Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

2

K.ELETMAGYARORSZÁG

1959. MÁRCIUS 28, SZOMBAT

\i ISELKEDHET-E KÖZÖN~ BÖSEN a falu társadalmi éleiét irányító pártszervezet a kulturális kérdésekkel szemben? Nem! Különben nem lehet jó vezérkara annak az átalakulási folyamatnak, amely napjainkban falun végbemegy. Ennek legilletékesebbekkel együtt elké- ber, akiknek éppen a pártszervezet tevékenysége folytán bővül, szélesedik látóköre, válik, műveltebbé, kulturáltabbá. Sajnos, eddig több pártszervezet másodrangú kérdésként kezelte a kulturális ügyeket. Némileg változtatott a helyzeten a pártnak a kulturális kérdésekkel kapcsolatban napvilágot látott iránymutatása. A tézisek a legfontosabb tennivalókra hívták fel a pártszervezetek figyelmét:.

Mégsem .lehet azt mondani, hogy e téren döntő változás van. Pedig lehetne, s nagy szükség is volna erre, hiszen a falusi emberek termelési viszonyaiban beállt változások megkövetelik ezt.

Bár igaz, hogy a paraszti élet boldogabb útjára való rátórés, ennek megértése nem könnyű ügy Tomyospálcán, mégis azt kell mondanunk, hogy a kulturális kérdésekkel való foglalkozásban elért eredmények közelebb hozzák majd a nagyobb ügyhöz a dolgozó parasztokat. Jó ideig pangás volt itt is. A személyeskedés, a asörtölődés gátolta a kulturális élet kibontakozását, és egységes irányítását. Minden szerv a maga malmára akarta hajtani a vizet. Jobban mondva a hasznot, mert sajnos először némszerzési lehetőséget láttak a dologban. Változtatott a helyzeten a pártszervezet, amely alaposan megtárgyalta a kultúrfrontan kívánatos tennivalókat. A vezetőség a legilletékesebbekkel együtt elkészítette a kulturális tervet, melyben nagy szerepet biztosítottak a KISZ-nek, és az iskolának. Egységes irányítás alá vonták az unsz, a KISZ és a nőtanács kultúrgárdáját. tánccsoportját, s így nagyobb erőt tudnak kifejteni.

fit VAJON MIÉRT VOLT

^ ERRE SZÜKSÉG? Azért,

mert az egyik csoportot hivatalból pénzzel is támogatják, míg a másikat nem. Remélhetőleg íiamarosan fellendül az élet a kultúrházban, amelynek az átvételi és átadási ügye már ősz óta húzódik. Ez a huza-vona hátráltatta a fejlődést, de nem akadályozta meg. A pártszervezet tudta, hogy hiányos a kul- túrház felszerelése. Éppen ezért egy mozgalmat szervezett Az „egy szék” mozgalomnak máris van eredménye. Bányók István és Magdó Jenő egy-egy széket adtak a kultúrháznak, mig mások pénzt ajánlottak fel hasonló célra. így aztán gyűlnek a székek, napról-napra többen támogatják a mozgalmat. Igazán lelkesen dolgoztak e cél érdekében a pedagógusok: Danku Miklós, Szántó József, a kultúrház igazgatója, és Ancsán Lászlóné. Be- reznai Ilona pedagógus pedig a könyvtárat vezeti, s a pártszervezet határozata folytán ugyancsak roegnovékednek a feladatai, mert úgy döntöttek, hogy az fmsz könyvtárát is átadják a kultúrháznak. Mondhatni, elég nagy a forgalom itt, mert 300 beiratkozott olvasója van, és he- tenkint 150-re rúg a kölcsönző könyvek száma. A pártszervezet gondolt a felnőtt lakosság művelődési, kulturálódási igényeinek kielégítésére is. Mmv’p pénteken este filmvetítéssel egybekötött szakelőadásokat tartanak, ametyeken 200-250 dolgozó paraszt szokott részt venni, A ■ asszonyok. 1« 'dolgoztak, annak érdekében, hogy a kultúrház szebb legyen, ölt varrták meg társadalmi munkában a függönyöket.

!\f KM NAGY DOLGOK EZEK. Kezdeti eredmények, de ha szíwel-lélekkel dolgoznak tovább, sikeres les.-/, munkájuk. Nagyon fontos, hogy a pártszervezet vezetői, a kommunisták ne csak beszéljenek arról, hogy milyen fontos tanulni, művelődni, hanem maguk is részesei legyenek ennek. A tomyospálcaiak azért dicsekedhetnek eredményeikkel, meri itt.a párttitkár, Vámos József, a pedagógusok, Balogh Ferenc, a KISZ-szervezet titkára Kovács Imre tanácselnök, a helyettese, Danes Béla és a többiek ott vannak a kul túrcsoport ban, áz énekkarban, melyik hol. De a párttagok közül is többen részesei a kulturális élet irányításának, formálásának.

Nem minden, tervbe vett dolgot valósított meg a pártszervezet. Helyes lesz, ha szorgalmazzák, hogy a filmelőadások előtt mezőgazdasági tárgyú filmeket is vetítsenek. Lehetőleg olyano- ; kát, amelyek érdeklik az emtie- : rekeí. Ellenben nagyon helyes, hogy az iskolai kultúrmunkával is foglalkozik a pártszervezet. Ennek és a pedagógusok lelkes munkájának köszönhető, hogy a fiatalokból megalakult a 40 tagból álló furulya, és a 15 tagú pengetés zenekar. Bontogatja már szárnyait a ^ tagot szám- j láló népi zenekar is. A pártszer- j vezet határozata folytán újból; feléledt a KISZ-ben a kultúr- munka. A „Nem vagyunk angyalok" című színdarabbal húsrétkor tervezik a bemutatkozást. Ha az eredményekhez számítjuk,

hogy ebben az évben végezte el: 45 dolgozó paraszt a ezüstka- j lásaos tanfolyam második évét,! tűikor dicséret illeti a tornyos-j pálcáinkat azért, amit a határo- ■ zat végrehajtása érdekében ed- í dig lettek.

U'GY IGEN FONTOS DO-;

LOGRÓL, a pártépítési | munkáról azonban elfeledkeztek, j Ebben az aránylag elég nagy- faluban huszonhárom tagja van a pártszervezetnek, s egy év alatt alig vettek fel egy-két dolgozót a pártba. Holott többen megérdemelték volna ezt. Mi oknál fogva, de Balogh Ferenc KISZ-titkár felvételi kérelme eltűnt (!) Másokkal nem foglalkoztak. Pedig a kultúrmunká- ban tevékenykedő dolgozók között is biztosan voltak erre érdemesek. Erre is gondolnia kell Vámos elvtársnak, és a pártvezetőség minden fcagjának.

.Nagyon fontos: amit tervbej

vettek, amit elhatároztak, azt, hajtsák is végre. Legyenek ki- j tartóak a kulturális terv végre- | hajtásában, s az eredmény nem marad el. Műveltebbek lesznek az emberek, szélesedik a látókörük, s az ilyen emberek nemcsali megértik, hanem cselekvő részeseivé isválnak annak az átalakulásnak, amely ma falun folyik.

F. K.

Bemutatkozásra készül az új nyírbátori férfikórus

Szabadtéri színpad építését tervezik a községben

Matolcsd Miklós, a nyírbátori Petőfi Sándor Művelődési Ház művészeti előadója ismertette a kultúrotthon munkáját és nyilatkozott a jövőre vonatkozóan:

— A közelmúltban egy 32 tagú férfi kórust alakítottunk, melynek tagjai majdnem mind régi énekesek. Különböző dalokat, népdalfeldolgozásokat, most az április 4-re rendezendő ünnepségekre pedig forradalmi dalokat tanulnak meg. Az énekkart Kollár András pedagógus vezeti. A földművesszövetkezet zenekarával együttműködve egy „szalon- zenekart” is alakítottunk. — A színjátszócsoport a földművesszövetkezet színjátszóival együttműködve Dobozy Imre: „Szélvihar” c. drámáját tanulja. Egy másik darabot is tanulunk — másik csoporttal — Pavel Kohout: „Ilyen nagy szerelem" című darabját. Siker esetén, úgy gondoljuk, a környező községekbe is ellátogatunk.

— A kultúrház bábcsoportja igen nagy népszerűségnek örvend. Rendszeres előadásokat tart a gyerekeknek. — Most fejeződött be egy irodalmi előadás-sorozat, melyet nyíregyházi tanárok tartottak. (Sárdi Béla, Kiss Antal és Bodor Sándor). Az előadás-sorozatnak sikere volt. — Március végére befejeződik a közismereti tanfolyam, melyet januártól kezdve egy héten háromszor helyi pedagógusok, szakemberek tartottak. Eddig 25 előadás volt, nagyrészt parasztfiataloknak.

— A jövővel kapcsolatosan elmondhatom, hogy egy szabadtéri színpad megépítése szerepel terveinkben. A megépítéshez szükséges költséget és munkát a községfejlesztési alapból és társadalmi munkából fedeznénk. A tárgyalások még most folynak az építésről.

Nyéki Károly

Jubileumi fellépés az úilehértói úttörőknél

„Már az elmúlt évben is és az idén is szép úttörő munkát végeztünk. Március 15-én egésznapce ünnepség volt az iskoláidban. Erre az ünnepségre a nyíregyházi pajtásokat is meghívtuk a XII. sz. általános iskolából. Bemutatta úttörő népi együttesünk a táncait és különösen az üveges táncunk tetszett a közönségnek. Jó együttesünk van, amely nemrég Rakamazon első díjat nyert. Most 21-én, a Tanácsköztársaság ünnepén volt a 25. fellépésünk.” —- írja levelében B. Tóth Erzsébet, az újfehértói IV. sz. iskola hatodik osztályos tanulója, a Nefelejts Örs vezetője. Gratulálunk a szép sikerekhez és szeretnénk, ha a jövőben B. Tóth Erzsiké a nagyszerű tanulmányi eredményekről is tudósítana bennünket.

Április 11

u% első tanítási nap

Az iskolai rendtartás szerint az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április hó 6-al kezdődően 10,-óvel bezárólag tart. A szünet utáni e.ső tanítási nap április hó II. (Szombat.) Azokban az iskolákban, amelyekben az influenza járvány miatt 6, vagy ennél több tanítási nap volt szünet — tavaszi szünet nem lesz.

10 000 látogatás

Csaknem tízezer alkalommal látogattak el a kisvárdai járás pedagógusai az iskolás gyermekek családjaihoz az elmúlt félévben. A látogatás célja főként az volt; hogy a gyermekek tanulmányi előmenetelének érdekében beszélgetéseket folytassanak a szülőkkel.

Kié a Jövő ?

Az egyik, munkás mondta el a napokban, hogy nemrég érkezett vissza Franciaországból, ahová két évvel ezelőtt abban a reményben disszidált, hogy ott majd sokkal jobban élhet, gyűjt egy kis vagyonkát, amit öreg napjaiban élvezhet. Nos’ egészen másként sikerült, A „korlátlan lehetőség" egyik hazájában — ez esetben Franciaországban — nemhogy kolbászból nem fonják a sövényt, de arra is elég dolgozni, hogy a lakbért, s á mindennapi élelmet kifizethesse. E> ez a munkás keserűen tette hozzá, hogy nagyon jó lecke volt az egyesztendős nyugati kirándulás. „Tanulmányút” volt, amelyen a gyakorlatban tapasztalhatta mindezt, amit azelőtt nem kevés kritikával fogadott itthon a szemináriumokon.

Ezrek és ezrek elbeszélése alapján, a hivatalos statisztikai adatokat felhasználva minden további nélkül kijelenthetjük: a sokak által annyira ajnározott Nyugat egyre inkább alulmarad a szocialista táborral folyó nagy küzdelemben az életszínvonal terén is. Vegyük most példának a Szovjetuniót, hiszen közte és a szocialista országok között e tekintetben nincs nagy különbség, a különböző népjóléti és szociális kedvezmények ugyanis nagyrészt egyforma területet ölelnek fel. S mielőtt adatokkal érvelünk, tegyük elébe, hogy negyven esztendővel ezelőtt a induK a szovjet

munkás es paraszt, mig nyugati kollégája már fejlett kapitalista társadalomban élt. Jól ismerjük a Szovjetunióban a% eltelt , négy évtized alatt elért eredményeket, azt is tudjuk, hogy a kapitalista országokban is értek el bizonyos fejlődést a gazdasági fronton. A burzsoá ideológusok mégis azzal foglalkoznak manapság . legtöbbet, hogyan magyarázzák meg az ott élő munkásoknak: náluk jóval magasabb az életszínvonal, mint a Szovjetunióban. A nyugati propaganda kedvelt módszere, hogy a szovjet életszínvonalat az autó és a televízió szemszögéből nézi. Azt mondja, hogy az Egyesült Államokban ás még néhány fejlett nyugati országban több az autó és a televízió, mint a Szovjetunióban, tehát ebben a nagy szocialista országban siralmasan alacsony az életszínvonal Előszeretettel hasonlítják Össze a frank, font, dollár és a rubel vásárlóerejét. S ha néhány cikk ára kedve zőbb is a nyugati országokban, senki sem tagadhatja, hogy a

Szovjetunióban a különböző fontos cikkek, a közszolgáltatások, a háztartási cikkek olcsóbbak máris, mint a kapitalista államokban, ezek mellett a Szovjetunió a számtalan jóléti intézménnyel a kedvező szociális törvények hazája. S a bérből és fizetésből élő szovjet ember semmivel sem járul hozzá a különböző juttatásokhoz.

Jules Mochnak, a volt francia

szocialista belügyin öv . n nemrégen könyve jelent meg, amelyben szovjetunióbeli útjáról számol be. Megírta, hogy a Szovjetunió célul tűzte ki: tíz- tizenöt év alatt nemcsak az egy főre eső termelés, hanem az életszínvonal terén is utoléri és elhagyja a legfejlettebb lcapita- l-'sta államot, az Egyesült Államokét. Adatokkal érvel, s minden áron be akarja bizonyítani, hogy ez aligha lehetséges, hiszen óz Egyesült Államokban is á’landó'zi. fejlődik az életszínvonal, (Egyébként könyvében elismeri a szovjet állam nagy gondoskodását a dolgozókról.)

Hruscsov ' elvtárs, az SZKP. 2 XI. kongresszusán rámutatott, hagy egyedül az állam 380 milliárd rubelt fc Jít a hétéves tervben Irkás- és közmű-építésre, az előző hét év folyamán beruházott 214 milliard rubellel szemben. Iskolák, kórházak és más kulturális, szociális és egészségügyi létesítmények építésére — az előző hé* esztendőben erre felhasznált 46 milliárd rubellel szemben — több mint 80 milliárd rubelt fordítanak, & nagy összegeket költenek bentlakásos iskolák és gyermekintézmények építésére. A hétéves terv azt a feladatot tűzi lú, hogy valamennyi gazdasági ág további hatalmas arányú fellendítése és a nehézipar elsődleges fejlesztése alapján biztosítsa a dolgozók életszínvona’á- nak szakadatlan emelkedését. Minden feltétele megvan annak — mondotta Hruscsov elvtárs, — hogy a legközelebbi időben a szovjet nép még jobban éljen. A hétéves tervben jelentősen emelkedik a d l'orók reáljövedelme, megrövidül a munkaidő, növelik a közszükségleti cikkek gyártásé*-, javítják a minőséget, nagyarányú lakásépítkezésbe kezdenek. )~!entö- san javítják a közszolgáltatásokat, a kulturális- és szociális szolgáltatásokat. S amit ezután mondott, fényesen cáfolja meg a burzsoá közgazdászok kapkodó állításait. Az Egyesült Államokban az ország lakosságának csak körülbelül egy tized részét

képező tőkés osztályok a nemzeti jövedelemnek több, mint a felét sajátítják el. A Szovjetunióban a dolgozók egyéni, anyagi és kulturális szükségletei kielégítésére, egyéb társadalmi szükségletekre és a szocialista termelés bővítésére fordítják a nemzeti jövedelem egészét. A nemzeti jövedelem mindemellett egyetlen tőkés országban sem növekszik olyan gyors ütemben, mint a szovjet országban. S a nemzeti jövedelem az. amely legjobban mutatja az életszínvonal emelkedését! S amíg a tőkés országokban hatalmas méretekben dagad a munkanélküliség, s ezzel párhuzamosan csökken a fogyasztás, a Szovjetunió dolgozóinak fogyasztása hét esztendő alatt 60 százalékkal növekszik, reál- jövedelmük 40 százalékkal emelkedik.

A szovjet emberek a kommunizmus építésének programját valósítják meg. Ennek áldásait az egész nép élvezi majd. Ezért indult meg soha nem látott ütemben a munka, ezért vállalnak óriási áldozatokat a kommunista munkabrigádok. A mi hazánkban és a népi demokratikus országokban is új a munkamorál. A versenynek nemes céljai vannak: az ember felemelése.

Ez a cél dönti el a világméretekben folyté harcot a szocializmus javára.

KÖP KA JÁNOS

\em másodrendű kérdés1

A tornyospálcai pártszervezet és a kultúrmanka