Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

1*5«. ÁPRILIS 1, SZERDA relftm.\gtarurs??lg Vetőm age sere Gá van egységben m eró Be fejesték a metszést — permeteznek — másod- szór csíráztatják a burgonyát a dolgozó parasztok Befejezték a metszést, a törzsek tisztítását és kiigazgatták a ke-1 ütéseket, a garádokat. A tagok A megye harminchat gyü­mölcstermelési szakcsoportja és társulás« tagjai szorgalmasan láttak hozzá a tavaszi munkához. megkezdték a talajmunkát és az j első permetezést. Hasznos segítséget nyújtanak a tsz-eknek az tmsz-i mezőgazdászok Csaknem száz — jobbnál-jobb képzettségű — mezőgazdasági szakember dolgozik a földműves- szövetkezeti mozgalomban. Ezek az agronómusok lelkiismereti kérdést csinálnak a termelőszö­vetkezetek számszerű fejlesztésé­ből és gazdasági erejük megszi­lárdításából. Az elmúlt télen és tavaszon számos egyéni gazdát kerestek fel, hogy meggyőzzék Őket a nagyüzemi gazdálkodás Utjának választásáról. Ma viszont kisebb-nagyobb részt vállalnak a termelőszövetkezetek termelési terveinek valóraváltásából. Azt akarják, hogy segítségük haszno­sításával minél több gazdag ter­melőszövetkezet legyen megyénk­ben az év végéig. Az agronómusok többsége ál­lami gazdaságokból, s a koráb­ban megszűnt tsz-ekből kerültek szövetkezetekhez. Tehát jártasak * nagyüzemi gazdálkodás szer­vezeti kialaktásában, terveik ké­szítésében. Jónéhányukat mind­jobban húzza vissz« a szívük a szocialista nagyüzemekbe. Van­nak akik nem töprengenek so­káig — megértve a párt hívó szavát — visszamentek a terme­lőszövetkezetekbe. — Már tizen- ketten kérték felvételüket a tsz-ekbe, s a tagok mindenütt A szakcsoportok és társulá­sok a napokban összeállítot­ták az éves termelési és pénz­ügyi tervüket. A szabolcsi homokos községek — Gáva, Rakamaz, Tímár, Ti- szabercel — tsz-ei és egyéni gaz­dái kihasználják a nappali felme­legedést, a talaj szikkadását és mind többen akasztják az ekét a földbe. A tsz-ek tábláin a Ze- torok, traktorok pöfékelnek, míg az egyéniek legtöbbje a lovakkal és tehenekkel szántogatnaií. A napokban felszántott föl­dek jórészébe a csíráztatott burgonya került. Többek közt Rakamázon és Tímáron be­fejezték a csíráztatott újbnr- jgronya vetését, hogy június elején kiszedhessék és érté- kesítsék. A burgonyabokrok'közé köztes is kerül. A vencsallőiek az- ültetés után négy-öt napra Arbuc-tököt. mákot és más hasznos növényi magot vetnek. Kétszeresen hasz­nos tják a földet, ami nyomán biztos, hogy szép pénz üti a mar­kukat. .. örömmel fogadják őket. Például Pásztor Lajost, a mándoki szö­vetkezet agronómusát a helyi tsz. tagjai megválasztották elnö­küknek. Ezután ott hasznosítja Pásztor elvtárs gazdag termelési, üzemszervezési tapasztalatait a közösség javára, hasznára. Számos gazdasági szakember meg arra vállalkozott, hogy több- héten keresztül tevékenykedik valamelyik tsz-ben. Zoltán Fe­renc, a márki szövetkezet agro- nómusa már február elejétől se­gíti a tiborszállási tsz-et. Azon szorgoskodik a tagsággal és ve­zetőséggel egyetértésben, hogy szép eredménnyel zárják e gaz­dasági évet. Németh Lajos, a bulgár agrár­egyetemet végzett mezőgazdász a bökönyi, Majoros Ferenc MÉ­SZÖV dolgozó meg a besztereci Űj Barázda TSZ-ben értékesíti szaktudását .. j Hat szabolcsi szövetkezet az ország legjobbjai hozott A berceli baromfifarm A közmondás azt tartja, két férfi könnyebben megfér egy zsákban, mint tíz asszony. A tisza- berceli nők ezt eleve megcáfolják. Ugyanis amig a férfiak azt bizonygatták, hogy sokhelyütt nem lehet összeférni az asszo­nyok cselekedtek, az fmsz-ük segítségével harmincötén barom­fikeltető és nevelő társulást alakítottak a télen. Ml több, már az eU5 b:t tojás csirkéi csipog­nak, ugrándoznak a tavaszi napsütésben. Négy géppel keltet­nek. Megszólítom a gépek körül forgoló­dó férfit, mi jót tesz- vesz a társulás kelte­tő-szobájában. Nem vagyok tag — mentegetódzik — csak feleségem helyett szaladtam el. ö őr­ködik a gépekre. Különben Kovács Balázsnak hívnak — mutatkozik be. — Tessék csak jól szét­nézni... Ebből már kikeltek a csirkék és új tojások kerültek a gépbe. Amint hall- lottam, még vagy hétszáz csirkét sze­retnének keltetni az asszonyok. — Kacsát nem szá­mítanak? — érdek­lődöm. — A víz itt van a közelünkben. — Meg sem tud­nánk gátolni őket — bizonyítja. — Más­félezerre számítanak. Nyikordul az ajtó és kellemes, üde le­vegő csapja meg az arcunkat. Idős fej­kendős nénike áll meg mögöttünk. — Mondom, — szó­lalt meg félénken — megnézem már, hogy keltetnek... Ne hara­gudjanak. most látok először ilyen „kot- lókat”... vagyis gé­peket. Kovács Béla szí­vesen mutogatja meg neki is a berakott tojásokat és hármat a falon függő lámpa elé tart. az erős vil­lanyfényben jól lát­szik, mint helyezke­dik el a leendő kis­csirkék csírája a to­jásokban. Az idős néni ámulva nézi. Megköszöni, s gon­dolataiba merülve megy el. Naponként megfor­dulnak itt a tagok és a kívülállók — magyarázkodik a „helyett«”. Többen észreveszik és meg­kérdezik, miért van megírva a tojás. El­mondja nekik « fe­leségem, azért hogy egyes asszonyok na­pokig gyűjtik a tojá­sokat a fészekben, s azokat hozzák be. Nem gondolnak ar­ra, hogy a „kihűlt” tojás r-n válik he a „kotló” alá. így mindenki visszakap­ja a kivált tojását és szó nélkül viszi haza. A saját költsé­gén tanulja meg a gép is csak jó tojás­ból keltet csirkét. Okos, ügyes neve­lési módszer. S mint megtudtuk. hatásos is. Mind ritkább a kivált tojás. Azon­ban a szakszerűség nem véletlen, mert az asztalon meglátom Báldy Bálint „A ba­romfitenyésztés'’ cí­mű vaskos könyvét... Főleg Kovácsné for­gatja gyakrabban. A tanultakat elmagya­rázza az ott időzge- tő asszonyoknak, s nemcsak mind job­ban összeszoknak a berceli szakcsoport tagok, hanem gyara­pítják is a baromfi- trnyesz’ Lu'..rsukei’ Varga Gyula vetfcezetei beleszóltak az orszá­gos helyezésbe, s‘ hárman „Ki­váló Földművesszövetkezet”-i cí­met és ugyanannyian• .„Elisme­rő” oklevelet kaptak, a gávaí és balsai szövetkezetek másodszor nyerték el a „Kiváló Fmsz” ki­tüntetést, míg a 'tlmári szövetke­zet — mely a múlt év tavaszán önállósult — most veszi azt át először. c Méltán megérdemlik az elis­merést. Különösen az utóbbi, mert az alig három és félezret számláló faluban pezsgő szövet­kezeti élet folyik. A szövetkezet a termelési szerződési tervét százhúsz és a felvásárlását száz­hetvennyolc százalékra teljesí­tette. Burgonyából kétszázöt va­gonnal vásároltak fel. A tagok' segítőkészségének, áldozat válla­lásának jó mértékadója az, hogy n f&ü&vfociri tízi?n^trrv' éM forint részjegyet, váltottak. A szövetkezet meghálálja a tagok támogatását. Közel négyszázezer forint tiszta nyereséget értek el — s ebből háromneffyedszáze'mr forint jut a tagoknak visszatérí­tésként. Példája azt bizonvítja. hoey a kis szövetkezetek is fele—clked- hefnek a legjobbak közzé1 A SyöVOSVá Igazgatósága és 3 KPVDSZ Központi Vezefő-é#e . EJ ismerő” oklevelét , a. tiszaber- re'az encsancsí' és a rakamazi szövetkezet kapta meg. A tiszaszalkai körzeti íöldmű- vasszövetkezet még, — mely az erősen javuló gazdálkodása mel­lett a tsz. — mozgalom szám­szerű fejlesztéséhez és gazdasá­gi megerősítéséhez' adott komoly segítséggel vonta magára me­gyénk felsőbb szövetkezeti szer­vei figyelmét, a MÉSZÖV Igaz­gatósága és a KPVDSZ Megyei Bizottsága vándoráészlaját veszi át a mái nap.' Jogosan, s bízunk benne, még sokat hallat magá­ról.« (Riport a *■ oldalon.) VERSENYEZZÜNK! Irta: Nagy Béla a MÉSZÖV Igazgatóság tagja A szövetkezetek gazdálkodá­■ sa és vagyon védelme már az 1957. esztendőben jelen­tősen megszilárdult s ez az egészséges folyamat csak foko­zódott a múlt évben. Eredmé­nyeként több mint 30 m:llió fo­rint nyereséget értek el s ötven százalékkal magasabb az 1957. esztendeitől. S ■ így a tagok vá­sárlásaik és értékesítéseik, vala­mint részjegyeik- után jöt millió , forint visszatérítésben -’részesül­nek. Az eddig , befizetett részje­gyeiknek mintegy a felét kapják, vissza. . A nyereséges gazdálkodás ör­vendetes jelenség, s <a szövetke­zeti választott vezetőség irányí­tó, munkaszervező, nagyobb fe­gyelmet. tartó s a dolgozók oda- adóbb, becsületesebb és hozzá­értőbb munkájuknak, valamint « tagok növekvő áldozatkészsé­gének közös gyümölcse. Termé­szetesen a legfontosabb feltéte­le: a mezőgazdasági termésho­zam és a falusi dolgozók lét­feltételeinek s igényeinek foko­zatos emelkedése. A szövetkezetek számos intéz­kedéseket tettek áruforgalmuk növelésére, értékeik megóvására, a bolti cikkek választékának bővítésére, a fenntartási költsé­geik fokozatos csökkentésére, a közösségi vagyon herdálásának, gondatlanságból vagy tudatos­ságból eredő megkárosításának megszüntetésére. Sikeresen, mert például az értékkezelők hi­ánya messze alatta van az előző évelt átlagának. Tehát jóval ke­vesebb azoknak az alkalmazot­taknak a száma, akik ellen gon­datlanság, sikkasztás, okiratha- misítás vagy más okok miatt bírósági eljárást kellett indítat- nunk. A még veszteségesen gazdál­kodó néhány szövetkezetben kétkézzel szórják a pénzt, nem óvják, féltik az árut, épületeket, berendezéseket és más vagyon­tárgyakat. Többek közt egy öt­száz forint értéket kitevő fuvar­ért szemrebbenés nélkül kifizet­nek két-háromszáz forinttal többet. A gazdálkodást és vagyon vé­delmet még szilárdabb alapok­ra kell helyeznünk az 1959-es esztendőben! S akkor a szövet­kezetek még nagyobb hasznára lesznek a falu dolgozóinak. A szövetkezetek élele összefo­nódott a falu életével. S mint szövetkezésnek legfontosabb fel­adata a dolgozó parasztság ter­melési összefogásra való ősz - tömése, nevelése. Ha a mező- gazdaság több és jobb minőségű árut termel, a falu dolgozóinak van mit értékesíteniük, 3 van miből vásárolniuk; Kő a szövet­kezetek áruforgalma, nagyobb lehetőség vám a költségek csök­kentésére, az ésszerűbb, tervsze­rűbb gazdálkodásra. Javuló termeltetési és felvá­sárlási munkánk még komoly hibákkal terhes. Az agranómu- sok és a felvásárlók esyrésze nem követeli meg a dolgozó pa­rasztoktól a .minőségi ái‘uk ter­melését. Ebből ered, hogy pél- dául az ököritqíülpösi szövetke­zet szakmailag jártas felvásárló­ja mennyiségében többlettel szá-, molt el, viszont közel harminc­ezer forint minőségi hiánya lett. Szövetkezeteink milliókat for­dítanak a bolthálózataik építé­sére, korszerűsítésére és növe­lésére. Ez jelentősen hozzájárul a vevők gyorsabb kiszolgálásá­hoz, az áruforgalmi tervek tel­jesítéséhez, illetve túlteljesítésé­hez, a költségek csökken tésére. Nagy szükség van erre a jöve­delmező gazdálkodás szempont­jából is. Azonban néhány szö­vetkezet megfeledkezik arról, hogy a termelői árrendezés so­rán a nagykereskedelem árrészé­ben benne van az árult szállí­tási költsége. Feleslegesen utaz­gatnak és fuvaroztatnak. A , hi­bákat előidéző dolgozókkal szemben komoly felelőségrevo- nást kell tenniök az igazgatósá­giaknak! Bár a szövetkezetek vezetői egyre inkább megnézik, kikre bízzák a tagság közös értékeit, eg)-esek mégis visszaélnek a bi­zalommal. Tovább kell szigorí­tani, még szakszerűbbé kell ten­ni a leltározásokat és más va­gyonvédelmi intézkedéseket. Tö­rődni kell a dolgozók állandó nevelésével s a nagyobb hibá­kat, — nem bűncselekménye­ket — elkövetőket pedig a meg­alakítandó társadalmi bíróságok elé kell állítani. A gazdaságosság és a szövet­kezeti vagyonvédelem fokozás« érdekében nem feledkezhetünk meg a pénzügyi fegyelem, ez okmányfegyelem szigorításáról sem, s jelentősen javítanunk kell az ügyitézást. Mert minde­zek szilárdítják a szövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodását, sr hozzájárulnak, hogy hasznára váljanak tagjaiknak. Pártunk Központi Bizottságá­nak március 6-i határozata aj szövetkezeti mozgalmunk szá­mára is azt jelenti, hogy éssze­rűbben használjuk ki lehetőség geinket. S ezért 9 nagy budapes­ti pártaktrva kongresszusi ver­senyfelhívására válaszolnunk keli kezdeményezésekkel. Ver­senyezzünk az ez évi felada­taink sikeres megoldásáért, a takarékosabb gazdálkodásért, a lturá'tabb kereskedelemért, —- a szövetkezetek szervezési ó* gazdasági előrehaladásért. •1 $ A SZÖVOSZ Igazgatósága és a KPVDSZ Központi Vezetősé­ge értékelte a földművesszövet­kezetek 1958. évi második félé­vének versenyét. Megyénk sző-

Next

/
Thumbnails
Contents