Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

2

KELETMAGYARORSZÄG

1959. FEBRUÁR 11. SZERDA

.Munkatársunk jelenti :

Tiszaszalka földterületének 70 százalékán már nagyüzemi gazdálkodás folyik

A világ négy sarkának magyar hősei

Vasárnap nyílik Nyíregyházán a „Partizáné* a szabadságért“ című kiállítás

A kiállítás gazdag képanyaga járja az országot, s megismerteti a kor nemzedékével azoknak a magyar hősöknek a harcait, akik évtizedeken át küzdöttek a világ négy sarkában a magyar szabadságért. Nekünk (szabolcsiaknak, szatmáriaknak különösen nagy jelentőségű ez a kiállítás, hiszen nem egy hős van közöttük: Szamuely, Zalka Máté, a kommunista forradalmárok, akiket ez a megye adott a világ munkásmozgalma számára.

A Magyar Partizán Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete és az MHS nyíregyházi városi elnöksége vasárnap, 15-en délelőtt tiz érakor nyitja meg a kiállítást a városi KISZ-bizoLság Zrínyi Ilona utcai klubhelyiségében, ahol Harkai Sándor, a partizán szövetség megyei titkára mond megnyitót. A kiállítást február 21-ig lehet megtekinteni.

A kiállítás jelmondata a magyar szabadságharcos mozgalom világhírű, legendás alak- - járói Zalka Mátétól szármaiik: „A világnak bármely

sarkán harcolsz a szabadságért, a magyar népért is küzd esz”.

A kiállítás bemutatja, hogy a szabadságszerető magyar nép fiai hogyan vették ki részüket a prole 1 árinternacionalizmusért, a szabadságért és a szocializmusért vivői t világraszóló politikai és katonai harcokból.

Az emlékezet tüzeit éleszti ez a kiállítás. A nemzetközi brigádok magyar önkénteseiről beszél, amikor a spanyol nép szabadságharcában a köztársaság oldalán küzdőitek Franco hordái ellen. És ott voltak a magyar partizánok a szovjet, a francia, a belga, a csehszlovák, a jugoszláv, a román és más népek partizánjainak soraiban is, harcolva a világuralomra törő fasiszta német harmadik birodalom népelnyomó, zsarnoki uralma ellen.

Bemutatja a kiállítás a Horthy- ías izmus hazaáruló és népellenes politikájának következményeit is. Megmutatja, hogyan pusztult el az ország csupán azért, mert engedelmesen, utolsó csatlósként kitartott a fasiszta agresszió esztelen világhatalmi törekvései mellett, Szemlélteti ez a kiállítás

azt is, hogy az egyes országok kisebb-nagyobb antifasiszta ellenállási törekvései mellett a felszabadulás ténye mindenhol a szovjet fegyverek győzelmének volt következménye és eredménye,

A kiállítás történelmi anyagit felöleli a magyarok részvételét a Nagy Októberi Szocia- ■ lista Forradalomban és védelmi harcukat aa intervenciós háborúban.

Megmutatja a Magyar Vörös Hadsereg harcait, a második világháború magyar vonatkozású ellenállási és partizán tevékenységeit, a Szovjetunió hadseregének hadműveleteit, politikai és katonai érintkezéseit a felszabadítottt Magyar- jrszág lakosságával.

A kiállítás végigvezeti a közönséget 40 év történelmi eseményein. Igaz, a partizánharc súlyos viszontagságai nagyon megnehezítették a fényképezést és a dokumentumok megőrzését. Sok szerencsés körülmény tette lehetővé, hogy a kiállításra alkalmas anyag megmaradt.

S bizton reméljük: a nyíregyházi közönség élményekkel gazdagodva távozik majd a kiállítás megtekintése után.

Farsangi estet rendez a MÉSZÖV és a Hűdió

A MÉSZÖV és a Nyíregyházi Rádió február 14-én, szombaton este hat órai kezdettel vidám farsangi estet rendez a József Attila Művelődési Házban. Az est műsorában hivatásos művészeji és öntevékeny csoportok szerepelnek. A hivatásos művészek Jámbor László, az Oper ah Az tagja és Vörös Sári lesznek. Az öntevékeny, együttesek a megye legjobb íöldművesszövetkezeti csoportjaiból kerültek ki. Fellépnek: a fehérgyarmati ének- és tánccsoportok, az ököritói Fergeteges népi-tánccsoport, a nyírbátori szimfonikus zenekar, a kisvárdai színjátszók es a mátészalkai népizenekar. A rádió munkatársai verseket adnak elő. A műsort vasárnap délután Nagykállóban este pedig Mátészalkán megismétlik»

Vasárnap reggel hét tekintélyes középparaszt állított be Halász Zoltánhoz, a tiszaszalkai partszervezet titkárához. A látogatók közölték elhatározásukat, hogy új termelőszövetkezetet akarnak alakítani. Sebestyén Béla és Varjú József tolmácsolta a kívánságot. A látogatás után

vasárnap délig forrt, kavargóit a község, Varjú József, Szakács Sándor, Sebestyén Béla, Kozák Gyula, Balázsi Bálint és még néhány középparaszt házról -hazra jártak és elújságolták az embereknek terveiket.

Érdeklődtek kik tartanak velük. Aki igennel válaszolt, meghívták: látogasson el délután a tanácsházára az első megbeszélésre. Az emberek el is jöttek a megbeszélésre, belépési nyilakozat került az asztalra. Az egybegyűlték előtt először Sebestyén Béla 12 holdas középparaszt irta alá a belépési nyilatkozatot, utána Sebestyén Zsigmondné 12 holdas, Sebestyén Árpád, özv. Oláh Istvánné, Mar- gitai Jánosné, Keresztesi Anna, Bogáti Lajosné, Varjú József, Danes Károly és özv. Varjú Jó- zsefné középparasztok.

Ezen a vasárnapon Tisza- szalkán 11 család, 12 taggal, és 66 hold földdel megalakította az új termelőszövetkezetet, melyet „Rákóczi Fe- renc”-ről neveztek el

Az alakuláskor megválasztották a szövetkezet elnökét Varjú József

hét és fél holdas gazda személyében. Az intéző bizottságban Sebestyén Béla és Kozák Gyula, az ellenőrző bizottságban Sebestyén Zsigmond és Balázsi Bálint kapott helyet. Könyvelőnek Sebestyén Árpádot választották meg.

Délután négy órakor alakult meg a „Rákóczi” Termelőszövetkezet és már 1 óra múlva újabb belépők jelentkeztek.

Balázsi Béla 16, Lakatos Jáoosne 5, és Ács Bertalanné 6 holdas gazdák írták alá belépésüket. — Ezzel 14 családra 17 tagra és 93 hold földre gyarapodott az új közösség. Az emberek sokat szomszedoltak ezen a napon, a rokonságnál , ismerősöknél, azoknál, akik még nem szánták el magukat a belépésre. És este 6-kor ismét kopogtatott két belépő Kálmán Károly 16 és özv. Szabó La- jasné 4 holdas gazdák.

A késő esteli órákban már 21 család 31 tagja volt részese aS új közösségnek, melynek birtoka 176 hold szántóra és 2.5 hold gyümölcsösre gyarapodott.

Csupán egy vasárnap reggeltől, este 10 óráig 40 taggal növekedett a szövetkezeti tagok száma, múlt hét szerda este óta pedig összesen 51 család, 74 taggal, és 310 hold földdel választotta a közös gazdálkodást. Ezzel a község földterületének 70 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik.

Nagy Tibor,.

Miért nem készül sajt Gacsály ban ?

Aprítják a nagy kád aludttejek

Mondhatnánk, hogy Nyírteleken, vagy Üjfehértón sem készül sajt. De hát e helyeken nincs is. Gacsályban pedig van sajtgyár. Csak április végén lesz egy éve, hogy az önköltségcsökkentési beruházásból épített sajtgyár meg-j kezdte működését. Megkezdte, de téved, aki azt hiszi, azóta készül j itt a sajt. Dehogy! Egy kis „hiba” csúszott az elgondolásba, s így csak alapanyagot készítenek. Azt utaztatják tovább, mert. .. de maradjunk sorjában.

Gacsály és környéke a hozzáértők szerint eszményi terület a tejtermelés szempontjából. Naponta 5—6 ezer liter, magas zsír- tartalmú tejet dolgoz fel az üzem. Később e mennyiséget 10 ezer literre kerekítik. A feldolgozott tejből naponta 4—500 kiló zsíros gemolyát állítanak elő. Ezt szállítják a sajtömlesztő üzembe, majd párszáz kilométeres utazás után még tán Gacsályban is viszontlátják terméküket „Hóvirág”:, vagy „Ildikó” sajt formájában.

Eleget bosszankodnak e visz- szásság miatt az üzembeliek is,

hiszen sokezer forint hasznot jelentene nekik, ha helyben készáruvá tudnák feldolgozni a tejet. Mi hát a hiba? Az, hogy hiányzikj munkájukhoz egy pasztőrgép. — Kaptak egyet Tolna megyéből, de az javításra szorult, így elküldték az Élelmiszeripari Gépjavító Vállalathoz (Budapest, Bartók Béla út). Ügy látszik a javító vállalatnál már nem olyan sürgős a gépjavítás elkészítése, mint a Gacsá- lyiaknak, mert már több hónapja „őrzik” ott s érdeklődésükre azt válaszolták: még nem fogtak

hozzá. Ha megcsinálnák a gacsály i sajtgyár pasztörgépét, úgy ott azonnal megkezdhetnék a Tra- pista és Övári sajt gyártását, amelyből nemcsak megyénket tudnák ellátni, de jutna a szomszédos meg* ék fogyasztóinak is. így jövedelmezőbb lenne a ga- csál>' sajtüzem 3 — ha már a* önköltségcsökkentést célozták létesítésével — ekkor töltené be hivatását is.

Egyelőre zsíros gomolya kerül a Trapista-sajtformákba.

Hamme« JéawL

A SZAVAK ÉRTÉKE

, a tanács vb. elnöke is bátran oda- . áll a község elé. Kiss Ferenc ezen . az estén hat belépési nyilatkozatot

■ kért. A sógorokat, rokonait agi■ tálja, akik közül az egyik, Krá- . mos István már választott is. S

már azon gondolkodnak, hogyan lehetne nagy jövedelmet biztosító - konyhakertészetet létesíteni.

Csupán néhány napja következett be a fordulat a szabolcsbá- kai pártszerevezet vezetőinél. De míg ezelőtt csak ritkán, lagymatag módon és erdménytelenül foglalkoztak a felvilágosító munkával, most hangjuk bátrabb, határozottabb. S olyan problémák megoldásán gondolkodnak, amelyek eszükbe sem jutottak volna eddig. Nem kívül és érdektelenül szemlélik a termelőszövetkezetet, hanem a gazda szemével. Jobban meglátják a hibákat, szólnak érte, hogy szavuk még értékesebbé váljék az egyénileg dolgozó parasztok előtt. S ezért a téeszen belül is változott a helyzet. Rend, tisztaság van az állattenyésztésben, a munkafegyelem megszilárdult s az itt dolgozó kommunisták is nagyobb felelősséget éreznek. Antel Lajos, a téesz párttitkára eddig raktáros volt, most munkacsapatvezető lett. A tizenkét tagból álló szövetkezeti pártszervezet is munkához látott.

Ezek csak az első eredmények, de biztosan követik a többiek. A pártszervezet vezetői példát mutattak, kimondták az igent, az egyetértést a párt határozatával. Odaálltak a sorba és most azon munkálkodnak, hogy kövessék példájukat az egyénileg dolgozó parasztok.

Megyénk földdel rendelkező párt- szervezeteinek vezetői és tagjai, akkor cselekednek helyesen, s akkor lesz igazán értékük tanácsuknak, ha nemcsak beszélnek a nagyüzem fölényéről, hanem be is lépnek a termelőszövetkezetbe, mint azt a szabolcsbákaiak tették.

«F. K.)

■ val, aá; ilyen feje tetejére állított agitáció nemhogy előre vitte volna a falu fejlődését, hanem gátolta Hiába beszéltek a vezetőségi ülésen, taggyűléseken a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, a

■ párttagok csak hallgattak. Pedig ha ma’ valakit figyelnek a falusiak, akkor a kommunista egyéni, leg dolgozó parasztokat ig*n. Ök pedig a vezetőkre vártak.

Ezért dicséretes az a kezdeményezés, amelyre a pártvezetőség határozta el magát. Megfogadták, i hogy először a saját portájukon teremtenek rendet, s csak azután mennek az egyénileg dolgozó parasztokhoz. S hogy bizonyítéka is legyen elhatározásuknak, tanácskozásukra meghívták Varga Istvánné és Tóth Béla egyénieket is. A február negyedikéi esti vezető- ’ ségi ülésen mindannyian beléptek a Rózsa Ferenc TSZ-be. Mi lett a hatása? Az, hogy még ezen az estén a párttagok közül Csüllög Fe- rencné lányával együtt hat holdjával csatlakozott a közöshöz. S gondolkodik ma már Takács Gyuri bácsi is, aki egykor már volt téesz elnök. Tóth Béla és Varga Istvánné is megbeszélik családjaikkal a dolgot és döntenek.

Van értéke a szabolcsbákai vezetők szavának. Kelemen Gyula,

Van-e ae olyan kommunista szavának értéke, aki vizet prédikál, maga meg bort iszik? Lyukat beszélhet az emberek hasába, érvelhet, magyarázhat reggeltől estig, szavai leperegnek, mint a falra hányt borsó. Pedig a szabolcs- bákai pártszervezet vezetői is csak prédikáltak, s ha az egyénileg dolgozó parasztok, meg a párthatározat nem döbbentik őket az igazságra, akkor talán még most is magyarázhatnának.

Nem lehet azt mondani, hogy Bodó András párttitkárt nem hallgatták meg szívesen a parasztok. Hanem az egyik esti beszélgetésnek aztán Iváncsik a következőképpen tett pontot a végére: „No, öcsém, te is elmondtál mindent. Türelmesen meghallgattalak. De mit ér a szóbeszéd, ha tett nem követi, mert én tudom, hogy jobb a téesz, hiszen voltam már benne, de mutassatok példát!“ D. Király Istvántól sem kellett pénzért venni a tanácsot. Kerek, perec megmondta, úgy parasztos példálózkodással: „Ha a vezetők

szavainak fedezete lesz, akkor mozdul majd a falu is.”

A pártszervezet vezetői restell- ték a dolgot. Valahány helyen kopogtattak, mindenütt ezzel fogadták őket: hogyan képzelitek, ti maradtok és minket küldtök? Szó-