Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-18 / 41. szám
1959. FEBRUAR IS, SZERDA R FI FIM A OVA R»» R«'/ V < Hetven szövetkezeti dolgozót tüntettek ki Közel hetven szövetkezeti dolgozó kapott a múlt esztendő második felében végzett jó munkájáért, a 'közösségi vagyon megőrzéséért kitüntető oklevelet és jelvényt. A kilenc oklevéllel és jelvénnyel kitüntetett dolgozók közt. van Vályogos Irén, a nyírbátori járási központ könyvesbolt, vezetője és munkatársa Sallai Ernő. Mindketten már harmadszor nyerték ' el az oklevelet és jelvényt, s az ezekkel járó, két heti fizetésüknek megfelelő pénzjutalmát. 'Tóth Árpád, a balsai szövetkezet felvásárlója, Tóth Margit, a talpai és Telepóczki János, a ke- rttécssi szövetkezet boltkezelője szintén hasonló kitüntetést kapott, .Megérdemlik. Például Tóth Margit évek óta a szövetkezet értékkezelője, de eddig még sosem volt hiánya. S igyekszik úgy dolgozni, hogy a jövőben se legyen. Még több dolgozó jutott volna Itozzá a. kitüntetésekhez, ha a szövetkezetek igazgatóságai és szakszervezeti bizottságai nagyobb szívügyüknek tekintenék a ver- •asnykiértékelést. Mert hihetetlen az, hogy a csengeri járásban például ne lenne tervet teljesítő és hiány nélkül elszámoló szövetkezeti felvásárló, bolti dolgozó, stb. A nyírbátori járásból is csak a járási központ és az encsencsi szövetkezet terjesztett fel dolgozókat kitüntetésre. A többi Szövetkezetnél csak rosszul dolgozók vannak? Nem hisszük, s azt javasoljuk: sürgősen nézzenek körül a házuk táján. R megye legszebb boltja Az elmúlt évben Nyírbátorban a földművesszövetkezet. megnyitotta a megye legszebb és legmodernebb kiállítású vas- és műszaki üzletét, amely 360 ezer forintba került. Hogy erre a boltra mennyire szükség veit, azt a legjobban bizonyítja a napi 20 ezer forintos átlag-forgalom, I eset őségi tagok a tsz-helépők között A tisza vas vári termelőszövetke zetek.be napról-napra mind számosabb egyéni gazda lép be. Az ú utat választók közül nem híá nyozhak a földművesszövetkeze vezetőségi és egyszerű tagjai sem A szövetkezet alkalmazottai, is felhagynak a kétlakisággal és egymás után kérik feltételüket a tsz-ekbe. Az új belépő tsz-tagok közt ta- 'álni Gonda Lajos hét, Lakán István és Gáli J. Sándor hat-hat és Kozák Gyula négy holdas választott vezetőségi tagokat is. Jnl sikerült a zöldségtermelési szerződéskötés A zöldségtermelő tsz-ek és egyéni gazdák nehezei} kezdtek hozzá a szerződéskötéshez. Annál váratlanabb eredmény született. Február elsejével le kellet zárni a szerződéskötést, mert az előirányzott ezernégyszáz holdat már lekötötték. A későn ébredők most érdeklődnek a szerződéses zöldségtermelés iránt és szívesen aláírnák a szerződést. Már késő. — Csak a jövő esztendőben szerződhetnek. Veneseliőn is it/ termelőszövetkezet alakult .Segít a földmű vessző vetkezet Községünkben mostanában gyakran beszélgetünk a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztéséről és a gazdasági megerősödésről. Nemrég a nőtanács és a szövetkezeti nőbizottság tea-estet rendezett. A terített asztal mellett a jó tea és bor megindította a nyelveket s szóba került a tsz' állítás. Az asszonyok vitájába a Tériiák is beleszóltak. Addig hányták-vetették a dolgot, míg elhatározták: másnap találkoznak a tanácsházán. Hogy nem könnyelműen tettek ígéretet, ,az mutatja, hogy.reggel Kaláb Béláné, a járási választmány tagja és Ijabbanc Gyula igazgatósági tagunk csaknem egyszerre érkeztek meg a tanácshoz, A többiek Nádast bácsi „kikötése64 Pillanatkép egy nyírkaráasi tgx.-köxgyűlésről A nyírkarászi „Május 1-e” TSZ tagsága éá'ák nagy üggyel-baj- jal fér be a kultúr- otihonába. Egv-két férfi és nő kerüí-for- dul, és megy ki levegőzni egy kicsit. Kork délelőtt van csak, most üléseznek elő-' szőr, s szokatlan a nagy tolongás. A gyűlés élénkebb, mint máskor és hamar visszacsalja a kimenőket: Több mint húszán jelentkeztek a tsz-be. Most hányják- tiétik meg, kik mondhatják majd magukra; . hogy „én tsz. tag vagyok“. Az elnök Nádasi József tizenhárom .holdas . gazda nevét olvassa fel. A megszólított kihúzza magát. Miért szégyenkezne? Becsületes munkája után eszi a kenyerét. Bízik a felvételében. Nemcsak a maga dolgos kezét viszi be a földdé!, .hanem még a lányáét is. Egy meg már bent van... Ha szükséges, az asszonya és a hat kisebb gyerek sem restellkedik megfogni a munka végét. S hogy szóba hozódott a neve, fel nyújtja a kezét. Még csendesebbek lesznek a bent ülők és figyelmesen fordulnak feléje. — Mielőtt felvesznek — kezd a mondókájába — volna egy kikötésem... Igaz, már szóltam róla, de nem baj, ha mindannyian tudják ... A dohányhoz nagy kedvem van. A niúit esztendőben is egy hold- nyi dohányt termeltem. Láthatták, nem vallottam szégyent, •, Szeretném, ha a tsz. tagok hozzájárulnának, hogy öt hold dohányt művelnék meg a családommal a közösbán. Szóval, annak minden munkáját mi végeznénk;.. Csak ennyit akartam mondani ... A kérést teljesíthetik.. Tavaly is negyven holdról törtek dohányt s lesz miből kimérni az öt holdat. A tsz. tagság összenéz, és mind többen helyeselnek. Az elnök szavazást kér. Mindenki egyetért. Nádasi József családja felvételét szintén megszavazták, mert ilyen munka^erető emberek kellenek a tsz-be. Na meg: /a Ná- dasi-család már régebben a tsz. ..küszöbén ült”. A vő még korábban belépett. Az egyik lány szintén bent dolgozott. Nádasi bácsi a helyi földmű vesszövetkezef alapító tagja s így két oldalról „ragadt rá” a közösségi gondo’at. Hogy használt, a tények bizonyítják, A küszöbön belülre került az egész család .. * SZÁM AD 4S sem várattak masukra s nyolcán írtak alá az új tsz-bc váló belépési nyilatkozatot. S ezzel lerakták az új tsz: alapját. A tagok, azon vannak— s ebben minden községi szerv segíti okot, — hogy minél több egyéni gazdálkodó lépjen be áz új szövetkezetbe. A nemrég megtartott párttaggyűlésen ezért is alakult meg a I negyven tagú szövetkezetfejlesz- I tési bizottság. S már a taggyűlés jután Lengyel János harmadma-. | gával kérte a felvételét a megala- | kult Kossuth TSZ-be. A tsz. több mint száz hóid földön kezdheti meg a gazdálkodást. A terveik előremutatóak. -Főleg munkaigényes növényeket akarnak termelni. Például új burgonyát, dohányt és zöldséget. A állattenyésztésből szintén szép jövedelmet szeretnének kapni. Ebben különösen nagy segítséget tud nyújtani földmű- vesszovetkezetünk. A nem használt tágas sertés- hizlaldánkat bérbeadjuk s a tsz. elhelyezheti benne a közösbe bevitt jószágokat. A tervkészítésükben résztve- szünk s nem fukarkodunk a gazdasági tanácsokkal. A földművesszövetkezetünk választott vezetőségében lévő egyéni gazdák már döntöttek vagy döntenek a nagyüzemi gazdálkodás mellett. Azonban szövetkezetünk földdel rendelkező dolgozó parasztjai még nem tartanak itt. — Termelési tanácskozásunkon és egyéni beszélgetései.,- ken foglalkozunk-' ezzel a dologgal s bízunk benne, hogy szövet- Kezetünk dolgozói is mielőbb aJá- írják a belépési nyilatkozatot. Rcpási János agronómus. 1 százharmincezres szövetkezeti tagság érdeklődve vár- ■ *■'* ja az 1958-as észt ondó záró gyűléseit. A gyűlésen eddigi késésiének az az oka, hogy a múlt esztendő végén vagyonmegállapító és árváltozási leltárakat vettek fel. S bizony ez komoly munkát adott. Ezért volt hetekig bezárva egy- egy nagyobb üzlet és a vásárlóknak a szomszéd községekbe kellett utazgatniok... Most már helyre állt a rend, s a vevők áruval telt polcokról válogathatnak. Az eladásra váró termékekkel sem kell már várakozni a raktárak előtt,’ mert át- =jj veszik azokat a felvásárlók. Azóta az elszámolások is megtörténtek. t z értékhez’ ők többsége becsülettel adott számot a reá bízott közösségi va- = gycnról. A szövetkezetek évi mérlegeinek jórésze elkészült, s b így. semmi akadálya a gyűlések összehívásának. Április 20-ig minden föidniűvesszQvetkezetnél meg is tartják azokat. A mostani gyűlések lényegesen eltérnek az utóbbi években tartottaktól. Eltérnek azért, mert az elmúlt hetekben számos földművesszövetkezeti tag előre lépett. Nemcsak az áruellátásban és értékesítésben társultan nmem a se-kiélésben is. Tiszaszalkún, Beregsurányban, Nyírkárászban, Ven- csellőn és más községekben több választott vezetőségi tag és egyszerű szövetkezeti tag írta alá a tsz-belépési nyilatkozatot. Például a termelésben való szövetkezést vállalták Labbanc Gyula vencsellői és Gonda Lajos tiszavasvári középparaszt vezetőségi tagok is. Tiszaszalkán, Beregsurányban és Zaj tán pedig csaknem valamennyi választott vezetőségi és szövetkezeti tag a nagyüzemi gazdálkodást választotta. S ahogy gyarapszik a tsz. községek száma, úgy változik meg a földművesszövetkezetek általános tevékenysége is. A többségében egy- nyelven beszélő tagság és vezetőség jobban meg tudja követelni a szövetkezettől a hivatásának betöltését és egyöntetűbb támogatást adnak feladataik megoldásához. Mert az egyéni gazdálkodás zsugorodásával, a nagyüzemi gazdálkodás, térhódításával a földművesszövetkezeteknek nem kell annyira szétaprózniuk termeltetési tevékenységüket. Viszont a tsz-ek gazdálkodásának támogatása mellett nem feledkeznek meg a tsz. tagok háztályi gazdálkodásának segítéséről sem. Ott, ahol még nincsenek meg a magasabb típusú termelési formák, előmozdítják a szakcsoportok, társulások alakításai. Különösen a fiatalok termelésszervezési kezdeményezéseihez a FISZ életrehívásához adnak nagy támogatást. Mindezek mellett — a termelési, a gépi szántási szerződések kötésével, szakmai tanácsadásokkal, stb. — továbbra is hozzájárulnak az egyéni gazdák terméshozamának emeléséhez. Azonban úgy, hogy ezzel is megkönnyítsék számukra a termelésben való összefogást. A falukban végbemenő változások elsősorban a földművesszövetkezetek politikai munkájában hoznak lényegesebb változást. Az eddigiektől eltérően bátrabban kell érvelniök a tsz-mozgalom számszerű növelése mellett. A községek szö- Zj vetkezet-fejlesztési bizottságaiba delegált vezetőségi és egyszerű tagok, valamint a szövetkezet dolgozói mind jelentősebb munkát végeznek falujuk arculatának megváltoztatásáért. Tevékenységükről számot adnak a szövetkezeti gyűléseken, hogy még többen kapcsolódjanak be ebbe a falvakat átalakító nagyszerű munkába. A szövetkezetek ma már tevékeny részesei a falusi kulturális élet fellendítésének is. Közel ötven öntevékeny kul- túrcsoport szórakoztatja, neveli a község dolgozóit, s műsor- Lj politikájukkal előmozdítják, hogy gyökeret eresszen mindé- rr nütt a termelésre való szövetkezés gondolata. H. A szövetkezetek tömegszervezési munkája biztos alapokon □ nyugszik. Az elmúlt esztendőben olyan gazdasági eredménye- r_ két értek el, melyek tudatában nyugodt szívvel állhatnak a választott vezetőségek és a dolgozó parasztság elé. Például a kisváráéi körzeti szövetkezet a tervezett egymillióhétszazB ezer forint tiszta nyereség 'vb szemben több, mint kétmilliót ért el. A kis szövetkezetek sem szégyenkezhetnek. Jól gazdálkodtak a szövetkezeti te.gck vagyonával és az állami bitelek- □ kel. s jelentős jövedelmet fc ó'thatnak további gyarapodásukra “ és a tagoltnak fizetendő visszatérítésre. Ha a kisvárdai körzeti szövetkezet t'szta nyereségének csak tíz százalékát fizeti ki visszatérítésként, akkor mintegy kétszázezer forintot kapnak a tngek. Szép kis összeg ez, és csaknem több, mint a tizenkét év alatt befizetett részjegy. Pj A szövetkezetek más téren is jelentős lépéseket tettek U előre. Számos új létesítménnyel gyarapodtak épületei, korszerűbbek felvásárló raktáraik, üzleteik, s ez évben még hatalmasabb fejlődést érnek el. Tehát van miről számot adhiok a választott vezetőségeknek, s lesz miről vitatkozniok a tagoknak. Fogják csokorba mindezeket, s akkor olyan határozatok születnek maj.d gyűléseiken, melyek megvalósítása nagy lépéssel viszi előbbre szövetkezetük — s az egész szövetkezeti mozgalom — fejlődését. Azonban a betűk csak betűk maradnak, ha a tage-, nem segítik elő azok életrekeltését Mind a százharmincezer j= szövetkezeti tag szívügye legyen a szövetkezetek felvirágzása é ne hiányozzék belőlük a szövetkezetükhöz való ragaszkodás, és a segítő készség! U JL
