Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

4 KELETMAGYARORS7.AG 1959. Április i. szerda GÍVA1 MOZAIK A gávai szövetkezet jó híre túljutott a község határán. Az elmúlt héten megtartott közgyű­lésen a résztvevők többsége kí­vül rekedt. A megjelentek nem csalódtak. A szövetkezetük jól gazdálkodott a vagyonukkal és az állami hitelekkel. Ä számok és a tények btzo- hyítják a szövetkezetünk jó munkáját és a dolgozók megelé­gedését — mondotta Tóth Gyula Ügyvezető. — Tavaly boltjaink és felvásárlásunk több mint 20 jnillió forintot forgalmazott. Sze­rintünk a községünk lakossága szereti a botjainkat a pontos, ud­varias kiszolgálásáért és a bő áruválasztékért. Mi is iparko­dunk azon, hogy a kereskedel­met, a felvásárlást, s általában a dolgozók ellátását könnyebbé, gyorsabbá tegyük — A múlt őszön a vezetőség és (a tagság összefogásával társadal­mi munkában építették meg a jégvermet. 16 ezer forintot taka­rítottak meg ezzel. Befejezik BZ újfalui vegyes- és italbolt építését is, ahol a tagők közel 100 ezer forint társadalmi mun­kát vállaltak. Ebben az évben megkezdik egy korszerű íelvá- Bárlási raktár építését 300 ezer forintos költséggel. Ehhez szin­tén hozzájárul a tagság mintegy 13 ezer forinttal.- A 104 ezer forintért vásárolt cukrászdái fel­szerelést meg rövidesen haszno­sítja k. Ami a jövedelmező gazdálko­dást illeti, arról Perlik István főkönyvelő szavai szolgálnak bi­zonyságul. — Jól gazdálkodtunk, amit igazol a 850 ezer forintos tiszta nyereség. Ez a szám fényesen bizonyítja, hogy a 3 és félezres község dolgozói minden szüksé­ges áruféleséget a szövetkezet boljaiban vásárol meg, de ter- melvényeiket is Itt értékesítik. (Egy lakosra eső tiszta nyereség kettőezernégyszáz forint). A költ­ségekkel jól bántunk. Minden fillért a fogunkhoz vertünk mi­előbb kiadtuk volna. A megta­karítás 46 ezer forint. Nem le­becsülendő összeg! A szövetke­zetnek 3 milliós vagyona van. Ma már vagyonunk 54 százalé­kát mondhatjuk sajátunknak. Ami a tagság anyagi érdekelt­ségét illeti, abban sincs megvet­ni való. A tiszta nyereségből a tagok 125 ezer forint visszaté­rítést kapnak. Mindent idejében — mondják a gávaiak... A csíráztatott burgo­nya már a földben várja a me­legebb időket. A megye nyereségesen gazdál­kodó földművesszövetkezetei — márpedig a többség ilyen — a na­pokban megkezdték a tagjaik vá­sárlási és értékesítési, valamint a részjegyeik utáni visszatérítések kifizetését. A tagok több millió forintot kapnak kézhez. Többek közt az ötszázötvenezer forint tiszta nyereséggel záró timári szövetkezet mintegy hetvenötezer forintot fizet ki. A községben mind többet be­szélnek arról, hogy a szövet­És, hogy milyen híre van a gávai burgonyának? Pl. Balogh Péter, a pestmegyei Sári köz­ségből jött el, hogy 509 mázsa vetőburgonyát vigyen a község dolgozó parasztjainak. A sáriak minden évben gávai burgonyát ültetnek. Lippai Györgyné pe­dig a fényes! itkei szövetkezeti tagok megbízott főként jött el, hogy az országos-hírű horgonyá­ból vigyen ültetni. Vinnai elv­társ a felvásárló szívesen segít és tanácsot is ad a vetőburgonya kiválogatásához. A község dolgozóinak eddig még nem volt okuk a panaszra, a szövetkezet hűsboltjára. A szép és korszerű hizlaldában a napokban batvanhárom sertés kezdte meg a „hizókurát.” A gávai szövetkezet jó mun­kát végez. Megérdemli a vásár­lók és az eladók bizalmát, s rá­szolgált arra, hogy munkájukat a felsőbb szervek is elismerjék. S méltán kapta meg immár má­sodszor a „Kiváló Földműves­szövetkezet” címet. kezetük múlt évi jé gazdál­kodása után járó visszatérí­tésük egyrészét szívesen bent­hagynák, illetve részjegyként lejegyeznék segítségként új üzlet megépíté­séért. Nagyon elkelne az új bolt, mert a mostani a termelő- szövetkezet épületében van s arra az őszön szükség lesz. A kisvárdai körzeti szövetkezet tagjai is nagyon várják már a visszatérítést. A küldöttgyűlést