Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

A ki tő in éterek bajnokai (Képes riport az 5. oldalon) ★ A társadalom segítségét kérjük (Riport a 3. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Ara SO fillér 1959. FEBRUÁR 15, VASARNAP Hármasikrek a megyei kórházban (Riport a 3. oldaton.) ★ Kiesi föld (Regényrészlet «. oldalon) jelentés a tiszalöki járás szövetkezeti mozgalmáról ÍJ termelőcsoport Tiszátokon, 153 belépő Tisza vas váriban Legyen a Sóstó Nyíregyháza és a megye minden lakosának üdülö-gyógyuló helye ■A megyei tanáé» és a megyei uépf runt-bizottság felhívása megfelel a megye lakossága igé­nyelnek, a kor követelményeinek. Létrehozták a Sóstó-fejlesztési bi­zottságot, amely kidolgozta ateiv nivalókat. Ennek és társadal­munk erőfeszítésének eredménye, hogy az elmúlt két óv során több mint 4 millió forintot ruházott b© a megyei és a városi tanács a Sóstó építésére, továbbfejleszté­sére. Tatarozták a meglévő épü­leteket, korszerűsítik a fürdőt. A bizottság és a város vezetői nagy gondot fordítanak a gyógyvíz fel- használására. Teljesül a régi kí­vánság: létrehozták a fedett ter­málmedencét, amely igen korsze­rű és nemsokára megnyitja ka­puit. Megépítették és április 30-ig átadják rendeltetésének a szabad melegvizes medencét, amelyben kétezer fürdőző fér el. Megépí­tették a szigetre vezető hidat, tel- ,esen modem felszereléssel látják el a jelenlegi kádfürdőt. A dol­gozók legteljesebb elismerésével találkozott, hogy a Sóstón létre­hozták a különböző üdülőellátó üzleteket. Még ez évben megépül hatalmas szabadmedence is, amelynek szabályozható vize úszó- versenyek megrendezésére is al­kalmas lesz. Nagyban bővítik az öltözőparkot, új öltözőcsamokok épülnek. lígyszerre hétezerötszáz vendég Igényeit elégíthetik ki a Sóstón. Harminckét zuhanyt szerelnek fel a strandfürdő területén, új százágyas gyógyszállót kívánnak építeni a következő évek során,, amely városunk és megyénk la­kóinak üdülését, gyógyulását szol­gálja majd. Űj, fedett gyógyter- mál medence és egy fedett gyer­mektermál medence, 50 kádas fürdő is épül ezek mellett. Létre­hozzák a szigeti vendéglőt, étter­met, cukrászdát, esspressót. Megyénk dolgozói a meglévő alkotások és a reális tervek alap­ján győződhetnek meg arról: a Sóstó fejlesztésének ügye jó ke­zekben van, Az IBUSZ-szal történt megegyezés alapján gondoskodtak arról, hogy kedvezményes utazás biztosítsa a sóstói pihenést, a me­gye legtávolabbi részein lakó dol­gozók számára is. A Sóstó korszerű gyógyfürdővé való fejlesztésének nagyszerű munkájában sokat segített eddig Nyíregyház» lakossága Sokan ajánlották fel hozzájáru­lásukat a tervek megvalósításá­hoz, kétkezi munkával és pénz­zel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a megyei népfront­bizottság ezúton köszöni meg lel­kes fáradozásukat és segítségü­ket a Sóstó építési, szépíteni mun­kálataiban. S egyúttal városunk és megyénk lakosságához fordul: segítsék a városi és megyei szer­veket, hogy mihamarabb megva­lósíthassák a Sóstóval kapcsola­tos elképzeléseket, mihamarabb élvezhessük a gyógyvíz nyújtotta lehetőségeket A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Haza­fias Népfront megyei bizottsága- téglajegyeket bocsájt ki a mai nappal. Arra kéri a megye lakos­ságának valamennyi rétegét mi­nél több téglaj egy megvásárlásá­val támogassák a Sóstó gyógy­fürdővé való kiépítésének nemes munkáját, hiszen az kamatosait visszatérül Nyíregyháza és a me­gye társadalmának. Biztosak va­gyunk abban, hogy megyénk la­kossága megérti fáradozásaink célját A társadalmi összefogás gyümölcseként minél hamarabb országoshírű gyógyfürdővé épít­hetjük ki szeretett városunk gyö­nyörű Sóstóját, amelyben egyfor­mán pihenést, üdülést és gyógyu­lást talál Szabolcs-Szatmár megye minden lakója. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. ' A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága. 2aita ismét termelőszövetkezeti község lesz 34 család léuett a szövetkezeti útra A tiszalöki járásban, mint a megye többi tájain, taggyűlése­ken vitatták meg a kommunistái« a Központi Bizottság decemberi határozatát. Valamennyi taggyű­lésen elhatározták, hogy a ter­melőszövetkezetek számszerű fej­lesztése érdekében agitációs kol­lektívákat hoznak létre. Ez meg is történt. Mintegy 10 nap óta A tiszalöki dolgozó parasztok közül többen azon vívódtak, hogy a meglévő termelőszövetkezetbe lépjenek-e be, vagy új szövetke­zetei alakítsanak. Végül is úgy döntöttek, hogy új szövetkézetet hoznak létre. Csütörtökön este pontot tettek a vajúdás végére. Tizenkilencen — nagyrészt középparasztok — meg­alakították. a termelőcsoportot. A vezetőségbe Gáspár Ferenc, Varga József és Fazekas János 8-—10 holdas dolgozó parasztokat válasz­tották. Az alakulási jegyző könyvben rögzítették, hogy termelőcso­A tiezadobi Táncsics Termelő- szövetkezetbe a januári közgyűlé­sen 30 új tagot vettek fel. Február elseje óta újabb 38 dolgozó paraszt kérte a fel­vételét a Táncsicsba. A belépők között vannak olyan tekintélyes dolgozó parasztok ie, mint R. Molnár Imre, Bodor Al­bert, Fábri Imre és Budai Lajos. Sokan léptek már eddig is a Tán­csics TSZ-be és továbbra is nagy az érdeklődés a több mint 12 mil­lió forintos vagyonnal rendelkező szövetkezet iránt, de vannak dol­gozó parasztok, akik új tsz. ala­kításán gondolkoznak. A Reje- tanyán is arról beszélgetnek a dolgozó parasztok, hogy előkészítő bizottságot alakítanak. Tisza dadán az utóbbi napok­ban 15 család 74 hold föld­del kérte felvételét a Vörös Csillag TSZ-be. lelkes népnevelők járják a falva­kat, a tanyavilágot és hirdetik a párt szavát. Az eredmény nem is maradt eL Másfél hét alatt 206 család 221 tagja közel 800 hold föld­del választotta a nagyüzemi gazdálkodást a járás területén. ködnek és a gazdasági év vé­gén, amikor táblásítani tud­ják szétszórt parcelláikat, át­alakulnak termelőszövetke­zetté. Az új termelőcsoport 19 taggal 110 hold földön alakult, de min­den bizonnyal rövidesen megtöbb­szöröződik a tagság létszáma és a földterületük is. Az alakulás utá­ni napon a csoport tagjai hozzá­láttak az agitációs munkához, hogy minél több dolgozó paraszt csatlakozhasson hozzájuk. A következő napokon nagyobb fejlődésre számítanak, részben azért, mert a szövetkezet élére szakember kerül, másrészt csak most indult meg a szervezett agi­táció. Tiszavasváriban is tovább’ nö­vekedett az új belépők száma. A legutóbbi híradásunkban még ar­ról számoltunk be, hogy 120 dolgozó paraszt lépett a szövetkezeti útra. Ez a szám 153-ra növekedett. A bevitt Tőid területe meghaladja az 500 holdat. Legtöbben továbbra is a Petőfi Termelőszövetkezetbe lépnek, de számos dolgozó paraszt csatlako­zik a napokban alakult Béke Ter- melőcsoporthoz is. A járás községei közűi csupán a tiszaeszláriak nem dicsekedhetnek a fentiekhez hasonló eredmények­kel. A lehetőségek pedig ott is megvannak a gyorsabb fejlődés­hez. Nyíregyháza gyönyörű környe­zetű fürdőhelye, szikes tavával és évszázados tölgyeivel már az 1700-as években ismert volt. 1800- tól a környék úri mulatója volta főispán, alispán, polgármester, a megye földbirtokosainak védnök­sége alatt. Ennek megfelelően épült akkor a Sóstó, tánc- és te- kézo termekkel, vendéglővel, ko­csiállással. Az urakon kívül nem igen szolgálta áraival sem a dol­gozó réteget a Sóstó, a tömegek pihenéséhez és gyógyításához szükséges munkálatokat pedig minden képviselőválasztáskor megígérte a város, amiből sem­mit nem valósítottak meg. Igaz, a múltban is voltak olyan tervek, hogy melegvíz után fúr­nak, de a különböző magánérde­kek és a remélhető hasznon való előzetes osztozkodás miatt csak a mi társadalmi rendszerünkben kerülhetett sor a melegvíz feltá­rására. Városunk vezetői, már 1945 után nagy erőfeszítéseket tettek a Sóstó kiépítésére, dolgo­zóink egészségvédelme keretében. A tudományos és műszaki előké­születek után 1957-ben már meg­kezdték az I, számú kút fúrását, amely sikerrel járt Ugyanígy hoz­zákezdtek a II. számú fúrás mun­kálataihoz, amely még jobb ered­ményt hozott. Az első kút percen­ként 400 liter, 51 fokos vizet, a második percenként 640 liter, 49 fokos vizet ad. Azt. jelenti ez, hogy megyénk egyetlen fürdőhe­lyén tízezrek frissülhetnek t*el naponta, anélkül, hogy különösebb anyagi megterhelést jelentene számukra. De nemcsak a szórakozás és a pi­henés lehetősége van meg gyö­nyörű Sóstónkon. Az Országos Közegészségügyi Intézet, az Or­szágos Földtani Főigazgatóság és az illetékes belgyógyász, rheuma- tológus és nőgyógyász szakorvo­sok szerint a melegvíz gyógyvíz, amely nemcsak külső formában alkalmas a gyógyításra, hanem ivókúrára is ajánlatos. Számos betegséget gyógyít, vagy meg­gyorsítja annak gyógyulását, mini például: a reuma, különböző izü­leti gyulladások, nők alhasi gyul­ladásai stb. A megállapítások sze­rint azért van meg gyógyító ha­tása, mert sok jódot, brómot és fluort tartalmaz más igen hasz­nos vegyi anyagok mellett. Szá­mos beteg nyilatkozott már elis­merően a sóstói víz gyógyító ha­tásáról. A megyei és városi szervek a fentiek alapján határozták el, hogy teljes**« megváltoztatják a Sóstó képét, s olyan gyógyfürdőt hoznak itt létre, amely minden szempontból A csengeri járásnak ez a kis községe az ellenforradalom előtt szövetkezeti község volt. 1956. őszén már készen álltak azok a tervek, amelyek sokkal nagyobb jólétet, kultúrát voltak hivatva kialakítani ebben a szatmári községben. Az ellenforradalom azonban visszavetette a szép fej­lődést. Ez év elején a község társa­dalmi szervei a kommunisták ve­zetésével célul tűzték ki, hogy Zajt a rövid ié.őn belül le­gyen ismét szövetkezeti köz­ség, mert erre minden lehe­tőség megvan. A helyi ter­melőszövetkezet eredményei túlszárnyalják az egyénileg gazdálkodók eredményeit és a szövetkezeti tagok életszín­vonala elérte bármelyik kö­zépparaszt életszínvonalát­Az egyénileg dolgozó parasztok mindezt elismerik, csupán né­hány kérdésben nem lát tisztán egyik-másik dolgozó paraszt. E problémák tisztázása céljá­ból a falu kommunistái,- párton- kívüli tsz-tagok, a járási és vne- gyei mezőgazdasági szakemberek és munkások segítségével széles­körű felvilágosító munkát vé­geznek a községben. Ennek eredményeképpen a február 10-től 13-ig eltelt 2 nap a1‘itt 22 család 25 tagja jutott elhatározásra és je­lentkezett tagfelvételre a ter­melőszövetkezetben. Köztük olyan tekintélyes gazdák is szerepelnek, mint Halász Sán-; dór 11 holdas, Pintye József 8 holdas és Steinbinder Gábor 6 holdas dolgozó parasztok. Január i-től a termelőszövetkezet 34 csa­láddal és 70 hold földdel gyara-, podott. A legutóbbi belépések foly­tán a község lakosságának 56 szá-i zaléka, a szántóterületnek pedig' 71 százaléka lett szocialista szék-' tor. 30,500 forint jutáimat kaptak a megyei első Nyírteleki Gépálíomá* dolgozói Tegnapelőtt tartották meg nagy- jelentőségű termelési tanácskozá­sukat a Nyírteleki Gépállomás dolgozói. Ismert tény, hogy múlt évi munkájukat megyei viszony­latban a legjobban végezték el, és ezen a tanácskozáson az elmúlt időszakot tették „terítékre” — azazhogy megvitatták a minőségi munka mellett meglévő hiányossá­gokat is. Sor került az évi mér­leg ismertetésére, továbbá az idő­szerű problémák közül a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­nek problémáit, tennivalóit vitat­lak meg. Ezután elérkezett a legjob­ban várt napirendi pont: a múlt évi jó munka után járó jutalmak kiosztása. Ötven dolgozó részesült elismerésben. 50.500 forint „hono­rálta” a derék traktorosok egyéves fáradozását — a fizetésen felül. Különösen Koós István, Tóth András, id. Laci János, Mihalkó András, Perlei István és Takács András munkáját emelték ki az értekezleten. Ezzel a félszázezer forinttal együtt a múlt évben mintegy 140 ezer forint jutalmat kaptak a nyírteleki traktorosok. És hogy nem túlozunk pénzeső szóval, azt igazolja egy másik dolog is: hamarosan ki­osztják a nyereségrészesedést is a gépállomáson. Ez pedig nem kevesebb, mint 130 ezer forint. Jttörő“ névén új termelőesetport alakult portként csak ez évben mű­Tiszadobon é» Dadán is növekszenek a szövetkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents