Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-06 / 31. szám
1059. FEBRUAR 8. PÉNTEK KELETMAGYARORSZÁG M Ü V E L Ö D É S A Megyei Tanács Művelődési Osztályának rovata II népművelés szerepe a mezőgazdasás szocialista átszervezésében A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése, a nagyüzemi út további szélesítése öntudatos, művelt parasztok támogatásával gyorsabban megvalósítható. Ez a tény önmagában véve is komoly feladatot ró és széles perspektívát nyit a népművelés számára. A céltudatos, tervszerű kulturális nevelőmunka előrelendíti a fejlettebb mezőgazdasági termelést, a szocializmus falusi bázisát. A falusi kultúrmunka, a népművelés csak egy része annak a nagy ideológiai munkának, mely a dolgozók öntudatának formálásáért folyik. A szocializmusban elkerülhetelenül vannak még az emberek tudatában kapitalista csökevények, megtalálhatók még a régi rend vonásai az életmódban, a gondolkodásban. A gyorA mexő'rasdasáari Megyénk kulturális munkájába- nagy szerepet játszik, — hatékonyan és konkrétan segít — a falusi ismeretterjesztés. A munka zömét a művelődési osztály végzi, de a TIT keretében folyó ilyen munka is eredményes. Az ismeretterjesztő munkát a megyei és járási pártszervezetek helyesen koordinálják. A Hazafias Népfront és a tömegszervezetek tevékenysége is egyre inkább tért hódít. A falusi ismeretterjesztésen belül döntő helyet foglal el a mezőgazdasági ismeretterjesztés Ennek keretében sok hasznos ismerettel és alapvető agro- es zoo- technikai eljárásokkal ismertetjük meg a tsz. tagokat és az «-gyé- ni parasztokat. Á gyakorlatban napról nanra iobban realizá'ódnak a jól szervezett és színvonalas munka hatásai, pl. a szabolcsi almakultúra színvonala évről-évre emelkedik, a homoki vetésforgó, A film es a Nagy előrelépést jelent a szabolcsi, szatmári faluk életében a film. Nincs olyan község, ahol hesabb ütemű előrehaladást sok esetben visszahúzzák a régi szokások, a maradiság, és a szocializmus építésében előforduló nehézségek, ellentmondások. Ezeket nem lehet egyszerre, márpl-hclnan-ra leküzdeni. A népművelés, a kultúra munkásai sokat segíthetnek az akadályok leküzdésében. Megyénk mezőgazdasági jellegű, a lakosság 85 %-a falun él és döntő többsége a mezőgazdaságban dolgozik. A mezőgazdaság szocialista átszervezése jó irányban fejlődik, — a szövetkezeti eszmének mély gyökerei vannak. Ennek szép bizonyítéka többek között, hogy sem az 1953-as nagy támadás, sem az 1956-os ellenforradalom nem tudta elseperni a szövetkezeteket ismeretter iesstés a két henger közé való vetés, a zöldtrágyázás, ma már általánosan ismertek. Amikor erre lehetőség volt, az ismeretterjesztő előadásokat gyakorlati bemutatók is kísérték, pl. a Nyírségi Homokkísérleti Intézet különböző állomásain, vagy egy-egy állami gazdaságban, gépállomáson, tsz.-ben. Néhány esetben keskeny, általában diafilmvetítéssel emeljük az előadások színvonalát. A járások úgyszólván mindegyikében működik előadói munkaközösség. Ezeknek tagjai tanítók, tanárok, agro- nómusok, orvosok és egyéb szakemberek. Ennek a tekintélyes számú kollektívának nagy szerepe van abban, hogy a különféle előadások, előadássorozatok, ezüst- kalászos tanfolyamok, mezőgazda- sági szakkörök, egyre színvonalasabban betölthessék feladatukat. könyvtárak tenként legalább egyszer ne lenne előadás. A dolgozó parasztok egyre több és jobb filmet várnak. Kétmillió torint díjkedvezményt kaptak a géphasználati társulások Egy év óta foglalkoznak a földművesszövetkezetek gépi munka szerződtetéssel. Az első év tapasztalatait értékelve a SZÖ- VOSZ-nál hangsúlyozták, hogy a földművesszövetkezetek gépi munka szerződtetése, illetve a gépi munkák szervezése az egyéni gazdák körében a földművesszövetkezetek által, a gyakorlatban bevált módszernek tekinthető, s éppen ezért a következő években is fenn kívánják tartani. — A SZÖVOSZ-nál nyert tájékoztatás szerint a már meglehetősen széles körben ismert okányi módszert kívánják országosan elterjeszteni. Az Okányi Földművesszövetkezet körzetében az egymástól elkülönített határrészek gazdái közül egy-egy felelőst választottak, s így a szerződést tulajdonképpen maguk a gazdák szervezik és irányítják. A földművesszövetkezet csak a gépről gondoskodik részükre. Ezzel a módszerrel széles körben kiterjesztették a mezsgyeszomszédok összefogásával alakult állandó, vagy alkalmi jellegű géphasználati társulások rendszerét. Az elmúlt évben az ország területén több mint négyezer gép- használati társulás alakult. — A géphasználatra társult gazdáknak, kedvezményes áron, mintegy 170 ezer normálholdnyi gépi munkát végeztek. Az igénybe vett kedvezmény összegszerű értéke országosan eléri a kétmillió forintot. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a földművesszövetkezétek erre az évre 2.5 millió normálhold gépimunka szerződtetésére vállalkoztak, s ez — mint hangsúlyozzák — általában megfelel az egyéni gazdák részéről tapasztalható igényeknek. Továbbra is érvényben marad a gép- használati társulások részére kedvezményt biztosító rendelet. A férfi divatra is gondol fejlődő kösszövö iparunk A kötőszövő mintaüzemben gyártmányfejlesztési csoport alakult azzal a feladattal, hogy az itt dolgozó szakemberek közreműködésével segítse az új alapanyagok, a különböző szintetikus szálak felhasználását. Az újfajta fonalakkal azonnal megkezdik a kísérleteket, majd a kialakított kötési és kikészítési technológiát az üzemek rendelkezésére bocsátják. A kötszövő ipar szakembereinek figyelme mindinkább a férfidivat felé fordul, ahol szintén nagy változás tapasztalható. Űjra divatba hozzák a jersey zakókat, mellényeket és jersey anyagból állítanak össze pulóvereket is. •— Megkezdik a taszlánszerű férfiingek gyártását. Ennek alapanyagát, a poliamid elemi szálakat légfúvással szétborzolják és így teszik légáteresztővé, ennélfogva viselése kellemesebb. Az eddiginél nagyobb választékban gyártják a pamutból kötött férfi fehérneműket is. Külföldön ismét viselik a durvakötésű sportpulóvereket. Ilyeneket is forgalomba hoznak majd. A kötszövőipar számára központi kikészítő üzem épül, s ezzel megoldják az új alapanyagú gyártmányok végső kikészítésének, formálásának gondját is. Különösen vonatkozik ez az igény a tudományos ismeretterjesztő filmekre. Nagyon kevés van belőlük és még kevesebb jut el megyénkbe. A dolgozó parasztság szívesen nézi meg a különféle mezőgazdasági tárgyú kisfilmeket. Jó példa volt a szabolcsi almáról készült országos és a tiszalöki járásról helyi erőből készített kis- film hatása. Az egyes tájegységekről, azok gazdálkodásáról a jövőben többirányú kisfilmeket kellene készíteni. Ezeket a falusi kultúrmunkában nagyon eredményesen lehetne hasznosítai. A falu dolgozóinak kulturális nevelésében hatékonyan segítenek a könyvtárak. A jó könyv kincset ér, — vallják megyénk olvasnivá- gyó, olvasni szerető dolgozd parasztjai. Ez évben néhány területen újból gazdagabbak lettünk, jobban ki tudjuk elégíteni az igényeket. Jelentős számban bővült a könyvállomány, az eléggé nagyszámú szabolcsi tanyavilág egyré- szét meglehetősen szép számú és jó anyagú könyvtárral szereltük fel. Jó szolgálatot tesznek a könyvtárak diafilmek forgalmazásával is. Komolyabb szakkönyvekre, de főleg népszerű kis szakfűzetekre nagy szükség van a falun, — az igények nincsenek kielégítve. A falusi öntevékeny művészeti csoportok Szép fejlődésről, felfelé ívelő munkáról tettek tanúbizonyságot az idei kulturális seregszemlén a falusi öntevékeny művészeti csoportok. Számuk egyre bővül, munkájuk mindjobban tartalmasabb. Ez annál inkább megbecsülendő, mert az ellenforradalom után az ideológiai zűr-zavar ezen a területen nagyon sokat ártott. Az u. n. „népszínművek1’ hatása, a túlzott anyagiasság, a szocialista realista művek lebecsülése itt-ott még jelentkezik. A különböző fővárosi ég városi művészeti csoportok nem valami jó példát mutattak e té- > ren a falunak. Bár sokat javult a rnűsorpolitika, a darabválasztás, de van még néhány tennivalónk! A megyében folyó népművelési munka összet'észében kezd’ eredményesen szolgálni a szocializmus falusi építését. Erre joggal büszkék — de nem önteltek — a szabolcsi, szatmári kultúrmunkások. Van néhány fehérfoltos terület munkánkban. A falusi ismeretterjesztésben sokkal a'aposabban elemezni kell az osztályviszonyokat, nagyon differenciáltan kell foglalkozni az egyes paraszti rétegekkel. Méginkább közelebb kell kerülni a mindennapi gyakorlati élethez. Az egyénileg dolgozó parasztság ma még számbelileg meghaladja a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozók számát. is nagyfe’-dat lesz megnyerni őket a nagyüzem számára. A kultúra eszközévei is harcolni kell a maradisás, az idealista szemlélet ellen ég széles területen meg kell mutatni a jövő perspektivikus útját Megyénkben a legfontosabb témát, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének általános — de főleg megyei kérdéseit — komoly tanulmányozás tárgyává tesszük a dolgozó parasztok és a kultúra munkásai előtt, s ezeknek a tanulmányoknak leszűrt, tanulságai alapján tanfolyamokat rendezünk az ismeretterjesztésben résztvevő előadóknak. összegezve: Meg eredményesebbé, szervezetebbé akarjuk tenni megyénkben népm-jvelésj munkát A munka neheze még ^lőttünk van. de a szocia1 izmus építésének szépsége, a biztos jövő minden fáradságot megérdemel. Nagy Sándor Esetem az önkiszolgálással Igaz, ami igaz: alaposan lepipálta > Mátészalka megyénk székhelyet S mi, nyíregyhá ziak, itt állunk a „mindennapi be- tévő1’ — önkiszolgáló boltunk nélkül. Ilyen szégyen! Vannak áruktól zsúfolt szép boltjaink, fővárosi nívójú csemegeüzletünk, de sehol egy jottányi önki. szolgálás. Felaj- zott - kíváncsisággal, sőt némi irigységgel léptünk a szálkái „önkidbe. Ragyogó üzlet! Helyes kislány blokkot nyújt, amibe — gondolom — saját önkiszolgálásom anyagi ügye kerül. — Kést kértem. (Nem megvenni!) A téli szalámiból akartam szeletelni vagy 15 dekát, bár nem tudtam mit ®a~ gyorskiszolgálás keverve: Kérek három mondok majd makiló körtét! gamnak, ha több lesz vagy két dekával. Udvariasan megelőzött a segéd kartárs és már csomagolta is. Borért sem mászhattam a felső polcra — nem is törtem magam — leszedték szívesen. Pillanatok alatt megkaptam a csokit, a kenyeret s amit kívántam. Mondom, szívesek voltak, de elrontották a szám ízét. Én önkiszolgálni akartam mindenáron, helyette pillanatok alatt gyorskiszolgáltak. Mire felocsúdtam: blokkomon aláhúzva, összeadva az egész, sőt már a visszajáró pénz is előttem volt. Mindez alig tartott néhány percig. Előbb megróttam ■— gondolatban — a szalkaiakat. Miért nem akarnak önkiszolgálni? Hiszen e szép üzlet arra készült. Most kárba vész a sok kosár és az ön~ kiszolgálgatás más kellékei. Ám, hogy megfontoltam a dolgot, eloszlott e nézetem. Bánom is én, ha soha sem kell magamat saját kiszolgálásomra igénybe venni. Nem bánom, ha olyan gyorsan teljesül kívánságom, mint a mátészalkai gyorskiszolgáló üzletben, ahonnan mégiscsak elégedetten távoztam; Hammel József. Jutalmazás takarékosságért A Ruházati Gyár nyíregyházi telepén a varrodák 92 ezer forintot kitevő apró kellékeket, a sza- bászati dolgozók pedig 72 ezer forintot kitevő anyagot takarítottak meg 1958 negyedik negyedévében. A megtakarításokat a központ 24 ezer 800 forinttal jutalmazta. A szabászaton több dolgozó 870 forintot kapott. A varrodák között a legjobb eredménye Marinka János szalagvezető csoportjának volt, itt a dolgozók 160 forint jutalmat kaptak. Mennyi cigarettát szívunk el évente? 50 féle dohányból készül a „Kossuth“ — Jönnek a íüstszűrős cigaretták! Az Élelmezésügyi Minisztérium Dohányipari Igazgatóságán az MTI munkatársa választ kért arra, hogy miként alakul hazánkban a dohányfogyasztás, mennyit és milyen cigarettát szívnak az emberek Magyarországon. A Dohányipari Igazgatóságon elmondották, hogy a hazai dohányfogyasztás az európai átlagot tekintve lényegesen kisebb. Tavaly például az átlagos fejadag egy kiló 70 deka volt, ami körülbelül 1.500—1.600 cigarettának felel meg. Ezzel szemben Belgiumban, Írországban, Dániában az évi fejadag meghaladja a 2 kilót Az Amerikai Egyesült Államokban pedig évente mintegy 3—3.5 kilogramm dohányt szívnak el. A legkeresettebb cigaretta Magyarországon a Kossuth, utána a Terv és a Munkás. Kossuth cigarettából évente átlagosan 8—9 milliárd darabot készítenek. A dohányipar éves termelése 14—15 milliard cigaretta. Jelenleg 32 féle cigarettát gyárt az ipar. A választékot tovább nem növelik, hanem az egészségügyi követelmények figyelembevételével rátérnek majd az úgynevezett füstszűrös «zävarkäk gyártására. Az ez év végén, de legkésőbb a jövő évben már kapható lesz magyar füstszűrőé cigaretta. A dohány minőségének megjavításához jelentősen hozzájárul az idei beruházási programjuk is. Mintegy négy—négy és félmillió forintot költenek korszerűsítésre és eiőieiáthatólag tavaszig befejezik a szolnoki gépi fermentáló üzem építését, felszerelését. A cigaretták minőségén ezenkívül a technológiai előírások szigorú megtartásával is kívánnak javítani. A közkedvelt és népszerű Kossuth-ot ötvenféle dohányból keverik. A Dohányipari Igazgatóság véleménye szerint azonban mindaddig különbség lesz az egyes dohánygyárak cigarettái között, míg szétaprózottan és kisüzemi módon termesztenek, mert a sokféle dohány ízben, zamatban és erősségben eltér egymástól. Egységes minőségű cigarettákat majd csak akkor tud gyártani a dohányipar, ha nagy táblákon oldják meg a dohány termesztését. «*■ O