Dorogi Mihály Megkezdték a visszatérítések kifizetését Időszerű anekdotánk RÉGEN TÖRTÉNT Ügyvezető: Gyere csak komám, mit mutatok neked? Felvásárló: Szent isten! Ügyvezető: Mi... mi bajod? Felvásárló: Lemeszeltétek az adminisztrációm..i Ö szent- séges isten! Ügyvezető: Ne .bomolj már hallod! Nincs itt lemeszelve semmi papíros... Felvásárló: Még bosszantol?! Nem láttátok, hogy a fal tele van számokkal? Hogy fogok én most elszámolni... * NAPJAINKBAN TÖRTÉNT Felügyelőbizottság elnöke: Nyugodalmas jó estét öcsém! Már azt hittem rég alszik... Boltkezelő: Nem, nem... Tudja János bátyám... egy kis ren­det akarok teremteni. Felügyelőbizottság elnöke: No, de hát így éjféltájban? Osztán mondja már, mik ezek a papírok a púidon? Boltkezelő: Á, tetszik tudni, csak olyan papírok... Biztosan valamelyik eladó hagyta itt. El is teszem, hátha keresni fogja... Felügyelőbizottság elnöke: Hagyja csak, majd én. Menjünk aludni, még neheztelni fognak ránk az asszonyok... Hol­nap aztán nyugodtan folytatjuk ezt a rendcsinálást, mert ha már leltár, legyen szabályos. Legalább kipróbáljuk, használt-e nekünk a kioktatás... <— ga.) rég megtartották s a pénz még a szövetkezet fiókjában van. Azon­ban nem a vezetőség, hanem a tagság hibájából. A szövetkezet többször kérte a vásárlási könyvek bevite­lét, de a kisvárdalak, kék- csciek és nyírlövőiek késle­kednek. Pedjg csaknem két­százezer forint vár kiosztásra. S aki a szövetkezet tagja, annak adta el termékeit és ott szerezte be az iparcikkeket, azokat be is íratta a kiskönyvébe, — néhány százast is kaphat. Takács Károly és Kelemen József papi s B'ró Ferenc, Bartha Sándor és Lévay József kisvárdai lakosok jelentős visszatérítést vesz­nek fel, mert két-hrram, sőt hat részjegyük is van s ti­zenöttől havanezer forintot iraitak be a kiskönyv ükb'. A szövetkezetek úgy számít; nak, hogy május végéig mindé tag felveszi a vásárlási és ért: kesítési, valamint a részjegyei után járó visszatérítéseket. Varga. A szövetkezeti gyűléseken hallottuk Hogy lehet tsz. község GacsáSy ? Népes szövetkezeti gyűlést tar­tottak a gacsályiak. A gyűlésén nemcsak a földművesszövetkezet problémáiról vitatkoztak a ta­gok, felhozódott a község tsz. fa­luvá való átalakulása is. Beké Sándor tsz. elnök szintén szót kért ürömét és köszönetét fe­jezte ki a választott vezetőség­nek és azoknak a tagoknak, akik példamutatásukkal és nevelő munkájukkal hozzájárultak az egész község jövőjének formá­lásához. Bizakodását fejezte ki, hogy ki-ki megtalálja a helyét és eléri célkitűzéseit becsületes munkája után. Kérte a földmű- vesszövetkezetet, hogy ne sajnál­ja a fáradságot a tsz. gazdasági erősödésének elősegítését. „Kései teszámoi«“ A dögéi körzeti szövetkezet küldöttgyűlésén — száz küldött­ből — több mint hetvenen je­lentek meg. Sajnos a szövetke­zet ügyvezetője csak a gyűlés előtti órákban készítette el a beszámolót, s így számos tény maradt ki belőle a szövetkezet 1958. évi gazdálkodására vonat­kozóan. A küldöttek felszólalá­sukban ezt hiányolták Is és több kérdést tettek fel. A kül­döttgyűlésen megvitatták a vá­lasztott vezetőség összetételét is. Sokallották a vezetőségben a hivatali dolgozókat, a tsz. tago­kat pedig köveseitek. Ezért, új­jászervezték a vezetőséget, mely­be számos tsz. tagot is beválasz­tottak. He! a hiba Hadászon? Hód ászon a kétszázhatvan szö­vetkezeti tagnak több mint fele ment el meghallgatni az igaz­gatóság beszámolóját, és azt pa­rázs vita követte. Sokan kévé­séit ék a hetvenhétezer forintos tiszta nyereséget, s a tagok négyezer forintot kitevő visszaté­rítését. A hozzászólók elmondot­ták azt is, hogy hol a hiba szö­vetkezet munkáidban. Például Veres Gusztáv bírálta Czine Fe­renc felügyelőbizottsági tagot, mert beszámolójában igyekezett „megmagyarázni” miért maradt a szövetkezet nyakán a drágán vásárolt kukorica. Szerinte a vezetőség gyakran behunyott szemmel jár a szövetkezet por­táján, s ezért nem látta meg, hogy hanyagul kezelik a gön­gyölegeket, s az építő- és tüze­lőtelepen a lelkiismeretlen ra­kodó munkások tönkre teszik aZ építőanyagok jórészét. Csőke Já­nos meg arról beszélt, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizott­ság elnézi a bolti áruk tömege« megromlását. A felszólalók ál­talában határozottabb vezetest js ellenőrzést követeltek a vá- a.ztott és hivataii vezetőségtől. Bort prédikálni? Hasznos volt a tiszaeszlári tag­értekezlet a szövetkezet életének felfrissítésére. A közel kétszáz­ötven jelenlévő . kitárta szíve szándékát. Szóvá tették, hogy hern lehet a boltokban kapni drótfonatot, nádkötő drótot és zománc edényt. Pedig valameny- nyire nagy szükségük lenne. Hell László elmondotta, hogy a község vezetősége — köztük a földmű vesszövetkezetiek úgy­szintén — „bort prédikálnak és vizet isznak” a termelőszövetke­zeti mozgalom számszerű fejlesz­tése és gazdasági megerősítése terén. Mutassanak példát, s a falu egyéni dolgozó parasztjai­nak, megkönnyítik a döntését az útkeresésben, választásban. A társadalmi ellenőrzés megjavítá­sáért öt-öt tagú termeltetési és kiskereskedelmi, valamint háromj három tagú felvásárlási és vendéglátóipari tagbizottságot választottak. Újjáválasztották a küldötteket is. Kóla?, Kúiaj..! A nyírszőlősi Szövetkezeti gyű­lések általában elég viharosaid Viszont a legutóbbiról nem mondható ez. Kevesen szóltak fel. Bántja őket, hogy amid községükben vigyáznak a közös vagyonra, addig a kótajiak ke­veset törődnek vele, s így c>'- ről-évre tízezereket visznek el kótaji értékkezelők. Nemrég sí egyes számú bolt számolt el jelentős hiánnyal és ezzel csök­kentették a szövetkezet tiszta­nyereségét. A nyírszőlőslek jog­gal várják el, hogy hozzájuk hasonlóan a kótaji tagok is őr­ködjenek a szövetkezeti vagyon m.í 'védéséért. • • ízetlen néldamufatás A mándoki körzeti szövetke­zethez tartozó községekben csak egyedül Eperjeskén nincs kor­szerű, a falusi igényeket kielé­gítő bolt és kocsma. Bántja is ez a szövetkezeti tagokat. A vasárnap megtartott küldöttgyű­lésükön is sokat beszéltek erről. A hozzászólók — a mándokiak, tiszamogyorósiak, benkiek — az eperjeskeiekkel egyetértésben vállalták legalább negyvenezer forint értékű részjegy váltását és társadalmi munkát. A helyi szervezetek önzetlen példamu­tatása megyére szóló esemény. Jó lenne, ha minél több helyi szervezet tagjai követnék. Varga Gyula fl megye legjobb vegyesboltja mátészalkai, legfőbb szaküzlete f fehérgyarmati Értékelték a verseny eredményeit A szövetkezetek kívánságát teljesítette a MÉSZÖV. Igazga­tósága és a KPVDS7, Megyei Bizottsága a múlt évben az üzemágak, a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek és a járási központok közti verseny meghirdetésével. A verseny fel­tételei: a tervek teljesítése, az áruk, értékek óvása, a költségek minimálisra csökkentése, a falu dolgozóival való előzékeny, ud­varias törődés, és a tisztaság. Egy-egy szakterületen három- három üzemág és egység ijyer- íeti el a vándorzászlót és a be­főzésekkel járó pénzjutalmat. Nemes vetélkedés alakult ki a szövetkezetek közt a múlt esz- j tendő második felében. így a I sok jó közül nehéz volt kiválasz­tani a legjobbakat. A napokbari megtörtént értékelés szerint, S huszonnégy üzemig és egység kapja meg a jó munka méltó jutalmát. Többek között a „Mer gye legjobb termelési üzemága’’ címet a nyíregyházi, a „Megye legjobb felvásárlási üzemága” kitüntetést a rakamazi és a „Megye legjobb főkönyvelősége” címet a nyírmadai szövetkezet nyerte el. A „Megye legjobb vegyesbolt­ja” kitüntetést a mátészalkai csemege üzlet és a „Megye leg­jobb szaküzlete” címet a fehér­gyarmati texilbolt kapta meg. A tíz járási központ közül a nyíregyházi, kisvárdai és a má­tészalkai lett a verseny győztese a felsorolt sorrend szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents