Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-06 / 31. szám

4 KELETMAG Y ARORSZÄG 1959. FEBRUÄR 6, PÉNTEK HIRE K 1959. február 6, péntek, Dorottya Síbusz Indal február 8-án (j liu túra Az IBUSZ február 8-án, vasár­nap síbuszt Indít Üjhutára. Rész­vételi díj: 42 forint, melyben az autóbusz költsége menettérti útra van benne. Az autóbusz különjá­rat 8-án reggel 6 órakor indul és 20 óra körül érkezik vissza Nyíregyházára. Jelentkezési határidő f. hó 6-án 16 óráig az IBUSZ Kossuth-tér 2. szám alatti irodájában. E bét szerdáján a tiszavasvári kommunisták elhatározták, bogy a termelőszövetkezetek továbbfej­lesztése érdekében szervezett fel- világosító munkához látnak. Az alapszervezetek és a termelőszö­vetkezetek kommunistáinak sza­vára már az első másfél nap alatt — csütörtök délig — 23 új tag kérte felvételét a termelőszövet­kezetekbe. Az új belépők között számos kö­zépparaszt is van. Az elsők kö­zött írta a'á a belépési nyilatko­zatot V. Nagy Imre 10 holdas agronómus, aki a tanács mező­gazdasági felügyelője. Ifj. Erdei András, a legeltetési bizottság el­nöke, Gáli J. Sándor legeltetési bizottsági gazda, és Réznek Béla 7 és fclholdas középparaszt, a legeltetési bizottság vezetőségének tagja is az új belépők között van­nak. Ondi Sándorod 14, Vámos József 8, Balogh Mihály 12 hold­dal léptek a szövetkezetekbe. Hat holdnál kevesebb földdel léptek be Oláh Sándornc, Szabó Fajos, Rudnyáls János, Pete László, Erdei László, Kovács Sándor, Da- róczí Sándorné, Lakatos Ferenc és mások. Kiküldött munkatársunk jelenti TissaszalUáról: Az első napon huszcnégyén választották a közös gazdálkodást benczűr-kiállItAst RENDEZNEK NYÍREGYHÁZÁN A Jósa András Múzeum február 22-től Benozúr Gyula emlékkiállí­tást rendez Nyíregyházán. A kiál­lítás anyaga jelenleg a Nemzeti Galériában vau, de rövidesen le­hozzák városunkba. A kiállítás április 23-ig tart. ★ ISMERKEDÉSI DÉLUTÁNT TART A NÖTANÄCS Nyíregyházán a negyedik kerü­leti nőtanács február 8-án dél­után 5 órai kezdettel ismerkedési tea-délutánt tart a kerületi párt- szervezet helyiségében (Széchenyi u. 20.). Ez alkalommal tombola- 1 sorsolás is lesz. • ★ A NÉPMESÉK REKORDERE A Jósa András Múzeum munka, társai Szamosszeg községben Ami Lajos tsz-tagtól 150 népmese- szöveget vettek magnetofonra. A 150 népmese magnetofonszalagja fclsebességgcl 17 kilométer hosszú. A múzeum Ami Lajost a „Nép­művészet mestere" rímre terjesz­tette fel. Ennyi mesét még senki­től nem gyűjtöttek Magyarorszá­gon. ★ FELVILÁGOSÍTÁS JOGI KÉRDÉSEKBEN A megyei nőtanács jogi bizott­sága február 9-én, hétfőn este öt órától fogadóórát tart, ahol jogi kérdésekben felvilágosítást adnak az érdeklődőknek. A tanácsadás helye: Nyíregyháza, Sztálin tér 21. II. emelet 6-os szoba. ★ ELMARAD A „HEGEDÜLNEK, SZÉPEN MUZSIKÁLNAK" CIMC ELŐADÁS A Móricz Zsigmond Művelődési Ház közli, hogy a február 12-re hirdetett „Hegedülnek, szépen muzsikálnak’“ című előadás a mű­velődési ház átalakítási munká­latai miatt elmarad. A bérletje­gyek a debreceni Csokonai Szín­ház március 3-i „Ilyen nagy sze­relem“’ c. előadására érvényesek, illetve február 12-ig visszaváltha­tók. Tegnapi lapunkban beszámol­tunk arról, hogy Tiszaszalkán mintegy harminc népnevelő ke­reste fel szerdán este az egyéni­leg dolgozó parasztokat. Megír­tuk, hogy a népnevelők tanácsko­zása közben, a délutáni órákban két család lépett be a helybeli termelőszövetkezetbe. A népneve lök még jobban meggyőződtek: ha széles körben ismertetik a szö­vetkezeti mozgalom szélesítéséről szóló párthatározatot, a közös gaz­dálkodás eredményeit, előnyeit, a dolgozó parasztok szívesen vá­lasztják az új utat. Miről beszélnek a faluban? A községi pártszervezetek, a ta­nács és a termelőszövetkezet ve­zetői ismertették a népnevelőkkel azokat a kérdéseket, amelyek leg­jobban foglalkoztatják a falube­lieket. Feldolgozták a korábban jól dolgozó közös gazdaságokban elért eredményeket, a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetősége­ket. Ismertették, milyen vonatko­zásban és mennyivel gazdagodhat a község, ha földjüket összeadva egybefüggő táblákon gazdálkodna a falu. A népnevelők mellett azonban nem maradtak szótlanok a meglátogatott egyénileg dolgozó parasztok sem. Korábban ugyanis szövetkezeti község volt Tiszaszal- ka, volt módjukban meggyőződni a nagyüzem előnyeiről. S ennek hangot is adtak. Csaknem minden házban arról beszéltek, hogy az ellenforradalomig működött ter­melőszövetkezetek kimagasló eredményeket értek el mind a nö­vénytermelés, mind az állatte­nyésztés területén. Százezreket érő jószágállomány, épületek, istállók, felszerelések gazdagították a kö­zösbelieket. Az egybefüggő, nagy tábla földeken már kedvezően gyümölcsöztették a korszerű ag­rotechnikai eljárásokat, sikeresen alkalmazták a gépeket s szinte •minden nehezebb fizikai munkát gépesítettek. Különböző mellék­üzemágakat létesítettek, a hely­ben termelt zöldségféleségek egy részét feldolgozták, tartósították. Nem volt ritka a holdankénti 20 mázsás ősziárpa termés, a 14 má­zsás búzatermés. Megfelelő, gon­dos talaj előkészítéssel, növény­ápolással a kapástermények ho­zama is jelentősen emelkedett. vvwyywyvwvwvvyvvvvwvvvyw fwwvwv * * * yyvyyvyy KI íeKef róla? Less-e as idén nyereségréssesedés a Demecseri Uurgonyakeményítőgyárban ? A munkások csoportokban tá­voznak n műszak után a Deme­cseri Burgonyakémény ítő Gyár­ból. Megálltunk beszélgetni. 118 százalékra teljesítettük 1958. évi tervünket. Legalább három heh pénz járna nyereség- r szesedes címén. Azt mondták, hogy jól dolgoztunk. Nem értjük, hogy miért ne kapnánk nyere­ségrészesedést? Panaszkodtak. — Valami nincs rendjén ná­lunk! — Minek mondták, hogy igye­kezzünk jól dolgozni, és akkor lesz nyereségrészesedés? — El akarnak ütni minket a pénztől! Az összegyűlt sok gondolat, a dolgozók kialakult véleménye csengett a beszédekből. Elmond­ták, hogy mit hallottalt a válla­lat vezetőségétől. — Valami elszámolási hiba történt, még 1957-ben, amit a vállalat központja és a miniszté­rium sem vett észre, csak egy f év múlva. Most azt mondják, hogy nem volt jogos az egy éve kifizetett nyereségrészesedes. A mérleg szerint járt! Ki tehet ró­la, ha nem jól számoltak? — Mi nem tehetünk a két év­vel ezelőtti hibákról, hiszen so­kan csak 1958-ban kerültünk a gyárhoz és jól dolgoztunk! A pénz mindig izgatta a mun­kásokat. Nem csoda, hogy most is nap mint nap ez a beszédté­ma a munkában, és még otthon­ra is jut belőle. A vállalat vezetősége ismeri ezt a problémát. Tudják, hogy a munkásokat foglalkoztatja a nyereségrészesedés kérdése. Azt állítják, hogy a vállalat nem te­het a történtekről. így látják a helyzetet: — 1957-ben, amikor megszűnt a burgonyabeszolgáltatás és megkezdődött a burgonya'elvá­sárlási rendszer, a vállalatnál át kellett volna árazni a íélkész termékeket az új árral. Ez elke rülte a vállalat központja és a minisztérium figyelmét. Az 1957. éti vállalati mérleget jóváhagy­ták és engedélyezték a dolgozók­nak a nyereségrészesedés kif'ze- tését. Ezután derítették ki azt. hogy a nyereségben olyan összeg is szerepelt, amit lényegesen nem ért el a vállalat, mert jó­részt az árváltdzásból szárma­zott. Több mint kétmillió forin­tot vont»k el akkor a vállalattól. Ez a pénz a termelésből nagyon hiányzott és miatta sorban állt a vállalat a banknál. A jóhiszemű'eg felvett pénzt egy hónapon túl nem lehet visz­szafizettetni a dolgozókkal. Ho­gyan kerülhet ez most szóba? — Nem a pénz visszafizetésé­ről van szó, hanem arról, hogy az 1958. évi jó eredményeink el­lenére nem számíthatunk nyere­ségrészesedésre. Ugyanis az 1957. évi mérleg adatai alapján álla­pították meg önköltségi tervün­ket, és nem vették figyelembe az utólagosan törtéit több mint kétmillió forint változást, amj viszont az önköltségi tényszá- munkat is megváltoztatta. Sze­rintünk mintegy háromheti f'ze- tésnek megfelelő nyereségrésze­sedés járna, viszont felettes szervünk' azt mond a négy ta aly nem volt jogos a kifizetett nye­reségrészesedés, és ezt most „jó- vátészík”. Ki a felelős a zűr-zavarért? A vállalat nem tartja magát fele­lősnek. A vállalat igazgatósága sem? A minisztérium sem? Egy tény: a munkások semmiesetre sem tehetnek a hibákról! Lég­it- ho a.'/' k n»m tehetnek, akik 1958-ban kerültek a gyárhoz és jól dolgoztak. Az Élelmiszeripa­ri Min sziérium vizsgálja meg ezt a problémát és a dolgozók jogait tiszteletben tartó döntés­sel 'ír?* ••■Mrwsn intézze el a dolgozók panaszát, O. A. Mindenki tudja a faluban, hogy 1955-ben 50, 1956-ban pedig már közel hatvan forinttal fizettek' minden munkaegységet. Amikor szövetkezeti község volt, Tiszaszalka, a jómódú középpa­rasztok is meg voltak elégedve a jövedelemmel. Sebestyén Béla 13: holdas középparaszt például har­madmagával dolgozott a közös-, ben, s a több mint ezer munka-! egységükre 60—65 ezer forint volt az évi jövedelmük. Az ellenfor­radalom idején azonban néhány hangoskodó megfélemlítette a be- \ csületesen dolgozó szövetkezeti, tagokat s többségük megvált a- szövetkezettől. A legtöbb gazda; most is dicsérően, elismerően be­szél a körös gazdaságban elért' eredményekről. Tudják, hogy a kisparcellás gazdálkodás nem biz­tosít olyan jövedelmet, mint a volt Búzakalász tsz. A tények ismeretében a népne­velők felelevenítették az emlé­keket, a közösben elért eredmé­nyeket s cselekvésre kérték a meglátogatott dolgozó paraszto­kat Balázsi Sándor középparaszí véleménye Gulyás János elvtárs, a Búza- kalász tsz. elnöke Balázsi Sándor 9 holdas középparasztot kereste fel otthonában. A házigazda nem­csak sejtette, hogy mi járatban van az elnök, hanem néhány per­ces érdeklődés után ő tért rá a Szövetkezeti gazdálkodással ösz- szefüggő kérdésekre. — Nekem jobban ment a sorom a szövetkezetben, mint most — kezdte Balázsi Sándor. Volt olyan esztendő, hogy készpénzből 17 ezer forintot hoztunk haza és negyven-ötven mázsa terményt. 1956-ban ezer munkaegységünk volt. Közel hatvanezer forint volt a jövedelmünk. Most pedig jóval kevesebb. Termett két holdon 10 mázsa búzám, egy holdon 3.5 má­zsa zabom, 400 ölön 53 mázsa cu­korrépám, harminc mázsa bur­gonyám s 1200 ölön hét mázsa dohányom, összesen 13 ezer fo­rint értékű terményféleséget ér­tékesítettem és fuvarból is volt kevés jövedelmünk. Megközelítő­leg sem volt azonban annyi ke­resetünk tavaly, mint a szövet­kezetben volt — mondta a kö­zépparaszt. Nekem nincs semmi kifogásom a közös gazdálkodás ellen. A család úgy határozott, hogy mi is belépünk a szövetke­zetbe. V» Ürömmel fogadják a népnevelőket A népnevelők tegnap reggel beszámoltak a pártvezetőségnek a tapasztaltakról. Elmondották, hogy örömmel fogadták érkezésü­ket, szívesen beszélgettek a szö­vetkezeti gazdálkodásról. Nem­csak szavakban ismerték el a dol­gozó parasztok a nagyüzem fölé­nyét, hanem tettekben is bizony­ságot tettek szándékukról. Az el­ső napi felvilágosító munka ered­ményeként 13 család, 21 taggal és 58 hold földdel kérte felvéte­lét a Búzakalász termelőszövetke­zetbe. A belépési nyilatkozat alá­írása alkalmával többen elmond­ták, hogy könnyebb, jobb volt életük a közösben s becsületes munkával újra gazdaggá akarják tenni a falut. Pedig eddig is sok mindennel dicsekedhetnek. A sok említésre méltó eredmény közül azonban az a legkiemelkedőbb, hogy 123 új lakást építettek a fa­lubeliek, amíg szövetkezeti köz­ség volt Tiszaszalka. Tehették, mert a család szükségletein kívül jutott építkezésre, új ruhára, bú­torra, rádióra. A népnevelők nem szünetelte­tik a felvilágosító munkát. Felke­resnek minden dolgozó parasztot, megvitatják azokkal a falu szo­cialista átszervezésével kapcsola­tos kérdéseket. Véleményüket, se­gítségüket, részvételüket kérik a falu arculatának kedvező meg­változtatásához. Szíves, baráti szóval hívják maguk közé az egyénileg dolgozó parasztokat. A községi pártszervezet szélesíti a népnevelők táborát. Csütörtökön már negyven kommunista, ter­melőszövetkezeti tag, gépállomást dolgozó látott munkához, hogy minél több gazdával tanácskoz­zanak, minél főbb helyre jusson el a párt szava. Következő tudó­sításunkban minden bizonnyal! még jobb eredményekről adhatunk számot, Kagy Tibor. Az mind semmi Négy holland kutató februárban elindul az Ararát hegy­ségbe, felkutatni azokat a nyomokat, amelyekkel igazolni lehetne a feltevést, hogy Noé bárkája itt futott zátonyra. Az expedíció munkáját filmre veszik. Így szól a hír, melyet a Combat közöl. Egy másik hír szerint, — a Reuter közlése — egy ame- j rikai régész tervbe vette a Perzsa-öböl közelében fekvő So- I bar város kiásását Véleménye szerint Szinbád, a tengerész sokat járt ebben az ősi városban. Most pedig én közlöm, hogy izgalmas ásatások kezdőd­tek a íűszerüzlet közelében emelkedő szemét dombhegység­ben, mert Pucurka úr véleménye szerint hajnaltájt arra járt i Szinbád, a tengerész, Noé úr társaságában. Egyesek kétel­kedtek benne, de ő bizonyításképp megemlítette, hogy Szin­bád jellegzetes tengerész léptekkel, szétvetett lábbal, im'oo- lyogva haladt, míg Noé harsányan a bolhadalt énekelte, ami köztudomásúlag a legutolsó állat volt, amit a hajóra vitt lgazplja a feltevést, hogy a domb-hajlatban egy meg­határozatlan korú cserépedény darabjaira, valamint egy haj­lott és korhadt deszkára leltek, mely kétséget kizáróan ama bárkának egy darabja. Most annak a megállapítása folyik, hogy valamikor itt volt a Perzsa öböl, a Májashurka ut­cában, ! Lapzártakor jelentették: Másfél nap alatt 23 ú j belépő 1 issavasváriban

Next

/
Thumbnails
Contents