Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-12 / 36. szám

1959, FEBRUAR 12. CSÜTÖRTÖK KFÍ.PTM 90V9ft0R*74C Irodalmi színpadot alakítottak Kisvárdán TIS3BAPART! »ÚJAKAT Mind többen kölcsönözne:« dia-filmet a kisvárdai járási könyvlárból Január hónapban több mint 400 filmet vettek ki az olvasók. A filirtek többcége földrajzi, isme­retterjesztő jellegű kisfilm. Emel­kedik az olvasók száma is, az el­múlt időkhöz viszonyítva. Ezt se­gíti -a könyvtár mozgalma, amely ebben az évben indult: minden régi olvasó hozzon magával egy új olvasót is! össze) alakították meg a ^könyvtári tanács”-ot, amelyet most kibővítettek az üzemek könyvtárosaival. A cél az, hogy fellendítsék az üzemi könyvtári életet, és szakmai segítséget is nyújt- , sanak. Másrészt könyvtárközi kölcsön­zéssel gazdagítani igyekszenek a könyvtárak állományát is. 'Nemrég a kultúrl\ázzal együt­tesen irodalmi színpadot ala­kítottak. Az előadók főként azokból kerül­nek ki, akik az utóbbi években végezték el középiskoláikat. A felkészülést pedagógusok segítik. Most - Kölcsey-estre készülnek, i mely rövidesen megrendezésre ke­rül. A titokzatos vízi csend — Riasztásra kész „milliomos ör‘ — Matrózok között Naményban — Jógdugók az öreg folyón Terv szerint elsősorban a me­gye íróinak — Móricz Zsig- mond, Krúdy Gyula, és má­sok — életműve kerül bemu­tatásra. A járási könyvtár munkájához hasonlóan nagyobb lendülettel in­dult a fiók-könyvtárak, a járás községi könyvtárainak munkája is az új évben. Jellemzően: Mándokon egy ízben 9 óra alatt 580 kötet könyvet köl­csönöztek! A könyvtárak fontos munkáját tekintve, nagyobb anyagi támo­gatást érdemelnének a helyi ta­nácsoktól a községfejlesztési alap­ból. — Akkor, pontosán egy éve ugyancsak rátaposott a sofőr a pedálra — emlékezik Illés Fe­renc, „vízügyi” kísérőm, miköz­ben célba vesszük - 'kocsinkkal.. a Tisza partját, — Ideges hang kért segítségei; ,. .. Nagyvarsány környékén már szivárog a víz’...” Pillanatok alatt ott teremtek embereink... Most szokatlanul nagy a csend, hogy bennünket is elgondolkodás­ra késztet... Idézgetjük az egyéves emléke­ket, míg autónk felkapaszkodik a naményi hídra. Állunk a hídfőn, alattunk nagy darabokban zajlik a jég Nekem ez természetes, hiszen február van, jó hideg, meg jég a vizen, — csak kísérőm kutat vé­gig a széles folyótükrön. , . — Ez nem is lenne baj, ha vé­gig így zajlana. De ez a titok­zatos csend tartogathat- meg meg­lepetést számunkra ...! Sándor Sándor elytárs is így Kis betegek—nagy betegségben Halk, vidám, csengő kacagás szűrődik át az ajtón. Csak kis­gyermekek tudnak így nevetni, fényesszemű, boldog kisgyerekek. Az ajtó kitárul, fehérség minde­nütt, és sötétebb, kis kerek lab­dák a fehérben. Csak egyetlen nagyobb, sötét tömeg ugrik a szoba közepén, s hamarosan eltű­nik a fehérben. Ez a pillanatnyi benyomása az embernek, amikor-a mándoki is­kolaszanatórium egyik kórtermébe lép. Fehér ágyak, lepedők, fény — és kis kerek lábdák a gyermekek fejei. Tucatnyi villogó szempár s?egeződik arcodba, látogató. Érdeklődő, pajkosan csillogó,,-tré­fára kész, kíváncsi szempár. Csak az elkésett gyerek süti le a sze­mét, kevéske bűntudattal: most a kúra ideje van, pihenni kell, s ő mászkált. Az igazgató-főorvos <— középtermetű, erőteljes férfi, dr. Tóth .János, —. nem késik a fed­déssel, de hangjában pajtáskodó bizalom, enyhíti szavait. A látogató kórházat vár — és üdülőt talál. A „menetrend“ Hatvan iskoláskorú gyerek gyó­gyul itt, a múlt évben épített sza­natóriumban s miközben gyógyul, tanul is. Korszerű felszerelés se­gít az orvosnak, megfelelő sze­mélyzet. Két hiány mégis van. Az egyik: még nem épült meg a kúracsarnok. Ez a jó időben fel­tolható tetejű felnyitott helyiség pedig nagyon szükséges lenne. De az idén megvalósítják. A másik hiány: nincs betöltve az alorvosi állás. A kétszobás, összkomfortos lakás, valamint havi háromezer forintos kereset még ma is várja ' az ismeretlen orvost! De nem job­ban, mint a főorvos, akinek így sok a munkája. Reggel és este vizit. Délelőtt kezelés. Kilenckor kezdődik a ta­nítás, délben egy órakor ebéd. Utána négyig fekvés, nyitott ab­lak mellett. Négytől fél hétig tanulószoba, 7-kor vacsora. S az­tán? — Valamikor csak gyerekes- le edni is kell! —határozza meg a főorvos a hét óra utáni foglalko­zást, amely kilencig tart. Akkor „takarodó”. Az iskolában két osz­tály van: egy alsó. és egy felső általános iskola. Fiúk, lányok ve­gyesen,. Három pedagógus fog’al- kozik a gyermekekkel. Egy-egy beteg átlagosan 3—4 hónap'g él itt,. s. ez az idő nagy kiesés lenne, ha nem tanulhatna. Ezt pótolja .ez az iskola. S érdekes: általában jó az előmenetel. Vannak, akik ott­hon nem tanultak ilyen szorgai­l.átogfuiás a mándoki iskolaszanatóriumban G. Aranka 15 kilót hízott 5 hó­nap alatt. Jó a koszt. Kell is. . másán. A. környezet, a hozzáértés teszi, hogy a gyermekek nem vesz­tik kedvüket, a gyógykezelés egyik alapja a pszichológiai foglalkozás, a jó kedély megteremtése. „Van nekem apám“ Sok-sok gyerektől kérdezd meg, látogató, hogyan érzi itt magát? És sok-sok gyerek fogja állítani: nagyon jól! Nincs ebben semmi túlzás; vagy félénkség. Az egyik kórteremben többek között F; Imre Felsősimáról. K: Miklós Piricséről, C. Géza Mándolsról, B. Feri Ti- szaeszlárról, G. Miklós Szakoly- ból, no, még B-. Jancsi Nyíregy­házáról bizonygatták ezt. Az egyi­kük, már nem emlékszem melyik, bölcsen megjegyezte: — Sírni? Hát miért? Van nekem itt is anyukám, meg apukám! —- Ugyan, kicsoda? — Hát az ápoló néni! — És apukád? — Hát a főorvos bácsi! Kicsit féltékenyen néztek rá a többiek, nem lehet az igazgató bácsit valakinek, egyvalakinek | saját részére kisajátítani! Így érthető, hogy van, aki sírva hagyja itt a szanatóriumot. Mint F. Feri, az első elemista. Még K. Jancsi is mosolyogva jegyzi meg, öregesen: „Mindenütt jó, de leg­jobb otthon“. Amikor bejött, egy darabig szevenálozni kellett, ideg­nyugtatóval kezelni, annyira - vá­gyott -haza. Most is vágyik, de már mosolyog, ha erről beszél. Diafilmeket vetítenek, most re­mény van rá, hogy keskenyfilmes gép is kerül. Kicsi a könyvtár. Több könyv kellene. De ez mind nem annyira fon­tos, mint az, amit á kezelés mel­lett megkapnak itt a gyermekek: a szeretetet, a megértést. Hogy ne fájjon a tű, hogy ne rémisszen a vér.. És nincs itt anyuka. Es a tű nem fáj, s a Vérre csalt mosolyognak. És három-négy -hó­nap után pihenten lépnek ki az életbe, a mi életünkbe, amelv gondoskodik róluk és olyannyira várja vissza őket. Sipkay Barna. vélekedik, mielőtt útnak indu­lunk „fellegvárából ’ a naményi Kraszna-telepről. ■ Ü maga már megélte a negyedszázados .jubi­leumot is a „vízháton”, de kicsi­két „zavarba hózza” ez a mos­tani állapot. Mégis azt mondja: „Csak nyugalom!” És már invitál is bennünket a , „milliomos őr” tanyájára. „Nyugdíjas“ faggyú fáklyák Benn a faluban, valamivel odébb a naményi tanácstól .mu­tatják be” a nem. mindennapi „gátőrt”. Termetre elég nagy, — egy egész udvart betölt. Három épületrészből áll, s‘ úgy hívják: „AKSZ ’ lerakat; — Kevés hely dicsekedhet, ilyen árvízvédelmi raktárral —' bizony­gatják, a vízügyesek, ,A naményi raktár volt az ország első, mo­demül felszerelt készenléti köz­pontja. Sorra vizsgáljuk a szerszámo­kat. Egy halom lapát, ,ásó, 'gumi­csizma, meleg holmik. Valóságos- ács-kovács műhely a hordozható faládában, Ezer wattös égők a felső polcokon, áramfejlesztő ágregátorok ... A modernséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a faggyúfáklyákat a sarokr ba „nyugdíjazták”. .1. Millió fo­rint értékű áríyag, áll .riasztásra kész állapotban,, Csak egy tele- foncsörgetés, és a Tisza bárme­lyik pontján méglndulhat a vé­delmi munka. Matrózélet — szép élet... Vigyázó szemek nézik a víz tükrét az ugornyai1 Strand szom­szédságában is. A hajók „téli ál­mát" őrzik a naményi matrózok. Míg a „Bereg”, a .Szabolcs”, a „Kuckó” és a többi - hajó mozdu­latlanul áll a befagyott folyó szé­lén. Simon Károly parancsnok irányításával strázsálnak a mat­rózok. Bár ilyenkor ugyancsak adódik idő lenn a hajó mélyén, a íűtött kabinban egy-egy ultip&r­tira, a veszély mindenkor fenye­get. Eajlik a jég, sokszor több- köbméteres ' darabok „ostromol­ják” a hajók oldalát, — és olyankor megfeszülnek az izmok. Felnevet Taroa János, Béres Jós­ka, meg Jakab János amikor idézik az emlékeket: az is meg­esik, hogy a jég elleni küzdelem­ben valamelyikőjük belepottyan a vízbe, és akkor száríthatja a holmiját. Még szerencse, hogyj. rádió szól odalenn, és űzi az unalmat... De igy szép a mat­rózélet! Gond-magyarázat nélkül Továbbrobog a kocsi, s míg el­hagyjuk Kisvarsányt, Nagyvar- sányt, Apátit, meg Mezóla- dánytj kísérőmtől megtudom, hogy ez a vidék majdnem ráfize­tett tavaly! Innen jelezték, hogy szivárog a víz, s ahelyett, hogy a községek kezelésében lévő nyári gátakra kivonultak volna, ülte.c tétlenül otthonukban. Egyik falu a másikra akarja ruházni a fe­lelősséget a gátak rendbehozá­sáért, így egy hirtelen áradás tra­gédiához vezethetne. Vízmenti községekben már sokhelyütt meg­szervezték a „nyári gáttársuláso­kat”, ezen a vidéken azonban csak' Zsurk és Nagyvarsány mo­zog valamicskét. —; Utunk célja is az volt — összegezi Illés elvtárs, — hogy bár megmutatjuk államunk féltő gondoskodását, az igazgatóság ké­szenlétét, azért a községbcliek figyelmét is a cselekvés irányába fordítjuk. Csend van a Tisza mentén, de ez nem jelenti a ve-: s/ély múlását... S a krónika sem jegyez fel többet. Naménytól Záhonyig most valóban hallgat a folyó, néha jég- repedés moraja töri a csendet, de a Bezdéd környéki „jégdugók” — s esetleg a tavaszi bő esőzések ' üu még szolgálhatnak meglepetés­sel, Jp ezzel,.számolniö,a TXis^a-; menti emberelmek! ... (angyal, AAAAAAAa cAlhánia népével ismerkedik A( tjíreAjtj.ltám Albán vendég a mai barátsági esten Családi tbc. Nem a felelőtlen szülőkön mú­lik, hogy nem találsz itt fájdal­mas, szomorú gyermeket. Ékes, csillagos szemükben a nevetés ra­gyog. R. Annuska, negyedik ele­mista egy kis mackóval fekszik, B. J uliskáé, az elsősé, aki ott. pi­áén, vele szemben. A mackón ke­resztül erős barátságot kötöttek. Cs. Erzsiké, a terem kis mulatla- tója addig csábítgatja a főorvost, amíg az ágya fölé nem hajlik. Akkor két kis puha keze átkul- esolja az qyvos nyakát, ideges, fe­nén kígyócskák ezek a karok, — és úgy súgja követelőzve az or­vosnak: Ugye, reggel les.: vizit? Mert előző nap a főorvos. távó] volt. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülők felelősségét. Majdnem minden esetben ki lehet mutatni a kapcsolatot, hogy a beteg gye­rek : családjában valaki „tébés”. Ez ,a betegség felnőtt eredetű! S előfordul -a „bo.vüV’-típUsú meg­betegedés is, a forralatían, fertő­zött tehéntejtől, A Balkán felszigetnek azon a * * részén, ahol az Adriai-ten­ger tengerszorossá szűkül, a sza- kadékos és karsztos Dinári Al­pok sziklái közé ékelt meden­cékben és a környező enyhe ég­hajlatú mediterrán tengerparti síkságokon él Európa legrégibb népe, az albán nép, amelynek az elmúlt századok folyamán sok­sok kapcsolata volt a magyar­sággal. Ez az illír eredetű, ősi nyelvét és szokásait földrajzi zártságában a mai időkig meg­őrző nép a történelem során nagy sorsváltozásokon ment-ke­resztül, akárcsak a mi népünk. Hiszen ércekben és kőolajban gazdag, de csak kevés termő­földdel rendelkező hazájuk ugyanúgy a. hatalmi erők vona­lába esett, mint a mi hazánk a német, a görög, a tatár és a tö­rök hatalmi előretörések idejé­ben. A- görög, a.makedón, a római, a bizánci és a töröli hódítások állandó háborúk színterévé tet­ték ezt a mészsziklákkal, szó- gúnyos hegyi legelőkkel, termé­keny medencékkel és rrtücsár- rengetegékkel átszőtt Országot, amelynek erejét még a törzsek egymással vívott harcai is gyen­gítették. A „sasfi'ak” évszázado­kon át véreztek a szabadságért. A Balkánt századokon át meg­ülő török ellen legnagyobb nem­zeti. hősük, Kasztrióta György Vezetésével küzdöttek Hunyadi János magyarjaival vállvetve. Mikor a különböző hatalmi erők ellen folytatott harcok márrit- kulóban voltak és a törzsi ha­talmi versengések is alábbhagy­tak, magyar tudós, Nopcsa Fe­renc kutatta át ezt a keskeny kis országot, hogy felszínre hoz­za azt a sok. ásványi kincset, amelyet igazában. csak napjaink­ban állítattak a nép szolgála­tába. Ennek az értékes népnek a múltjáról, hazájáról, életéről és a magyarsággal a múltban és a jelenben létesült kapcsolatairól aránylag keveset tudunk. Ezért határozta el a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat, hogy megindított nemzetközi előadás- sorozatába fölveszi az Albániá­ról szóló ismertető előadást is. Az élménybeszámoló megtartá­sára Schütz Istvánt, a Magyar Távirati Iroda világjáró tudó­sítóját kérte fel, aki az albán kérdések és az albán—magyar kapcsolatok legbiztosabb isme­rője. Több évet töltött kint, tö­kéletesen beszéli az albán nyel­vet. Előadásában a történelmi múlt, a magyarsággal való kap­csolatok, az albán föld termé­szeti viszonyainak és a nép sa­játos életének ismertetésén kí­vül bemutatja azt az utat is, amelyet ez a kiváló képességek­kel rendelkező nép a külső és belső ellenségekkel vívott har­caiból adódó gazdasági, társa­dalmi és kulturális elmaradása óta mai felemelkedéséig meg­tett. As utóbbi tíz esztendő lej- lődése itt is csodákat művelt. Vasútvonalak, országutak épül­tek, egyre-másra emelkednek az uj gyárak. A nagyszerűen meg­szervezett szocalista termelési egyre jobban kielégíti a belső! szükségletet, sőt még kiviteire| is kerül a finom borokból, déli-j gyümölcsökből és egyes ipar­cikkekből is. Ennek a népnek a, termelőmunkáját, hatalmas kul­turális felemelkedését fogja az, előadás bemutatni. A budapesti albán nagykövet­ség az előadás illusztrálására a napokban hozatta le Tiranából azt a kultúrfilmet, amely az or­szág mai szocialista fejlődését szemlélteti. A film sajtóbemuta­tóját február 6-án tartották meg Budapesten a Kossuth Klubban. A közönség számára első ma-; gyarországi bemutatása Nyír-| egyházán lesz Schütz István, előadását követően. A nyíregy-1 házi albán—magyar barátsági esten megjelenik Meleg Babani,\ a budapesti albán nagylzövetség\ első titkára is. A barátsági estet a meghívók' szövegével ellentétben nem a Tiszti Klubban, hanem a József Attila Művelődési Ház nagyter­mében tartják meg február 12- én, csütörtökön este 6 órai kez­dettel. Felnőttek részére a belé­pőjegy ára 3.— Ft, tanulójegy 2.— Ft. Jegyek a TIT titkársá­gán váLthatók, Lóky Károly. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents