Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
4 KELETMAGYARORS7.AG 1959. Április i. szerda GÍVA1 MOZAIK A gávai szövetkezet jó híre túljutott a község határán. Az elmúlt héten megtartott közgyűlésen a résztvevők többsége kívül rekedt. A megjelentek nem csalódtak. A szövetkezetük jól gazdálkodott a vagyonukkal és az állami hitelekkel. Ä számok és a tények btzo- hyítják a szövetkezetünk jó munkáját és a dolgozók megelégedését — mondotta Tóth Gyula Ügyvezető. — Tavaly boltjaink és felvásárlásunk több mint 20 jnillió forintot forgalmazott. Szerintünk a községünk lakossága szereti a botjainkat a pontos, udvarias kiszolgálásáért és a bő áruválasztékért. Mi is iparkodunk azon, hogy a kereskedelmet, a felvásárlást, s általában a dolgozók ellátását könnyebbé, gyorsabbá tegyük — A múlt őszön a vezetőség és (a tagság összefogásával társadalmi munkában építették meg a jégvermet. 16 ezer forintot takarítottak meg ezzel. Befejezik BZ újfalui vegyes- és italbolt építését is, ahol a tagők közel 100 ezer forint társadalmi munkát vállaltak. Ebben az évben megkezdik egy korszerű íelvá- Bárlási raktár építését 300 ezer forintos költséggel. Ehhez szintén hozzájárul a tagság mintegy 13 ezer forinttal.- A 104 ezer forintért vásárolt cukrászdái felszerelést meg rövidesen hasznosítja k. Ami a jövedelmező gazdálkodást illeti, arról Perlik István főkönyvelő szavai szolgálnak bizonyságul. — Jól gazdálkodtunk, amit igazol a 850 ezer forintos tiszta nyereség. Ez a szám fényesen bizonyítja, hogy a 3 és félezres község dolgozói minden szükséges áruféleséget a szövetkezet boljaiban vásárol meg, de ter- melvényeiket is Itt értékesítik. (Egy lakosra eső tiszta nyereség kettőezernégyszáz forint). A költségekkel jól bántunk. Minden fillért a fogunkhoz vertünk mielőbb kiadtuk volna. A megtakarítás 46 ezer forint. Nem lebecsülendő összeg! A szövetkezetnek 3 milliós vagyona van. Ma már vagyonunk 54 százalékát mondhatjuk sajátunknak. Ami a tagság anyagi érdekeltségét illeti, abban sincs megvetni való. A tiszta nyereségből a tagok 125 ezer forint visszatérítést kapnak. Mindent idejében — mondják a gávaiak... A csíráztatott burgonya már a földben várja a melegebb időket. A megye nyereségesen gazdálkodó földművesszövetkezetei — márpedig a többség ilyen — a napokban megkezdték a tagjaik vásárlási és értékesítési, valamint a részjegyeik utáni visszatérítések kifizetését. A tagok több millió forintot kapnak kézhez. Többek közt az ötszázötvenezer forint tiszta nyereséggel záró timári szövetkezet mintegy hetvenötezer forintot fizet ki. A községben mind többet beszélnek arról, hogy a szövetÉs, hogy milyen híre van a gávai burgonyának? Pl. Balogh Péter, a pestmegyei Sári községből jött el, hogy 509 mázsa vetőburgonyát vigyen a község dolgozó parasztjainak. A sáriak minden évben gávai burgonyát ültetnek. Lippai Györgyné pedig a fényes! itkei szövetkezeti tagok megbízott főként jött el, hogy az országos-hírű horgonyából vigyen ültetni. Vinnai elvtárs a felvásárló szívesen segít és tanácsot is ad a vetőburgonya kiválogatásához. A község dolgozóinak eddig még nem volt okuk a panaszra, a szövetkezet hűsboltjára. A szép és korszerű hizlaldában a napokban batvanhárom sertés kezdte meg a „hizókurát.” A gávai szövetkezet jó munkát végez. Megérdemli a vásárlók és az eladók bizalmát, s rászolgált arra, hogy munkájukat a felsőbb szervek is elismerjék. S méltán kapta meg immár másodszor a „Kiváló Földművesszövetkezet” címet. kezetük múlt évi jé gazdálkodása után járó visszatérítésük egyrészét szívesen benthagynák, illetve részjegyként lejegyeznék segítségként új üzlet megépítéséért. Nagyon elkelne az új bolt, mert a mostani a termelő- szövetkezet épületében van s arra az őszön szükség lesz. A kisvárdai körzeti szövetkezet tagjai is nagyon várják már a visszatérítést. A