkövetőket pedig a megalakítandó társadalmi bíróságok elé kell állítani. A gazdaságosság és a szövetkezeti vagyonvédelem fokozás« érdekében nem feledkezhetünk meg a pénzügyi fegyelem, ez okmányfegyelem szigorításáról sem, s jelentősen javítanunk kell az ügyitézást. Mert mindezek szilárdítják a szövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodását, sr hozzájárulnak, hogy hasznára váljanak tagjaiknak. Pártunk Központi Bizottságának március 6-i határozata aj szövetkezeti mozgalmunk számára is azt jelenti, hogy ésszerűbben használjuk ki lehetőség geinket. S ezért 9 nagy budapesti pártaktrva kongresszusi versenyfelhívására válaszolnunk keli kezdeményezésekkel. Versenyezzünk az ez évi feladataink sikeres megoldásáért, a takarékosabb gazdálkodásért, a lturá'tabb kereskedelemért, —- a szövetkezetek szervezési ó* gazdasági előrehaladásért. •1 $ A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Központi Vezetősége értékelte a földművesszövetkezetek 1958. évi második félévének versenyét. Megyénk sző-
