Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
KELETMAGY ARORSZAr H I R 1 K 1959. február 3, kedd, Balázs JUULJl iLJUUUJUUUUt M ire íáj a lógunk? Meg vagyunk mentve. Megint kisegítette a lapot egy hfrfejjsl a kereskedelem (vagy ipar.';. Milyen előzékeny, lojális magatartás! De tér* jünk a fájópontra. Nincs fogvájó a boltokban. Mosolyogni kell, hogy ma ilyen gondjaink is akadnak és nem a motor- kerékpár, varrógép, mosógép, padlókefélő, ruhafacsarógép és még ki tudja, mit csináló gép a fájó pontunk, jobban mondva „hiánycikkünk”, hanem az a jelentektelen fogpiszkáló. Bár kétségtelen: az utóbbi években valóságos fogvájó nagyhatalom lettünlc, — a mi fogvájónkra ácsingózik a világ, — a tény tény marad. Momentán nincs fogvájónk Nyíregyházán. — Miért nincs? — kérdezik sokan. De a higgadtak és előrelátók magabiztosan legyintenek. Reménytelen a helyzet, húsfogyasztásunk bizonyára hűtlenül lehagyta fogvájóiparunk termelését. Hát ez a helyzet. S íme már is kész a baj. Újabb vadászmezőkre szabadult rá az üzérek, feketézők siserehada. Ha így marad soká, a mozik jegyüzéreit mihamar megfúrják a fogvájóűzérek. Baljós tapasztalataink is vannak. A minap protekciós alapon sikerült szereznem egy féldoboz fogvájót. A falét rögtön elhappolták Rumacse- kék (ezek mindent elhappolnak) a fele-felét a feleségem elajándékozta a kollégáknak. A fele felének a felét, mondom, megtartom. Am, csalfa remény játszott velem! Jó embereim jöttek, jó embereim mentek, s mindegyik magával vitt egy vadonatúj, alig használt fogvájót. Hajaj! Ki tudja, milyen veszélyeket tartogat húsevő társadalmunknak ez a íogvájómizéria? — Ha csak, ha csak el nem hárítja fejünk felöl a vészt, s meghallgatja „ebédutáni fohászunkat” a kereskedelem, megadva nekünk azt, amire most módfelett fáj a fogunk... (P- G ) i428 EZER FORINTOS „I.AKÄS’ A TEHENEKNEK A máriapócsi Zöld Mező Termelőszövetkezet tanyaközpontjában még ebben az évben felépül a modern 50 férőhelyes szarvas- marhaistálló, mely 428 ezer forintba fog kerüini. ®NEKKAR ALAKÜLT FÉNYES- LITKÉN A pedagógusok kezdeményezésire nemrégiben felnőttékből vegyes énekkar alakult ötven taggal. Az énekkar az igazgató és Olajos Elza pedagógus irányításá- ▼al szorgalmasan készül a Járási kulturális versenyre. ’ 7 MILLIÓS MUNKAVÁLLALáS A KAZINCBARCIKAI VEGYI- KOMBINÁT ÉPÍTÉSÉBEN A Kazincbarcikai Vegyikombinát továbbépítésében az É. M. 6. Mélyépítő Vállalat az 1959. évi terv szerint több mint hétmillió forintos munkavállalással vesz részt, mint fő vállalkozó, ök építik meg a szintézis üzemet, a csapadék és szennyvízcsatomét, a belső iparvágányokat stb. ★ tJ KÉT TANTERMES ISKOLA ÉPÜL NYIRMIHALYDIBAN Ez évben kezdik meg építeni é* 1960-ban adják át rendeltetésének az új. modem, két tanteremből és nevelői lakásból álló Iskolát Nyír- mihálydiban, melynek építési költsége 500 ezer forint. A felépülő új iskolával a tantermek száma hatra növekszik a községben. ★ 13 EZER RÉSZTVEVŐ A NÉPSZERŰ LÉGOLTALMI ELŐADÁSOKON Városszerte érdekes előadásokat tart a légoltalmi parancsnokság üzemekben, hivatalokban az atomról. A népszerű atomtájékoztatókon, melyeket filmvetítésekkel kötnek össze, a múlt év októbere óta 13 ezren vettek részt. A következőkben megismertetik az időszerű tudnivalók kai a külső területek lakóit. Nép szerű kiselőadásokat tartanak Borbányán, a Ság vári-telepen és a Szabadság-telepen. Egyidejűleg tudományos előadásokát tartanak a városban i? a TIT munkatársai az űrhajózásról, az atom békés és háborús felhasználásáról, az anyag szerkezetéről és más tudományos témákról. ★ A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Napi krónika. — Mi újság a vágóhídon? — Hallgatóink javasolják. — Ahol még nem járt a mikrofon. — Könnyű melódiák. — Debreceni krónika. — Ajándékműsor az új utakon járóknak. — Nők műsora. IDŐSZERŰ BÖKKENÜNK Felszállóit a páva Az irodaházra, De a vendéglője Azt mondja: te dőrc, — Űjítás van nálunk, S mi erre „rászállunk”: — Kést Itt az ebédhez Százszor is elkérhetsz, És ha a hús kemény, Akkor is légy szerény. Bízd a tíz ujjadra. — Ez itt a „kultúrál...” B. I. Azóta tető alá hozták a vencsellői sportszertór új épületét. Sok gc ndot okozott a sportkör vezetőinek a szertárépület hiánya. A felépítésnél viszont nehézség adódott, hiszen, ha mindenért pénzt akartak volna adni, nem is tudták volna kivitelezni Dehát miért is hagyták volna ki az ügyből a lelkes vencsellői fiatalok, sportkedvelők, segítőkészségét? Számoltak vele, így a társadalmi munkások közreműködésével felépült a szertár, s jdén már használatba is veszik a sportolók. Az épületben nemcsak szertár, de a mosdó és öltözők is helyet kapnak. Képünk a tetőszerkeze't f«l- állítása közben készült. Ám azóta eltelt néhány nap, e munka már előrehaladt, s az épület tető alá került. (Hammel József.) Tj&jnap Nagy sikerrel játsszák az áj magyar filmet Dobozy: Szélvihar című drárná- ja páratlan érdeklődés mellett jutotta be hazánk kis és nagy színpadait. Megyénkben is több ízben előadásra került, most sok színjátszócsoport tanulja, vagy már játssza is megyénk községeiben A dráma az ellenforradalom véres időszglcában játszódik, egy kis tanyán. Hősei parasztemberek, termelőszöv étkezett tagok, akik a viharban helytállnak a tárnádé) fe- hérterror ellén. Dobozy ennek a színdarabnak az alapján irta meg filmtörténetét, á „Tegnap‘’-ot. A film sokkil teljesebb, mozgékonyabb, az élet számtalan jelenetével mutatja meg azt az időszakot, amely Sok megtévedt ember gondolkozásában, érzésvilágában okozott konfliktusokat, tömegjelenelei felidézik:? 1950. októberének tragikumát, s azt a harcot, amelyet a párt és a józgiy gondolkodású emberek vívtak á nehéz időkben. A film kritikája olt ül minden néző arcán, amint a moziból az utcára lép: döbbenten néznek körül, hogy mindaz, amit átéltek Hét óra alatt, nem ma van, hanem tegnap történt. Tegnap, két éve, amikor sokan nem hitték, hogy lesz még kibontikozás, högy ismét vidám arcokat láthatunk a békés, kirakatokkal világított utcákon is. Mit bizonyít a pápai orvos tette és (Védekezése? Elsősorban azt, hogy hiányoztak belőle azok a vallásos érzelmek, amelyek meglétéről oly nagy divat beszélni, prédikálni. Másodszor azt, hogy a legfőbb földi pásztor körül élő „nagyok" is csak emberek (?), gyarlók. Harmadszor azt, hogy ez a professzor. XII. Plus pápa egyik legmeghittebb és legközvetlenebb munkatársa magas méltósága ellenére sem veti meg a „földi javakat" és pénzért nem átal- lotta eladni gazdája jó hínevét. Negyedszer azt bizonyítja, hogy e professzor tettében benne van az egész vatikáni élet, mint cseppben a tenger: az orvos titkokkal kereskedett, a Vatikán állam bankokban bonyolít le üzleti nyerészkedést; az orvos megszegte az orvosi titoktartást, a Vatikán százszor vétett a bibliai békesség parancsa ellen stb. A pápai újságok elítélik Lissi profesz- Bzor tettét és azzal mentegetik a Vatikán Jó hírnevét, hogy a „pápaság történetében egyedül álló” esetnek tüntetik fel ezt az esétet. Az igaz, hogy nem mindenki merte megtenni azt, amit Lissi professzor tett; igaz, hogy a pápai fehér-sárga zászló árnyékában élő katolikus orvosi rend mesz- 6ziről nézvést mindig eleget telt a vallásos parancsolatoknak, a titoktartásnak. Mindig vigyáztak arra, hogy méltán neveztessenek a pápa „leghűségesebb és legkedvesebb fiainak”. Persze, azért ők sem hordtak lakatot a szájukon. A Vatikán vezető egyéniségei, bennfentesei előtt nem volt titok, de a pápai orvosok nem is tartották az orvosi titoktartást ezekkel szemben kötelezőnek. Azt vallották, hogy azoknak, akiknek szabad bejárásuk van bármikor a pápa magán lakosztá'yába, úgyis van alkalmuk kifürkészni a pápai élet legapróbb részleteit. No. meg aztán nem is mindig láttak maguk előtt példát a titoktartásra. Voltak nagy vatikáni méltóságok, akik nyíltan gyalázták a pápát, feljegyezték életét és félj egyezéseikben egyáltalán nem Voltak tekintettel arra, hogy írásukkal árthatnak a pápai tekintélynek, vagy megszegik a pápa sérthetetlenségéről szóló vatikáni törvényt, esetleg némely feslettség leírásával a közemberek előtt általánosításra adhatnak módot. A pápai titkos levéltár őre —• Geatano Marini —- terjedelmes munkát írt a pápai orvosokról. Munkájában azonban — annak ellenére, hogy neki, mint levéltárosnak módjában volt a legtitkosabb esetekről is tudomást szerezni — csak csupa hűséges, a titoktartásnak mindenkor eleget tévő orvost talált. Azzal nem lehet vádolni, hogy a rosszakat esetleg kihagyta, de azon viszont gondolkozni lehet, hogy nem kezelte-e at olykor hibá- zókat túlságos „jóindulattal”, avagy a Vatikán jóhírének alárendelte az Igazságot. Ez a kérdés annál is inkább felmerül az emberekben, mert ismernek számtalan példát arra, amikor nemcsak orvosok, hanem magasrangú egyházi méltóságok, pápa körül élők írtak minden palástolás nélkül a pápák bűneiről, káros szenvedélyeiről, nem éppen jó katolikushoz i'lő cselekedeteiről és megnyilatkozásáról. Nézzünk csak néhány példát. Stephano Infessura, a római szenátus titkára írta Sixtus pápáról (1471—1484): „ ... augusztus 12-én, csütörtökön hajnali öt órakor elhunyt Sixtus. A mindenható isten ezen az igen szerencsés napon megmutatta erejét a földön azáltal, hogy megszabadította a keresztényeket ennek az istentelen és igazságtalan uralkodónak a kezétől, aki nem ismert istenfé elmét, a legkisebb hajlama sem volt a keresztények vezetésére, nem volt benne részvét és könyörüíetesség, ezzel szemben teljesen a becstelen érzékiség, a mohóság, a pompavágy és az üres hiúság ördöge tartotta hatalmában, semmi mást nem hordozott lelkében.” Johannes Burchar, a pápai udvar fő- szertartásmestere naplót írt és ebben kitért arra, hogy VI. Sándort a bíborosok megvesztegetése árán választották pápává, beszámol a pápai udvarban rendezett orgiákról, amelyeken fiaival és leányaival a pápa is résztvett. Elmondja, hogyan bo- csájtotta a pápa áruba a bíborosi és egyéb egyházi méltóságokat, hogyan gyilkoltatta meg a neki nem tetsző emberekét. Clairveaux-i Bernát, a katolikus egyház oszlopa, a pápai hatalom elóharcosa is kénytelen elismerni azt, hogy a pápa igen távol áll az apostol fogalmától. így ír: „Vajon hozzá (vagyis Péter apostolhoz) özönlöttek-é a becsvágyó nyerészkedők, a szimonisták, a házasságtörők és hasonló emberi szörnyek, hogy apostoli tekintélye folytán vagy elnyerjék, vagy megtartsák az egyház tisztségeit?" Idézzünk még tovább? Ügy hisszük felesleges. Elegendő ennyi is ahhoz, hogy bizonyítva lássuk: XIX. Plus pápa pénz- szerető orvosának a pápai titkok nap- világrahozatalában voltak elődei, méghozzá eléa nagy méltóságot betöltő elődei* s egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy a pápai orvosok története „a hűség és titoktartás megszakítás nélküli sorozatával dicsekedhet". Az igaz viszont, hogy valóban volt sok olyan pápai orvos, aki nagy páciense halála után is tudott a világ előtt hallgatni. Ilyen halgató orvos volt’ Giovanni Pilipo, III, Sándor orvosa, Giovanni Ispánon, III. Onorio háziorvosa, Giosué Lurchin, XIII. Benedek pápa háziorvosa és még mások. Ezek „legmélyebben tisztelt kliensinek emlegették a pápákat. Olyan is volt, aki újsághan írt a pápa betegségéről. így például X. Pius pápa betegségéről (meghalt 1914-bsn) az lllustrazione Italia című lapban írt háziorvosa de, ahogy az egyik olasz lap megállapította, a cikket „jóhiszemű és komoly olvasók részére szánta”. Megelégedett annyival, hogy megállapította.......X. Pius nem túlságosan erős, ki&sé vérmes, egy kissé kövéres, köszvényre hajlamos” ember volt. Természetesen ebből még nem derül ki semmi a pápai intim dolgokból. Ezek az orvosok tehát eleget tettek annak a követelménynek — az ismertnevű Lumbroso professzor állította, fel —, hogy az orvosi titoktartás alól csak azokban az esetekben adható felmentés, ha azt a törvény előírja, vagy az igazságos ügy védelméről van szó. „Kizártnak tartom — írja Lumbroso —, hogy igazságos ügy lehessen az, amelynek célja, hogy híreket közöljön újságok számára." Dehát nepihiába kiált fel Marcello Venturoli, a „Vie Nouve" cikkírója! „Milyen más idők is voltak ezek, a kapitalizmus felfelé ívelő korszaka, a mai romlásra ítélt korszakra Lissi professzor ügye vét szomorúan jellemző fényt." Következő cikkünk címe: DILEMMÁBAN AZ OLASZ VÁMÜGYI HATÓSÁG. Szabó György. MÉHPEMPŐS PROFESSZOR Á PÁPA MELLETT