Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-08 / 33. szám

Tiszaháti titánok (Riport a 3. oldalon.) ★ irodalmi oldal (4. oldal.) XVL ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Ára 60 fillér 1959. FEBRUÁR 8, VASÁRNAP Bercgda rtk* i helyzetkép (Riport az 5. oldalon.) ★ Szemle a nemzetközi eseményekről (1. oldal.) ORSZÁGOS ÚGY A z elmúlt évszázadok során török, tatár, osztrák és a német szipolyozta a magyar népet, a rabság láncait csörgette, ha szabadulni akart az elnyomás karjaiból. Hosz- szű és véres harcokat kellett megvívni, de a parasztforradal­makat és az egymást követő szabadságtörekvéseket a legke­ményebb eszközökkel fojtották vérbe, mert nem volt meg­felelő nemzeti összefogás, nem volt következetes forradalmi vezető erő, amely sikerre tudta volna vinni a népi mozgal­makat Csak a fasizmus megszületése és hatalomrajutása után, amikor a föld alatt dolgozott a magyar kommunista mozgalom és a föld alá kényszerítették a baloldali erőket csak akkor kerülhetett sor arra, hogy létrehozzák a magyar társadalom széles rétegeinek képviselőit tömörítő antifasiszta cs háborúellenes frontot először a Magyar Front néven, majd a Márciusi Front zászlaja alatt. A kommunisták legjobbjai az ellenállás minden eszközé­vel harcoltak a magyarságot mészárszékre hurcoló fasiszták ellen. A felszabadulás után szinte az első teendő volt újra megteremteni a népi össze fogás szervét, Függetlenségi Fron­tot amelynek keretein belül a legkülönbözőbb vallású és pártállásé emberek dolgoztak a demokratikus Magyarország megteremtéséért. A népfront-mozgalom egyik legfőbb fel­adata az volt, hogy megvalósítsa a reformokat, amelyek rég megértek már arra. Az összefogás nyomán sikerrel járt ez a törekvés is. S bár az ötvenes évek elején számos hibás né­zet uralkodott el éppen a mozgalom célkitűzéseit és szerve­zeti formáját illetően, a mozgalom munkájának jórészét mégis helyesen látta el, a nép nagyobb darab kenyerének megszerzéséért küzdött, minden lehetőt elkövetett a háborús gyújtogatok elleni harc során. A Hazafias Népfront teljesen megújhodott hatalmas arányú tömegmozgalma pedig egész népünk támogatását élvezi, hisz a párt és a forradalmi kor­mány intézkedéseit magyarázza, segít annak végrehajtásában. Ma ez a legfontosabb jelszó: a dolgozó parasztság színe- javának erőfeszítése járjon sikerrel, amely a mezőgazdaság szocialista átalakítását akarja. A népfront-mozgalom ma is, — mint évekkel ezelőtt — legfontosabb feladatának tartja a nép boldogulását. S éppen ezért teszi, hogy újra napirend­re tűzte a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének prob­lémáját, mint a boldogulás első előfeltételét. Az árak csök­kenése, a falusi kultúra felvirágzása, a gépesített, belterjes gazdálkodás nem képzelhető el másként. A Hazafias Nép­front ezt a munkát segíti, ezt magyarázza a legkülönbözőbb módon. Ezt teszi ezekben a napokban is, az országos tanács­kozás alkalmával, mert tudja, hogy semmiképp nem szolgál­hatná jobban nemes hivatását. Lapzártakor jelentették ; Beregsurány termelőszövetkezeti község lett Harmincöt új tag lépett a közös gazdálkodás útjára I apunk pénteki számában megírtuk, hogy egy nap alatt, csütörtökön estig huszonegyen léptek be a helybeli termelő- szövetkezetbe. A szerdán és csütörtökön végzett politikai felvilágo­sító munka eredményeit s a felszínre került kérdéseket megvi­tatta a pártvezetőség. Megállapították, eredményes volt a kétnapi agitáció, a dolgozó parasztok érdeklődéssel beszélgetnek a termelő­szövetkezeti mozgalom kiszélesítéséről. Elhatározták: újabb nép­nevelőket vonnak be a felvilágosító munkába, több egyénileg dol­gozó parasztcsaládot látogatnak meg, s beszélnek azokkal a párt- határozatról, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének gazdasági és politikai jelentőségéről. Példamatató kommunisták A pártvezetőségi ülést taggyűlés követte. A községi párt-alapszer- vezet tagjai megvitatták a párt múlt év decemberében hozott ha­tározatát, amelynek értelmében a mezőgazdasági terméshozamok növelésével egyidöben szélesíteni kell a szövetkezeti mozgalmat. Ebben a munkában — mint min­den fontosabb esemény alkalmá­val — elsősorban a kommunistákra számít a párt. hogy példamu­tatásukkal, kitartó meggyőző, szervező tevékenységükkel szélesítsék a közős útra lépők táborát. A párt vezetőség részletesen ele­mezte a határozat elvi és politikai jelentőségét, gazdasági szükség- szerűségét s cselekvésre kérték a párttagokat. A vita során elhangzott hozzá­szólások igazolták, hogy a kommunisták helyesléssel fogadták a párthatározatot. Beszéltek arról, hogy milyen lehetőségeket lehet kiaknázni. bzombatun este Petőfi néven 10 «salad 96 holdon új termelőszö­vetkezetet alakított. Három csalad 36 holddal a már működő Béke­harcos. termelőszövetkezetbe lé­pett be. A községben most már négy termelőszövetkezet van. s a lakosság nagy többsége a közös gazdálkodást választotta. Középparasztok léptek be a Nyiraarászi Május 1 ísz-be Egyetlen nap alatt nyolc kis- és középparaszt választotta a nagy­üzemi gazdálkodás útját Nyírká­rászban. A jól gazdálkodó Május I TSZ-be lépő dolgozó parasztok között vannak Papp Ferenc 14, Ténai József 9, Bóuis Károly 6, Dajka József 6 és Mudrt Béla 5 holdas dolgozó parasztok, össze­sen negyvenhat holddal gyarapo­dott a szövetkezet földje egy nap alatt.' Munkafélajánlások április 4 tiszteletére a nyíregyházi dohányfermentálóban Felszabad utasunk évfordulójá­nak közeledte arra indította a nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat dolgozóit, hogy a munka versenyben újabb munkafelajánlásokat tegyenek. A gépi fermentáló üzemből indult el a kezdeményezés. Negyedévi tervük 103 százalékos teljesítését vállaltak a minőségi követelmé­nyek betartása mellett. A válo­gató brigádok egyformán 110 szá­zalékot vállaltak. A mechanikai üzem dolgozói átlagos napi nor­májukat 3 százalékkal túlteljesí­tik és a törmeléket 2 százalékkal csökkentik, az elmúlt évi átlag­hoz viszonyítva. A ksrbftntsrtók határidő előtti munkavégzésre tettek felajánlást. A Brezina-csoport például a ha­táridő előtt három nappal fejezi be a tízes szárító karbantartását. A beváltában Kvaka Pál targon­cavezető vállalta, hogy 2 száza­lékkal csökkenti a benzinfogyasz­tást. Szalai János energetikus az elmúlt negyedévhez viszonyítva 20 ezer forinttal csökkenti az energia-felhasználást, amit az el­lenőrzés megszigorításával és újí­tással fog elérni. Az április 4. tiszteletére indí­tott munkaversenyhez a, miskolci a kisvórdai és a rakamazi bevál­tó üzemek dolgozói is értékes munkafelaján Iátokkal csatlakoz tak. ha a község földterületet egy táblában művelik s azt is el­mondották, hogy ennek való- raváltása érdekében mit kell tenniök a kommunistáknak. A párthatározattal való egyetértés nyomán ifj. Balázsi János, Balázsi József és Balázsi Bertalan beléptek a Búzakalájsz TSZ-be, Papp Miklós és Szászi József elvtársak — ket­ten vannak még földdel rendel­kező kommunisták a pártszerve­zetben — még gondolkoznak, de belátták, hogy csak akkor tudják igazán és eredményesen elősegí­teni a pár "határozat valóraváltá- sát, ha követik a szövetkezeti útra lépett kommunisták példáját. A taggyűlésen elhatározták, hogy növelik a népnevelők szá­mát, több termelőszövetkezeti ta­got, gépállomási és állami gazda­sági dolgozót, tömegszervezeti vezetőt vonnak be a felvilágosító munkába, hogy minél több csa­ládhoz jusson el a párt szava. Va­sárnap már közel száz népnevelő tanácskozik a dolgozó parasztok­kal a szövetkezeti mozgalom szé­lesítéséről, ennek jelentőségéről. Négyszáz párton kívüli ismerkedett a párthatározattal A csütörtök esti párttaggyülést pénteken este falugyűlés követte. Az összejövetelt a községi nép­frontbizottság szervezte s felkér­ték a községben tartózkodó Szi­lágyi Menyhért elvtársat, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját, a szakszervezetek megyei tanácsának elnökét, hogy ismer­tesse a falugyűlés résztvevőivel a párt decemberi határozatából adódó feladatokat. A népnevelők személyesen hívták meg a dol­gozó parasztokat az összejövetelre. A kultúrház zsúfolásig megtelt. Minden ülőhelyet elfoglaltak, a megjelentek egy része állva hall­gatta a beszámolót s még az elő­szobában is sokan szorongtak. Több, mint négyszázan jelentek meg, hogy megismerkedjenek a párthatározattal, megnézzék az előadás után vetített filmeket. £j belépők a népnevelők között A községi párt-, és társadalmi szervek, szocialista szektorok most legfontosabbnak a széleskörű fel­világosító munkát tartják. Ennek érdekében az eddig bevont negy­ven tagú népnevelő gárdát vasár­napra száz főre emelték. Bevonták a becsületesen dolgozó pártonkí- vüli termelőszövetkezeti tagokat, a gépállomás és az állami gazda­ság dolgozóit, s azokat is, akik a napokban írták alá a belépési nyilatkozatot. Ifjú Szigeti János 5 és Balázsi Bertalan 6 holdas dolgozó parasztok még csak szom­baton délelőtt léptek a közös út­ra, de már az esteli órákban felkeresték az ismerőseiket, szom szédaikat s tettük követésére kérték azokat. A párthatározat megvalósításá- nak fáradhatatlan harcosai közé tartoznak Gulyás János, a Búzakalász TK7. elnöke. Oláh Tibor pár tonkívüli tsz-tag. Bakó Bar­nabás, ifjú Szegedi József, Tóth András kommunista szövetkezeti tagok. Oláh Ár­pád tanácselnök, Gulyás Pé­ter szövetkezeti párttitkár, Mihály Dezső és Danes Já­nos gépáilomasi dolgozók. Ha­lász Zoltán elv tars, a párt- alapszervezet titkára, aki a párt- és tömegszervezetek irányítása mellett minden szabadidejét az egyénileg dol­gozó parasztok között tölti. Nehéz azonban a legjobb népne­velőket kiválasztani, mert vala­mennyien lelkesen dolgoznak a párthatározat valóraváltása érde­kében. Érik a meggyőző muuka gyümölcse A helyi párt- es társadalma szervek, valamint a szocialista szektorok tagjainak lelkes mun­kája révén, s nem utolsó sorban a szövetkezeti gazdálkodásban elért eredmények hatására szombaton délig huszonhárom család harmincöt taggal és több mint 100 hold földdel választották a közös gazdál­kodást. A felvilágosító munka gyümöl­cse azonban fokozatosan érik. Az új belépők között többen vannak olyanok, akik a népnevelőkkel folytatott tanácskozások alkalmá­val nem szánták el magukat a szövetkezetbe való belépésre. Mi­kor azonban elbúcsúztak a csa­ládoktól a népnevelők, a legtöbb helyen „háziagitáció” kezdődött a családon belük Érveltek, vitat­koztak, mérlegelték a vita során felszínre került kérdéseket. Más­nap reggel többen keresték fel a szövetkezet elnökét és más nép­nevelőket az egyénileg dolgozó parasztok — mint Bogácsé vies Imre 6 holdas gazda is — s az előző este történt beszélgetés eredményeként felvételüket kér-, ték a közösbe. Néhányan — mint Sebestyén István és több középparaszt gaz­datársa — új termelőszövetkezet alakításának lehetőségeit latolgat­ják. Érik, szélesedik az összefo­gás gondolata, gyarapszik a kö­zös útra lépett családok, a vá­laszút előtt lévő gazdák száma. Mindez érthető: a község földte­rületének már eddig is több mint ötven százaléka tartozik a' szocialista szektorok kezelésébe s • a szövetkezeti családok száma el­érte a negyven százalékot a köz­ségben élő családokhoz viszo­nyítva. Tudják, csak a nagyüze­mi gazdálkodás biztosit könnyebb, gondtalanabb életet, s meggyőző szóval ennek beteljesülését segí­tik elő a népnevelők. NAGY TIBOR Háromszor annyi paprikát exportálunk, mint a felszabadulás előtti erekben Frankfurtban, Brémában, Mann. hőimben, Münchenben, Regans- burgban és több más német vá­rosban a nőszervezeteknek főzé­si bemutatókat tartott a Mon- inpex vállalat kiküldötte. Az ot­tani cégek meghívására utazott Németországba, hogy megismer­tesse a háziasszonyokkal a fű­szerpaprikával ízesített ételek készítési módjait. Az édesnemes és a csemege pap­rika exportja a háború előtti évekhez képest, megháromszoro­zódott. A Mónim pex most több, mint harminc országba szállítja ezt a hagyományos fűszernövényt. Tavasszal ismét több német vá­rosban rendeznek főzési bemuta­tót. A Monimpex ezen kívül több nyelven receptkönyvet, is adott ki és érdekes, színes kisfilmet készí­tett. A film ismerteti a paprika­szedést, a fűszerek szárítását, őr­lését, csomagolását és a zsákolt címkézését,- lezárását. Kiküldött munkatársunk jelenti Tiszaszalkáról:

Next

/
Thumbnails
Contents