Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-13 / 37. szám

8 biidi goad és a megoldás útja (Tudósítás a 2. oldalon.) ★ ■i Sóstó tizének gyógyító hatásáról (Nyilatkozatok a 3. oldalon.) XVI. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ara 50 fillér 1959. FEBRUAR 13, PÉNTEK Sem,í én tol Moszkváig (Riport a 3. oldalon.) te Kiesi föld (Regényrészlet a* 5. oldalon.) Nyírbogdány elííre lépett A Jaiu háromnegyedrésze szövetkezeti gazdaság Mielőtt a méhraj kirepül a kaptárból, belül nagy előkészüle­teket kell tenni a család sok név­telen munkásának, hogy rajzásra éretten, a megfelelő pillanatban, egy akarattal szárnyra kelve el­hagyják a régi szállást és új éle­tet kezdjenek. A családok kiröp- penését egy új világ leié az anya kezdi meg, s követik hosszú-hosz- szú sorban a többiek. — Vala­hogy ilyesformán történt a dolog Nyirbogdányban; a méhek, mint szorgalmas emberek, az ócska ka­sok pedig: a régi élet. A nyxrbog- dányiak kirajzottak, odahagyták az omladozó múltat. A termelő­szövetkezeti mozgalom állandóan mozgó és felfelé ívelő mércéje 78 százalékot mutat, ennyi földterü­leten váltotta fel a nagyüzemi gazdálkodás a régit. Kommunisták az éisn A pár nap alatt gombamádra kinőtt eredményeket hosszas, sok irányú munka előzte meg. A szö­vetkezetfejlesztést elősegítő párt- határozatot párttaggyűléseken ta­nulmányozták, majd a pártonkí- viiliek széles tömegével együtt vitatták meg, mi a tennivaló. Lovácsi István bácsi a fiával — aki pártvezetöségt tag *— meg- hányta-vetette az élet sorát, dön­tött és belépett a Petőfi TSZ-be, másodmagával. Lépését másnap már hét család követte 65 hold­dal. Jeges Pali bácsi meglepetése — Ilyen tekintély volt még Je­ges Pali bácsi is a népfront el­nöke — tájékoztat Sereg elvtárs, a községi tanács elnöke. — Vala­melyik nap csak beállít hozzám Pali bácsi Lisóczki Józseffel, az alelnökkel. Leülnek, papírt, ceru­zát kotornak elő és számolják Jóskának a jövedelmét, meg a szövetkezetit. Addig stimmelget- ték, míg az öreg megszólalt: „Hát, Józsi, ha te mész, akkor én is.” Kezetfogtak s elmentek azzal, hogy rendben van, jönnek visz- sza. Boltidnak az utcák — Burjánnal, a Rákóczi TSZ elnökével várjuk mi, csak várjuk, mikor jönnek vissza. Eltelik tán két óra is. Semmi. Egyszer fel­berreg élesen a telefon. A másik végén Pali bácsi hangja: „Mire vártok ott elnök elvtárs? Mi már megnéztük az új szövetkezeti portát is, ne várakoztassatok itt bennünket.” — Mikor az irodá­hoz érünk, akkor lepődünk meg igazán. Tele az iroda, mint gyű­léskor — de kívülállókkal. — A népfront-elnök a kör közepén és vidáman kiált felénk'• «Na öcsém, megjöttünk, elő avval a tollal, papírral, gyerünk, nem sze­retjük az unatkozást.” És addig írtak, míg nyolc család ott hely­ben hátat fordított az eddigi éle­tének. Másnap újabb utcák boiydultaik meg, s a Dózsa, Táncsics és Le­nin út lakosai közül 29 család másfélszáz hold földdel gyarapí­totta a szövetkezetét. És ez így megy tovább. Amit] egy órával előbb lerögzített aj toll, az már idejét múlta. Üjabbj és újabb számok jönnek elő, sí ezek ismét elmaradnak. A fejlő-j dést nem lehet megállítani Nyír-j bogdányban sem, az utat tör ma-j gának, előre, a cél felé. Oláh László.! Magyon megalakult az „Űj Barázda“ Magy községben 17 család összefogott és 26 taggal, 213 hóid földön termelőszö­vetkezetei alakított. A szö­vetkezet alapítói között van a l’alu legtekintélyesebb nyolc középparaszt gazdál­kodója. Az új tsz. neve: ni agyi „<jj Barázda”. Mélyhűtött zöldpaprika A Mirelité Mélyhűtő Vállalat újabb, élelmiszerrel gazdagította termékeinek választékát. Negyed­kilós csomagolásban mélyhűtött zöldpaprikát hozott forgalomba. Az ízléses csomagolású zöldpapri­kát dobozonként három forint hetven fillérért árusítják a szak­üzletek. Ha a vfzre helyezik, a felszínen marad az alumtniumporral készített habbetonelem Magas jutalmat kapnak a munkaversenyben élenjáró vasutasok A vasút dolgozói, — így a nyír­egyházi vontatási ás más szak­ágainak dolgozói is —, munkaver­senyt indítottak a Tanácsköztár­saság 40. évfordulója és április 4 tiszteletére. Munkafelajánlásokat tettek. A nyíregyházi fűtőház dolgo­zóinak az elmúlt fslevoen s Került elérni az élüzem-színtet és nem kis izgalommal várják hogy ered­ményeik alapján nekik ítélje oda a vasútigazgatóság a kitüntetést. Máris az újabb „élüzenv’-címért versenyeznek. A Debreceni Vas­út igazgatósághoz tartozó fűtőhá­zak versenyét az igazgatóság több­ezer forint pénzjutalommal ösz­tönzi. A rakodási főnökségek ver­senyében az első helyezés 7 ezer forint, a második helyezés 5 ezer forint, a harmadik pedig 3 ezer forint jutalommal jár. Győztes export-brigád a Ruha üzemben 1958-ban november 7 tiszteleté­re az év végéig szóló munkaver­senyt kezdtek a Budapesti Ruhá­zati Gyárhoz tartozó telepek ex­port-brigádjai. A mennyiségi és minőségi feltételek . teljesítését1 most értékelték. Az országban ti­zennyolc export-brigád verseny-' zett. Ezek közül a ruházati gyár! nyíregyházi telepén a 7/Á brigád, Megyeri István szalagja második helyezést ért el. Jutalmul a bri­gád minden tagja 100—100 forin­tot kap, és egy dolgozót, — akiti maguk közül kiválasztanak, —‘ Moszkvába küldenek üdülni. Három heti fizetéssel egyenlő nyereségrészesedést kapnak az országos első Malomipari Vállalat dolgozói 1957-ben, kiváló eredmények alapján elnyerte az „élüzem” ki­tüntetést megyénk malomipari vállalata. Ekkor az igazgatói ju­talmakon kívül 12 napi bért fizet­tek ki nyereségrészesedés címén a dolgozóknak, ami további jó munkára ösztönzött. Elkészítették a műszaki intézkedési tervet, mely elsősorban a gazdaságosságot se­gítette elő. A termelési értekezle­teken megbeszélték az ütemterv szerinti munkát, a takarékossági intézkedési tervek végrehajtásá­nak mikéntjét. A malmok dolgo­zói takarékossági munkaversenyt indítottak. lek. A n.ántloki és nyírségi ma­lomban úgy korszerűsítették a berendezést, hogy nemcsak rozsot, hanem búzát is őrölhetnek már a malomban. Ezzel a kapacitás ki­használása sokat javult, és már a múlt évben 35 ezer fount megta­karítást hozott. 1958-ban az előző évhez viszo­nyítva 174 száraíékos eredmény- javulást értek el. Csökkentették az egy mázsa őrleményre eső költségeket. Különösen nagy eredményt értek el az energiával való takarékosság terén. lett az elmúlt évben több mint 150 ezer forint jutalom ütöt­te a munkában élenjáró dol­gozók markát, A »iker okozta lelkesedéstől indíttatva most is felajánlásokat tettek a Malomipari Vállalat dol­gozói a tavalyinál még nagyobb takarékossági eredmények és új munkasikerek elérésére. Országos energia-takarékos­sági versenyt indítottak a malomipari vállalatok között. Hazánkban biztató kísérletek kezdődtek különféle könnyű be­tonelemek előállítására. A kőbá­nyai könnyűfémmű kísérleteinek az a célja, hogy úgynevezett száraz aluminiumpiemsnst, azaz alumi- niumport állítsanak elő könnyű- beton gyártásához, gázcsító a ar­anyágként. A múlt évben sikerült megoldani az aluminiumpigrnens nedves úton történő — tehát ve­szélytelen — előállítását paszta alakjában és az idén gyártják js A mezőgazdaság gépesítésébe tevékenyen bekapcsolódik az ál­lami gazdaságok szerelő- és se­gédipari vállalata is. A vállalat dolgozói az idén több új felszere­léssel segítik az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek mun­káját. Rövidesen megkezdik egy ma­gyar gyártmányú hordozható fejőgép gyártását. Eddig külföldi fejőgépeket hasz­náltak. A most készülő hordoz­ható fejőgépeket négyszáz literes tartállyal szerelik fel és egyszerre négy tehenet lehet vele fejni. A sertéstenyésztés segítésére vasbetonból készült önetető- berendezcst gyártanak. Hazai tervek alapján több új fel­ezi a változatát festőipari célra, fémbevonatok készítésére: most az aluminiumpor technológiáját is kidolgozták. Az aluminiumpor ce­menttel, kaviccsal, homokkal ke­verve gázt fejleszt. A gáz lika- csossá teszi a betont, ami ennek következtében olyan könnyűvé válik, ha vízre helyezik, a felszí­nen marad, akár a svéd könnyű- eton, amely súlvtalanságával for­radalmasította az építkezést. A kísérletek előre1éthatólag ebijen az évben befejeződnek. szerelés készül a baromfitenyész­tés céljaira. A keltetőgépekből ki­került csibéknek elektromos mű­anyát gyártanak, s rövidesen megkezdik a sorozatgyártást. Kiemelkedik az önetetés cél­jait szolgáló újfajta berende­zés, amelynek seg.iségével egy ember akár tízezer csirkét is etethet. Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek kérésére az idén megszervezik a mezőgazda- sági berendezések országos javító- hálózatát. Ha egy-egy állami gazdaságban, vagy termelőszövet­kezetben elromlik az önetelő-, önitató-berendezés, vagy a fejő­gép, bejelentés után a szakembe­rek a helyszínen javítják meg. A jó munkának, a takaré­kosságnak. a munkaverseny­nek olyan sikerét érte el a vállalat 1958-ban, mellyel or­szágos elsők lettek a malom­ipari vállalatok között. Önköltségcsökkentő beruházási hitelből 110 ezer forint összegben fázisjavító kondenzátorokat sze­reltek a malmokba. Ez az év fo­lyamán 837 ezer forint megtakarí­tást eredményezett. Nincs már gázmalom a megyében Villamosították a régi, elavuJt gézgépekkel működő malmokat és elérték, hogy a vállalat vala­mennyi malma villamosmeghaj­tásúvá vált. Ez az intézkedés je­lentős energiamegtakarításhoz vezetett. A márki malomban 115 ezer, a mándokiban pedig 133 £2er forint megtakarítást értekei a villamosítással. Gépesítették azokat a munka­helyeket, ahol nehéz fizikai munkára volt szükség. Mátészalkán egy negyven vagono.i siló létrehozásával évi 2.?0 özei forintot takarítottak meg. Kisr várdán és a Nyírségi Hengerma­lomban is szállító-szíűagot állítot­tak üzembe. Segítenek újítások A dolgozók újításokkal segitet­A vállalat 1958. évi munká­jára elkészített mérleg ada­tai alapján három heti fize­tésnek megfelelő nyereségré­szesed,ésre számíthatnak a vállalat dolgozói. Mindemel­rium az idén széleskörű tavaszi vetőmagakciót szervez, amelynek keretében a tavaszi vetésű ga­bonafélék, takarmányfélék, és ipari növények nemesített vető­magját kedvezményes feltételek mellett elsősorban a termelőszö­vetkezeteknek, valamint a terme­lési szerződést kötő egyéni gaz­dáknak bocsátja rendelkezésére. A nemesített és fémzárolt ta­vaszi árpa, valamint zab vető­magból tizenháromezerhetven vagoanyit osztanak ki a ter­rné ny forgalmi kirendeltségek, a földmúvessEÜvetkezetek köz­vetítésével, illetve az állami gazdaságok, kí­sérleti gazdaságok raktáraiból, ha azonban az igények ennél nagyob­bak lesznek, további készleteket bocsátanak rendelkezésre. A megtett felajánlásokból és az elkészített intézkedési tervekből ítélve azt lehet remélni, hogy 1859-ben is megyénk malomipari vállalata kerül rnn;d ki győztesen a országos versenybe1 A vetőmagakció során kiosz­tásra kerülő kalászos takar­mány- és ipari növény vető- magvakat készpénzfizetés, vagy cseretermények ellené­ben, indokolt esetekben köl­csönként adják ki. Az új, és területileg fejlődő ter­melőszövetkezetek szükség szerint egyéb vetőmagvak vásárlására is vehetnek igénybe rövidlejáratü hitelt. Rendkívül nagy kedvezményt nyújt az állam a termelő- szövetkezeteknek a zöldtrá­gyázásra alkalmas takarmány- növények vetőmagjának vá­sárlására. Ezenkívül az új és területileg fejlődő termelőszövetkezeteknek további ötven százalékos kedvez­ményt nyújt a zöldtrágyának való növények vetőmagjának vásárlá­sánál. Országos javitó-hálóztitot építenek ki a mezőgazdasági felszerelések karbantartáséra Nagyszalmsú tavaszi vetőmagakciót szerves a töldműcelesügyi Minisztérium A Földművelésügyi Miniszté-

Next

/
Thumbnails
Contents