Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
4 KELETMAG Y ARORSZÄG 1959. FEBRUÄR 6, PÉNTEK HIRE K 1959. február 6, péntek, Dorottya Síbusz Indal február 8-án (j liu túra Az IBUSZ február 8-án, vasárnap síbuszt Indít Üjhutára. Részvételi díj: 42 forint, melyben az autóbusz költsége menettérti útra van benne. Az autóbusz különjárat 8-án reggel 6 órakor indul és 20 óra körül érkezik vissza Nyíregyházára. Jelentkezési határidő f. hó 6-án 16 óráig az IBUSZ Kossuth-tér 2. szám alatti irodájában. E bét szerdáján a tiszavasvári kommunisták elhatározták, bogy a termelőszövetkezetek továbbfejlesztése érdekében szervezett fel- világosító munkához látnak. Az alapszervezetek és a termelőszövetkezetek kommunistáinak szavára már az első másfél nap alatt — csütörtök délig — 23 új tag kérte felvételét a termelőszövetkezetekbe. Az új belépők között számos középparaszt is van. Az elsők között írta a'á a belépési nyilatkozatot V. Nagy Imre 10 holdas agronómus, aki a tanács mezőgazdasági felügyelője. Ifj. Erdei András, a legeltetési bizottság elnöke, Gáli J. Sándor legeltetési bizottsági gazda, és Réznek Béla 7 és fclholdas középparaszt, a legeltetési bizottság vezetőségének tagja is az új belépők között vannak. Ondi Sándorod 14, Vámos József 8, Balogh Mihály 12 holddal léptek a szövetkezetekbe. Hat holdnál kevesebb földdel léptek be Oláh Sándornc, Szabó Fajos, Rudnyáls János, Pete László, Erdei László, Kovács Sándor, Da- róczí Sándorné, Lakatos Ferenc és mások. Kiküldött munkatársunk jelenti TissaszalUáról: Az első napon huszcnégyén választották a közös gazdálkodást benczűr-kiállItAst RENDEZNEK NYÍREGYHÁZÁN A Jósa András Múzeum február 22-től Benozúr Gyula emlékkiállítást rendez Nyíregyházán. A kiállítás anyaga jelenleg a Nemzeti Galériában vau, de rövidesen lehozzák városunkba. A kiállítás április 23-ig tart. ★ ISMERKEDÉSI DÉLUTÁNT TART A NÖTANÄCS Nyíregyházán a negyedik kerületi nőtanács február 8-án délután 5 órai kezdettel ismerkedési tea-délutánt tart a kerületi párt- szervezet helyiségében (Széchenyi u. 20.). Ez alkalommal tombola- 1 sorsolás is lesz. • ★ A NÉPMESÉK REKORDERE A Jósa András Múzeum munka, társai Szamosszeg községben Ami Lajos tsz-tagtól 150 népmese- szöveget vettek magnetofonra. A 150 népmese magnetofonszalagja fclsebességgcl 17 kilométer hosszú. A múzeum Ami Lajost a „Népművészet mestere" rímre terjesztette fel. Ennyi mesét még senkitől nem gyűjtöttek Magyarországon. ★ FELVILÁGOSÍTÁS JOGI KÉRDÉSEKBEN A megyei nőtanács jogi bizottsága február 9-én, hétfőn este öt órától fogadóórát tart, ahol jogi kérdésekben felvilágosítást adnak az érdeklődőknek. A tanácsadás helye: Nyíregyháza, Sztálin tér 21. II. emelet 6-os szoba. ★ ELMARAD A „HEGEDÜLNEK, SZÉPEN MUZSIKÁLNAK" CIMC ELŐADÁS A Móricz Zsigmond Művelődési Ház közli, hogy a február 12-re hirdetett „Hegedülnek, szépen muzsikálnak’“ című előadás a művelődési ház átalakítási munkálatai miatt elmarad. A bérletjegyek a debreceni Csokonai Színház március 3-i „Ilyen nagy szerelem“’ c. előadására érvényesek, illetve február 12-ig visszaválthatók. Tegnapi lapunkban beszámoltunk arról, hogy Tiszaszalkán mintegy harminc népnevelő kereste fel szerdán este az egyénileg dolgozó parasztokat. Megírtuk, hogy a népnevelők tanácskozása közben, a délutáni órákban két család lépett be a helybeli termelőszövetkezetbe. A népneve lök még jobban meggyőződtek: ha széles körben ismertetik a szövetkezeti mozgalom szélesítéséről szóló párthatározatot, a közös gazdálkodás eredményeit, előnyeit, a dolgozó parasztok szívesen választják az új utat. Miről beszélnek a faluban? A községi pártszervezetek, a tanács és a termelőszövetkezet vezetői ismertették a népnevelőkkel azokat a kérdéseket, amelyek legjobban foglalkoztatják a falubelieket. Feldolgozták a korábban jól dolgozó közös gazdaságokban elért eredményeket, a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Ismertették, milyen vonatkozásban és mennyivel gazdagodhat a község, ha földjüket összeadva egybefüggő táblákon gazdálkodna a falu. A népnevelők mellett azonban nem maradtak szótlanok a meglátogatott egyénileg dolgozó parasztok sem. Korábban ugyanis szövetkezeti község volt Tiszaszal- ka, volt módjukban meggyőződni a nagyüzem előnyeiről. S ennek hangot is adtak. Csaknem minden házban arról beszéltek, hogy az ellenforradalomig működött termelőszövetkezetek kimagasló eredményeket értek el mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén. Százezreket érő jószágállomány, épületek, istállók, felszerelések gazdagították a közösbelieket. Az egybefüggő, nagy tábla földeken már kedvezően gyümölcsöztették a korszerű agrotechnikai eljárásokat, sikeresen alkalmazták a gépeket s szinte •minden nehezebb fizikai munkát gépesítettek. Különböző melléküzemágakat létesítettek, a helyben termelt zöldségféleségek egy részét feldolgozták, tartósították. Nem volt ritka a holdankénti 20 mázsás ősziárpa termés, a 14 mázsás búzatermés. Megfelelő, gondos talaj előkészítéssel, növényápolással a kapástermények hozama is jelentősen emelkedett. vvwyywyvwvwvvyvvvvwvvvyw fwwvwv * * * yyvyyvyy KI íeKef róla? Less-e as idén nyereségréssesedés a Demecseri Uurgonyakeményítőgyárban ? A munkások csoportokban távoznak n műszak után a Demecseri Burgonyakémény ítő Gyárból. Megálltunk beszélgetni. 118 százalékra teljesítettük 1958. évi tervünket. Legalább három heh pénz járna nyereség- r szesedes címén. Azt mondták, hogy jól dolgoztunk. Nem értjük, hogy miért ne kapnánk nyereségrészesedést? Panaszkodtak. — Valami nincs rendjén nálunk! — Minek mondták, hogy igyekezzünk jól dolgozni, és akkor lesz nyereségrészesedés? — El akarnak ütni minket a pénztől! Az összegyűlt sok gondolat, a dolgozók kialakult véleménye csengett a beszédekből. Elmondták, hogy mit hallottalt a vállalat vezetőségétől. — Valami elszámolási hiba történt, még 1957-ben, amit a vállalat központja és a minisztérium sem vett észre, csak egy f év múlva. Most azt mondják, hogy nem volt jogos az egy éve kifizetett nyereségrészesedes. A mérleg szerint járt! Ki tehet róla, ha nem jól számoltak? — Mi nem tehetünk a két évvel ezelőtti hibákról, hiszen sokan csak 1958-ban kerültünk a gyárhoz és jól dolgoztunk! A pénz mindig izgatta a munkásokat. Nem csoda, hogy most is nap mint nap ez a beszédtéma a munkában, és még otthonra is jut belőle. A vállalat vezetősége ismeri ezt a problémát. Tudják, hogy a munkásokat foglalkoztatja a nyereségrészesedés kérdése. Azt állítják, hogy a vállalat nem tehet a történtekről. így látják a helyzetet: — 1957-ben, amikor megszűnt a burgonyabeszolgáltatás és megkezdődött a burgonya'elvásárlási rendszer, a vállalatnál át kellett volna árazni a íélkész termékeket az új árral. Ez elke rülte a vállalat központja és a minisztérium figyelmét. Az 1957. éti vállalati mérleget jóváhagyták és engedélyezték a dolgozóknak a nyereségrészesedés kif'ze- tését. Ezután derítették ki azt. hogy a nyereségben olyan összeg is szerepelt, amit lényegesen nem ért el a vállalat, mert jórészt az árváltdzásból származott. Több mint kétmillió forintot vont»k el akkor a vállalattól. Ez a pénz a termelésből nagyon hiányzott és miatta sorban állt a vállalat a banknál. A jóhiszemű'eg felvett pénzt egy hónapon túl nem lehet viszszafizettetni a dolgozókkal. Hogyan kerülhet ez most szóba? — Nem a pénz visszafizetéséről van szó, hanem arról, hogy az 1958. évi jó eredményeink ellenére nem számíthatunk nyereségrészesedésre. Ugyanis az 1957. évi mérleg adatai alapján állapították meg önköltségi tervünket, és nem vették figyelembe az utólagosan törtéit több mint kétmillió forint változást, amj viszont az önköltségi tényszá- munkat is megváltoztatta. Szerintünk mintegy háromheti f'ze- tésnek megfelelő nyereségrészesedés járna, viszont felettes szervünk' azt mond a négy ta aly nem volt jogos a kifizetett nyereségrészesedés, és ezt most „jó- vátészík”. Ki a felelős a zűr-zavarért? A vállalat nem tartja magát felelősnek. A vállalat igazgatósága sem? A minisztérium sem? Egy tény: a munkások semmiesetre sem tehetnek a hibákról! Légit- ho a.'/' k n»m tehetnek, akik 1958-ban kerültek a gyárhoz és jól dolgoztak. Az Élelmiszeripari Min sziérium vizsgálja meg ezt a problémát és a dolgozók jogait tiszteletben tartó döntéssel 'ír?* ••■Mrwsn intézze el a dolgozók panaszát, O. A. Mindenki tudja a faluban, hogy 1955-ben 50, 1956-ban pedig már közel hatvan forinttal fizettek' minden munkaegységet. Amikor szövetkezeti község volt, Tiszaszalka, a jómódú középparasztok is meg voltak elégedve a jövedelemmel. Sebestyén Béla 13: holdas középparaszt például harmadmagával dolgozott a közös-, ben, s a több mint ezer munka-! egységükre 60—65 ezer forint volt az évi jövedelmük. Az ellenforradalom idején azonban néhány hangoskodó megfélemlítette a be- \ csületesen dolgozó szövetkezeti, tagokat s többségük megvált a- szövetkezettől. A legtöbb gazda; most is dicsérően, elismerően beszél a körös gazdaságban elért' eredményekről. Tudják, hogy a kisparcellás gazdálkodás nem biztosít olyan jövedelmet, mint a volt Búzakalász tsz. A tények ismeretében a népnevelők felelevenítették az emlékeket, a közösben elért eredményeket s cselekvésre kérték a meglátogatott dolgozó parasztokat Balázsi Sándor középparaszí véleménye Gulyás János elvtárs, a Búza- kalász tsz. elnöke Balázsi Sándor 9 holdas középparasztot kereste fel otthonában. A házigazda nemcsak sejtette, hogy mi járatban van az elnök, hanem néhány perces érdeklődés után ő tért rá a Szövetkezeti gazdálkodással ösz- szefüggő kérdésekre. — Nekem jobban ment a sorom a szövetkezetben, mint most — kezdte Balázsi Sándor. Volt olyan esztendő, hogy készpénzből 17 ezer forintot hoztunk haza és negyven-ötven mázsa terményt. 1956-ban ezer munkaegységünk volt. Közel hatvanezer forint volt a jövedelmünk. Most pedig jóval kevesebb. Termett két holdon 10 mázsa búzám, egy holdon 3.5 mázsa zabom, 400 ölön 53 mázsa cukorrépám, harminc mázsa burgonyám s 1200 ölön hét mázsa dohányom, összesen 13 ezer forint értékű terményféleséget értékesítettem és fuvarból is volt kevés jövedelmünk. Megközelítőleg sem volt azonban annyi keresetünk tavaly, mint a szövetkezetben volt — mondta a középparaszt. Nekem nincs semmi kifogásom a közös gazdálkodás ellen. A család úgy határozott, hogy mi is belépünk a szövetkezetbe. V» Ürömmel fogadják a népnevelőket A népnevelők tegnap reggel beszámoltak a pártvezetőségnek a tapasztaltakról. Elmondották, hogy örömmel fogadták érkezésüket, szívesen beszélgettek a szövetkezeti gazdálkodásról. Nemcsak szavakban ismerték el a dolgozó parasztok a nagyüzem fölényét, hanem tettekben is bizonyságot tettek szándékukról. Az első napi felvilágosító munka eredményeként 13 család, 21 taggal és 58 hold földdel kérte felvételét a Búzakalász termelőszövetkezetbe. A belépési nyilatkozat aláírása alkalmával többen elmondták, hogy könnyebb, jobb volt életük a közösben s becsületes munkával újra gazdaggá akarják tenni a falut. Pedig eddig is sok mindennel dicsekedhetnek. A sok említésre méltó eredmény közül azonban az a legkiemelkedőbb, hogy 123 új lakást építettek a falubeliek, amíg szövetkezeti község volt Tiszaszalka. Tehették, mert a család szükségletein kívül jutott építkezésre, új ruhára, bútorra, rádióra. A népnevelők nem szüneteltetik a felvilágosító munkát. Felkeresnek minden dolgozó parasztot, megvitatják azokkal a falu szocialista átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Véleményüket, segítségüket, részvételüket kérik a falu arculatának kedvező megváltoztatásához. Szíves, baráti szóval hívják maguk közé az egyénileg dolgozó parasztokat. A községi pártszervezet szélesíti a népnevelők táborát. Csütörtökön már negyven kommunista, termelőszövetkezeti tag, gépállomást dolgozó látott munkához, hogy minél több gazdával tanácskozzanak, minél főbb helyre jusson el a párt szava. Következő tudósításunkban minden bizonnyal! még jobb eredményekről adhatunk számot, Kagy Tibor. Az mind semmi Négy holland kutató februárban elindul az Ararát hegységbe, felkutatni azokat a nyomokat, amelyekkel igazolni lehetne a feltevést, hogy Noé bárkája itt futott zátonyra. Az expedíció munkáját filmre veszik. Így szól a hír, melyet a Combat közöl. Egy másik hír szerint, — a Reuter közlése — egy ame- j rikai régész tervbe vette a Perzsa-öböl közelében fekvő So- I bar város kiásását Véleménye szerint Szinbád, a tengerész sokat járt ebben az ősi városban. Most pedig én közlöm, hogy izgalmas ásatások kezdődtek a íűszerüzlet közelében emelkedő szemét dombhegységben, mert Pucurka úr véleménye szerint hajnaltájt arra járt i Szinbád, a tengerész, Noé úr társaságában. Egyesek kételkedtek benne, de ő bizonyításképp megemlítette, hogy Szinbád jellegzetes tengerész léptekkel, szétvetett lábbal, im'oo- lyogva haladt, míg Noé harsányan a bolhadalt énekelte, ami köztudomásúlag a legutolsó állat volt, amit a hajóra vitt lgazplja a feltevést, hogy a domb-hajlatban egy meghatározatlan korú cserépedény darabjaira, valamint egy hajlott és korhadt deszkára leltek, mely kétséget kizáróan ama bárkának egy darabja. Most annak a megállapítása folyik, hogy valamikor itt volt a Perzsa öböl, a Májashurka utcában, ! Lapzártakor jelentették: Másfél nap alatt 23 ú j belépő 1 issavasváriban
