Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-21 / 68. szám

országgyűlés ünnepi ülése (3—4—5. oldal.) INytregj bó*a, 1919 (Cikkek 8—7, oldal ) Szamuely Tiborné üdvözlő táviraté HV/'regyháza dolgozóihoz Szamuely Tiborné tegnap a következő szövegű táviratot küld- a* MSZMP Nyíregyháza városi bizottságának. „A Tanácsköztársaság 40. évfordulójának ünnepe alkalmából szeretettel üdvözlöm férjem szülővárosának dolgozóit, kívánok számukra további eredményes munkát a szocializmus építéséhez. SZAMUELY TIBORNÉ.” te Harminchat nyíregyházi veterán kapta meg H „Ijinátiskö/láríiUDági emlékérem“ kitüntetést Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a városi ta­nács ülésterme. A szegfűszálakkal és virágcsokrokkal díszített asz­talsort 36 nyíregyházi veterán ül­te körül. Préltopa István elvtárs, a városi tanács vb. elnökhelyet­tese meleg hangú köszöntővel üdvözölte az ünnepeiteket és a vendégeket. Méltatta a negyven év előtti hősi napokat, megemlé­kezett azokról a nyíregyházi kommunistákról, akik a Tanács- / köztársaság győzelme és fennál­lása idején azon fáradoztak, hogy hazánkban is megszilárdítsák a munkások és parasztok hatalmát. A köszöntő után Karasz La­jos elvtárs, a városi .pártbizott­ság titkára átnyújtotta a forra­dalmi munkás-paraszt kormány „Tanácsköztársasági emlékérem’’ kitüntetéseit és az emléklapokat. Laczkovszki József, Korláth Ernő, Szarvas Ernő, Fényes Sándor, dr. Merényi Oszkár, Pápai Mihály, Tóth Gábor és még huszonki­lenc nyíregyházi veterán kapta meg az elismerés és megbecsülés jelvényét. A kitüntetések átadása után baráti beszélgetésre került sor. B nyíregyházi járásban huszonöt idős harcosi tüntettek ki emlékéremmel A nyíregyházi járási tanács iro­daházi kistermében tegnap dél­után két órakor 25 veteránt tün­tettek ki a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából. Filep elvtárs, a járási pártbi­zottság munkatársa mondott fel­köszöntőt, majd Nemes Imre elv- társ, a nyíregyházi járási tanács elnöke nyújtotta át a „Tanács­köztársasági emlékérem”” kitünte­téseket. J. Kovács János nagyha­lászi, id. Vincze András keme- csei, Nagyidai József ibrányi, Máté Miklós vencsellői és még huszonegy nyíregyházi járás beli tizenkilences harcos kapta meg az emlékérmet. A kitüntetések átadása után bensőséges, elvtársi hangulatú beszélgetésen látták vendégül az ünnepeiteket. 32 OOO forint célprémium a kongresszusi verseny jutalmazásira Hyírmadán A Nyírmadai Gépállomás veze­tősége és üzemi bizottsága a na­pokban tárgyalta meg a dolgozók által kezdeményezett kongresszusi verseny jutalmazásának módját. Mivel a kongresszusi verseny hosszúlejáratú éves verseny, így azt három részre, a három fő kampány szerint tavaszi, nyári és őszí versenyekre bontották. Az egész évre szóló versenyre 32.000 forint célprémiumot osztanak ki. A tavaszi idényre 9000 forintot szántak. Géptípusonként kidolgozták, hogy milyen teljesítményt kell elérni ahhoz, hogy valaki a jutal­mazásnál számításba jöhessen. Például az éves verseny során az R.—35-ös traktorral dolgozónak legalább 130 műszaknormát, il­letve 550 normálhoidat kell tel­jesíteni, hogy elérje a jutalmazási szintet. Egy Zetor-vezetőnsk 190 inűszakncrmát, illetve 800 normái- hcld teljesítményt kell elérni. A gépállomás 12.800 forintot különféle rövidlejáratú célpré­miumként fizet ki. A verseny jutalmazásának összegét és mód­szerét most ismertetik a gépállo­más dolgozóival kint a brigádte­rületeken. Ünnepi taggyűlések A Tanácsköztársaság megszüle­tésének 40. évfordulóját Nyíregy­háza valamennyi pártszervezete ünnepi megemlékező taggyűlésen köszöntötte. A nyíregyházi üze­mek és vállalatok pártszervezetei sztrdán, csütörtökön cs pénteken számos tömegszervezeti aktíva, KISZ-fiatal és pedagógus részvé­telével tartottak megemlékezést a régi harcokról. így volt ez a húsüzemben, ahol az ott dolgozó veteránokat is vendégül látták. A tejüzembe azokat az idős har­cosokat hívták meg, akik 1919- hen aktívan résztvettek Nyíregy« háza munkásmozgalmában. Nagy­szerű ünnepség színhelye volt az erdőgazdaság kultúrterme. Az ünnepi taggyűlésen megjelentek a gazdaság idős kommunistái, s a beszámoló után felelevenítették a régi harcok emlékét. Megemlé­keztek arról is, liogy a magyar és a szovjet nép barátsága ez idő­ben született, s nagy utat tett meg napjainkig. A taggyűlés után itt is a fehér asztalnál folytató-; dott a kedves ünnepély, egészen' a késő esti órákig. Ez alkalommal ünnepi találko­zóra jöttek össze a nyíregyházi' idős építőipari munkások, sok hő­si harc és sztrájk résztvevői. A kerületi pártszervezetek taggyű­lései is színvonalasak voltak, és a tanyabokrokban is lelkeshangu­latú gyűléseken vettek részt a kommunisták és a meghívottak. Felsősimán is megtelt a nagy­terem termelőszövetkezeti tagok­kal, id.ős harcosokkal és fiatalok­kal. Ma és holnap még számos nyíregyházi pártszervezet tart ha­sonló ünnepséget a negyvenedik évford.uló tiszteletére. Időre fel akarják építeni az ország első lufa-betonelem gyárát a nyíregyházi mélyépítők Nemrég termelési tanácskozást tartottak a bodrogkeresztúri épü­letelemgyár építésén szorgoskodó nyíregyházi dolgozók. Köztudo­mású, hogy az ország első, tufa­betonelemeket előállító gyárát a Nyíregyházi 6. sz. Mélyépítő Vál­lalat szakemberei kezdték meg építeni. Sándor Tibor építésvezető ezen a legutóbbi tanácskozáson összegezte az eddig elért eredmé­!\'épi iparmüvésseink megörökítik a Junácskösiársuság eseményeit • A szövetkezetekben dolgozó népi iparművészek különleges díszítő munkákkal készültek a Tanácsköz­társaság évfordulójára. A vidéki városokban, községekben 1919-bsn lezajlott eseményeket megörökí­tik hímzéseken, faragásokon és fazekasmunkákon. Az elkészített tárgyakat április elejéig küldik be a kalocsai, a mezőkövesdi, a nyírségi, a sárközi, a kaposvári, a mezőtúri és más vidékeken dol­gozó népművészek. Munkáikat az OKISZ Népköztársaság útján nyíló mintatermében láthatja majd a közönség, nyékét, majd felhívta a dolgozók figyelmét, hogy a gyár egyik rész­legét június 15-ig át kell adni rendeltetésének. Elsőként Varga László, a 32 fős komplex brigád vezetője tett ígé­retet, hogy a brigádra eső mun­kákat határidő előtt elvégzik.' Emellett fokozottabb anyagtaka­rékossági mozgalmat indítanak a szerszámok megvédése érdeké-' ben. Líppa József a gépészeti cso­port nevében tett felajánlást. Tolmácsolta, hogy a csoport tag- j jai a gépek kezelésénél, valamint a szükséges villamosenergia biz­tosításánál javítják meg munka- ‘ jukat, hogy ezzel is elősegítsék a falazok munkáját. A fogadalom elhangzott, és azóta kemény munkával tekinte-; nek az első határidő, június 15-e elé. Márciusok (Riport a 9. oldalon.) ★ Hirdetések (II—13. oldal.) XVI. ÉVFOLYAM. 68. SZÁM Ara 80 fillér 1959. MÁRCIUS 21, SZOMBAT Szamuely Tibor Tegnap, ma, holnap I [ j március fényes egéről tűzött le a nap március ^ huszonegyedikén, 1919-ben. Nagy és rendkívüli erő­vel sugározta be azt az országot, amely évszázadokon ke­resztül mindig csak vesztett, életet, szabadságét, vért, egész­séget, s mindent, amit csak nép veszíthet. A proletárforra- dalom új márciusi napja tiszta ragyogással ízzott fel az égési, hogy a remény rügyeit immár kifakassza, hogy lük­tetve indítsa meg az életet, gyógyítva a sebeket a haza, a nép szenvedő testén. Az első világháború iszonyú nyomorának fekélyei lepték ezt a drága testet. Éhezés, létbizonytalanság, betegség és gyász — háborús rokkantak és elveszettek; szinte minden háznak megvolt a maga halottja. És akkor, mint tündöklő csoda, mint hihetelen valóság, ebből az éjszakából egyszerre szikrázóan fényes nappal szü­letett, melegebb és tisztább minden más eddiginél. Meg­született a Tanácsköztársaság. Ügy tört be, mint az üstökös. Nem maradt zug, amelyet be ne világított volna, s el ne űzte volna a sötétséget. Száz­harminchárom napján többet adott, mint azelőtt az évszá­zadok. Adott szabadságot, jogot, minden embernek emberi mél­tóságot, az éhesnek kenyeret, az otthontalannak lakást, az iskolázatlannak iskolát, a nőknek egyenlőséget, a gyerme­keknek boldog jelent, a föld addigi cselédeinek földet, a munkásnak gyárat, az egyszerű népnek színházat, mozit, a betegeknek ingyenes gyógykezelést, az öregeknek ellátást, és mindenkinek lehetőséget, hogy megelégedett emberré le- ,gyen: munkát, munkát kizsákmányolástól mentesen. Csak százharminchárom nap. Egy szikrányi csupán egy ország történetében. De üstökös volt, robbanó erejű fénye még azután is ott vibrált népünk, hazánk előtt, mikor az már visszahullt az éjszakába, hogy billncsbevert kézzel tűrje a fehérterror borzalmait, vérszopók tülekedését a testén, az éhezést .a munkanélküliséget. Erre a lobbanó fényre való emlékezés reménye éltette, hogy egyszer vége szakad az éj­szakának. Mártírok írták be nevüket az üstökös idejének lapjaira. Nyíregyháza is őriz egy ilyen lapot, amelyen felejthetelenül olvasható Szamuely Tibor neve. Olvasható a megyei törté­nelem, a gyűlés a színházban, a földbirtokosok összeeskü­vése, hősi csaták, melyeket a Vörös Hadsereg vívott a fehér­terror ellen. Apák, nagyapák beszélik Tizenkilenc történe­tét, s mulasztást pótolva, szomjasan gyűjtik az emlékeit az unokák. S ezek az emlékek döbbenetesek, nagyszerűek, lel- kesítőek, mint a történelem más nagy csodái, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek édes gyermeke­ként emlegette Lenin a magyar proletárforradalmat, 1919 Tanácsköztársaságát. Ma minden időnél tisztábban ragyog vissza a Tanács- köztársaság fénye. Nem fogja sár, nem fogja piszok, amit Horthyék, az arisztokrácia, a nép ellenségei igyekeztek rá­dobálni, mert üstökös, mert szédítő magasan rohant végig a magyar történelem egén. És mert ma ott süt a nap, a va­lóság, amit az üstökös ígért: a mi jelenünk. És beragyogja nem csak a mát, hanem a holnapot, és minden holnapot ez­után. minii inrini inmnnmmnnnnrinnnrimnnnnnnnnn

Next

/
Thumbnails
Contents