Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-08 / 33. szám
2 KELETMAGÍ ARORSZACi 1959. FEBRUAR 8, VASÁRNAP; Rohodi helyzetkép lű új belépő néhány nap alatt — ÍJttörö tsz alakul us iskolában — Barátkoznak a tsz-tag es egyéni fiatalok — A „Nyitott kapu“ és nA harmadik“ r. fittnek nagy sikere KÖZELEG a hagyományos nyíregyházi ifjúsági KARNEVÁL Az az élénk számszerű fejlődés, amely a rohodi Űj Élet Termelő- szövetkezetben a zárszámadás óta megindult, jelenleg is tovább folytatódik. A zárszámadás óta a legutóbbi közgyűlésig (I. 28-ig) 20 dolgozó parasztot vettek fel a termelőszövetkezet tagjai sorába. Ezekkel együtt a tsz. létszáma 96 főre emelkedett. A földterület pedig — állami tartalékfölddel is bővülve — elérte a 927 kát. holdat. Az elmúlt napokban a helyi kommunisták, a tömegszervezetek vezetői és a szövetkezetfejlesztési bizottság tagjai megbeszélték a helyi szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy RoSsövetkezetet alakítanak as úttörők A község 12 pedagógusa a tanulók érdeklődésére elhatározta, hogy megalakítják az iskolában az úttörők termelőszövetkezetét. Vékony János tsz-elnök ígéretet tett a szövetkezet tagjai véleményének ismeretében arra, hogy hodon az adott feltételek az eddiginél nagyobb fejlődést tesznek lehetővé. Ennek érdekében széleskörű felvilágosító munka indult a községben január 4-én, melynek során máris újabb dolgozó parasztok írták alá a belépési nyilatkozatot. Két nap alatt Láng Károly, Láng Elek és Szilágyi Dániel után 7 dolgozó kérte felvételét az Űj Élet Termelőszövetkezetbe: Buda Miklós, Elek Lajos, Péter István, Lenyu Mihály, ifjú Hel- meczi Péter, Bazula Jánosné és leánya Bózula Mária. A termelőszövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy rövidesen rendkívüli közgyűlést hiv egybe, hogy a legutóbbi közgyűlés óta jelentkezett 10 kérelmező felvétele ügyében mielőbb döntsenek. »—3 hold földet bocsátanak » kis úttörők rendelkezésére. Ennek terméséből nemcsak jé bevételre tehetnek szert az úttörők, hanem gazdasági szakismereteiket, kollektív szellemüket és nem utolsó sorban tsz-mozgalmi ismereteiket a gyakorlatban is jelentősen fejleszthetik. Február 4-én este mintegy 40 KISZ-fiatal gyűlt össze az általános iskola egyik tantermében politikai oktatásra. Ezt a foglalkozást úgy emlegették, hogy folytatása annak a fordulatnak, amely az utóbbi időben a rohodi fiatalság körében észlelhető. Ez a fordulat a tsz-fiatalok és egyéni fiatalok mindinkább elmélyülő barátságának jegyében indult meg. Az utóbbi időben ugyanis mind nagyobb és nagyobb feladat megoldása érdekében fogtak össze. Erről tanúskodik a jó eredményeket felmutató sportköri élet, a híressé vált színjátszó és tánccsoport stb. Mindez csaikis a tsz- fiatalok és az egyéni fiatalok ösz- szefogása, barátkozása révén jöhetett létre, hiszen azelőtt nem dicsekedhettek külön-külön ilyen jó eredményekkel. A munkásif júság üsemi küldötteivel tartott értekezletet a KISZ megyei bizottsága Mintegy 110 ifjúmunkás gyűlt össze szombaton a KISZ megyei bizottságának meghívására, hogy megbeszéljék a KISZ Központi Bizottságának a munkásifjúság helyzetéről és szerepéről szóló határozatát, és az abból adódó közvetlen feladatokat Az értekezleten a KISZ Központi Vezetőségétől és a Megyei Pártbizottságtól is resztvettek elvtársak, valamint a meghívottak között volt több ipari üzem igazgatója is, A tapasztalatokban gazdag értekezlet ismertetésére visszatérünk. Zavartalan a tejellsitás A február 4-i összejövetelen elhatározták, hogy a két alapszervezet együttműködését még tovább fokozzák a közös politikai oktatási estek segítségével is. Eddig ez volt az egyik leggyengébb pont különösen a községi KISZ-szervezetben. Mindjárt meg is tartották az első közös oktatási estet, amelynek programja nagy érdeklődést váltott ki a fiataloknál. Különösen tetszett az u. n. „szellemi totó”. Ez abból állt, hogy a vezető 5 kérdést tett fel, amelyre a „benevezők” írásban válaszoltak. Az adott válaszok értékelése után a legjoob feleletet adók értékes könyveket kaptak. Egyébként a program minden szerdán este a következő: 1. Világ térképe előtt, 2. Mi illik, mi nem? 3. Szellemi totó. 4. Tánc éjfélig. Segít a Magyar , Honvédelmi Sportszövetség A M agyár Honvédelmi Sport- szövetség megyei elnöksége február 5-én hangszórókat szereltetett fel a község forgalmas pontjain. Napközben közhírré teszik a megyei és helyi híreket, eseményeket, ismertetik a napi sajtó fontosabb cikkeit, a lakosságot érdeklő párt- és kormányhatározatokat. A szövetség a helyi kul- túrház rendelkezésére bocsátott két filmet: a „.Nyitott kapu” és , A harmadik” címűeket. Este 6 órakor a filmek bemutatásakor olyan nagyfokú volt az érdeklődés, hogy az ajtót sem lehetett kinyitni. Ilyen módon sokan kívül rekedtek és nem láthatták a filmeket. Erre való tekintettel több estén át mindkét filmet ismételten bemutatják, <Z. A.) „Karnevál hercege mar útban van Nyíregyhaza felé...” újságolják nagy kedvvel a városi KISZ- bizottságon. A hagyományokhoz híven az idén is megrendezik a megyeszékhely fiatalságának örömére a nagy, farsangi karnevált. A városi bizottságon már kijelelték a végleges időpontot Is, miszerint két hét múlva, február 21-én este — az elgondolások, szerint — hintón érkezik meg Karnevál herceg „őfelsége” és neje a József Attila Művelődési Ház elé, s a leszőnyegezett lépcsőkön halad fel a táncterembe, hogy megnyissa az estet. Már most nagy a készülődés az alapszervezetekben. Az a cél, hogy minél több fiatal ölthessen jelmezt a kellő hangulat megteremtése végett. Énnek érdekében a városi KISZ-bizottság felvette a kapcsolatot a budapesti jelmezkölcsönzővel. Városszerte nagy az érdeklődés a hagyományos éjféli jelmez és táncverseny iránt. Mint megtudtuk: az idén még többj „versenyző” bevonásával akarják) gazdagítani a vetélkedést. A ver-: senybíró Karnevál herceg lesz. És még egy kellemes hír: az esten Mester Zoltán vezetésével a TIP-TOP együttes szolgáltatja a' zenét. Él Nyírmihálydiban egy fehérhajú, örök- vidám gyógyszerész. A falu szeretett Anti bácsija, teljes nevén Waligurszky Antal közel fél évszázada kevergeti, kutyuLgat- ja a gyógyírt a kis porcelán pákával a tégelyben. Jócskán elszálltak az évek felette, de azért még most is olyan fiatalosan mozog, olyan kedélyes, korát meghazudtoló örökifjúnak tűnik, hogy csodálatba ejti az embert. Pedig 1912-ben lépett a patikus-pályára, s végigharcolta az első világháborút is... Ki megy szívesen orvoshoz, gyógyszerészhez? Senki. Csak ha muszály. Most tudatosan mégis azt mondom,ezt az embert, az öreg gyógyszerészt szívesen keresik fel a falusiak. Miért?— Minden emA patikus nemek van valain. szenvedélye. Az egyik galambokat tenyészt, a másik a méhekkel babral, a harmadik bélyeget gyűjt és így tovább. Nos hát Anti bácsinak is vannak szenvedélyei szereti a szobáját, munkahelyét díszítő szép évelő virágokat. Szabad idejében elszórakozik velük. De amellett van egy másik szenvedélye is. Az emberek szeretete. Igen. Tudom, hogy furcsán hangzik, de Anti bácsi esetében ez így igaz. ö nemcsak szót vált a pácienseivel, hanem felelősséget is érez irántuk. Tanítja, neveli őket. Napjában sok fejkendős néni, lány, parasztfiú, tapasztalt földműves f ordu meg a kis gyógyszer- tárban. Van aki gyógyszerért, de sokan csak úgy, beszélgetni, szót váltani a tapasztalt emberrel. Erről is, arról is. Mindenkihez van egy két szava. Hol egy fiatal fordul hozza egészségügyi tanácsért, hol egy idősebb ember kéri ki a véleményét a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatban. Sokszor órákat töltenek el vele együtt. S mig Tóni bácsi készíti a gyógyszert, vagy kiszolgál, vendégei letelepednek a . bűvös" kis asztal mellé és olvasgatnak. Ha vala. mit nem értenek* megkérdezik Anti bácsit. Igen, mert tudniillik a gyógyszerész kis asztalán mindenféle folyóirat, újság megtalálható. Csak úgy „kedvtelésből” havonta hetvennyolcvan forintot költ ilyesmire. Ez is szenvedélye... (f. k.) A társadalom segítségét kérjük Elhagyott szülők A nyíregyházi tejüzem körzetében nyolc tartálykocsi naponta 40—42 ezer liter tejet gyűjt be. Ebből nemcsak a város szükség lete és a feldolgozásra kerülő mennyiség futja, hanem Budapestre is küldenek naponta 15—20 ezer liternyit. Képünk: munkában a tartálykocsi szivattyúja a kállósenyéni tejbegyűjtő állomásnál EM VOLT KÖNNYŰ a ' szegény embernek gyermeket nevelni a nincsből. Bizony sok szülő megkoplalta, megnyomorogta gyermekeinek nevelését, mégis emberré nevelte őket. Aztán fordult egyet, a világ, a gyermekek felcseperedtek, az anyák és apák haját hófehérre festette az idő, meg a sok gond. Becsületes munkából már tellett az életre, s a gyermekek, akik hajdan a szüleiktől megvont falatokból nőttek, ma már szépen keresnek, egyenesben vannak, S a szépen berendezett otthonokban, a kevesebb gonddal járó körülmények között vajon minden fiatal gondol-e szüleire, gondoskodik-e úgy az öregekről, ahogyan azt ők tették? A FIATALOKAT nemcsak a hála, hanem a legemberibb szeretet fűzi szüleikhez. A sok féltést, gondot úgy sem tudják visszaadni nekik, amit tőlük kaptak, de becsületesen gondoskodnak róluk és gyermeki szeretettel veszik körül őket. Akadnak azonban kivételek is... K. Pál szegény zsellérember volt, alig tudta az urasági birtokon a cselédmunkából összekaparni a kenyérrevalót — mégis felnevelt Sál gyermeket. Aztán feleségét elvitte a nyomor, a tüdőbaj, s a temérdek munkán kívül rászakadt az egész család gondja. Látástól-vakulá- sig túrta a földet. Aztán jött a felszabadulás, földet kaptak, a gyerekek meg iskolába jártak. A SOK GOND ÉS MUNKA ‘ * azonban meghajlította Pali bácsi derekát, s nemsokára kiesett a kapa a kezéből. Fiai addig megemberesedtek, lányai férjhez mentek. Három fia városba került — egyikük boltvezető, a második villanyszerelő, a harmadik gyári munkás lett. Mindhárom megnősült, s kettőnek már gyermeke is született. A három lány közül az egyik szintén városba, Nyíregyházára ment férjhez, a másik kettő pedig otthon, a falcban. Az idős és beteg apának pedig egyik gyermekénél sincs helye. M IND a hat gyermek jó anyagi körülmények közé került, mégis kijárták, hogy apjukat vigyék szociális otthonba. Másfél évig élt az öreg a győrteleki otthonban. Sző se róla, jó dolga volt, szerette ott mindenki a csendes, mindig szomorú, fehérhajú bácsit, gondoskodtak róla, vigyáztak rá, tiszta, kényelmes szobában lakott — dehát nem örülhetett mégsem az unokák kacagásának, nem lovagoltathatta meg a térdén a kis Ildikót, vagy a szöszke Bandikét, s ha szerették is — idegenek között volt. Nemrégiben felülvizsgálták az otthonokba gondozásba került öregek hozzátartozóinak anyagi körülményeit, s a rendezett viszonyok között élő hozzátartozókat kötelezték, vegyék ki szüleiket az otthonokból, ne vegyék el a valóban rászoruló, elhagyott öregektől a helyet. így volt ez Pali bácsi esetében is, ahol a felülvizsgáló tÚutUság megállapította, hogy a gyermekek el tudják tartani apjukat. És — egyik gyermek sem vállalta az apját! A MIKOR A 7, ELKES ERE- DETT ÖREG boltvezetőfiához bekopogtatott, éppen a fia nyitót ajtót: —• Kit keres? — förmedt az apjára. A másik fia — a villanyszerelő — teli volt panasszal: — Hová fektessünk, apám? Magunk is szűkösen vagyunk .. 4 Pedig hárman élnek egy összkomfortos, két szobás lakásban. A lányainál sem járt jobban. Aztán a harmadik fia, a gyári munkás nagy nehezen megkönyörült rajta. A fűtetlen kamrában vetett neki egy kis vackot — s felesége a szobába, a melegbe még nappal sem engedi be az öreget. U OL A HIBA? Nincs szívük ezeknek a fiatalok-' nak? Elfelejtették talán, hogy mindent ennek a megtört öregembernek, az édesapjuknak kö-' szönhetnek? Talán K. Pali báfcsi gyermekei elolvassák e sorokat, s elolvassák más gyermekek, más fiatalok is. S ha van bennük még egy szikra emberség, becsületérzés, gondoskodni fognak apjukról úgy, ahogyan az őt megilleti. S ha K. Pali bácsi lelketlen gyermekeinek esetéből mások is magukra ismernek, gondolkozzanak csak azon, hogy mivel tartoznak a szüleiknek ... Ugye, van még tennivaló? Győri Illés György. Fordulat a rohodi fiatalság körében A pedagógusok február 6-an szülői értekezlet keretében beszélték meg a szülőkkel a helyi szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit a félévi oktatási- nevelési problémákkal együtt.
