Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

* KBLETMAfil AROHÁ2.AG ; ------—­ms. FEBKCfAft 16, VASÄRMAF hírek 1959. február 15, vasárnap, Kolos A gombfoei p Tfe-tizentei éves általános iskolás, szóke kisfiú all mel- ©'* lettem a nyííegyházi Állami Áruházban a rövidáruk pultja j előtt. Az elárusítónő kedves mosollyal kérdi tőle: ej ü- Tessék öcsi, mit parancsolsz? '/ —- Gombókat szeretnék venni — mondja a kisfiú maga­•5 biztosan. ! r ' Aiz elárusító már elébe is tesz egy doboz gombot, és azt [ kérdezi, hogy hányat kér? De a kisfiú elégedetlenkedik, hogy | neki< bizony nem felelnek meg a gombok, mert túlságosan ; kicsinyek. s# — Vannak nagyobbak is — mondja türelmesén a kiszol- 2 gáló. — Adjak azokból? íj — igen — válaszol a gyerek — és ha van kékszínű, ív abból kérek. — És mire kell neked ez hangzik a kérdés. — Gombfocihoz — volt az egyenes válasz, ö — Drága lesz ez arra, mert ennek darabja égi' forint / ötven fillér. 'v — Dehogy lesz drága — lelkendezik a fiú —, azt hittem O többe kerül. Így tessék adni három darabot, s mostmár teljes t-csapattal ki tudom állítani az MTK-t, ha hazamegyek!!! (Aí. Takács) iQ . _ EGY JÓL DOLGOZÓ LAPTERJESZTŐ M Ü V i: L 6 D É S A Megyei Tanács Művelődési Osztályának rovata Országos egészségügyi verseny iskolásoknak hó 25 és március 25 között keE Á vajai postahivatalban dolgo- *£3t Ferenczi Mária kézbesítő. A.:int ..négyórás alkalmazott** dot­s' .dk, azaz naponta négy óra b sszáig tart a munkaideje. A k sbesités mellett arra is futja Kjéből, hogy a megyei lapot, a II iletmagyarországot terjessze a községben. Eddig egyedül nyolc e fizetőt szerzett a Keletmagyar- c. ./ágnak, mint kültelki kézbe­sítő. Vita m höxokíatátti reformról A megyei pártbizottság “és a megyei tanács művelődési osztá­lya február 17-én, kedden délután ä órai kezdettel a TIT Bessenyei­id ubjában vitát rendez a közok­tatási; reformról. A vitán a szü­lők és a társadalmi szervek meg­jelenésére számítanak. LESZ BŐVEN RÁNTANI VALÖ CSIRKE Az idén az állami gazdaságok hatszor annyi rántani való csirkét visznek piacra, mint az elmúlt év­ben. Február végétől március vé­géig mintegy százhúszezer csibét értékesítenek. S a tavalyi negy­venkét forint helyéit az Idén negy­ven forintért árusítják a rántani való csirke kilóját. ★ A JÄRÄS LEGJOBB EZÜST­KALÁSZOS TANFOLYAMA A esengeri járásba« Csenger- újfaiuba« működik a legjobb ezüstkalászos tanfolyam. A tan­folyam hallgatói közül sokan ter­melőszövetkezeti tagok. A részt­vevők nagy érdeklődéssel kísérik az előadásokat, s valamennyien elhatározták, hogy a tanfolyam el­végzése után yizsgát tesznek. ŰJABB KÜLFÖLDI CIGARETTÁK A Dohányértékesítő , Vállalat külföldi cigarettákat höz forga­lomba. Á szovjet gyártmányú Príma cigarettát darabonként 16. az Aurórát pedig 15 filléréit áru­sítják majd. CJRA KEGYES AZ IDŐJÁRÁS a korcsolyázók népes táborához. A hideg idő és a fagyok beálltá­val újból teljes üzemet bonyolít le á Stadion melletti korcsolya­pálya. Kellemes zenére, este vil­lanyfény mellett siklanak a jég hódolói. S ha túlságosan fogas az idő, akkor a melegedőben gyűjte­nek erőt az újabb körökhöz, ko­szorúkhoz. ★ VETŐMAGAKCIÓ A TERMELŐ- SZÖVETKEZETEKNEK Nagyszabású vetőmagakciót szervez tavaszra a Földművelés- ügyi Minisztérium. Az akció ke­retében a tavaszi vetésű gabona­félék, takarmány félék, és ipari nö­vények nemesített vetőmagját bo­csátják kedvezményes feltételek­kel elsősorban a termelőszövetke­zetek, valamint a termelési szer­ződést kötő egyéni gazdák ren­delkezésére. 1k JUBILEUMI TALÁLKOZÓ A VI. Hadosztály Vörös Roham­zászlóalja (aradi különítmények, huszárok, vadászok, tüzérek), va­lamint a 33. Aradi Vörös Gyalog­ezred volt katonái, akik 1919-ben a Felvidék, valamint a román frontszakasz harcaiban résztvet- tek, közöljék címűket Popov Pál volt zászlóaljparancsnokkal (Bu­dapest, V., Sorház u. 3.), jubileumi találkozó előkészítése, az 1919-es események, élmények egybegyűj­tése és feldolgozása céljából. iJOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXX Á Műszaki Anyag és Gépker. Váll. (Műszaki Bizományi Váll.) műszaki becslést végez 1959. február 18-án Nyíregyháza, Nagyhaltól utl MÉH helyiségében. Címeket kéri előre leadni. A Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Iskolaegészségügyi Bizottsága országos egészségügyi versenyt rendez a Magyar Vöröskereszt I. Országos Kongresszusa tiszteleté­re, A - versenyben részt vehet minden olyan általános iskolás tanuló, aki a Vöröskereszt vala­mely iskolai csoportjának tagja és az „Ifjú egészségőr” tanfolya­mét elvégezte. A verseny lebonyolításának fo­kozatai: 1. Iskolai egyéni verseny, A versenybizottság tagjai: az iskola igazgatója, vagy megbízottja, or­vos, védőnő, az iskolai VK cso­port tanárelnöke, az úttörő csa­pavezető vágy megbízottja, a he­lyi Vöröskereszt titkára, A verseny anyaga: , a) elméleti: személyi es környe­zeti higiénia és járványvédelmj ismeretek; b) gyakorlati: balesetek felisme­rése és szakszerű ellátása, kötözé­sek. A versenyzők elméleti es gya­korlati tudásuk alapján 1—10-ig terjedő pontot kapnak külön-kü- lön elméleti és gyakorlati ered­ményükért. .Az elméleti és gyakorlati pon­tok ; középarányosa szabja meg, hogy ki hányadik helyezést ért el. Egyenlő pontszám eseten a helyezést az dönti él, ki milyen gyakorlati tevékenységet fejt ki az iskolai vöröskeresztes csoport munkájában. Az első 5 helye­zett oklevelet, esetleg tárgyjutal­mat kap és jogot szerez a járási, városi versenyen valót részvételre, s mint az iskola egészségügyi ál­lomása képviseli az iskolát, Az iskolai versenyeket február lebonyolítani. 2. A járási, városi verseny; a járási versenyen az iskolai ver­senyen első 5 helyezést elért ta- nuló vesz részt. A verseny anyaga: elsősegélynyújtás é# a betegszállítás különböző esetei Az első 3 helyezett oklevél és tárgyjutalomban részesül. Az első helyezést elért iskolai egészségügyi állomás jogot szerez a megyei versenyen való indu­lásra. • . A járási, városi versenyek le­bonyolításának ideje 1959. ápri­lis 4. Megyei verseny: a verseny le­bonyolítása a járási versenyeké­hez hasonlóan történik. A ver­seny első helyezettje oklevél és tár©’1 jutalomban részesül. A megyei verseny első helye­zettje jogot szerez az országos, versenyen való indulásra. A me­gyei verseny lebonyolításának időpontja: 19§6. május hó 1. 4) Országos kongresszusi ver­seny: Időpontja: májas 10. , A verseny első helyezettje: a kongresszusi vándorzászló és le­mezjátszó, 2. helyezettje; oklevél, asztali-tenisz felszerelés, — egyé­nileg töltőtoll, a 3. helyezett: ok­levél, röplabda felszerelés és könyv; 1—5 helyezett: minden Versenyző oklevelet kap; Az or­szágos döntőbe jutott iskolai egészségügyi állomások tanárve­zetői is jutalomba részesülnek; -»; 500—1000 forintig; Az iskolai ver­senyekhez nyomtatványokat az iskolákhoz eljuttatják a járási VK titkárok. Megyei Ifjúsági VK Biz­Ment haza Andris, maga se tudta, hogy. Az öreg Istóknál eltöltött három óra. megkavarta. Vitte a batyuját, kibon­tó tlknul, s eszébe sem jutott, hogy ezért kinevetik, ha látják. Csak akkor hökkent rá,'amikor a szomszéd bütykös Mari nő­ni vágott oda, mentében, a templomkén ss kán: — De hamar megtértél... elment a vonat? Ezt az asszonyt, amióta eszét tudta, mindig utálta. Félt is tőle kicsi korában, kerülte, ahol csak lehetett. Tyúkszagot és templomi füstölőt árasztott magából, me­sélték, hogy ért a ráolvasáshoz is. Megborzongott, a találkozástól vesz «éti bátorságából. Csak ne találkozna olyanokkal, akiktől fájna a gúnyos, vagy a- sajnálkozó pillantás. S alighogy tíz a vágy feltámadt ben­ne, és ösztönösen lejjebb hajtva fejét, megszaporázta a lépteit, a szövetkezeti boltból, a magas lépcsőről elétoppant két zöld*,gumitalpú női cipő, átlátszó haris­nyái láb* formás, de izmos, és halvány, pasztell zöld kabát. Nem akart az arcába rrizni, de a szeme máris odatapadt a ked­ves leányarcra, fehér bőréré, melyen a hollófekete hajpartok között piros csóna­kokként úsztak a fiatalság rózsái. S eb bob á nyugtalan színharmóniából élénk kon szemek tárulkoztak rá, meglepetten és fájdalmasan. — Andris! A kék sugarak a csomagra estek, árián a meglazult sálra, majd a fiúsö tét szemére. Balogh András megrántotta a sálat* megvette állát a mellén, ne árul­kodjon a nyakáról semmi. De égett most a kötél nyoma, iszonyú szégyenben lán­golt fel á bőre, szeretett volna megsero misülni, szetporladni a kék szemek előtt. . Hirtelen szó nélkül nekilódult. De a lány megfogta a karját Nem kellett megszo­rítani, elég, hogy hozzáért. Megállt a fiú, mint a villamosgép, ha zárlat éri. — Andris! * . Szánalommal, kérve szólott a. kedves hang, amit úgy szeretett hallgatni a nyá­ri esteken, a kerítés mellett. Bizalom me­legítette, de most ez a bizalom fájt. Tűr­hetetlenül fájt. Miért nem Ugrott fel a vonatra, miért nem menekült ebből a fa­luból, ahol most már nem lesz szántára kegyelem! — Hagyj... — lihegte fojtva, s indulni akart. — Ha azt hiszed, — mondta gyorsan a lány — hogy köztünk változott valami, akkor tévedsz! Én... én legalábbis nem változtam. Jó lett volna hinni! Csak a szána­lom, a kicsike iszonyat ne balzsamozta volna a lány hangját, Hallgatott volna in­kább, vagy nevetett volna, mindég}', csak ne sajnálkozna. — Jó. Jól van, Annus .— .mondta’ne­hezén a- fiú, aztán szelíden, de határo­zottan kiszabadította magát. — Éji most megyek. A lány mozdult, hogy utána nyúl, de a boltból többen sereglettek ki. Hagyta ■át;, tehetetlenül, hogy Andris elinduljon. Keblére szorította a kenyeret, s homa lyosuló szemmel elsietett ellenkező irány­ba. * Ez a találkozás végképp elgyengítet­te a fiút. Kapujukban már úgy állt meg, mint aki be sem akar menni. Mit csinált . vele az öreg tanító, hogy le tudta venni a lábáról? Hogy: lehet az, hogy a vonat nem viszi a város felé? Hát lehet így. ezek között az emberek között élni?! Az anya mintha megérezte volna, hogy valaki áll a kapuban. Kinézett az udvarra. Nem mert szólni, nem mert sír­ni, csak állt, és nézte a fiát. Amikor te­kintetük találkozott, csak intett. Gyere. Gyere hát! Ez jól esett a fiúnak. Mert nem volt kínzó, mint a sírás, ölelés. Az öreg Balogh késő este jött meg. Fölöművesszüvetkezeti ülésen volt, faarc­cal ült le az asztalhoz. Nem csodálkozott, nem kérdett sem­mit. Csak ült. Mint akinek levegő az egész ház. • A fiú az ágy szelén ült, az ablaknál. Cigarettázott, s oldalról nézte az apját Ez az ő apja, ez a kemény szobor, a ha­talmas mellű, fújtató lélegzetű paraszt, akinek csak az arca öregszik, a teste marad* ami vdty: gép, tökéletes munka­gép, Vagyonszerető gép. Egyszerre kicsinek érezte magát, pe­dig ő is meg volt teremve. Szemöldökük egymagasban rándult össze eddig, ha egy­más mellé álltak. S eddig hitte is, hogy1 ugyanolyan kemény, mint az apja. De ma' minden a fejetetejére állt. A tanító visz- szátérítette. Anussal meg... mi is van An­nussal? Ha elmegy, akkor tudja, mi van; irt volna neki a városból, hogy jöh-e utána? Ott új gyökereket ereszt, megra-- gad, beleragad a városi földbe, mint az akác a sivó homokdomb oldalába. Sgyö-' zedelmeskedik. De itthon? Elfogadhatja-e, Annus önfeláldozását? Amikor falu tár­gya az 6 öngyilkossága, ki tagadása, ku­tyasora. Vajon néni' tiltják e máris tőlei a lányt, s azért nem jött el a négy nap; egyikén sem, mióta megszabadult a kö­téltől? Hisz igaz, addig sem járt még ná­luk, mert nem, menyaszonya. De egy ilyen alkalomkor számíthat ez? Nézte az apját. S egyszerre lehetet­lennek tűnt mindaz, amit az öreg Istók mondotj. Nevetségesnek érezte a tanító szavait,, gyáván hallgatott a kegyetlen csendben. Még az anyja se merte meg­törni, úgy rakosgatta az edényeket, óva­toskodva. — Aztán neked mi az elgondolásod?. Megdermedtek. Váratlanul jött az apa kérdése. Tudták, hogy a fiúnak szól, hiába nem nézett rá. r— Mért azzal tisztában vagy, ugye,; hogy munkátlanul, cigarettázva, falu' száján, az én szégyenemre nem mehet: tovább így az életed? A fiú. túljutva a nagy megdöbbené­sen; görcsösen nagyot nyelt. — Nem is. így nem mehet. — Hát akkor... mit akrsz mégis? Most fordult szembe a fiával. (VolyiáiMe Sipkay Barna: K i c s i föl d ni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents