Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-04 / 29. szám

nSS. PEBRrA* 4, SZERDA keletmagyarorszag 4 fl földmüvesszövetkezetek még hatékonyabban segítsék a termelőszövetkezeti mozgalom kitere bélyesedését •' A íoldművesszövetkezetek .fontos szerepet töltenek be a lenini szövetkezeti terv — a parasztság egyszerűbb szövet­kezeti formákból magasabb for- to4kba való ávezetése .— meg­valósításában. Bennük a dol- smó parasztság megismeri a szövetkezés és a közös gazdál­kodás előnyeit, jártasságra tesz szert a társasgazdálkodás gya­korlati kérdéseiben. Az árufor­galmat lebonyolító szövetkezeti fonnák éppen egyszerűségüknél közérthetőségüknél fogva alkal-’ inasak arra, hogy a parasztság megkedvelje és megértse a szö­vetkezés jelentőségét. Ezért a földművesszövet- ««»tek . központi és elsőd­leges feladata a falun élő em­berek főként a dolgozó pa­rasztok — nevelése, a szövet- konkrét gazdasági elő- nyernek megismertetésével el­vezetni őket az összefogás fej­lettebb formájához — a terme­lésben való társuláshoz. S ez- »1 Párhuzamosan sokoldalú mozgalmi és gazdasági támoga­tással sogíteniök kell a már működő termelőszövetkezete­ket. Ha valaki szorgalmasan for­gatta a földművesszövetkezetek legelső minta-alapszabályát, az tudja, hogy már a kezdet kez­detén sem hiányzott mindennek papírra vetése. Az alapszabály leszögezte: a földmű vesszővel - kezeteknek támogatatok kell a dolgotó parasztság — azidőtájt elsősorban a fóldhözjutlatotiak — termelésben való társulását. Sőt; a földművesszövetkezetek minta-alapszabály ahoz tartozóan le volt rögzítve a termelési cso­portok alapszabálya is. Ha a későbbiek során volt is a fóld- müvesszövetkezeiek célkitűzé­séiben változás, melyeket visz- szatükrózott az alapszabály is a lényeg megmaradt. A falu dolgozóit — tagjaikat — a szö­vetkezeti eszme megkedvelte­dére kellett nevelniök. S a szövetkezetek rövid történeté­ben lapozva, arról győződhe­tünk meg, hogy a legtöbb eset­ben ennek igyekeztek is eleget tenni. A nagyhalászi földműves­szövetkezet megszületése után, — 1946-ban — nem késlekedett támogatni a földhözjutattatot- tak egyszerű termelési társulás­ba tömörítését. Később még sorosabbra fűződött a fogyasz­tóéi szövetkezetek együttműkö­dése a termelésben szövetke- zokkel. Példul a nyíregyházi íoldmuvesszövetkezet 1949-ben földet bérelt és kiadta az ala­kulandó Úttörő TSZ-nek, hogy az gyökeret verhessen. Még számtalan példa tanúsíthatja; a szövekezetek nemcsak bábás­kodtak, hanem az újszülöttek bölcsőit is örömmel ringattak. Hogy időközönként megfe­ledkeztek erről, elég sokat ele­meztük ennek az okát. A azonban tény, hogy hűek a le­nini eszméhez, s e népmozga lom képes elősegíteni a még egyénileg gazdálkodó dolgozo parasztok rávezetését a listi nagvüzemi mezőgazdaság út ára Ezért nem véletlen hogy pártunk jelentős feladatot adott a számukra az egesz tato arculatának megyaltoztatósa ban _ a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű és gazda­sási megerősítésében. Megyénk közel százharminc- ezer földművesszövetkezeti tag­jának az érdeke azonos az ország dolgozóinak érdekeivel. Ha ^ ez így van, akkor a többségükben még egyénileg gazdálkodó ta­gokkal meg lehet értetni; hazánk és ezen belül megyénk mező- gazdasága terméshozama ala- csonyságának egyik legfőbb oka; az erősen szétparcellázott kis­üzemi gazdálkodás. Pedig az igények napról-napra nőnek fa­lun és városon egyaránt, s ki­elégítésük csak a termelés roha­mos emelésével lehetséges. Az iparban már rég megtaláltuk az útját-módját, a mezőgazdaság­ban is tudjuk, csakhogy a pa­rasztságnak tömegesebben és ha­tározottabban kell rálépnie az új útra. A földmüvesszövetkezetek en­nek megértetésére számos lehe­tőséggel rendelkeznek. Leg jobb­jaikkal részt tudnak venni a községek szövetkezetfejlesztési bizottságaiban, gyűléseiken, ösz- szejöveteleiken és a tagjaikkal való egyéni beszélgetések alkal­mával rendszeresen érvelhetnek is a termelőszövetkezeti mozga­lom mellett Ne féljenek a vá­lasztott vezetőségek közt lévő tsz. tagok és egyéni dolgozó pa­rasztok vitáitól, sőt: élesszék ezeket de úgy, hogy azok ter­mékenyek legyenek mindkét fél számára. Segítsék elő a külön­böző tsz.-látogatásokat. Elsősor­ban a vezetőségben helyet foglaló tekintélyes egyéni gazdákat hív­ják meg ezekre a látogatásokra. Hadd győződjenek meg a saját szemükkel az igazságról, hogy később érvelni tudjanak mellet­te. Megyénk szövetkezeteinél kö­zel száz agronómus él és dolgo­zik. Azonban még nem fordultak eléggé a tsz-ek felé s egyesek szívesebben támogatják az egyé­nileg dolgozó parasztokat a ter­melési problémáik megoldásánál. Ezután legyenek úttörői a ter­melési szövetkezésnek s ne küld­350 ezer forint a győrteleki takarékszövetkezetben A falas! emberek szívesen rá­ülnek — még többen ráfeküsznek ■—a pénzükre. Azt hiszik, az a biztos, amit maguknál tudnak. A győriéi eleiek is valahogy eszerint gondolkodhattak, mert takarék­szövetkezetük betétje nem akarta elérni még a százezer forintot sem. Azonban az utóbbi időben szerencsés változás történt az em­berek gondolkodásában — mely­ben .sokat segített a takarékszö­vetkezet vezetősége. Alig másfél hónap alatt mc; közelítette a be­tett pénzek összege a háromszáz- ötvenezer forintot. S remény van rá, hogy tovább nő a takarékos­kodó és a forintjaikat a szövet­kezetben elhelyező tagok száma. Mert meggyőződtek arról, hogy a betett pénzük felett is maguk ren­delkezhetnek, s még biztosabb helyen van, mint a kredéncbcn, vagy az ágy szalmájában. jék, hanem hívják a kívülálló­kat a tsz-ekbe. Hiszen mindéi szép szónál jobban beszél a tett! A szövetkezetek a sokoldalú politikai segítséggel együtt jelen­tős gazdasági előnyökkel is tá­mogathatják a tsz-ek fejlődését. A sok közül néhányat. Elsődlege­sen a tsz-ekkcl kössék meg a különböző termelési és értékesí­tési szerződéseket, segítsék őket hozzá a nagyüzemi kertészet ki­alakításához, a belterjes gazdál­kodás megvalósításához, a több és jobb minőségű vetőmagvak­hoz, műtrágyákhoz, növényvé­dőszerekhez és más iparcikkek­hez. Tehát ezernyi módja, lehető­sége van a meglévő tsz-ek szám­szerű és gazdasági megerősödé­sének hathatós, sikeres segítésé­re. Bízunk abban, hogy a föld­művesszövetkezetek nagyban hozzájárulnak a tsz-mozgalom ütemesebb fejlődéséhez, megerő­södéséhez. A tévedések elkerülése végett szólnunk kell arról is, hogy a tsz-ek tervszerűbb és elsődleges segítése nem jelentheti az egy­szerű termelési társulások, szak­csoportok elhanyagolását — az egyéni dolgozó parasztok terme­lési kérdéseinek való hátaUoidi- tást. Azokat ugyancsak támogatni kell, de úgy, hogy mielőbb meg­találják az utat a termelés fej­lettebb formájához — a terme­lőszövetkezeti gazdálkodáshoz. Jól jövedelmez a rántanivaló csirke nevelése HA EGY KICSIT számolunk, könnyen rájövünk, hogy az egyik legjobb jövedelemíoirás a ránta­nivaló csirke nevelése. S mivel a pénznek senki sem ellensége, a tsz-ek, a baromütenyésztési szak­csoportok, társulások és egyén: gazdák bátran éljenek a lehető­séggel. Hogy mindenki világosan lássa bizonyításunk igazát, egy példával élünk. HA MEGVESZÜNK száz darab naposcsirkét február hónapban, azok már május elejére elérik a hatvanöt-hetven dekát. Termé szetesen csak szakszerű etetés mellett. Az állatoknak — nyolc hétre — hárem és fél mázsa ta­karmányra van szükségük. Ve­gyük figyelembe, hegy tíz szá­zalék elhull s csak negyvenöt pá­rat vihetünk piacra. Mivel ez- időtájt még nagyon keresett a rántanivaló csirke és jól megfize­tik az árát, párját eladhatjuk hatvan forintjával. S az egészért mintegy kétez.erhít'zéz forint üt­heti markunkat. Szép kis pénz ez s ha ebből leszámítjuk a takar­Sor kerül a szövetkezetekben a visszatérítések fizetésére A szövetkezetek a napokban összesítik a vásárlási és értékesí­tési könyve essek oen oeuta<tat. Számos szövetkezeti tag jelentős összeget jegyeztetett be a boltke- zelökksl és a lel vásár lókkal vá­sárlásai és értékesítései során. Pél­dául Kiss Menyhért, a vásárosna- ményi szövetkezet tagja könyvé­ben mintegy huszonkétezer forint­ra rúg a beírt összeg. Nem vélet­len, mert jól gazdálkodik öt és fél hold földjén. Többek közt cu­korrépából ötszáz négyszögölnyi területen csaknem száz mázsát termelt. Kiss Menyhért a szövet­kezet útján értékesíti áruit, s ott is szerzi b- a gazdaságához szük­séges iparcikkeket. A múlt esz­tendőben is — tavasszal és ősz­szel — ötezer forintért vásárolt műtrágyát. Arra számít, ha az 1957. vásár­lásai és eladásai után hatszáz fo­rintot kapott, — az idén is lesz vagy ötszáz forint a vásárlási cs értékesítési visszatérítés. A szö­vetkezet jól zárta az évet, s biz­tosan meg is valósul Kiss Meny­hért számítása. A választott vezetőségek oktatási segédanyagot A szövetkezeti mozgalom eredete 1844-ben Angliában a rochdalei (rocsdéli) takácsok szervezkedni kezdtek fogyasztási szövetkezet életrehívására. A rohamosan fejlődő gazdasági élet jobb ki­használása és a tőke erősödése elleni harc ösztönözte őket erre. A gyermekcipőben elinduló szö­vetkezeti mozgalom mind erő­sebb gyökeret vert Angliában, napjainkban mintegy 13 millió angolt tömörít és a brit mun­kásmozgalom három ágazata kö­zül számszerűleg a legerősebb. A szövetkezeti eszme a XIX. század első felébén — tehát a kapitalizmus fejlődő szakaszában — gyors ütemben elterjedt, kü­lönösen azokban az országokban, ahol az ipari fejlődés magas fo­kot ért el. Az első szövetkezete­ket a kapitalista társadalom el­nyomott és kizsákmányo.t osz­tályai, főleg a felvilágosultabb munkások, de mellettük nagy számban kisiparosok kisparasz- tok szervezték. Enyhíteni akar­tak sokszor tűrhetetlen anyagi helyzetükön. Leginkább a fo­gyasztási szövetkezetek terjed­tek el. Mert alapításuk kevesebb tőkét, szakértelmet stb. kívánt meg. Az erősen gyarapodó pénz­emberek, a kizsákmányoló osz­tály Ideig-óráig eltűrték műkö­désüket. De természetesen kéz- bentartották őket az áru- és hi­telellátás útján. Akkor fojthat­ták meg ezeket a szőve ékezete­ket, amikor akarták. A szövet­kezés mindent átfogó gondolata — a kisemberek felemelkedését szolgáló megvalósítása — csak a szocialista társadalomban vált lehetővé. Azonban erről máskor szólunk. Ismerkedjünk meg inkább a magyar szövetkezeti mozgatom megszületésével. A mozgalom irányítója a nagybirtokos gróf Károlyi Sándor volt. Nem a kis­emberek iránti segítőkészságe, ,.jó szive" ösztönözte erre. Ha­nem ebben sem feledkeztek meg a magyar urak osztályuk érde­keiről. Károlyi beszédeiben kü­lönben kifejezésre is juttatta ezt. Arról papolt, hogy egy „közve­títő osztályt” kell létrehozni a társadalmi béke előmozdítása érdekében a nagybirtokos és a nincstelen proletár között. En­nek az „önzetlen" rendszernek a szervezői pl. a falvakban nem a nép fiai — hanem a dzsentrik és a felfelé kapaszkodó, simulé- kony középosztálybeli emberek voltak. A múlt század végén (1899) megalakult fogyasztási szövetke­zetek vezetősége és alkalmazot­tai többségében — élén a Han­gyával — városon cs falun egy­aránt a kizsákmányoló osztály ivadékainak gyülekező és jól jö­vedelmező „munka”-helyei vol­tak. Később nem sokat változott a dolog, bár a tagságba jelentő­sen emelkedett a kisemberek — a földnélküliek, az agrárprole­tárok, és a kis- és középparasz­tok — aránya. Az 1936-cs év­végi adatok szerint a hatszáz­ezres tagsága így oszlott meg: értelmiség 6.2 százalék paraszt 72.8 „ iparos 9.9 „ kereskedő 4.1 „ egyéb 7.— „ Ugyanakkor a vezetőség ösz- szetátsle a következő volt: lelkész 4 3 százalék jegyző 4.6 „ tanító 6.9 , paraszt 57.2 „ egyéb 27.— ,. Vajon mi lehetne más az „egyéb”, mint — a statisztika bevallása szerint Í6 — a földbir­tokosok... Vessük össze a tag­ságban és a vezetőségben lévő arányukat. A parasztok 37.2 szá­zalékos aránya mit takar? Zöm­mel a tehetős — 30—80—100 holdas — „földműveseket“. A kisparasztokat — még a szegé­nyebb községekben is — főleg akkor engedték közelebb a tűz­höz, ha váltót kellett aláíratok. Erre nagyon alkalmasnak talál­ták őket. A felső vezetésbe meg vélet­lenül sem engedtek be még kö­zépparasztot sem. Csak két név a Hangya-szövetkezet igazgató­ságából és felügyelő bizottságá­ból: például gróf Zselénszky Róbert és gróf Dessewffy Ele­mér földbirtokosok pöffeszked- tek benne. Akadt köztük egy­két falusi lelkész és gatyás pa­raszt képviselő is. Pl.: Sokoró- pátkai Szabó István —, de azok „feje ágya is ugyancsak meg volt vetve”. A falusi gazdag parasz­tok érdekeinek tolmácsolóiként szerepltek. A hitelszövetkezetekben, a Gazdák Biztosító Szövetkezeté­ben és más szövetkezeti formák­ban sem volt ez másként. Az 1945 előtti szövetkezeti mozgalom eredményeként talán azt lehetne felhozni, hogy a tag­jai közt lévő falusi dolgozók inegízlelték a szövetkezést, elles­tek néhány szervezési, vezetesi és ellenőrzési módszert — s 1945 után újszerűén, gazdagon gyümölcsöztették mindazt a szö­vetkezésből addig kiszorított tö­megekkel — a földhözjuttatot- takkal együtt, (folytatjuk.) many árát cs más kiadásokat, így is több mint ezer forintot kapunk kis fáradozásunk jutal­mául. A TSZ-EK ÉS SZAKCSOPOR­TOK ennél több csirkét is felne­velhetnek. Bőven kitelik belőle a kiadás és jelentős jövedelemhez jutnak. Az egyéni gazdák felesé­gei pedig munkájuk mellett is elláthatják a baromfi nevelést. — Tehát többlet haszonként jelent­kezne ez a pénzbevételük. A NAPOSCSIBÉK beszerzése — különösen a tsz-eknek és a társulásoknak — nem okoz gon­dot. A keltető állomások február végén, március elején nagyszá­mú naposcsibét értékesítenek. A csibék felnevelése azért is fontos, mert a korai csirkékből korán lesz tojó tyúk, tehát kialakíthat­ják baromfi-törzsállományukat. A tsz-ek, társulások és az egyénileg dolgozó parasztok gon­dolkodjanak a dolgon és készül­jenek fel a rántanivaló csirkék nevelésére, és fajtiszta, minőségi állományuk kialakítására. Csü'lög Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents