Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-11 / 35. szám

J 969. ■ FEBRUÁR 11, SZERDA KEI miMiymoBS/ 4« * Tudományos előadássorozat indul Nyíregyházán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Városi Légoltalmi Parancsnokság öt előadásból álló előadássorozatot rendez. Az első előadást íebruár 12-én fél 6 órai kezdettel tartják a József Attila Művelődési Házban. Az előadás címe: „Az anyag szerkezete“. —J Ugyanakkor két kis filmet is be-; mutatnak. A filmek címei: „Az* anyag szerkezete” és „Az elektro-j nők nyomában". A következő, elő- , adások idejét és címét későbbi* időben közöljük. * Le keli győzni a babonás tévhitet Peitészieken Kiosztották a képrejtvéu}-pályázat díjait A múlt:év nyarán nagyszabású képrejtvény-pályázatot hirdetett a Keletmagyarországban a Magyar Honvédelmi Sportszövetség me­gyei elnökségének nevelési osz­tálya. A napokban döntöttek a pályadíjak odaítéléséről. A kép­rejtvény pályázatra az első idők­ben, mintegy 90 pályázó küldte be megfejtéséit, majd amikor a rejtvények nehezebb szakaszához érkeztek, többen lemorzsolódtak. Érdemleges elbírálásra a képrejt­vény sorozat lezárásáig 20 pályázó küldte be megfejtéseit. A meg­fejtések elbírálásánál megállapí­tották, hogy a 28 pályázó közül 8 felelt meg pontosan az előírt kö­vetelményeknek. Voltak olyan pár lyázók, akik beküldték a közölt képet, ráírták kit ábrázol, de nem írták hozzá; milyen jelentős ese­mény fűződik alakjához stb. A bíráló bizottság a nyolc díj­nyertesnek: Szikolya Károly nyír­egyházi, Kovács Endre nyírbátori, Kovács Györgyné, Végső Erzsé­bet, Bogdány Edit nyíregyházi, Takács Erzsébet nyírbátori pályá­zóknak, valamint a fényeslitkei úttörőcsapatnak és a nyírmihálydi KISZ-alapszervezetnek odaítélte a pályadíjakat, melyek között akta­táska, pálinkáskészlet; komplett társasjáték, sakkfelszerelés, han­gulatlámpa, több kötet könyv sze­repel. A nyertesek egyrésze ked- ♦ dsn a szövetség székházában már t átvette a jutalmakat. * Téli táj IJ a valjci Penészlekre ér-. '' kezik és megpillantja az első házakat majd a többit, nehezen hisz a szemének: jerl- falú sárházak szalmateicveí, a kopott falalcon apró ablaksze­mek sötétlenek, vesszőből fint, kerítések szegélyezik a szegé­nyes udvarokat.. Az ember va­lóban nem altar hinni a szemé­nek, hiszen hozzá van szokva az általános faluképhez, az új házsorokhoz, kölábas, cserép­tetős parasztházakhpz, ólas, nagykazlas udvaroknoz, beton­Yí'iit tarthat örökbe a ssegénynég gót alakít, ki, azaz egy tábla csil­lagfürtöt, .. másikba rozsot, a harmadikba burgonyát vei. Amit . oszlopos vaskerítésekhez. desz- kapalánkokhoz, mint _ :hogy az a többi szabolcsi községben van. Az emberek ruház .1 a is szegé­nyes, az úton sovány tehenek húzzák az igát. Mi történt itt? Megállt az élet? Valóban úgy tűnik, mintha megállt volna, cs az emberek kedve, szorgalma, hi'C elsüly- lyedt volna a futóhomokban. Esténkint kiabálás, lárma veri fel a falu csendjét — valaki megint túl sokat ivott a nótá­ból. „Jaj, nagyon rossz a fold Kérdezzük az embereket. Egy i parasztember így válaszol: „Ro­ll lünk az isten is elfeledkezett!* 1’ [A másik ezt mondja: „Jaj, na­ígyon rossz a föld!” A harmad.k: ► „Olyan istenverte futóhomok, [ mint a penészleki, nincs még a ! világon!” Egyszóval mindennek a ; fold az oka, — mondják egyhan­gúan a penészlekiek. A legutóbbi J időkig még a község vezetői kö- l zött is akadtak, akik ezt hajtogat­ják, azaz beletörődtek abba, ami [van és úgy gondolták: a szegény­ség örökkévaló, azon nem lehet- [ változtatni. ► No hát menjünk akkor a határ­iba, nézzünk szembe azzal az is­tenverte csudái ossz futóhomokkal, | azzal a nagyon rossz lcidueí. EiSj ► utunk az ellenforradalmi időszak­► ban felbomlott volt termelőszö- [ vetkezeti központhoz vezet, ahol C uj istálló, kccccs, dohcui^szá, no [ pajtá búslakodik üresen,1 gazdák- Ira várva. Itt kezdődött a szöyet- [kezeti tábla: egy darabban hetven [ hold, máshol további táblák, össz > í sen 400 hold. Ezt a 400 holdat két [ esztendeje senki se művelte. t — Itt még az akáctövis sem te- [ rém meg! — mondja valaki és I szétmutat a szelidlejtőjű dombo- [ kon. I Lehajolunk a földre és felrnar- Skoljuk a homokot, morzsoljuk, ► vizsgálgatjuk. Aztán leturunkegy * keveset, megnézzük egy ásónyom- jnyira, kettőre, vagy hetven cen- itire és íme mi derül ki: ez a ho- ímok semmivel sem rosszabb, mint . más nyírségi homok* akár Nyír­* karászon, akár Pilisen, akár Bog­dány ban, akár máshol! j Járjuk tovább a határt és lám j máris eloszlik a babona, a tév­* hit: nem rossz a penészleki föld: | Egy falubeli megcsóválja a fe- t jét: * -— Nem teremhet itt semmi.., * Kérdéssel válaszolunk: * — Mondja bátyó, mikor látott fez a hetven hold csillagfürtöt? * Megvonja a vállát az idősebb- ! formájú ember. I — Én nem emlékszem ilyésmi- f re. | Hát műtrágyát vagy bő istálló­| irágyat? I A falubeli rázza a fejét, hogy í„nem”. | — Akkor hát mit ' várnak a {földtől? Hiszed ha maga két na- ípig nem eszik, szikrázik a ozeme |az éliségtől. A föld nem kap táp­lálékot, nem művelik rendesén. * nincs talajélet, sivatag lesz a leg­Í *jobb földből is. Hogy szántanak: errefelé I’enész- jii Knv * ■- Tízcentisei,. E l — Az is nagy baj. .HetvenreYell itt forgatni. A falubeli rázza a is­ijét, hogy ez nem igaz. í ±-edi- np.ven is "?az. — |— Mutatjuk az ötven—hatvan f centiméterre lévő agyagos, iaga- [csos részt — látja, az eső, a esa- Spadék ilyen mélyre mosta, kőrú­ttá le a tápsókat, a humuszt. Mind- i ezt fel kell hozni, fel kel] forgat­ni, hogy rendes talajaiét legyen.. — És keserű csillagíürttel zöld­trágy áztak-e? —- Nem. Egyszóval kiderül, hogy bizony itt Penészleken úgy íoly.k a gaz­dálkodás mint ezelőtt 20ü—25(1 esztendővel, amikor még faeke volt „ divat... Micsoda érték megy itt kárba esz.endőről-esztendőre! Két évig parlagon volt négyszáz hold. Ha az egyik esztendőben csak kukoricát, a másikban csak burgonyát ültettek volna, közepes homoki termés mellett 6 mjiió forint jövedelem leit volna. Igen: pontosan hat millió forint... eny- nyi ment kárba, pocsékba két év alatt 400 holdon. A községnek több, mint hétezer holdja van. Micsoda kiaknázatlan kincset te­met magába a homok az oksze­rű Ilon gozuumodas miatt. í un-e kiút ? Igen, a főkérdés az: van-e kiút, van-e megoldás? Az emberek pró­bálkoznak. Egyes családok felke­rekedtek, otthagyták Penészlekct cs elvándoroltak más községek­be. Máshonnan a iiaUüoK mentek el. Ám ez nem megoldás: Penész- lek ettől még nem lesz gazdagabb. Az egyetlen lehetséges kiút; nagyüzemileg, korszerűen gazdál­kodni. És ehhez sürgősen, azon­nal hozzáfogni. A jó lehetőség meg van hozzá. Ha negyven—ötven család szövetkezik, az már nagy erőt jelent. Az összeadott földön megtermelhetik azt, ami saját szükségletükre bőven elegendő, takarmányt az állatoknak és még vethetnek pénzcsináló dohányt kendert is. A szövetkezet hozzá­foghat a pad agon heverő négy­száz hold meghódításához. Mond­juk az első évben száz hóidat vesz kezelésbe, hármas vetésior­így termelnek, az már árurozs, áruburgonya lesz, tehát jövedel­mez. És negyven—ötven család már hozzáfoghat a gyümölcsösí- téshez is! Akár kétszáz holdon. Egyetlen kiút a szövetkezés. Sokan azt kérdik - jobb lesz-e? A fenti rövid példa már megmu­tatja, pedig még nem .t, beszél- tü' ' az ái-attenyészt-sről. I s. új kormányi— ..elet alapítási hitelt biztosít az új sz'velkezetnek — ebből szép állatállományt lehet beállítani, hiszen istálló, kecces van. 1-7, igavonó teheneknek sem ^ellene igát húzni, gépek dolgoz­nának — újtipusú gépek, amelyek a nagy homokdombokkal is meg­birkóznának. Ez legalább évi 503 literes tej hozamemelkedést jelen­tene tehenenként. Számítsuk csak, hogy hány százezer forinttal nö­velné ez a falu jövedelmét — amikoi a faluban körülbelül 1200 tehén van. Es beszelj uns. arról, hegy a falu évi adója mintegy 800 ezer forint. Ez is a faluban maradna ha­llá .végre a penészleki dolgozó parasztok is megragadnák a jobb élet lehetőségét és okosan, böl­csen határoznának a szövetkezet mellett Körülöttük: Omboly ön, Beiteken, Lúgoson már okosan határoztak a parasztok. A penészleki emberesen múlik, hogy megmaradnak-e a számi; kunyhók, vagy megjelennek a k' lábas, cserép totós házak ebben taluoan is. ins monuaui sem se hogy a penészleki kommun ist ezerszeresén íeieiusek azért, nog miként alakul a község jövend) je. Válaszút előtt állnak a penési lekiek. Remélhetőleg nem válasz tanai: rosszul. Soltész István. GÉPI BEMUTATÓ APAGYON Az Apagyi Állami Gazdaság ve­zetői, dolgozói taggyűlésen hatá­rozták el, hogy minden tőlük tel­hető segítséget megadnak a kör­nyező termelőszövetkezeteknek. Egyebek között tavasszal gépi be­mutatót rendeznek, ahol megmu­tatják a termelőszövetkezeti dol­gozóknak a különböző mezőgaz­dasági gépek kezelését, a vetőgé­pek beállítását. A nők öltözködéséről Kinek mi illik, és mi nem n. Sok nőnek az a titkos fájdalma, hogy mellben erősebb az „ideális­nál”, még többen tartoznak a szé­les csipőjűek csoportjába. Mind­két szépséghibát könnyű korri­gálni. A sötét blúz, világos szok­nya — összeállításokat, a hosz- szabbitott derekat ajánljuk, a csí­pőben erőseknek a világos blúzt sötét aljjal, a ruhákon pedig az idén nagyon divatos, mell alatt elvágott, úgynevezett ernpire- vonalat. A nők a ruhaszinek megválasz­tásánál is vegyék figyelembe adottságaikat, természetadta szí­neiket. A legkönnyebb dolguk a fehérbőrű sötéthajúaknak és az egészséges arcszínű szőkéknek van. Nekik tulajdonképpen min­dén szín illik, legfeljebb a hatá­rozottan pirosarcuakat beszéljük le a piros és a melegrózsaszin ár­nyalatairól. Kreolbőrű sötéthajúaknak álta­lában a világosszürke, szürkés­kék, világoszöld áll jól. Sötét ru­hájukat az arcnál világosabb sállal, gallérral élénkítsék. A fe­hérbőrű, szőke, kékszemű nők­nek illik a kék és a szürke min­den árnyalata, a meggypiros, a barna, a fehér. Vöröshajú barna- szeműekhek elsősorban, a barna és a drapp árnyalatait, a tompa kékeket és zöldeket, a vöröshajú kékszeműeknek ; ugyancsak a tompa kékeket, szürkét, vajszínt,! drappot ajánljuk. Persze a színek megválasztá­sára nem lehet merev paragrafu­sokat adni, hiszen alig van két egyforma árnyalatú haj, azonos' tónusú bőr. De azért vannak ál­talános szabályok. A világoskék anyag sárgásabb árnyalatúnak mutatja a bőrt, zöld ruhában mindenki sáppadtabbaak látszik.! A sárga felhívja a figyelmet a sápadtság jeleire. A könnyen pkó­lóknak rosszul áll a narancssága, — az arc természetes pirossága ugyanis lilás színezetű. Nem. mindig könnyű eldönteni'-; milyen színek illenek egymáshoz.! Különösen mostanában, amikoi; divatba jöttek a merészebb szín-, összeállítások is. Ne ijedjenek meg a nők egy-egy szokatlanabb; szín-párosításától: nem kötelezi; zöld lódén kabáthoz barna sáp ; kát, sötétkék szoknyához bébiró ; zsaszín ingblúzt hordani. Persze I vannak színek, amelyek nem tű ; rik egymást. Itt csak egy clret-; tentö példára utalunk: sajnos sok-; szór látni a piros és a rózsaszír ! vagy a piros és a ciklámen ; bordó, a zöld és a kék, a harm! és fekete kombinációit. Akinek; kevés, holmija van, lehetőleg tar-! tózkodjék a pirostól és a bordó-; tói. j (Az öltözködés kiegészítő, da-; rabjairól (kalap, cipő. stb.) a kp-j vetkező cikkünkben lesz' szó.) L gyenletesen j ut 1J a „balsai ex­pressz.” Az egyik fül­kében szernrevaló, piroskabátos lány be­szélget egy magas fiúval. Régi ismerő­sök? Meghitten duru­zsolnak a füstölgő kályha mellet'. — Hazamegyek a falumba... mondja a j messzit kémlelve a I lány. — Nem végleg...? \ — Végleg. r egfel­| jobb húsvétkor felug­1 rpk a barátnőmliöz, kint lakik Óbudán. I — A fiú szemmel- láthatóan felélénkül — Én meg most akarok felmenni. A bátyám fent dolgozik a Magyar Acélban... A lány sokáig hall­gatja az ábrándozó fiút, minden ellenve­tés nélkül, végül csak annyit mond csendes hngon: Engem hazahozott a honvágy. Pedig hogy imádtam Pestet! Nem volt rossz dolgom. Varrodában dolgoz­tam. De nem tudtam megszokni... Eleinte madarut lehetett ve­lem fogatni. Élvez­tem a táncot, az es­téket, a körutat, a színházakat, mozikat, a ligetet... — Az valami szép lehet... — s&hajíxt a fiatalember. — Lassan megszok­tam mindent, tudja a csoda. Én nem tud­tam ott maradni. Megcsömöltem a vá­rostól. Végül már idegesített a nagy forgalom, a sok ide­gen ember, a munka­társak nagyvonalú viselkedése. Minden... A vonat lassan el­ringatta az utasokat, a fiú nem hunyta le a szemét, a lány ar­cát kémlelte, s mi­kor az önkéntelen a fiú vállára hajtotta fejét, a fiú leheietsze- rűen végigsimitotta haját. Talán mégse megy el Pestre. Itt­hon is meg lehet ta­lálni a boldogságot, s talán értékesebbet is, mint amelyet oZ ide­gen, nagy város, a csillogó kiraka­tok, a zsongó ember- töneg nyújthat. (PÁLL)

Next

/
Thumbnails
Contents