Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-28 / 74. szám

1950. MÁRCIUS 28, SZOMBAT KELETMAGYARÖRSZÄG Hárman a határban 52 ezer forintos társadalmi munka Rakamazon A két ember megáll a dombos, sárga löld végiben. A kisebb, a fiatalabb lehajlik, szétmorzsol egy rögöt. — Hiába na, még nem lehet r ernennt a traktorral. — Most kezd pirulni —* mond­ja a másik, s csakugyan, a domb­tető világosabb, mint a többi rész, ahogy ereszti fel a napnak a nedvet Pedig már vetni kellene a bor­tót. Szép darab föld lenne, de nehezen szárad itt a mándoki ha­tárban. Persze, nem mindenütt. Jó ötszáz méterrel arrébb püffög a traktor. Az is a termelőszövet­kezeté. — Mi lenne ha ..; — mondja a nagyobbik férfi töprengve, — ha nem ide, hanem oda vetnénk a borsót? Pásztor And­rás ez, az új elnök. — Har­minckilenc éves Az apja itt cse- ládkedett Mán dokon, ő maga erdei szakmun­kás volt, majd a malomiparnál dolgozott, s a 'Oélosznáí, mint irodavezető. Inn küldték agro­nómusi iskolára. Egy évig tanult, kevés fizetéssel, anyagiakkal és a S most az új elnök ismerkedik a földekkel, azok meg a szak­szerű gazdálkodással. Eddig deficites volt a téesz. — Nem volt elég szakértelem. Most minden megvan. —^ Minek ez a nagy út? — int a szántás szélén húzódó föld­sávra Pásztor András. S a trak­tor még kétszer fordul. Ennyivel is több lesz a termés. A tervek nem csak -tervek, öt holdas bulgárkertészetet létesíte­nek,. s ez már az idén terem. — Dohány nem termett az ellenfor­radalom óta, hogy a pajta leégett. Most lesz pajta, lesz dohány is A múlt évben 180 malacot hiz­laltak, de rossz volt a hely, ahol tartották, nem híztak gyorsan, s felették a hasznot. Lesznek ólak, a nyáron vesznek 20 darab berk- siri kocasüldőt. Kukoricát 40 hol­don termelnek, hogy legyen elég takarmány. Baromfiállományt ne­velnek. Pótolják a gyümölcsöst, jövőre a szőlőt. S milyen minő­séggel végzik majd a munkát? .Kisekével beszegni a földek szé­lét, hogy olyan legyen mind, mint a kiskert!" így- mondja az új elnök, akinek nagyszerű isko­lája volt az állami gazdaságban. Tóth Aladár, a traktoros itt végzett. Megáll, leugrik a gép­nehéz tanulmánnyal küzdve. — 1951-ben végzett. Innen rögtön segédagronómusnak helyezték vol­na ki, de ő nem vállalta. Józan­sága, önfegyelme visszatartotta attól, hogy erején felüli munkát rállaljon. így Pusztaszikszón üzem­egységvezető lett az állami gaz­daságban. Nyolc éven keresztül 350 hold gazdájaként mesterévé vált a mezőgazdasági munkának, s tavaly kezdett csak Mándokon ről. — Akkumulátor kellene hozzá, — int a dohogó masinára, — reg­gelente behúzatva tudom csak indítani, s estig meg sem áll. — Holnap a szőlőbe mész — mondja az elnök. — De nem süppeo’ek el ott? Mert altkor hiába fogyasztom az üzemanj-agot. Megtárgyalják. „Csak fejre ne állj! — kacag a fiatal paraszt­lem nem fog ki, abban biztosak lehettek. És biztosak is, mert Tóth Ala­dár érti a dolgát. A téesz trakto­rosa. S ahogy ott állnak, hárman, nevetve, a fiatal paraszt az ag- ronómus, meg az olajos ruhájú munkás, olyan derűs az egész határ. Talán a domboldal is gyor­sabban „pirul". Hammel—Sipkay. Rakamazon ez év első negyedé­ben jelentős társadalmi munkát végeztek a község dolgozói. Az önkéntes társadalmi munkások részt vettek a Kossuth Lajos utca, a Petőfi Sándor utca és a Fel- szabadulás útja járdáinak kor­szerűsítésében. Naponta harminc­negyven dolgozó segédkezett a munkáknál és tizenöt-húsz szekér hordta a szükséges anyagokat. — Ott voltak az iskola és a napközi festésénél, átépítésénél, s a ha­tárban lévő dűlőutak rendbehozá­sánál. A községi tanács adatai szerint ez év első negyedében a községben végzett társadalmi mun­ka értéke eléri az 52 ezer forin­tot. A nyár és az ősz folyamán újabb nagyobb méretű társadalmi megmozdulásra van kilátás. Bereg kórháza Már elmúlt féléves. Állok az épület déli gangján, ott ahol fehérarcú, beteg asszo­nyok ültek ki a napra, hogy a pólusaikon bebotló napsugarak megfessék fáradt tekintetüket. Elnézem őket. Szótlanok, csak szemük szögletéből beszél valami. A remény. Hogy meggyógyul­nak. .. Közben a gondnoknő szavai csengnek vissza. Nem is olyan ré­gen még ez az egész kúria egy téglagyáros lakása Volt. A namé- nyi téglagyárosé. S ha akkortájt kisütött a tavasz napja, a vas­korlátos gang ultizók kacarászá- sától volt hangos. Most a beregi betegek gyógyító helye. Féléves történelem A fikuszokkal és pálmaágak­kal díszített társalgóban kalau­zom, Nyírén Mária gondnoknő idézi a naményi kórház immár féléves történelmét. Mert törté­nelmi eseménynek számított Vá- sárosnaményban, hogy hosszú századok után a népi állam mil­lióinak segítségével a múlt év októberében megnyílt Bereg első kórháza. Nem volt ritkaság ez- ■ előtt, hogy míg valamelyik is- tenhátamögötti faluból Nyíregy­házára. vagy Szálkára bejutott egy súlyos beteg, a százkilómé- temyi úton bekövetkezett a tra­gédia. Nagy volt a távolság. És ha nem volt autó, a szekér na­gyon rázott... Hatvan ággyal nyitotta meg kapuját a kórház. Nem volt könnyű. Két orvos dr. Pásztor János igazgató és dr. Petrik Pé­ter — látott munkához. Űj volt még a fogalom: kórházi rend. Év­tizedek után most kellett megta­nítani a beregieket még erre is. Hiányos volt a felszerelés, de a kórház személyzete nem hagyta el magát. Emberek százait gyó­gyították meg itt kurta félév alatt. vér feláll asztalától és egy kis tábla elé igyekszik. A négyes szám ugrott ki, a négyes szobá­ban hívja valaki... Megvárjuk, s addig újabb ada­tokat halmozok: a kórháznak kü­lön SZTK rendelőintézete van, ahol naponta 100 embert vizsgál­nak meg, látnak, el tanáccsal, re­cepttel. A modern konyhában íz­letes ételeket főznek, hogy erő­södjenek a beteg testek... Joli nővér kilép. — Tiba bácsi... Látta, hogy milyen magasan jár a nap. és már azt gondolta dél van. A ga­lambhúst kéri. Megmelegíteni... S a fényben, fehér kötényben ellibben a nővér. Egy kis statisztika Körülfognak a nővérek, ami­kor a betegekről, esetekről ér­deklődöm. Nézzek csak ki a nap­ra — kérik — ott ül a nyugá­gyon Aux Istvánná vámosatyai asszony. Nem is gondolták, hogy mennyire fontos a kórház. A da­gadt lábról vesebetegségre követ­keztettek. — Szerencse, hogy közel a kór­ház és idejében hozták. Egy kez­dődő trombózist előztünk meg. Néhány nap múlva hazamehet a családjához... Apró esetek. És a napokban történt a legszebb, legkedvesebb. A Lottó 13. játékhetében 3,944.056 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazgatóságra. Ennek meg­felelően egy-egy nyerőosztályra 1,479.021 forint nyereményt jut. Aranyosi Pista bácsi betegágyá­nál. Kis pirosnyakkendős úttö­rők jöttek, ölnyi virággal, viruló elevenséggel. A tizenkiíences ve­teránt itt tüntették ki a kórház­ban. .. Mire kízöldül a lomb Petrik doktor még marasztal a séta végén. Kérés nélkül ömlik belőle a lelkesedés. Régen ai egész Beregben alig lehetett or­vost találni. Most már van fél­tucat. De ez is kevés. Ezért kel­lett a kórház ide, kenyérnél ií jobban. — Mostmár könnyebb lesz Két kollégánk májusba munkába áll, Jön a lomb, parkírozunk, tör­pefenyőket ültetünk. Nekünk, or- vosoknak sem , árt egy kis izom- mozgatás. .. Az állam pénzé! nem akarjuk herdálni. Tavaly egy ágy 13 ezer forintba került, most minden fillérre vigyázunk.. Hallgatom, s jólesik titkon les­ni a főorvos nyilt tekintetét, aho­gyan a kis csupaszbokrok fölött az udvar végébe néz... Ott épít­kezni kezdenek hamarosan. Kél főorvosi lakást adnak át még őszig, összkomfortosat, három­szobásat. .. Bereg kórháza, valahol a vége­ken. .. Új, életmentő oázis. —angyal— . IW ’ ■■ 2, 31, 38, 54, 61. A kalocsai sorsoláson az alább nyerőszámokat húzták ki: 2, 31, 38. 54, 61. A tárgynyeremény-sorsoláson április 3-án a 13. heti szelvények­re sorsolják a jutalomtárgyakat. Negyvenmilliós költséggel folytatódik A Lottó nyerőszámai: a nyíregyházi almatároló építése A múlt esztendőben „befagyott" nyíregyházi almatároló-építkezés ebben az évben tovább folytatód'k mintegy 40 millió forintos költség­gel. Ebből a munkából a 6. számú Mélyépítő Vállalat, mint fő vállal­kozó, 1959-ben kb. 6—7 millió fo- ront összegű munkát végez el.. Gumiroaott szövetből készült víztároló, gumicsónak és luiaj, egymillió baba A Palma Gnmigyár új gyártmányai dolgozni, mint a földművesszövet­kezet agronómusa. A párthatáro­zatot megismerve döntött úgy, hogy helye a termelőszövetke­zetben van, s az idén belépett. A Belkereskedelmi Miniszté­rium az eddigi tapasztalatokat felhasználva segítséget kíván nyújtani a fővárosi, a magyei és a megyei jogú városi tanácsok kereskeaehni osztályainak a má­sodik negyedévi munkatér vek el­készítésében. A segítségnek íz a célja, hogy' az új oérügyi és szer­vezési feladatokat a vállalatok zökkenőmentesen oldjait meg, jobb legyen az érintett terület áru­ellátása és idejében felmérjék az újonnan alakult termelőszövetke­zeti községek, városok megválto­zott igényeit. A munka könnyítésére elemző- táblázatokat bocsátanak rendelke­zésre, amiket az illetékes keres­kedelmi osztályok gazdasági elemző munkájuknál az eddigi műszerekhez képest gyorsa' ban és eredményesen tudnak alkalmazni. A segítségnyújtás kiterjed a bolt­ember. Merthogy erősen lejtős az a hely. —Volt rajta már traktor? — kérdi megsértődve a nagy darab ember. — No, ha volt, akkor ve­hálózat ízléses kirakatrendezésére, I az áruigények helyes felmérésére j és a takarékossági lehetőségek! felkutatására, eredményes kibon­takozására. Tervbe vették árube­mutatók és kxsvásárok megrende­zését is. flz idén tovább bővül az IBUSZ fízeiöveadég- szolgálata Az IBUSZ eddig hatvan köz­ségben szervezte meg a fizető vendég-szolgálatot. Az idén újabb községeket kapcsolnak a hálózat­ba. Elsősorban a gyógyfürdőhe­lyeken, így például Harkányiür- dőn. Hajdúszoboszlón. Hévízen és a Szolnok megyei Cserkeszőlőn gondoskodnak vendégszobákról Csempeasztal és egyebek A kezdet nehéz volt. — De nézzen szét — invitált Katika, a „kezdő” kórház kezdő laboránsa. — Nehéz ezrek nyug­szanak itt. Ennek az asztalnak pedig története van. Miután ki­vitelező vállalatok nem vállalták a csempézett tetejű asztal elké­szítését, a kórház szakmunkása látott hozzá. Másfélezer forint­ban van csupán, ötöt megtakarí­tottunk vele. És több ilyen eset van. Orvo­sok és nővérek láttak munkához, hogy minden szükséges műszer, felszerelés meglegyen. A megyei kórház is mérhetetlenül sokat se­gített. Az igazgatót most sem ta­láltam otthon: Budapestre uta­zott — beszerezni. Hűtőszekrény­re és műszerekre van szükség. Eetrik Péter főorvos, a csecse­mőosztály vezetőie is hozzánk kapcsolódik kis időre. Kiugrik a négyes szám Mohó gyorsasággal jegyzem az orvos szavait: .. az idén még egy csecsemő halott sem volt a kórházban...” — amikor a pálma­ágas szobában éles csengőberrc- gás töri meg a csendet. Joli nő­A Palma Gumigyár az idén új­fajta és eddig nélkülözött gyárt­mányokat hoz forgalomba. Tavaly már kísérleteztek gumicsónakok és tutajok gyártásával. A kísér­etek beváltak, s rövidesen meg­kezdik a sorozatgyártást. Egy csó­nak ára hátszáz forint körül lesz. Újszerű és kiránduláskor igen célszerű felszerelésnek ígérkezik a gumírozott szövetből készült víz­A Magyar Tudományos Akadé­mia Kutatóeszközöket Kivitelező Vállalatánál új műszer mintapél­dánya készült el. A készülék, amelyet „négyszög-inger! ő"-nek neveznek, a zsigeriszervek, a gyo­tároló tartály, amelyből már ápri­lisban ezer darabot készítenek. Tavaly már igen közkedveltek vol­tak a gyár által készített külön­böző gumibabák, amelyeknek nagy előnye a tartósság. Hajlíthatok, ruganyosak és nem kopnak. Húsz új típust hoznak forgalomba, s az év végéig körülbelül egymillió babát gyártanak. ernyedtségi és görcsös állapotai* nak elektrotherápiájára alkalmas. A műszer gyártása rövidesen meg­kezdődik. Több ország már most bejelentette vásárlási igényét. \ Belkereskedelmi Minisztérium segíti a Táros! tanácsok kereskedelmi osztályainak munkáját Uj műszer a gyomor- és bélrendszer kutatásaira mór. és bélrendszer különböző f 9

Next

/
Thumbnails
Contents