Kelet-Magyarország, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

1959. JEliRRUÄR 19, CSÜTÖRTÖK

Kri.PTM »r.VABf'R«?

ö

Tanácskozik az orsza««i ii lés

(Folytatás a 2. oldalról.)

beruházások között 9.4 százalékról 12.2 százalékra növekedett. A gépi beruházások részesedése 2a százalékról 35 százalékra nö. — Hangsúlyozta: az 1959. évi beruházási terv előirányzatai megfelelnek a hároméves tervben foglalt fő céloknak.

Kiemelte ezután Münnich elvtárs az építkezések határideje megtartásának, az építkezési költségek csökkentésének, a korszerű tervkészítésnek a fontosságát.

— Tervszerűen fejlesztjük az építőanyagipart, új módszereket alkalmazunk és fokozzuk a gépesítést.-ú Nagyon sok és jelentős feladatot akarnak .megoldani ebben az 'esztendőben egészségügyünk irányítói.

Ai eddigi jó munka legfőbb eredménye, hogy nálunk is fokozatosan növekszik az emberek átlagos életkora. 1920- ban az átlagos életkor ötven év volt, 1948-ban már meghaladta a hatvan évet. Ma már közel állunk a hetven évhez.

Körülbelül 1.200 fővel növeljük a fekvőbetegeket ápolók és a szociális intézményekben dolgozók létszámát. Elsősorban egészség- ügyi fcözápkáderekről és gondozónőkről van szó. Az orvostudomány állandó, gyors fejlődése nélkülözhetetlenné teszi, hogy bizonyos nagyhatású, költséges gyógyszereket bocsássunk a betegek rendelkezésére. Az egészségügyi beruházások közül tovább folytatódik a miskolci egészségügy! központ építése, átadjuk rendeltetésének az ózdi szakorvosi rendelőintézetet.

Hozzákezdünk a sztálinvárcsi négyszáz ágyas új kórház és

a fehérgyarmati kettőszázötven ágyas kórház építéséhez.

Fokozni akarjuk a védekezést a TBC, a szív- és keringési szervek, valamint a mozgásszervi megbetegedések ellen. Az orvosok nagy többsége magáénak érzi és vallja a szocialista egészségügy céljait, amelyek megvalósulását elősegíti az orvosi rendtartásról szóló új törvényerejű rendelet is. Ennek kibocsátása a kormány programjában szerepel.

Ezután Münnich Ferenc elvtárs gazdasági eredményeinkről szólott, hangsúlyozva:

— Gazdasági sikereink legnagyobb fokmérője, hogy az ellenforradalom után először a múlt esztendőben már meg tudtunk állam saját' lábunkon. Az eredményhez hozzájárult az iparnak és a népgazdaság legkülönbözőbb ágainak egyre javuló munkája, de külkereskedelmünk is. Az elért eredmény egész népgazdaságunk megerősödését mutatja, de benne van a szocialista bázis erőteljes növekedése, szervezettségének fokozódása is. Eredményeink elérésében nagy jelentősége van a szocialista országok testvéri ösz- szefogásának. Együttműködésünk a baráti, testvéri országokkal a KGST útján egyre szervezettebbé válik, s mind összehangoRabban fejlesztjük népgazdaságunkat. — Ennek az évnek a legfontosabb feladata az 1961-től 1965-ig terjedő időszak távlati tervének elkészítése.

Együttműködés a testvéri országokkal — ez a legszilárdabb bázisa a mi népgazdaságunknak cs ez nyújt biztos védelmet a kapitalista válság és termelési anarchia káros hatásaival szemben.

Kereskedelmi kapcsolatainkról a kormány elnöke elmondotta: A Szovjetunióval való forgalmunk az egész külkereskedelmi forgalomnak mintegy 40—45 százalékát teszi majd ki. A Szovjetunió a legfontosabb nyersanyagok és gépi berendezések szállítását vállalta. Így válik lehetővé távlat- terveink megvalósítása. Ugyanezen az alapon folytattunk eredményes tárgyalásokat a KGST- ben is.

— Természetesen igyekszünk a nyugati országokkal is továbbfejlesztem gazdasági kapcsolatainkat. Már eddig is kereskedelmi kapcsolatot létesítettünk néhány olyan kapitalista országgal, amellyel előzetesen egyáltalán nem volt kapcsolatunk, vagy az csak nagyon gyenge volt. 1959- ben a külkereskedelemben tíz

százalékkal magasabb forgalmat irányoztunk elő, mint amekkorát erre az évre az egész hároméves tervünk előirányzott. Ebben az esztendőben tovább akarjuk javítani iparunk nyersanyagé'látását.

A továbbiakban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről beszélt, s többek között elmondotta:

Egyik IrgiiHgyobb és legfontosabb feladatunk ebben és a Következő esztendőben a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése

Az a véleményünk, hogy a párt' és a kormány politikája a termelőszövetkezeti mozgalomban is helyesnek bizonyult. Az ellenforradalom után a termelő- szövetkezetekét politikai’ ag, szervezetileg és gazdaságilag meg kellett szilárdítani. 1957-ben és méginkább 58-ban már megteremtődtek a feltételek a termelő- szövetkezetek számszerű fejlesztésére is. A számszerű fejlesztést a kormány 1958 elején a 3004-es kormányhatározattal és más intézkedésekkel is elősegítette. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek földterülete 250.000 ka- tasztrális holddal növekedett. — 1958. végén , 3.560 mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport működött 175.000 taggal, 1,647.000 katasztrális holdon. Ez a szántóterületnek körülbelül 13.5 százaléka.

A párt és a kormány úgy látja, hogy 1959-ben az eddiginél gyorsabban lehet előre haladni a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésében. Erre minden feltétel és lehetőség megvan.

Rendkívül fontos m.a is, hogy betartsuk az önkéntesség lenini elvét, de világfts:

a szocializmus építése megköveteli. hogy mindennapos, szívós szervező propagandamunkát végezzünk és népszerűsítsük a nagyüzemi mnnka előnyeit.

Kormányunk úgy határozott, hogy anyagi eszközökkel is fokozottabb segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek. Ezzel is el akarjuk érni, hogy az új termelő- szövetkezetek minél gyorsabban példamutató üzemek legyenek. Ebben az évben négyszázmillió forinttal több beruházást irányoztunk elő, mint tavaly. A Minisztertanács néhány héttel ezelőtt rendeletet fogadott el a 3.004-es kormányrendelet módosítására és igen jelentős intézkedéseket hozott.

— Elsősorban az újonnan alakult, vagy a területileg megnövekedett termelőszövetkezeteknek biztosítjuk az anyagi segítséget, hosszúlejáratú hitelekkel. A saját erőből fedezett termelési alapok után középlejáratú hiteleket folyósítunk és tovább fokozzuk a gépállomások munkája után fizetendő kedvezményeket is. Bekötő utat, kórházat, villan mosdást és egyéb kommunális létesítményeket elsősorban azok a községek kapnak, ahol a dolgozó parasztság többsége a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett.

— A termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének elősegítésére a községekben már eddig is sok, úgynevezett fejlesztési bizottságot hoztak létre. Mi azt, szeretnénk, ha minél több helyen alakulnának ilyen bizottságok. Azt szeretnénk, hogy azokban- a termelőszövetkezeti tagokon kívül tekintélyes, a szövetkezeti utat választó egyéni parasztok, pedagógusok, traktorosok, állami gazdasági, földműves- szövetkezeti dolgozók vegyenek részt. Ezek a bizottságok fogják vezetni a termelőszövetkezetek szervezésére irányuló agitációs

munkát. Továbbra is erősíteni akarjuk a gépállomásokat, ugyanakkor a munka megkönnyítésére lehetőséget adunk a jól gazdálkodó termelőszövetkezeteknek arra, hogy univerzális traktorokat és hozzávaló munkagépeket vásároljanak. Már is látjuk, hogy ennek az összehangolt munkának megvan az eredménye,

a termelőszövetkezetek nagy fejlődés előtt állnak és jelentősen megnő azoknak a száma Magyarországon, akik a közös gazdálkodás útját választják. Ez egész népünk érdeke, az egységes szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele.

, — Azt hiszem, hogy a szocializmus minden hívét örömmel és lelkesedéssel töltik el azok a hírek, amelyek az ország különböző részeiből érkeznek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének meggyorsulásáról.

— Mindenekelőtt azt láthatjuk belőlük, hogy különösen Győr és Veszprém, de Szabolcs, Szolnok, Komárom, Fejér és más megyékben is gyors ütemben érnek a feltételei annak, hogy a fa'un egyre tömegesebben térnék át az egyéni kisárutermelő parasztgazdaságok rendszeréről a szocialista, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok rendszerére.

— Jellemző a termelőszövetkezeti mozgalom meggyorsuló fejlődésére az is, hogy

( az ország néhány részén a középparasztok is tömegesen megindultak a termelőszövetkezetekbe. Ez pedig rendkívül jelentős dolog. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a folyamat fokozódjék.

— A győri, veszprémi, komáromi és más példák sok egyéb mellett azt a különösen fontos tanulságot nyújtották számunkra, hogy a- termelőszövetkezeti mozgalom sikeres fejlődésére azokon a helyeken lehet számítani, ahol a mezőgazdaság szocialista átalakításának elősegítéise társadalmi üggyé válik.

— El lehetünk készülve arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődése ellenségeink dühös acsarkodasát váltja ki. Az ellenséges elemek mindannyian felcsapnak dolgozó parasztjaink „szabadságának'’ hithű védőivé és ijesztgetésekkel, fenyegetésekkel, rémhírterjesztéssel, túlzásokkal, s minden módon igyekeznek fékezni a fejlődést. Bízunk abban, hogy dolgozó parasztságunk — amely az ellen- forradalom idején is bebizonyította politikai érettségét — ilyen körülmények között is helyesen fog dönteni, s egyre nagyobb számban követi az élenjárók példáját.

— Bízunk abban, hogy dolgozó j parasztságunk a termelés

frontján is helytáll, s gondosan felkészül a tavaszi munkákra. Az idei kedvezőtlen tél után fokozottabb szükség van erre.

— Termelőszövetkezeti fejlődésünk ez évi ütemét csak' néhány számadattal ábrázolom:

— Január 1-től február 15-ig 47.000 család 59.000 taggal, 370.000 hold földdel alakított termelőszövetkezetet, vagy lépett a meglévő szövetkezetekbe. Az új szövetkezeti községek száma 200, ebből " több mint száz Győr, hatvan pedig Veszprém megyében van.

Nyilvánvaló, hogy nagy feladatok állnak előttünk az iparban, a mezőgazdaságban és az egész népgazdaságban. E feladatok minél jobb végrehajtása a dolgozók, .a munkások, a parasztok, értelmiségiek munkájának lendületétől, a közvetlen vezetőket a dolgozókkal szorosan összefogó jó kapcsolatoktól, a közvetlen vezetők átgondolt, céltudatos tevékenységétől függ. Terveink megfontoltak, adva vannak a túlteljesítés feltételei. Ennek azonban arra kell irányulnia, hogy a népgazdaság erőforrásai gyarapodjanak.

Ezután a Minisztertanács elnöke a kormány külpolitikájáról beszélt. Rámutatott: korunk egyik legfontosabb eseménye zajlott le néhány héttel ezelőtt. Az SZKP XXI. kongresszusa.

A. XXI. Kongresszus tanácskozásait a béke és az erő szelleme hatotta át.

A kapitalizmus és a szocializmus között nemzetközi méretekben folyó verseny döntő szakaszába érkezett.

— A Szovjetunió — és vele a szocialista tábor — erőinek növekedése azt jelenti, hogy a szocialista társadalmi rend törvényei egyre nagyobb befolyást gy akorolnak a nemzetközi életre. És mivel a szocializmushoz úgy tartozik a béke, mint a naphoz a fény, a szocialista rend erőfölényének növekedése növeli a békéért folyó küzdelem biztos sikerének eshetőségeit.

Münnich elvtárs a továbbiakban vázolta, hogy mind kisebb területre szükül és a világpolitikára mind kisebb erővel hát az imperializmus ereje. A szocialista rend, amelyet a kapitalizmus jólfizetett prókátorai már annyiszor eltemettek, a föld egyharmadára terjed ki, glóbuszunk lakosságának egynegyed része örökre felszabadult a kapitalista kizsákmányolás igája alól. A szocialista országok a világ ipari össztermelésének ma egyharmadát állítják elő. Egy évtized múlva azonban már a felét fogják adni. Beláthatatlan perspektíva ez. Az egykori gyarmatok nagy többsége is felszabadult már az imperializmus igája alól. Alig telik el nap, hogy ne adnának hírt az újságok arról, miként erősödnek a ma még elnyomott gyarmati népek nemzeti mozgalmai. Ez a folyamat nem áll meg, míg egyetlen gyarmati sorban élő ország lesz a világon. Kedvező fordulat tapasztalható Közép- és Közel-Keleten is. Az arab világ legfontosabb országai erőteljes és sikeres harcot folytatnak az imperialisták ellen. — A mi világrészünkön a feszültség főgóca Németország. Éppen napjainkban lehetünk tanúi annak, hogy a közvélemény nyomására mint változik az eddig merev és hajthatatlan nyugati álláspont, mint kerül közelebb — ha még csak bizonytalan és kis

léptekkel is — a történelmi tények realitását felismerő megoldáshoz.

Megvan a mód és lehetőség, hála a Szovjetunió beterjesztett javaslatainak, a német békeszerződés megkötésére.

— Nem kívántam átfogó nemzetközi értékelést adni — folytatta Münnich Ferenc elvtárs, — csak a fejlődés alapvető tendenciájára akartam felhivni a figyelmet, a haladás irányát szerettem volna érzékeltetni, a béke, a szocializmus erőinek egyre növekvő hatását. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a Magyar Népköztársaság politikája — mondotta a Minisztertanács elnöke.

— Külpolitikánk alapvető pillére változatlanul a szilárd barátság, a legszorosabb testvéri együttműködés a szocialista tábor országaival, mindenekelőtt a komruu íizmus zászlaját magasra emelő Szovjetunióval. Büszkék vagyunk erre a barátságra és öntudatosan hirdetjük: nincs erő, amely bennünket a testvéri szolidaritás útjáról letérítene.

Az emberiség legmerészebb ólmainak megvalósulása itt van előttünk karnyújtásnyira és népünké a dicsőség és boldogság, hogy ezzel az országgal haladunk együtt, s vele együtt érkezünk a kommunizmus csúcsaira. A Szovjetunióval a legnagyobb egyetértésben, a legszívélyesebb, a legbarátibb az együttműködésünk. Nincs nap, hogy ne éreznénk ennek a barátságnak gyümölcsét, hogy ne tapasztalhatnánk a hatalmas szovjet nép és kormányának segítő készségét.

A továbbiakban arról szólott Münnich Ferenc elvtárs, hogy a szocialista tábor többi országaival is egyre erősödik, bővül az együttműködésünk a testvéri segítség szellemében. Bővülnek, terebélyesednék kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal, örvendetesen fejlődnek a szomszédos testvéri népi demokráciákkal s egészségesen, a történelmi hagyományoknak megfelelően alakulnak a testvéri Lengyelországgal. Sokoldalú együttműködésünk egyre szorosabbá válik a Német Demokratikus Köztársasággal, hagyományosan jók, gyümölcsözőek kapcsolataink Bulgáriával, Albániával s igen jók a távol-keleti népi demokratikus országokkal.

— Kormányunk külpolitikájában igen fontos helyet foglal el az egykori gyarmati, félgyarmati országokkal való baráti kapcsolatok kiépítése. És készek ■ vagyunk arra, hogy erőnkhöz mérten segítsük ezeket a gazdaságilag jobbára elmaradott országokat a . nemzetgazdaságuk előtt álló feladatok végrehajtásában. Bar áj szálak fűznek bennünket az arab világ élenjáró országaihoz, örvendetes, jó együttműködés van kibontakozóban a népelnyomó uralom felett nemrég diadalt aratott Iraki Köztársaság és Magyarország között. Normálisak a kapcsolataink más semleges országokkal is, s békés’ egymás mellett élésre törekszik kormányunk a világ valamennyi országával. Normális államközi kapcsolat kiépítésén fáradozunk az északatianti szövetséghez tartozó államokkal is. Nem rajtunk múlik, hogy kapcsolataink — mindenekelőtt az Egyesült Államokról beszélek — sok tekintetben nem normálisak, s esetenként diplomáciai konfliktusokra kerül ser.

— Az Egyesült Államok európai politikájának sarkalatos pontja Nyugat-Németország felfegyverzése, a német re vans izmus fel- támasztása. A mi népünk keserű történelmi tapasztalatokból ta(Folytatá* * 4- o'd*1»'')