küldöttgyűlést Dorogi Mihály Megkezdték a visszatérítések kifizetését Időszerű anekdotánk RÉGEN TÖRTÉNT Ügyvezető: Gyere csak komám, mit mutatok neked? Felvásárló: Szent isten! Ügyvezető: Mi... mi bajod? Felvásárló: Lemeszeltétek az adminisztrációm..i Ö szent- séges isten! Ügyvezető: Ne .bomolj már hallod! Nincs itt lemeszelve semmi papíros... Felvásárló: Még bosszantol?! Nem láttátok, hogy a fal tele van számokkal? Hogy fogok én most elszámolni... * NAPJAINKBAN TÖRTÉNT Felügyelőbizottság elnöke: Nyugodalmas jó estét öcsém! Már azt hittem rég alszik... Boltkezelő: Nem, nem... Tudja János bátyám... egy kis rendet akarok teremteni. Felügyelőbizottság elnöke: No, de hát így éjféltájban? Osztán mondja már, mik ezek a papírok a púidon? Boltkezelő: Á, tetszik tudni, csak olyan papírok... Biztosan valamelyik eladó hagyta itt. El is teszem, hátha keresni fogja... Felügyelőbizottság elnöke: Hagyja csak, majd én. Menjünk aludni, még neheztelni fognak ránk az asszonyok... Holnap aztán nyugodtan folytatjuk ezt a rendcsinálást, mert ha már leltár, legyen szabályos. Legalább kipróbáljuk, használt-e nekünk a kioktatás... <— ga.) rég megtartották s a pénz még a szövetkezet fiókjában van. Azonban nem a vezetőség, hanem a tagság hibájából. A szövetkezet többször kérte a vásárlási könyvek bevitelét, de a kisvárdalak, kék- csciek és nyírlövőiek késlekednek. Pedjg csaknem kétszázezer forint vár kiosztásra. S aki a szövetkezet tagja, annak adta el termékeit és ott szerezte be az iparcikkeket, azokat be is íratta a kiskönyvébe, — néhány százast is kaphat. Takács Károly és Kelemen József papi s B'ró Ferenc, Bartha Sándor és Lévay József kisvárdai lakosok jelentős visszatérítést vesznek fel, mert két-hrram, sőt hat részjegyük is van s tizenöttől havanezer forintot iraitak be a kiskönyv ükb'. A szövetkezetek úgy számít; nak, hogy május végéig mindé tag felveszi a vásárlási és ért: kesítési, valamint a részjegyei után járó visszatérítéseket. Varga. A szövetkezeti gyűléseken hallottuk Hogy lehet tsz. község GacsáSy ? Népes szövetkezeti gyűlést tartottak a gacsályiak. A gyűlésén nemcsak a földművesszövetkezet problémáiról vitatkoztak a tagok, felhozódott a község tsz. faluvá való átalakulása is. Beké Sándor tsz. elnök szintén szót kért ürömét és köszönetét fejezte ki a választott vezetőségnek és azoknak a tagoknak, akik példamutatásukkal és nevelő munkájukkal hozzájárultak az egész község jövőjének formálásához. Bizakodását fejezte ki, hogy ki-ki megtalálja a helyét és eléri célkitűzéseit becsületes munkája után. Kérte a földmű- vesszövetkezetet, hogy ne sajnálja a fáradságot a tsz. gazdasági erősödésének elősegítését. „Kései teszámoi«“ A dögéi körzeti szövetkezet küldöttgyűlésén — száz küldöttből — több mint hetvenen jelentek meg. Sajnos a szövetkezet ügyvezetője csak a gyűlés előtti órákban készítette el a beszámolót, s így számos tény maradt ki belőle a szövetkezet 1958. évi gazdálkodására vonatkozóan. A küldöttek felszólalásukban ezt hiányolták Is és több kérdést tettek fel. A küldöttgyűlésen megvitatták a választott vezetőség összetételét is. Sokallották a vezetőségben a hivatali dolgozókat, a tsz. tagokat pedig köveseitek. Ezért, újjászervezték a vezetőséget, melybe számos tsz. tagot is beválasztottak. He! a hiba Hadászon? Hód ászon a kétszázhatvan szövetkezeti tagnak több mint fele ment el meghallgatni az igazgatóság beszámolóját, és azt parázs vita követte. Sokan kévéséit ék a hetvenhétezer forintos tiszta nyereséget, s a tagok négyezer forintot kitevő visszatérítését. A hozzászólók elmondották azt is, hogy hol a hiba szövetkezet munkáidban. Például Veres Gusztáv bírálta Czine Ferenc felügyelőbizottsági tagot, mert beszámolójában igyekezett „megmagyarázni” miért maradt a szövetkezet nyakán a drágán vásárolt kukorica. Szerinte a vezetőség gyakran behunyott szemmel jár a szövetkezet portáján, s ezért nem látta meg, hogy hanyagul kezelik a göngyölegeket, s az építő- és tüzelőtelepen a lelkiismeretlen rakodó munkások tönkre teszik aZ építőanyagok jórészét. Csőke János meg arról beszélt, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnézi a bolti áruk tömege« megromlását. A felszólalók általában határozottabb vezetest js ellenőrzést követeltek a vá- a.ztott és hivataii vezetőségtől. Bort prédikálni? Hasznos volt a tiszaeszlári tagértekezlet a szövetkezet életének felfrissítésére. A közel kétszázötven jelenlévő . kitárta szíve szándékát. Szóvá tették, hogy hern lehet a boltokban kapni drótfonatot, nádkötő drótot és zománc edényt. Pedig valameny- nyire nagy szükségük lenne. Hell László elmondotta, hogy a község vezetősége — köztük a földmű vesszövetkezetiek úgyszintén — „bort prédikálnak és vizet isznak” a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztése és gazdasági megerősítése terén. Mutassanak példát, s a falu egyéni dolgozó parasztjainak, megkönnyítik a döntését az útkeresésben, választásban. A társadalmi ellenőrzés megjavításáért öt-öt tagú termeltetési és kiskereskedelmi, valamint háromj három tagú felvásárlási és vendéglátóipari tagbizottságot választottak. Újjáválasztották a küldötteket is. Kóla?, Kúiaj..! A nyírszőlősi Szövetkezeti gyűlések általában elég viharosaid Viszont a legutóbbiról nem mondható ez. Kevesen szóltak fel. Bántja őket, hogy amid községükben vigyáznak a közös vagyonra, addig a kótajiak keveset törődnek vele, s így c>'- ről-évre tízezereket visznek el kótaji értékkezelők. Nemrég sí egyes számú bolt számolt el jelentős hiánnyal és ezzel csökkentették a szövetkezet tisztanyereségét. A nyírszőlőslek joggal várják el, hogy hozzájuk hasonlóan a kótaji tagok is őrködjenek a szövetkezeti vagyon m.í 'védéséért. • • ízetlen néldamufatás A mándoki körzeti szövetkezethez tartozó községekben csak egyedül Eperjeskén nincs korszerű, a falusi igényeket kielégítő bolt és kocsma. Bántja is ez a szövetkezeti tagokat. A vasárnap megtartott küldöttgyűlésükön is sokat beszéltek erről. A hozzászólók — a mándokiak, tiszamogyorósiak, benkiek — az eperjeskeiekkel egyetértésben vállalták legalább negyvenezer forint értékű részjegy váltását és társadalmi munkát. A helyi szervezetek önzetlen példamutatása megyére szóló esemény. Jó lenne, ha minél több helyi szervezet tagjai követnék. Varga Gyula fl megye legjobb vegyesboltja mátészalkai, legfőbb szaküzlete f fehérgyarmati Értékelték a verseny eredményeit A szövetkezetek kívánságát teljesítette a MÉSZÖV. Igazgatósága és a KPVDS7, Megyei Bizottsága a múlt évben az üzemágak, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek és a járási központok közti verseny meghirdetésével. A verseny feltételei: a tervek teljesítése, az áruk, értékek óvása, a költségek minimálisra csökkentése, a falu dolgozóival való előzékeny, udvarias törődés, és a tisztaság. Egy-egy szakterületen három- három üzemág és egység ijyer- íeti el a vándorzászlót és a befőzésekkel járó pénzjutalmat. Nemes vetélkedés alakult ki a szövetkezetek közt a múlt esz- j tendő második felében. így a I sok jó közül nehéz volt kiválasztani a legjobbakat. A napokbari megtörtént értékelés szerint, S huszonnégy üzemig és egység kapja meg a jó munka méltó jutalmát. Többek között a „Mer gye legjobb termelési üzemága’’ címet a nyíregyházi, a „Megye legjobb felvásárlási üzemága” kitüntetést a rakamazi és a „Megye legjobb főkönyvelősége” címet a nyírmadai szövetkezet nyerte el. A „Megye legjobb vegyesboltja” kitüntetést a mátészalkai csemege üzlet és a „Megye legjobb szaküzlete” címet a fehérgyarmati texilbolt kapta meg. A tíz járási központ közül a nyíregyházi, kisvárdai és a mátészalkai lett a verseny győztese a felsorolt sorrend szerint.
