Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-18 / 41. szám
2 KEH I MAGV ÁROltSZ■ AC» 1959. FEBRUAR 18, SZERDA A barátság és a béke szerződése ~l"pr7lMikw8ka^Alnta^,'M"Mj Af INDEN ORSZÁG és nép történelmében akadnak igen jelentős dátumok, amelyen mélyen belevésődnek a emberek emlékezetébe. Ilyen nap a szovjet és magyar nép életében február 18. 1948-ban ezen a napon írták alá a szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A magyar nép a Szovjetunióban hű barátra talált, amit a szerződés aláírása óta eltelt 11 esztendő is szemléltetően bizonyít, v szovjet—magyar barátságnak, mély, történelmi gyökerei vannak. Népeink testvéri kapcsolata különösen 1919-ben szilárdult meg, amikor a,magyar munkásosztály közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán hazájában is győzelemre vitte a proletár-forradalmat és kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Lenin és sok névtelen orosz bolsevik segítette a magyar munkásosztály harcát a Horthy-fasizmus ellen. Ugyanakkor sok száz magyar internacionalista hullatta vérét a szovjet hátalomért. I LYEN TÖRTÉNELMI * IDŐKBEN született barátságunk: A szerződés, amely a népeink közötti ieaz kapcsolatok megbonthatatlan alapját képezi, tehát törvényszerű eredménye volt a messzi múltban gyökerező kapcsolataink fejlődésének. Á szovjet—magyar barátságot a proletár-internacionalizmus szelleme hatja át. Ennek megfelelően 1956. őszén, amikor ma- gyarország felett a burzsoá földesúri rendszer visszaállításának veszélye lebegett, a szerződés magasztos elveihez hű Szovjetunió,. a magyar kormány kérésére, segítette a magyar népet az ellenforradalom leverésében. A Szovjetunió akkor internacionalista kötelezettségét teljesítette. Ez a proletár-internacionalizmus tömöríti világót átfogó nagy családba a szovjet, a }tj- nai, a magyar és a többi szocialista népet. A SZOVJET-MAGYAR BA- RÁTSÁGI, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés — a béke szerződés?. Arra hivatott ho?y egyesHse népeink erőfeszítéseit az európai és a világbéke fenntartásáért, egy új?bb világháború megakadályozásáért, s hozzájáruljon a szocializmus és a kommunizmus ügyének diadalához. . Népgazdaságunknak, tudományos, kulturális és művészeti életünknek nincs olyan területe, ahol a szovjet-magyar együttrnű ködés ne éreztetné gyümölcsöző hatását. A kölcsönösen előnyös kereskedelem, a tudományos és műszaki újdonságok cseréje, a magasterméshozamú búza- és kukoricafajták kölcsönös meghonosítása, s még sok más hasonló tény igazolja a fenti állítást. ; Együttműködésünk néhány számadata meggyőzően tanúsítja, hogy barátságunk egyaránt szolgálja a szovjet és a magyar nép érdekeit. Vegyük például testvéri kapcsolataink egyik formáját, a tudományos műszaki együttműködést. Ennek alapján Magyoror- szág térítésmentesen megkapja a különféle gyártási eljárások leírását, a szükséges tervezési és műszaki dokumentációt, stb. Magyarország 1957. közepéig 119 építési tervet, 269 gép- és berendezésvázlatot, 190 technológiai leírást kapott a Szovjetuniótól. -Számos új géptípus gyártását és korszerű gyártási eljárás bevezetését szintén szovjet dokumentációk alapján kezdték meg Magyarországon. A MAGYAR TAPASZTALATOKAT hasonlőképper hasznosítják a Szovjetunióban is. A magyar műszaki dokumentációi' villanymozdonyok gyártásánál, új rádiólámpa-tipusok kidolgozásánál, elektronikus sugárzócsövek készítésénél, a szovjet könnyűipar fejlesztésében és a mezőgazdaságban is felhasználják. Az elmúlt években nagy arányokban fejlődött a szovjef-ma- gyar kulturális együttműködés is. A legkiválóbb szovjet zenei együttesek és színházi társulatok, népszerű szovjet énekesek és zenészek látogattak el Magyarországra. A szovjet emberek szívből örülnek annak, hogy a magyar közönség oly meleg fogadtatásban részesítette a „Nyírfácska” e’yjültest. a le. ingrádi Opera és Baleftszínház táncosait, az Obrazcov bábegyüttest, Richter és Vlászenko zongoraművészeket. I. Ojsztrach hegedűművészt és a szovjet művészei többi kiválóságát. A MAGYAR KULTÜRA ES MŰVÉSZET képviselői mindig kedves vendégek a Szovjetunióban. Tavaly szeptemberben nagy sikerrel vendégszerepelt Moszkvában a Budapesti Opera. A szovjet közönség rendkívül élvezte Erkel Ferenc és Bartók Béla nagyszerű alkotásait, Az előadásokat több mmt 20.000 néző tekintette meg. Telt ház előtt mutatta be tudását a Budapesti Operett Színház és a Fővárosi Cirkusz együttese, sok- ezren hallgatták meg a magyar ének- és zeneművészek hangversenyeit. A szovjet—magyar barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéi aláírásának évfordulója a szovjetmagyar barátság ünnepe. Ugyan • akkor jelentős állomás barátságunk erősödésének útján. Ez különösen kitűnik ebbm az évben, amikor február 18-án meg kezdődik a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap. A magyar dől gozók megismerkedhetnek a szovjet tudomány és kűltú újabb vívmányaival, a sz vjet film ünnepének kérőiében megtekinthetik a legújabb szovjet filmalkotásokat. A szovjet nép is érdeklődik a magyar szhiház- és filmművészet gyöngy>z?mei iránt- Vilniuszban magyar könyvkiállítás nyílt, a mxzkvat „Leninszkij Komszomor színház bemutatja Fehér István „Bekötött szemmel” című darabját, s még súrolhatnánk tovább barátságunk jele'1' A SZOVJET-MAGYAR BA RÁTSÁG nagy próbákat állt ki. Testvéri kapcsolatainkat nem szakíthatta szét semm iéi imperialista és revizionista próbálkozás sem. Miért ilyen szilárd ez a barátság? Azért, mert a lenini egyenjogúságon alapszik. A magyar-szovjet barátság mindkét nép előrehaladását, fejlődését, a dolgozó ember javát szolgálja. Kádár elvtárs mondotta az SZKP XXI. kongresz- szusán: „A magyar népben ina nem gyengébb, hanem erősebb az internacionalizmus, a szocialista tábor egységéhez való ragaszkodás, a példamutató, nagy testvérnéppel összeforrasztó magyar-szovjet barátság érzése, mint korábban bármikor volt.” A szovjet émberek nagyra értékelik a magyar néppel tartott barátságot, s mindent megtesznek e testvéri kapcsolatok további erősítéséért. ■ A szovjet nép a szerződés aláírásának 11. évfordulóia alkalmából forró üdvözletét és legjobb kívánságait küldi a testvéri magyar népnek. Kívánjuk, hogy népeink közötti barátság segítse a szocialista Magyarország felvirágoztatását, a magyar nép boldogulását! V. Alakszejev. Úgy látjuk ot magunk előtt, s úgy emlékezünk reá évtizedek múlásával is, mint ahogy ismertük: mindig fiatalon, jókedvűen, mellén a télen és nyáron egyformán illatozó, friss piros szegiuvel. Úgy emlékezünk reá, mint a legemberibb emberre szoktunk, aki a Ivgdrágábbat, az életét szenteli a közösségnek, aki egész él-'ten át vallotta a gorkiji szavakat, hogy a legszebben cseng ez a szó: ember. Orvos, ember, kommunista. A három mivolt követelménye sosem járt külön utakon, s úgy olvadt össze jellemében, mint fém a hatalmas energia erejétől. Pontosan úgy, hiszen ennek az embernek nagyon nagy ereje, hite volt, élete utolsó pillanatáig. Három évtizednél is tovább gyógyította a nagyhalásziakat, az érhátiakat. Injekcióstűvel, bátorító szavakkal, a szívével. Mert több volt, mint orv®s. Mérnök volt, pedagógus volt, azon kívül, hogy gyógyított. S ott érezte jól magát a kérgestenyerű paraszt- és munkásemberek között. Nála Megyei gyermek- és ifjúságvédeími tanács alakul A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 11-én tartott ülésén elhatározta, hogy megyénkben is létre kell hozni a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsot. A tanács célja a fiatalság és a gyermekek erkölcsét megóvni, megelőző munkával. E társadalmi szerv feladata megyénk politikai, társadalmi, államigazgatási és bűnüldöző szerveinek a gyermekés ifjúságvédelem terén kifejtett munkáját egybehangolni. A megalakított gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsban valamennyi párt, állami, társadalmi és tömegszer- vezet képviselői résztvesznek. nem volt éjszaka, és nem volt fáradtság. Sokan Ismerték őt megyénkben és megyénkén kívüL Sokan tisztelték, hiszen maga volt az élő lelkiismeret. Valami láthatatlan glória vette körül ezüstösen csillogó fejét, a megbecsülés és szeretet. Ez.eket gyugyú-ttj holott maga is súlyos betég voltj már évek óta. És hiába volt a figyelmeztetés, ment a hideg szélben, fagyban, legtöbbször rázós szekéren, a tanyák pislákoló házai felé. Mert ott valaki beteg, aki olyan bizalommal várja őt. Még akkor is, ha nincs pénz a háznál. Dr. Mikuska Antal na-; gyón sokszor gyógyított ingyen,] nem a pénznek, hanem a tudománynak, a társadalomnak szentelte életét. Még az utolsó óráiban is rendelt, s amikor üres lett a szobája, elmentek betegei, szíve örökre felmondta a szolgálatot. Itt hagyta az embereket, akik nagyon szerették és akiket nagyon szeretett. De sokan. nagyon sokan emlékeznek rá kegyelettel. Mert igaz ember halt meg, egy kommunista. KOPRA JANOS. Tizenkét termelőszövetkezeti fiatal jelentkezett a KlíZ-be Ceengerben A téli hónapok folyamán ai csengeri Lenin Termelőszövetkezet KISZ-szervezetének tagjai hasznosan töltik az estéket. MegJ alakítottak egy „házi zenekart’’ is. Nemrég elkezdték egy három- felvonásos színdarab betanulását. A KISZ-szervezet vezetősége és tagjai rendszeresen foglalkoznak KISZ-en kívüli termelőszövetkezeti fiatalokkal is. Ennek tudható bet hogy tizenkét termelőszövetkezeti ben dolgozó' fiatal kérte felvételét a KISZ-szervezetbe. Tizenkettő, vagy továbbra is csak hat mázsa búza teremjen a tiszadobi határban? Pénteken este kicsinek bizonyult Tiszadobon a községi tanács nagyterme. A február havi tanácsülést tartottak, de olyan sok ardeklődő volt a nem tanácstag dolgozó parasztok közül, hogy még a folyosóra is jutottak emberek, A vendégek sorában ült Szabó Mihály elvtárs, a járási pártbizottság titkára és a község országgyűlési képviselője, Berki Zoltán elvtárs is. A nagy érdeklődésnek meg volt az oka, hiszen nem kisebb dologról, mint a község mezőgazdaságának további útjáról tárgyaltak ezen az ülésen. Redelle elvtárs, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke a Központi Bizottság decemberi határozata nyomán elemezte a község helyzetét. Szükségszerű-e Tiszadobon a mezőgazdaság nagyüzemi szervezése? Az elnöki beszámoló is, majd Borivó elvtárs, a járási tanács titkára mélyen elemezte a kispar- cella tarthatatlanságát, de legkézzelfoghatóbban Szabó elvtárs, a járási pártbizottság titkára magyarázta meg a nagyüzem szükségszerűségét. Többen élnek-e ma Tiszadobon, mint 50 évve) ezelőtt? — kérdezte. — Kétezer annyian — hangzott kórusszerűen a válasz. — Nagyobb-e m,ost az emberek igénye, mint akkor? — Hajaj! De még mennyivel! — hangzott az újabb bizonyítás. — Munkába fegják-e olyan korán a gyermekeket, mint altkor? Nem! — válaszolt a gyűlés. — , Vajon miért hagyják el mégis a fiatalok a falut? Vajon nem azért-e, mert nem látják a kisparcellán a jövőjüket és a jelenlegi falu nem elégíti ki az igényeiket? — Bizony így van — feleltek a kérdezettek. — Tehát többen vagyunk, megnövekedett az igényünk, dolgozni viszonylag kevesebben dolgozunk, termelni pedig jóformán annyit termelünk, mint ötven évvel ezelőtt és ugyanúgy lóval, tehénnel, mint akkor — fűzte tovább a gondolatmenetét Szabó elvtárs. — Majd azt. a' kérdést tette fel, hogy maradhat-e ez így sokáig? A válasz erre is az volt, hogy nem. — így hát ez nemcsak nemzetközi és országos szükségszerűség, hanem Tiszadobon is az a teendő, hogy a nagyüzemi termelésre térjenek. át, ahol korlátlanok a lehetőségek — mondta több sí .-.űzött Szabó elvtárs. S Táncsics Tsz utat mu!at A tiszadobi egyénileg dolgozói parasztoknak nem kel) messzire! j menni a példáért, hogy melyik I tud többet termelni, a nagyüzem-e vagy a kisüzem. Sallai Gyula, a helyi Táncsics TSZ tagja elmondta, hogy a múlt évben a szövetkezetben 12 mázsa búza termett holdanként, az egyéniek pedig 6 mázsát vettek le egy-egy holdról. Mivel az egyéniek 1000 holdon termeltek búzát, csupán ennél a növénynél egymilliókétszázezer forint veszteség érte öltét. Oláh Mihályné és Varga János- né arról beszéltek, hogy nemcsak többet termel, hanem többet is juttat tagjainak a Táncsics TSZ. Varga Jánosné elmondotta, hogy az ő veje havonta háromezer forint jövedelemre tett szert a szövetkezetben. Rácz Béniné arra kérte a még egyénüeg dolgozó ta- tanácstag társait, látogassák meg a termelőszövetkezeti tagok lakásait, hogy miként élnek azok. Ű is a szomszéd tsz-tagoknál lát> dolgozó parasztok igényük a felvilágosító szét ta meg, hogy mennyivel köny- nyebb azoknak az élete, ezért ké- rí a mostani tsz-közgy ülésen a felvételét. Kolozsi Dezső tanácstag arról beszélt, hogy az önkéntesség betartását és a dolgozó parasztok támogatását mutatja kormányzatunknak az a nemes cselekedete, hogy 200—220 forintot ad egy mázsa búzáért, amikor a búza világpiaci ára 90 forint körül mozog. Külföldi búzával tönkre lehetne tenni a parasztgazdaságokat, hiszen nálunk a kisüzemekben jóval 150 forint fölött van egy mázsa búza önköltségi ára. De a párt, a kormány nem elszegényedett parasztokat akar a szövetkezetekbe. Viszont ez az állapot sokáig nem tartható fenn, hiszen a nemzetközi kereskedelerh- ben nekünk is világpiaci áron kell adnunk és vennünk is. A Reje-tanyai egyénileg dolgozó parasztok nevében Madarász István tanácstag szólalt fel. Azzal kezdte, hogy a több száz lelkes tanyán se pártszervezet, se KISZ-szervezet nincs, így a fel- világosító szó hozzájuk nehezebben jut el. Bírálta a helyi és járási tanácsszerveket is, amiért ritkán jutnak ki hozzájuk. Arra is kérte a végrehajtó bizottságot, hogy menjenek ki hozzájuk is és többet beszélgessenek velük á termelőszövetkezetről. Mondják el, hogy ebben a kérdésben mi a kormány álláspontja. A tanácsülésen sok kérdést nem tudtak részletesen megvitatni, mint például a földjáradék, a nyugdíj, a tsz-tartozások, a most belépők eddig végzett munkájának és az őszi vetésének értékelése. Ezért azt javasolták, hogy a jövő hét egyik napján csak ezeknek a kérdéseknek a megvitatására a végrehajtó bizottság hívjon falugyűlést a kultúrházba. A tanácsülés határozatba foglalta a falugyűlés megtartását, majd az éves munkaterv megvitatása után az ülést vezető elnök zárszavával véget ért az emlékezetes- tanácsülés» Cs. B»
