Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-29 / 75. szám

ms, MAKCTOH at, TASÁtKAP s As egészségügyi dolgosok feladatai a mesőgasdaság ssocialista átszervezésében Köztudomású, hogy a mezőgaz­daság általános fejlesztésével nem járt párhuzamosan a mezőgazda­ság egészségügyének előbbrevite- le, fejlesztése. Éppen ezért sür­geti a területi bizottság a koráb­ban szerzett tapasztalatok alap­ján — ahol csak lehetősége van, állami gazdaságokban, nagyobb termelőszövetkezetekben — üzem­orvosok beállítását, ezzel is se­gítve a közegészségügyi helyzet javítását. Kapjon munkaegységet a* orvos a termelőszövetkezetben Egyes termelőszövetkezetekben már megvalósították, hogy aa arvoaaak a termelőszövet­kezetben végzett gyógyító­megelőző tevékenységéért és közegészségügyi munkájáért külön jövedelmet, esetleg munkaegységben, az üzem rentabilitásától függően biz­tosítanak. Ezzel érdekeltté tették az orvost a termelőszövetkezet gazdasági eredményeiben, közelebb került az orvos a termelőszövetkezet tag­ságához és viszont. Az így alkal­mazott orvosok a termelőszövet­kezeti tagságnak biztosított ki­emelt gyógyító-megelőző ellátás mellett hathatósan foglalkoznak közegészségügyi kérdésekkel is, állapította meg a területi bizott­ság márciusi ülése. Továbbá meg­határozta a további feladatokat M; gyakran felmerülő kérdések meg­tárgyalásában, tanácsot ad az egészségüggyel kapcsolatos felada­tok megoldásához. Az ellenforradalom előtti idő­szakban több állami gazdaságnak, gépállomásnak, sőt nagyobb tsz- nek is volt részállású orvosa. Most szakszervezetünk a MEDOSZ-szal együttesen javaslatokat dolgoz ki ennek ismételt megvalósítására. Ezekkel összefüggő feladatokat jelent a szociális normák meg­vizsgálása. Jtt van az ideje most alaposabban megvizsgálni a szo­ciális normákba foglalt követel­ményeket, s a lehetőséghez képest az abban foglaltakat megvalósí­tani. A területi bizottság megküldi a szociális normákról szóló szöveget minden mezőgazda- sági üzemnek és tárgyaláso­kat folytat megvalósításuk ér­dekében. Kívánato*, hogy a termelőszövetkezeti közgyű­léseken, ahol a tagság meg­tárgyalja a termelőszövetke­zet problémáit, résztvegyen az orvos is. Ezzel segítséget tud nyújtani A másik ilyen fontos dokumen­tuma a mezőgazdasági dolgozók egészségügyének a „Mezőgazda- sági egészségvédő és balesetelhá­rító óvórendszabály'’, amellyel kapcsolatban ugyanúgy kell a teendőket végrehajtani, mint a a szociális normákkalj Induljon a mezőgazdaságban Is egészségvédelmi propaganda ségügyi feladatokra történő fel­használását. Tavaszi teendők Most, a tavaszi munkák indulá­sánál különösen fontos egészség- ügyi tennivalók adódnak. Gondoskodni kell arról, hogy a munkahelyeken, különös­képpen pedig a brigádszállá­sokon, vagy akár a lakókocsi­kon is biztosítsák az egész­ségügyi követelményeket, Rendbe kell hozni a kutakat. KI kell meszelni a lakóhelyiségeket, konyhákat stb, A megyei orvosegészségügyi szakszervezet előre kijelölte azo­kat a helyeket, ahol egészségügyi felvilágosító munkát végez. Java­soljuk, hogy egészségügyi dolgozóink ele­venítsék fel az ellenforrada­lom óta abbamaradt patro­náló tevékenységüket* Nagyon fontos feladat a ter­melőszövetkezeti községek és já­rások egészségügyi szükségleteinek kielégítése. Közismert tény, hogy a biztosításba történő nagyarányú bevonás igen komoly többletfel­adatot jelent az egészségügy szá­mára. Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kell a termeik- szövetkezeti községek orvosait. Itt elsősorban körzeti ápolónő beállítása látszik első lehetséges segítségnek. Fel kell mérni vala­mennyi rendelkezésre álló es közt arra, hogy Az iparban gyakran találko­zunk üzemekben kifüggesztett, a dolgozók balesetelhárítását és egészségvédelmét szolgáló plaká­tokkal. Mezőgazdasági vonatko­zásban eddig ilyen nem volt A területi bizottság az Egészségügyi Minisztérium felvilágosító osztá­lyán lépéseket tesz ilyen plakátok kiadása érdekében. Ugyancsak javaslatot teszünk a mezőgazda­ság egészségügyével kapcsolatos filmek gyártására ia Célszerűnek tartanánk, ha kü­lönösképpen most, a mezőgazda­ság rohamos átalakulása idején, egészségügyi csoportot hozna létre az FM a mezőgazdaság­ban dolgozók tg finnég gg jé nek hatékonyabb támogatá­sára. Ezeket a javaslatokat elnöksé­günknek is fel kell karolnia és szorgalmazni kell megvalósításu­kat, A mezőgazdasági üzemek költ­ségvetésében bizonyos összeg ren­delkezésre áll egészségügyi cé­lokra. Ennek felhasználása — ta­pasztalataink szerint — legtöbb­ször más célokra, termelési fel­adatokra történik. Az FM-ben létrehozott ilyen csoport, de maga a szakszervezet is ellenőrizhetné ez összegek legcélszerűbb egész­gn -----fi ■ "Tnufftugyi AfpinnH, elj&orbon a körzeti orvosak és hórtiésalt, de a szakrende­lők is meg tadjanak birkózni a rájuk háruló többletmunká­val. Nagyon lényeges az «Arányú munkában a szakszervezet segít­ségei Ügy vélem, a szervezett egéss ségügyi dolgozók az eddigiekben is megtalálták, de a továbbiakban is meg fogják találni a maguk feladatait. Szükség van az egész­ségügyi dolgozók szívós, kitartó munkájára, hogy a virágzó ter­melőszövetkezeti mozgalmat fej­lett egészségügyi ellátás is kísérje. Héri István. Négy hiányzó törölköző, a piszkos biciklik és az élüzem-csillag Miért nem lehet élüzem a nyíregyházi I-es postahivatal tételeket, amire egyébként a Mi- niszertanács és a SZOT. vörös vándorzászlajának átvétele alkal­mával Ígéretet tettek. Most meg­döbbenve vették tudomásul azt, hogy a teljesítés ellenére sem kapták meg az élüzem címet az ezzel járó pénzjutalommal. zérigazgatóságához került, egy hatodik pont is szerepelt rajta, melyet korábban nem közöltek feltételként a postás dolgozókkal. Erről a hatodik pontról nem is kértek teljesítménykimutatást. Az ilyen felterjesztésen a Vezérigaz­gatóság is csodálkozott, de a ha­todik pont nem teljesítése miatt nem tárgyalta az élüzem-esélye- sek között a nyíregyházi I-es hi­vatalt. Az erkölcsi és anyagi megbe­csülésre nagyon érzékenyek az emberek. A nyíregyházi I. számú postahivatal dolgozói hónapokon keresztíi 1 törekedtek arra, hogy ilyen megbecsülésben részesülje­nek. Becsülettel teljesítették az 1958. második félévi élüzem-fel­• tf tál vezetősége személyesen volt a posta vezérigazgatóságán, ahol azt hozták fel indokul, hogy a „hatodik pont nincs teljesítve”. Hogyan került az élüzem felté­telekbe utólagosan a hatodik pont? És abban a bizonyos hatodik pontban a kizáró ok az, hogy hiányzik négy törülköző, vala­mint az, hogy a kerékpárok nem voltak megfelelően karbantartva. De, hogy ezt mikor tapasztalta valaki, arról nem beszélnek. És ez nem is volt élüzem-fel tétel! Talán csak nem rosszindulat ? I A postahivatal dolgozóinak ter­melési értekezletén szó volt erről, s mikor meghallgatták a kifogást, mosolyogtak rajta sokan. Bí­rálták az ilyen élüzem-értékelést. amivel nyilván nem is lehet egyetérteni. Bírálták a Debreceni Postaigazgatóságot azért, mert nemcsak ebben az esetben ta­pasztaltak részükről rosszindula­tot és az igazságot sértő intézke­dést. Javasoijuk, hogy a Szaktanács vizsgálja meg ezt a problémát, orvosolják a bajt, és -gondoskod­janak arról, hogy a jövőben a dolgozók versenyének és munká­jának értékelése tárgyilagosan, igazságosan történjék, O, A. irt feltétel, vagy hat? Az történt, hogy a postahiva­tal szarnám öt pontban tűzték ki az élüzem-cím elnyerésének feltételeit. A teljesítésről az érté­kelést igazolhatóan elkészítették, aminek alapján a debreceni terü­leti bizottság elsőnek minősítette az igazgatóság területén a nyír­egyházi I. számú postahivatalt, és felterjesztette kitüntetésre. Mégis, mire a felterjesztés a posta ve­És mi az a titokzatos „hatodik pont“? Amikor nyilvánosságra került, hogy a nyíregyházi II. számú postahivatal élüzem lett, az I.-es hivatal pedig nem, joggal kérdez­ték azt a dolgozók » vezetőségtől, hogy mi ennek az oka? A hiva­A gyulaházi Szabadság Tsz-ben Tizenkét koca alatt 80 darab malac szaladgál. Alig várják már a községbén, de még a környéken is az egyénileg dolgozó parasztok, hogy választási legyen, a malac és egy-egy párat vehessenek belőle magnak. A szövetkezet eleven pénztára a sertésállomány. A jövedelmezőséget az is emeli, hogy nem építettek betonpalotát, drága pénzen, hanem amint a képen is látható, saját anyagból készült egyszerű ólban nevelkednék ezek a gyönyörű malacok. Az alig 250 hold földön azért tudnak. 23 darab szarvasmarhát, 120 darab sertést, háromszáznál több juhot eltartani, mert az alaptakarmányuk a siló, Legnagyobb tömeget és a legtöbb tápértékét így tudnak nyerni egy höld földről. A márciusi szél igencsak elíujja a szénakazlakat, ók azonban még most is jó erőben tudják tartani a jószágokat, mert biztos támasz a siló; A tiszta, fás udvar dísze egy gazdaságnak. A tavaszi takarí­tást már elvégezték, szép simára gereblyézték az udvart, az árnyat adó fa azonban eddig hiányzott. A napokban több száz darab akácsuhángot ültettek el a majorban, hogy így is csino­sítsák a házuk táját. Hercegh Tamás elnökhelyettes és Molnár Ferenc községi mezőgazdasági felügyelő az ültetendő fákat válogatják. Csikós Bálám, Úttörő ezermesterek fémépítő versenye Nyíregyházán Játékvásárlási utalványt kapnak a győztesek Ma, március 29-én déle’őtt 10 órakor a nyíregyházi Üttörőház- ban fémépítő ügyességi versenyt rendez a Kiskereskedelmi Válla­lat. A versenyen részt vehetnek általános Iskolai tanulók saját épílőszekrénnyel, vagy az Üttörő- ház építőkészletével, A legjobb eredményt elérő pajtásokat jutal­mazzák. Első díj 100, a második díj 75 ás a harmadik díj 50 forint. A nyertesek utalványt kapnak, ame­lyeket húsvét után bármelyik já­tékboltban beválthatnak^ ________mgnMBTAKWtAq

Next

/
Thumbnails
Contents