Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
1959. FEBRUAR 1, VASÁRNAP keletmagtarorszAg 3 kommunizmus az emberiség tavasza és eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szertáradnak minden országban Folytatta tanáeskozáüát az SZKP XXI. kongresszusa szervezeteinek életében. Megélénkült a munka a párt alapszervezeteiben, erősödött a part 'tömegkapcsolata. Kiricsenko megállapította, hogy Moszkva. (TASZSZ): Az SZKP XXI. kongresszusának szombat délelőtti ülésén elnöklő Leonyid Jefreomov (Gorkij város) elsőnek J. D. Musztafajevnek, Azerbajdzsán Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárénak adta meg a szót. Musztafajev elmondotta, hogy Azerbajdzsán felkészült a népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számaiban kifejezésre juttatott feladatok megoldására. A hétéves terv végére a köztársaság teljes termelése hozzávetőleg 93 százalékkal növekszik. 1965-ben Azerbajdzsán 22 miliő tonna kőolajat ad majd a népgazdaságnak. Musztafajev hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsán nép barátságban akar élni a szomszédos Iránnal és Törökországgal. A nyugati hatalmak agresszív imperialista körei igyekszenek megzavarni ezt a barátságot. Ez azonbán nerp sikerű nekik. Szomszédaink biztosak lehetnek benne, hogy a legjobb szándékkal viseltetünk irántuk. — mondotta; .4. Kiricsenko felszólalása A második felszólaló Alekszej Kiricsenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a Központi Bizottság elnökségének tagja volt. — A XXI. kongresszus — mondotta — az a határmesgye, amely jelzi, hogy országunk egy új, magasabb fejlődési fokra lép, s megkezdődik az átmenet a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésére. Az utóbbi öt esztendőben és különösen az SZKP XX. kongresszusa óta a Szovjetunió olyan magaslatra Jutott, ahonnan feltárulnak a hétéves országfejlesztési terv széles és nagyszerű távlatai. — Kiricsenko elítélte Malenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportját, amely nyomban Sztálin halála után mindent támadott a Központi Bizottság elnökségének ülésein, ami új, ami a lenini tanításból, az ország életének követelményeiből fakad. — Közismert, — mondotta Kiricsenko, — hogy a pártellenes csoport tagjai a konzervativizmus mocsarába süppedtek, csupán a marxizmus—leninlzmus klasszikusaiból vett idézetekkel operáltak, s elszakadtak az élettől és a néptől. — Elmondhatjuk *- hangsúlyozta Kiricsenko — hogy a pártellenes csoport szétzúzása pártunk nagy győzelme a lenini vonal érvényesítéséért vívott harcban. Kiricsenko aláhúzta azoknak az intézkedéseknek fontosságát, jelentőségét, amelyeket a Szovjetunióban a Központi Bizottság kezdeményezésére az ipar és építőipar igazgatásának átszervezésére hajtottak végre, valamint azoknak a Központi Bizottsági határozatoknak jelentőségét, amelyek a szovjet mezőgazdaság rohamos fejlesztését tűzték, ki célul. — A XX. pártkongresszus — Most a XX. kongresszust megelőző időszakhoz képest sokkal többen kérik felvételüket a kommunista pártba. Kiváló munkások, kalhozpa- rasztok és értelmiségiek je- V. lentkeznek felvételre. Kiricsenko foglalkozott a káderek kiválasztásának, elhelyezésének és nevelésének kérdéseivel. Hangoztatta, hogy nemcsak Moszkvában, Leníngrádban és az ország más központi kerületében kell vezető kádereket képezni, hanem vidéken is. mondotta Kiricsenko — új szakaszt nyitott meg az ország párt4 kommuuizmuM eszméi igazságukkal ejtik hatalmukká a népeket — jelentette ki Kiricsenko, s utalt a kapitalizmus ideológusaira, akik jobb ügyhöz méltó buzgalommal próbálják leplezni a kapiíáliz- mus fekélyeit, valamiféle jótékony-sági intézménynek tüntetik fel a kapitalizmust, sőt a kapitalizmus ..evolúciójáról’“, a „kapitalizmus szocializmusba való át- növéséről” szóló elméleteket gyártanak. Bármilyen elméleteket agyainak is ki a kapitalizmus, ideológusai, nem menthetik meg a kapitalizmust, amely már idejét múlta. Kiricsenko rámutatott, hogy világszerte gyorsan erősödik a kommunista és munkásmozgalom, növekszenek a testvéri kommunista- és munkáspártok, s a tőkés országokban sokasodnak a forradalmi ifjúság sorai. Kiricsenko azt mondotta, hogy a kommunizmus az emberiség tavasza, s a kommunizmus eszméi a tavaszi vizekhez hasonlóan szertcáradnak minden országban. A következő felszólaló Dimitrij Baraskin, a Minszki Autógyár olvasztára volt, majd Vlagyimir Müarscsikov, az SZKP Központi Bizottságában az Oroszországi Föderáció mezőgazdasági ügyeivel foglalkozó osztály vezetője az OSZSZSZK mezőgazdaságának fejlesztésével foglalkozott. A kongresszus küldöttei meleg fogadtatásban részesítették Sivero Aguirrét, a Kubai Népi Szocialista Párt országos bizottságának képviselőjét, — Batista diktatúrája összeomlott — mondotta a kubai küldött. A kommunisták a felkelők első soraiban harcoltak és kivívták bajtársaik nagyrabecsülését. — A győzelmet az új nemzetközi erőviszonyok, a szocialista tábor országainak erőgyarapodása, az ázsiai és afrikai népek imperialistaellenes harcban elért sikerei tették lehetővé. Latiu-Amerika megszűnt az amerikai imperializmus tartaléka lenni. Az Egyesült Államok gazdasági bojkottal, sőt fegyveres invázióval fenyegeti Kubát. Kommunistaellenes hadjáratot folytat, . hogy elszigetelje a baloldali pártokat. Kuba képviselője köszönetét fejezte ki a világ valamennyi kommunista- és munkáspártjának a kubai nép ügye iránti, szolidaritásukért. — A szovjet népnek nagyszerű hétéves terve sikeres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül. A TASZSZ közleménye Teljesítették a szovjet kormánynak a fegyveres érék csökkentéséről hozott határozatát MOSZKVA, (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1957. december 21-i határozatának megfelelően a szovjet kormány, a béke és a nemzetközi feszültség enyhítésének érdekeitől vezérelve, olyan határozatot hozott, hogy az 1955—1956-ban végrehajtott létszámcsökkentésen felül — amikor 1,849.900 fővel csökkentették a, fegyveres erők létszámát — egyoldalúan további 300.000 fővel csökkenti fegyveres erőinek állományát. 1959. január 1-re teljes egészében megvalósították valamennyi ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedést és 1959. január 1-re háromszázezer fővel csökkent a szovjet fegyveres erők létszáma. A fegyveres erők állományának csökkentését elsősorban úgy oldották meg, hogy a Szovjetunió területén lévő katonai egységeket, intézményeket oszlattak fel. Ezenkívül visszavonták a Szovjetunió területére és leszereltek sok katonai egységet: a Német Demokratikus Köztársaságból 41.000, a Magyar Népköztársaságból 17.000 katonát vontak ki és szereltek le. A leszerelt katonák és tengerészek lakóhelyükön kaptak munkát. A létszámcsökkentés eredményeként felszabadult összegeket a népgazdaság fejlesztésére, a szovjet nép anyagi és kulturális életviszonyainak további javítására fordították. A Szovjetunió vezető köreiben annak a reménynek adóiak kifejezést, hogy a Szovjetunó fegyveres erőinek egyoldalú csökkentése például szolgál majd a többi hatalmaknak, főképp a NATQ- haíalmaknak, hogy konkrét gyakorlati lépéseket tegyenek a veszélyes fegyverkezési verseny megszüntetésére és a^ nemzetközi feszültség enyhítésére. Következőnek Averkij Arisztov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja szólalt fel. összehasonlította az ipari termelés növekedésének ütemét a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. — Hétéves tervünk megkezdésekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növekedésének üteme kilenc és félszeresen meghaladta az amerikaiak ütemét. A hétéves terv előirányzatai azt mutatják, hogy az 1913- tól 1965-ig ' terjedő időszakot alapul véve fejlődésünk üteme hozzávetőleg 13-szor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államoké. Ebbe azután belefájdulhat az amerikai monopolisták leje. — Ezek az adatok azt mutatják — folytatta Arisztov —, hogy a szocialista rendszer ereje évről évre szakadatlanul növekszik, s hogy a szocialista rendszernek milyen nagy a fölénye a kapitalista rendszer fölött. Ezekután fabatkát sem érnek azok a legendák, amelyek szerint a Szovjetunióban lassul a fejlődés üteme! Ezután Szabir Kamalov, Üzbe- kisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szólalt fel, majd a délelőtti ülés végén ötszáz úttörő vonult be a kongresszus üléstermébe. Virágcsokrokat adtak ót a kongresszusi elnökség tagjainak és a külföldi vendégeknek, majd vörös úttörő nyakendőt kötöttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő szavaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. úüumaanaaaaaaaoaaaaaaDaaaDQQaa aammaoao KONGRESSZUSI GONDOLA!OK A nemzetközi közvélemény érdeklődésének homlokte- rében feltétlenül a XXI. kongresszus tanácskozásai állnak és így természetesen ez a téma ihleti elmélkedésre a hét eseményei közt tallózó külpolitikai újságírót. A kongresszuson elhangzott Hruscsov-beszámoló valamennyi tétele, így a hétéves terv gazdasági, kulturális és egyéb célkitűzései szoros kapcsolatban állnak a nemzetközi helyzettel. Hiszen ha a világbéke bármilyen vonatkozásban kárt szenved, ez óvhatatlanul hatást gyakorol a hétéves terv teljesítési lehetőségeire. Ugyanakkor a terv véghezvitele új, hatalmas erőtényezőként jelentkezik a világpolitikában. Ennek az általános összefüggésnek a megértése világossá teheti mindenki előtt, hogy a Szovjetuniónak —svele együtt természetesen a szocialista tábor többi országainak is — békére van szükségük, hogy a kommunista és szocialista építés feladatainak eleget tehessenek. Ä nemzetközi helyzet kérdéseit érintve, a béke biztosításának számos problémájával foglalkozik a kongresszusi beszámoló, s amikor ebből kiindulva és a mai helyzetet alapul véve a békekilátásokat próbáljuk elemezni, leghelyesebb a legégetőbb kérdés, a német probléma alakulásából kiindulni. Hruscsov elvtárs beszámolójában a német kérdéssel foglalkozva megállapítja: Először: a német kérdés sarkalatos megoldását a Németországgal való békeszerződés megkötése jelenti. Másodszor: a békeszerződés megkötése elvezet a berlini kérdés békeszerető és demokratikus elveken nyugvó megoldásához is, módot nyújt rá, hogy Nyugat-Berlin szabad varossá váljék, s megkapja a kellő biztosítékot, hogy nem avatkoznak ügyeibe. Harmadszori mivel most két szuverén állam létezik, s egyikük sem szüntethető meg anélkül, hogy ezzel lángra ne lobbanjon a harmadik világháború: Németország egyesítése csak a két német állam közötti tárgyalások útján érhető el. Negyedszer: A Szovjetunió ellenzi a szabad választásokat, de az egyesítés valamennyi kérdését a két állam megálapodásának kell megoldania. Ötödször: a Szovjetunió támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a német államszövetség megalakítására — mint az egyesítés első fokára — vonatkozó javaslatát. A Szovjetunió tehát „feladja a leckét” a német béke- szerződés megoldására. Ahhoz, hogy képünk teljesebb legyen, nézzünk meg néhány nyugati választ. Bonn nem szól semmit, s az idős német kancellár keményen összepréselt ajkai csak a „nein” kimondására képesek. Murphy amerikai külügyi államtitkár bizonyos demagógiával jelenti ki a detroiti gazdasági klubban: „Veszélyes lenne azt hinni, hogy a hidegháború és a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez elég a jóakarat”, s tételének igazolását az alábbi, nem kevés és demagóg pontokba keresi: Először: A Szovjetunió bízzék jobban a Nyugatban. Másodszor: Lássák be (már mint a Szovjetunió), hogy a kapitalizmus előtt még nagy fejlődési perspektívák állnak. Harmadszor: Nyugat legyen „határozott és erős”. Negyedszer: mindezek mellett Nyugatnak készen kell állnia tárgyalásokra, akár a kis, akár a nagy kérdések rendezéséről van szó. Ez utóbbi tárgyalási lehetőségekre utal Dulles is heti sajtóértekezletén, mikor mereven elzárkózva a Szovjetunió javaslatának figyelembevételétől, mégis azt javasolja, hogy üljenek össze a külügyminiszterek a német kérdés megvitatására. A jövő héten kezdi meg munkáját Washingtonban az a német, -angol, francia és amerikai külügyi szakemberekből álló munkacsoport, mely igyekszik összehangolni a nyugati hatalmak nem teljesen egyöntetű véleményét a Szovjetunió január 10-i és a német probléma megoldásával foglalkozó jegyzékére adandó válaszhoz. A bonni álláspont jellemzően dokumentálja, hogy a munkacsoportba a nyugatnémet kormány a külügyminisztérium keleti osztályának vezetőjét, a hitleri diplomáciái karból kikerült, szélsőséges irányzatot követő Duckwitzot delegálta. . , Nagyon valószínű — bármennyire is sürgeti ezt a szovjetunió — hogy a nyugati hatalmak semmiféle pozitív tárgyalási alapot képező ellenjavaslatot nem fognak tenni a szovjet jegyzékre adandó válaszaikban. Ugyanakkor azonban feltételezhető, hogy bizonyos engedményt téve a reálisabb politikai irányzatoknak, fel fogják vetni egy tavaszi külügyminiszteri, vagy más síkon folytatandó konferencia lehetőségét, ami végeredményben mégis a Szovjetunió egyik eljárási javaslatának elfogadását jelentené. Ez pedig fontos lépés lehetne előre azon az úton, amely a hétéves terv célkitűzéseinek békés viszonyok közti teljesítését biztosítja. Hajószerencsétienség Grönland közelében 95 ember a süllyedd dán motoroshajón Koppenhága, (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentése szerint pénteken a Hedtoft nevű dán motorcshajó Grönlandtól 48 kilométerre jéghegybe ütközött. A veszélybe került utasszállító hajó azonnal rádiójeleket adott le. Közölte, hogy a víz már a gépházba is behatolt, s a hajó lassan süly- lyed. A Hedtoft sürgős segítséget kért. Fedélzetén hivatalos közlés szerint 55 utas és 40 főnyi személyzet tartózkodott. A közelben tartózkodó halászhajók és gőzösök nyomban segítségére siettek, s két német gőzösnek sikerült is a süllyedő Hedtof- tot megközelítenie. Az erős hullámzás, a viharos időjárás és a nagy sötétség miatt azonban a mentési munkálatok nem kezdődhettek meg. A legutolsó jelentések arról számolnak be, hogy a két német hajó elvesztette a kapcsolatot a Hedtofttal. Időközben az egyik mentőhajó feladta a küzdelmet, ____
