Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-18 / 65. szám

1939. MABCrüS 18, SZERDA KELPTMAGVAnnnezíR n liiííínően fizet a szerződéses új burgonya ! A tsz-ek már tavaly is nagyon érdeklődtek a csíráztatott új bur- ' gonya termelése iránt. Számosán meg is próbálták, főként a nyír­egyházi járásban. Mindenütt be­j vált s tetemes pénzhez, már jú- | niusban jelentős összegű előleg- j hez is juttatta a tsz-íagokat. — I Ezeket a tsz-eket nem kell „agi- j tálnj" az új burgonya termelésé­ről s példájuk nyomán mind töb­ben foglalkoznak vele. Többekj közt a nyíregyházi Dózsa TSZ-en Ikívül a nyíregyházi Ságvári TSZ] ! húsz holdról ezer, a besztercei Ü|| Barázda tsz. ugyanannyi terület-1 ről hatszáz és az újfehértói j Achim András tsz. tizenöt hold-1 ról hatszáz mázsa termést szer-í ződött le a nyíregyházi MÉK Központtal értékesítésre. Ilujdiíszobuszló, Halálon, llarkáuy-líirdő „Mérlegen“ a szövetkezet, a vezetőség Hol üdülnek a szövetkezetiek? A SZÖVOSZ. évről-évre gon-, dosködik a szövetkezeti dolgozóit: és családtagjaik üdültetéséről. Sőt az idén jóval többen mehet­nek —yaralni, mint a korábbi esz­tendőkben. Hajdúszoboszló, Balatonbog- lár és Balatonföldvár után Harkány-fürdőn és Budaté- tényben létesített üdülőt a felnőttek részére. A szövetkezeti dolgozók hat és tizennégy év közötti gyerekeik külön üdültetéséről szintén gon­doskodik a SZÖVOSZ. a balatcn- szemesi gyermeküdülőjében. A szülőknek keresetük nagyságá­hoz mérten kell hozzá járulniok a költségekhez. Például kétezer fo­rinton aluli havi jövedelem ese­tén egy gyerek után a fizetés hat, két gyerek után tizenegy és há­rom gyerek után tizenöt százalé­kot kell fizetni. VETÖGÉP — CUKORRÉPA- TERMELŐKNEK A szerencsi Cukorgyár — köl- csöndíj nélkül — vetőgépet bo­csa jt a cukorrépatermelők ren­delkezésére. Az érdekelt tsz-ek és egyéni gazdák- a földművesszövet­kezeteken keresztül kapják meg a vetőgépet. XT AGY ÉS FONTOS ESE- * MÉNY a szövetkezetek és tagjaik életében az évi gyűlé­sek megtartása. Nem véletlen ez, mert ezeken a gyűléseken — köl­csönösen — „mérlegre teszik” és „lesúlyozzák”, mennyit nyom a szövetkezet a vezetőségével és tagjaival egyetemben. Hisz nem könnyű az igazság mellett kar­doskodni, a hibákat őszintén be­vallani és közös erőfeszítéssel megkeresni a jegjobban járható utat. Az évenkénti „tűzkereszt­ség” a szövetkezeti vezetők és dolgozók többségét megedzi, a kishitűeket pedig megfutamítja. A tagok szintén levonják a ma­guk tanulságát s az elkövetkező Előkészülete:« a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára Kitüntetések a Nemzetközi Nőnap alkalmából a nagyobb földmüvesszövetke- zetek igazgatóságai és szakszer­vezeti bizottságai együttesen ün­nepük meg a Tanácsköztársaság 40. évfordulóját. Az ünnepséget kultúrműsorral kívánják még ünnepélyesebbé tenni. A Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból több asszony és lány kapott kormánykitüntetést és Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó jelvényt. Megyénk földműves'zö- vetkezeti nőidolgozói közüt Gál Józsefné, a megyei szöv. nőbizott­ság elnöke Szocialista Munkáért érdemérem és Bogdán Lenke, a vajai körzeti szövetkezet főköny­velője Kiváló Földművesszövetke­zeti Dolgozó jelvény kitüntetés­ben részesült. „Finis"-nél a szövetkezeti kuliúrcsoportok A szövetkezeti kultúrcsoportok a „finisénél tartanait rendezvé­nyeikben. Közeleg a megyei és országos seregszemle napja s igyekszenek tudásuk legjavát ad­ni a mind gyakoribb fellépéseik alkalmával. A nagykállói körzeti szövetke­zet kultúregyüttese megtanulta Fehér Klára „Nem vagyunk an­gyalok” című darabját. Nagy si­kerrel adták elő a helyi közönség előtt s a körzeti versenyen az elsők közt végeztek. Vasárnap a járási vetélkedésen jelennek meg, este pedig a Biri községi dolgo­zókat szórakoztatják. A nagykál- lóiak húsvétkor is szeretnék elő­adni ezt a színdarabot 'a megye egyik nagyobb községében. (Örö­mest ellátogatnának például Ra- kamazra! Csak a meghívást vár­ják.) A MÉSZÖV segítséget nyújt Korszerű kereskedelmi újítások a nyírbátori boltokban • ft kívánságuk teljesítéséhez, hogy még nagyobb kedvvel, odaadás­sal szolgálják a falu kulturális felemelkedését. CIGÁNYBAL TTSZAVASVÁ- RIBAN A tiszavasvári szövetkezeti ét­terem program szerint tartja meg különböző rendezvényeit. Ko­rábban szépségversenyt rendezett s e hét csütörtökjére meg nagy­szabású cigánybájt szervez. A má­tészalkai szövetkezet szintén ter­vezgeti hasonló est megrendezé­sét. és a tagság napokban, hetekben, években még odaadóbban, még körültekintőb­ben törődnek és segítik szövetke­zetüket. |V| EGYÉNK SZÖVETKEZE­iTl XEI e hetekben tartják meg szokásos évi beszámoló tag­értekezleteiket, köz- és küldött- gyűléseket. A vezetőségek szá­mot adnak az 1958. év szövet­kezeti eseményeiről. Szamot ad­nak arról, hogyan mutattak pél­dát a szövetkezeti gondolat el­mélyítésében, miként nevelték a tagságot a termelésben való szö­vetkezésre, őrködtek-e a szövet­kezeti alapszabály betartásáért, megkövetelték-e a szövetkezeti demokrácia érvényesítését és ál­talában miként gazdálkodtak — a dolgozókkal együtt — a közös­ség javaival, A CSAKNEM NÉGYSZÁZ ’*'*■ gyűlésből már több, mint felét megtartották, s ez ideig kö­zel harmincezren vettek részt. — Egy-egy gyűlésen népes tábor jött össze. A bashalmiakból mintegy nyoicvanan jelentek meg. A jé- keiek, komiódtótfaluiak, timá- riak, tiszavidiek és más község­beliek szintén sokan és érdeklőd­ve hallgatták az igazgatóság be­számolóját. Ha szükségét érezték, kérdéseket tettek fel, vagy hoz- dultan éa meghitt őszinteséggel beszéltek a szövetkezeti mozga­lom további útjáról, a földműves­szövetkezetük termelést szervező és a tsz-ek gazdasági megerősö­dését segítő munkájáról a szövet­kezeti községben s ott, ahol már nagy teret kezd hódítani a terme­lésben való összefogás. IV YÍRKÁTÁN huszonnégyen kértek és kaptak szót. — Nyugodtan, megfontoltan érveltek a szövetkezés mellett és a föld­művesszövetkezetük! gyorsabb ütemű fejlesztését követelték. — Nem csoda ez a bátor hang, hanem egyen es következménye a föld­művesszövetkezetük erősödésének és az egyéni gazdák utóbbi he­tekben történő termelési szövet­kezésének. Például a gyümölcs- telepításre társult kátaiak több­sége — nem utolsó sorban a szö­vetkezet vezetőségének példamu­tatása és nevelő munkája hatásaként — beléptek a tsz- be. Kántorjánosiban és jónó- hány községben szintén nyil-' tan és őszintén vitáztak a. szövetkezet tevékenységéről, mert1 mindjobban megszabadulnak ai kisüzemi gazdálkodás láncaitól és úgy érzik, így sokkal jogosultab­bak az érvelésre. A HOZZÁSZÓLÓ TSZ TA­*** GOK és egyéni dolgozó pa­rasztok legtöbbjének szavaiból az csendült ki, holnapra jobb szö­vetkezetét akarnak, mint ami­lyen az ma. A falu dolgozói igé-' nyesek a szövetkezetiekkel szem-' ben és áldozatkészek. ÍV! EGLEPÖ és a megyében egyedül álló példa az, hogy liken a földművesszövetke­zet anyagi, támogatósa ellen szól­tak. Mondván, ha építeni altar a szövetkezet, legyen rá pénze. Az ilki szövetkezetnek van is. Az összvagyonának többségét saját­jának mondja és az állam sem zárkózik a pénzbeli segítségtől. Azonban a Szövetkezetnek első- j sorban a tagjai erkölcsi és anyagi] támogatására kell támaszkodnia,' — hisz ezért szövetkezés. Úgy látszik ezt eddig nem sikerült megértetni az ilkiekkel. A szövetkezeti gyűlések határ­kövei a szövetkezetek életénél:. Legtöbbje nagy távlatokat nyit n.eg és ösztönzőleg hat a széle­sebb skálájú, sokaldalúbb árufor­galmi és beruházási tervek meg­valósítására, s a közös vagyon­nal való okszerű gazdálkodásra.! Ha a szövetkezetek választott és hivatali vezetői hozzáértéssel' használják fel a tagság áldozat-; vállalását, csak fokozhatják ro-: hamos fejlődésük ütemét. Onkiszotgálii ősietek ■ Nem mindennapi* kereskedelmi újdonságról számolt be Goldstein Sándor, a nyírbátori szövetkezet kiskereskedelmi üzemágvezetője, a szövetkezeti kereskedelem me­gyei értekezletén. A felszólalásában többek kö­zött elmondotta, hogy ebben az évben — az új bolthálózatuk épí­tése mellett — bevezetnek több új kereskedelmi eladási formát... Az önkiszolgáló fűszer-cseme­ge boltjukat május 1-én kí­vánják megnyitni. Ezenkívül — az országban elsőnek — megnyitják a készruha, vala­mint a rövid- és kötöttáruk önkiszolgáló üzletét. E nem mindennapi elgondolás Császlón vegyesbolt égül A császlói szövetkezet gyűlésén főként a vegyesbolt és az italbolt építését tárgyalták meg. Vállal­ták, hogy a beruházási költség — húsz százalékát — mintegy har­mincötezer forint értékben rész­jegyek váltásával, társadalmi munkával és anyagok adásával fedezik. Az építkezés rövidesen megkezdődik a községben. igen nagy érdeklődésre tart szá­mot az illetékes kereskedelmi körökben. Mert hasonló jellegű boltok nemcsak hazánkban nin­csenek, de külföldön sem dicse­kedhetnek ilyennel. ■Reméljük, a nyírbátoriak nagy­szerű kezdeményezései meggyor­sítják megyénk kereskedelmi há­lózatának korszerűsítését s az új­szerű kereskedelmi módszerek el­terjedését. Dorogi Mihály. Jobb a géppel A megye szövetkezetei a napok­ban hozzákezdtek a gépi szántási szerződések kötéséhez, A homo­kosabb talajú községekben nap­nap után keresik meg az egyéni gazdák a szövetkezeteket a szer­ződések megkötésére. Többek közt Baktalórsntházán Oláh La- jcsné négy, Papp Mihály két és fél, valamint Napkoron Visióczki Mátyás és ifj. Kádár János egy- egy hold szántására kötött szer­ződést. A szövetkezetek termelési fele­lőséi, agronómusai és más beosz­tású dolgozói felkeresik az egyé­ni dolgozó parasztokat a szerző­dések megkötéséért. Az emberek általában szívesen mesélik el a velük történt érde­kes eseményeket. De nem így Fa­lusi Géza bácsi. Mind ketten be­leizzadtunk a beszélgetésbe, pe­dig nem fűtöttek a mátészalkai szövetkezet bútor üzletében, ahol összetalálkoztunk és próbáltam választ kapni kérdéseimre. Azért az elmondottakat csokorba szed­tem és közre adom. 4 főjegyző „listája*4 A Tanácsköztársaság kikiáltá­sa Gacsályban ért — kezdte el­beszélését. A feleségem volt oda­valósi. Jómagam a frontokon so­káig hányódtam és ezidő rj.o.tt sok mindenre rájöttem. Főleg ar­ra, békés és jobb élet kell az embereknek. S ehhez olyan rend­szer, amelyik mind ezt meg­adja. A Tanácsköztársaságtól ezt reméltük, s bizakodva meg­alakítottuk az öttagú direktóriu­mot a községben... Beválasztottak engem is. Járatlanok voltunk a közügyek intézésében, s különö­sen az írásos munkában. Ezért a főjegyzőt és a bírót helyén hagytuk. Felváltva vigyáztunk rájuk és dolgoztattuk őket. Ké­sőbb meg is ittuk a levét. Fej­ből tudták, kinek mi a „bűne.” Azért intézkedtünk néhány do­logban, A szatmárnémeti direk­tóriumtól azt kaptuk: foglaljuk le a burzsoázia vagyonát, gondos­Falusi Géza emlékezései kodjunk az igazságos felosztásról. A nép éhezett és lerongyolódott. Ezért az élelmiszereken és a ru­haféléken kezdtük. Felleltároztuk a raktárakat és az üzleteket. A boltokban benthagytuk a volt tu­lajdonosokat, mert ezek helyett sem tudtunk kit odaállítani. Kö­teleztük őket rendszeres elszá­molásra, A bevételt a megyei di­rektóriumnak fizették be, s vá­sárlási bilétát kaptak. Arra sze­rezték be az árut. H földbirtokos és a Kává A községi direktórium meg ar­ra ügyelt, arányosan osszák szét Emlékszem., hogy a hiánycikke két a községházán mértük szét.] Például a lisztet, cukrot, kávét és az ezekhez hasonlókat. Egy alkalommal az egyik direktóriu­mi tag tíz deka kávé helyett fél kilót akart adni Madarast András földbirtokosnak. Megkérdeztem,1 miért? „Mert azok szeretnek ká-\ vézni” — válaszolta. Kinevettük és megmagyaráztuk neki, ezután mi is szeretni fogunk. Nemcsak az éhező, hanem a rongyos emberekre is kellett gon­dolnunk. Különösen a frontról haza jövőkre, mert csüngött ró­luk a szakadozott mundér. Az ilyeneknek papírt adtunk, s fel­kereste a megyei direktóriumot. Utalványt kaptak egy öltözet ru­hára, bakancsra vagy kabátra. Amire feltétlen szüksége volt. Nekem is jutott egy nagykabát. Sajnos, a Tanácsköztársaság el­bukott. örültek az urak, mert a közigazgatás és a kereskedelem után sor került volna a birto­kaik elvételére... Hogy várták ezt a pillanatot a cselédek, a földnélküliek, s még a kis- és középparasztok is? Be boldog pil­lanatok lettek volna azok! Na, de azóta már megtörtént. Mi szerettük volna megtenni. VARGA GYULA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents