Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-03 / 28. szám
1959. FEBRUÁR 3, KEDD KELETMAGYARORSZÄG MIT HOZ A TAVASZ? Január, február, itt a nyár! Alcímünk talán nem egészen precíz. De mindenképpen közelebb jutottunk februárral a tavaszhoz, ott állunk egészen a kapujában. S ha már itt vagyunk be is pillantunk néhány percre. Megkérdezzük: mit hoz nekünk, ma még fázó, télikabátos, kucs- más nyíregyháziaknak? Igaz. eléggé általános a kérdés, s nem győznénk leírni a válaszokat, ha teljesek akarnánk lenni. Ezért megelégszünk néhány „Utókkal” ók Árvizet nem hon aminek természetesen nagyon örülünk. Legfontosabb folyónka Tisza, amely igen veszélyes ilyen szempontból. Csakhogy a Vízügyi Igazgatóság kapcsolatai egyre gyümölcsözőbbek a szovjet illetékes szervekkel, s napokkal előre jelzik a veszélyt. Ilyen jelenleg nincs. De tavasz előtt feltétlenül jobban készülnek az elhárításra, fokozottan figyelik a vizet. Az árvízvédelmi készenléti osztag szakképzett emberei készen állnak. A csapadék jóval kevesebb volt januárba, mint az évek átlaga. Megyénk nagy területén csupán kisebb belvizekkel számolnak. Azért aggódva nézünk egy magasabb vízállás elé, hisz a Tisza balpartján csak nyári, illetve nyulgátak vannak, elég gyenge állapotban. Gazdáik — a tanácsok — sokkal többet törődhetnének velük. Lesz-e elég minőségi vetőmag? — ez jelenleg dolgozó parasztjaink egyik legfőbb gondja. A tavasz jóval biztat, annak ellenére, hogy az elmúlt évtől eltérően megyénk saját magát köteles ellátni minőségi vetőmaggal. Jól használtuk ki a telet, az ellátással nem lesz probléma. Az állami gazdaságok megfeleli) mennyiségű vetőmagot kaptak továbbszaporításra, tavasszal újabb vetőmagakció lesz a termelőszövetkezeteknek és az — A nők öltözködését továbbra is Párizs diktálja — hallotta« a Minőségi Textilruházati Vállalatnál. Persze nem ugyanabban az Időben hordják ugyanazt a ruhát a nyíregyházi és párizsi nők, mert általában két év kell ahhoz, amíg a divat ideér. Mi uralja most a női divatot? Az egyik irányzat az úgynevezett buggyosderekú kétrészes ruha övvel. Ez nagymamankko- rabeli szabás, csak jóval rövi- debb. A másik, az úgynevezett empire vonalú ruha tetszik még a hölgyeknek. Különlegessége, hogy az öv a mell alatt foglal helyet. A ruhák persze a legkülönbözőbb vonalakból, a legváltozatosabb színekben készülnek. Női tavaszi kabát kétféle van- egyenes, de fent annyira bő, hogy lefelé szükülőnek hat, a másik: lefelé bővülő, kissé trapézvonalú. A férfi divat sokkal szerényebb. Nagyon kedvelt a kombináltöltöny: sportzakó és egyszínű kamgárn nadrág. — bármilyen színben. A zakók rö- videbbek, háromgombosak, fazonjuk is rövidebb és keskenyebb, de valamivel lezserebb, mint az előző divatú volt. A tulaj orvosi vizsgája Választhatunk — a legjobb filmek hősül A tavasz első nagy eseménye a szovjet film hónapja, amelyben a „Hárman jöttek az erdőből”, a „Botcsinálta goffőr”, „Az én drága párom”, a „Tengerész- revű”, s még jónéhány kitűnő alkotás szórakoztatja a közönséget. A tavasz a „HL Richárd” című színes angol filmmel, Shakespeare remekével indul, majd a „Tiszánál” című színes szovjet kémtörténetet, a „Felfelé a lejtőn” című új magyar vígjátékot láthatjuk. Március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmával „öt ország öt asszonya” címmel német filmet mutatnak be Nyíregyházán. A tavasz nem árul el többet. De mi tudjuk, hogy ez évben is, mint mindig, olvadást, napfényt, fecskéket, új szerelmeket és gó- lyanéniket hoz, gyermekkocsis mamákat a virágos terekre, új lombokat az erdőnek, s nagy- nagy tavaszi jókedvet mindnyájunknak. Kopka János. Nyíribronytól Algériáig Égj szökött légionista kalandjai Január 14-én szőke, sovány fiatalember érkezett haza Nyír- ibronyba. Nagy volt a családban az öröm, hiszen a szülők már úgy tudták, hogy fiuk, Kelemen Józsi az idegenlégióban elpusztult, halálhírét egy levél hozta. Józsi messziről jött, Marokkóból, ahová az algériai partizánok átsegítették. Az érkezés örömei után a szökött légionista elmesélte kalandjait, élményeit. Története igen tanulságos, megrázó képet fest az 1956-ban disszidált fiatalok helyzetéről, s azoknak a magyaroknak a sorsáról, akiknek más választásuk nem volt, mint a francia idegenlégió. Kelemen József is úgy került külföldre, mint a többi fiatal. Vonzotta a kaland, az izgalom, a titokzatos nagyvilág — hiszen mindössze 16 éves volt, s egy 16 éves fiatalembernek, aki innen- onnan annyi mindent hallott külföldről, már szűk volt a falu, kevés volt Szabolcs. Amikor arról értesült, hogy mások is szöknek, komájának, Sógor Jóskának nem sok rábeszélésébe került, míg magával csalta a Kelemen-fiút. 1957. januárjában Sógor Józsival együtt ő is felkerekedett világot látni, s búcsú nélkül hagyta szüleit, testvéreit, ismerőseit, a falut. Határátlépés Jugoszlávia felé szöktek. Kiskunhalasnál, a vonatban igazoltatták és elfogták őket. A hatóságok még a vonatjegyüket is megváltották vissza, hazafelé, s vonatra pakolták a két szabolcsi fiatalt. Aki azonban elhatározta, hogy világgá megy kalandot keresni, nem könnyen mond le szándékáról, különösen, ha olyan tizenhatéves forma legény, akinek képzeletét felgyújtotta a messzi idegen, ahol elegáns autók, modem felhőkarcolók vannak, s „dől a pénz”, a jólét. Így hát az első állomásnál leszálltak és visszafordultak. Háromszori kísérlet után 1957 január 31-én Kelebiánál, délelőtt 11-kor átlépték a határt. Lágerbe kerültek, előbb Pa- licsra, majd Miskabányára, Kevés volt az ennivaló, pénzük sem volt, még annyi sem, hogy levelet írjanak haza. A ruhájukat akarták eladni, hogy legalább bélyegre, s valami ennivalóra teljék, ezért összeszedték a még nélkülözhető darabokat, batyuba kötötték és kiszöktek a lágerből. El is fogták nyomban a két szökevényt a jugoszláv rendőrök, rájuk fogták, hogy Törökországba akartak szökni. Alaposan elverték mindkettőjüket, s büntetésül a szökésért matrac nélkül kellett aludniok, s egy hétig fát vágattak velük. Francia katonai lágerben Egy másik disszidens tanácsára levelet juttattak a belgrádi francia követségre, melyben megírták, hogy Franciaországba szeretnének munkára kerülni. A követség Belgrádba hozatta a két fiút, s egy hónap múlva, március 23-án Franciaországba szállították mindkettőjüket, másokkal együtt. Valencienbe kerültek lágerbe, egy katonai laktanyába. Bizony ott sem volt jobb soruk, mint Jugoszláviában, sőt a koszt még kevesebb volt, s a lágerből eg.\ percre sem engedték ki őket. Feliratkoztak hát dolgozni egy bányába. Józsi szeme nem bírta a sötétséget, s az orvos kitiltotta a bányából. Barátjával, Sógorral írtak egy levelet Párizsba, a menekültügyi irodára, s az érdekükben a francia munkaügyi minisztériumhoz fordult. Ki is közvetítették őket a Citroen- művekhez, az autógyárba, ahol nyomorúságos órabérért dolgoztak. Három hónapig bírták a megerőltető munkát, de a keresetükből nem tudtak megélni és új állást kerestek. Így kerültek az Unick-autógyár futószalagjához, de ott sem volt jobb a helyzetük. Elhatározták, hogy máshol próbálkoznak: átlépték a belga határt, de a belgák börtönbe csukták, majd egy hónap múlva visszatoloncolták őket Francia- országba. 1 „Gólnélküli“ és az idegenlégió Itt újra elhelyezkedtek. Józsi egy limonádégyárba került üvegeket pakolni. Fizetése még arra sem volt elég, hogy minden nap kenyeret tudjon venni magának, valósággal éhezett. Egy napon barátjával Párizs utcáin ténfergett, s miután egy pár ,.sou" még csörgött a zsebükben, betértek egy kávéra a „San Sussie” (magyarul: „Gondnélküli") nevű kávéházba. Ez volt a leszerelt idegenlégionisták tanyája. Asztalukhoz telepedett egy férfi. Magyar volt, honfitársuk. Elmondta, hogy ő az idegenlégióból szerelt le. Órák hosszat ecsetelte a légiósélet örömeit, s felgyújtotta a sorsukkal elégedetlen fiatalok fantáziáját. Még aznap elmentek a megadott címre, a légió toborzo irodájába. Porte Vincennesbe ... (Folytatjuk.) Győri Illés György. A Vencsellői Gépállomás laboratóriumában Zsarakovszki Árpád egy orvos alaposságával veszi vizsgálat alá a különböző helyekről szedett talajmintákat. A környező termelőszövetkezetek, gazdaságok Xöldmintái itt a kémiai vizsgálat után felfedik titkaikat. Mire jó ez? Arra, hogy — megismerve a talaj minőségét, összetételét —• könnyebbé váljék a tervek elkészítése, a vetésforgók kialakítása. Az orvos, mikor megvizsgálja betegét ée hibát talál, gyógyszert ír fel. Itt is kiderül, ha a talajnak valamiben hiánya, esetleg „túltengése” van. A laboráns aztán összeállítja a talajszerkezeti térképét, s egy hozzáértő szakember már pillanatok alatt világosan látja: melyik terület mire a legalkalmasabb. A gépállomások laboratóriumi munkája hasznos segítséget jelent a termelőszövetkezetek, nagyüzemi gazdaságok ésszerűbb, jövedelmezőbb gazdálkodásához. Tavaly 2,3 millió Forint volt a gyarmati járás téesseinek kedvezménye A fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteinek múlt évi eredményei igazolják, hogy a célszerű állami támogatás nagyban hozzájárult a szövetkezeti gazdaságok további erősödéséhez. Jelentősen emelkedett az árutermelés, ötmillió forinttal nőtt a közös vagyon. A termelőszövetkezetek a műtrágya felhasználása terén 162 ezer forint kedvezményben részesültek. A nagykeresked.elmi tételben vásárolt növényvédőszerek 21 ezer forintot hoztak. A te- nyészállatvásárlási ártámogatásból 53 ezer forinttal gyarapodtak a szövetkezetek. Az áruértéikesi- tési szint teljesítése 164 ezer forint többletet biztosított, A muu- Uaegyscgrészesedésben a pénz arányának növekedése 92 ezer forinttal növelte a részesedést. A gépi munkák után járó kedvezmény 1 millió 800 ezer forintot tett ki. Az elmúlt gazdasági évben a járás termelőszövetkezetei a fenti kedvezményeket egybevetve 2 millió 300 ezer forint többletjövedelemhez jutottak. Üj létesítmény Nyíregyházán Többször szóltunk már azokról a tervekről, amelyeket a városi tanács dolgozott ki — és napjainkban munkálkodik azok végrehajtásán — hogy a várost fejleszthesse, szépíthesse. Emellett azonban több helyen végeznek a vállalatok és intézmények olyan munkákat, amelyek által minisztériumi fedezetből húznak új falakat a város több pontján. Most is ilyenről kaptunk felvilágosítást. A Báthori úti közgazdasági technikum udvarán már félig kész állapotban van egy áj tornaterem. Az iskola diákjai még most is a Szabolcs utcai tornateremben sportolnak, s a beruházással ezt az állapotot kívánják megszüntetni. Az új tornateremben egy 20 méter hosszú nagyterem, külön női és férfi öltöző, zuhanyozó és szertár kap helyet; Jelenleg már félig tető alatt áll az épület — s ha a kivitelező vállalat meggyorsítja egy kicsit a munkát — mielőbb sor kerülhet az átadásra. Hol laknak ? Élnek-e ? Ezekkel a kérdésekkel fordult szerkesz tósegünkh öz Soros tnszki József Búj községbe való 13.19-es vörös katona. „Éri is fegyverrel a kezemben harcoltom ezért az eszméért, hogy megvalósuljon, ami napjai nkbsn halad, a szocializmus — írja levelében. — Nyíregyháziakkal voltam, de mivel ez már régen volt, őket nem tudom más úton keresni. Azóta hol laknak? Élnek-e? .Pósa Miklós, Herceg József, Galambka Károly, Gombos.; -. nevű tanító. A ruszin zászlóalj 2. századában voltunk együtt. Kérem, tudassák velem címűket. Az enyém: Búj, Hnwyadí u. 33,” | Távirat j ; Keletmagyarország Szerkesztősége í Nyíregyháza | Sztálin tér 21, * ’A Magyar Sajtó Napja alkalmával a Haza♦fias Népfront Országos Elnöksége névéiben köszöntőm Önöket és kívánom, hogy jszóp és áldozatos munkájuk még több síikért, megbecsülést hozzon. Kívánom', íhogy közös erőfeszítésünk mihamarabb ímeghozza a legszebb jutalmat: a boldog, Iszép szocialista Magyarországot I I Ortutay Gyula, t a Hazafias Népfront országos főtitkára Ujdonságok a divatban egyénileg dolgozó parasztoknak,! árpából, zabból és burgonyából.! Kimondottan fémzárolt magva- > kát kapnak tavaszibúzából is. Zabból Fleisman, árpából H— - 1008-as magot, burgonyából zom-' mel Aranyalmát és Margitot kapj a megye, de lesz boldogító Gül- < babafajta is, az utóbbi főként aj felsőtiszai „zártkörzet” számára, j A
